Felújítják a Bethesda Kórház homlokzatát

2018. december 1. 10:51

Az ország legnagyobb hírű gyermekkórházát, a Bethesda Gyermekkórházat a rendszerválást követően kapta vissza a református egyház. A nyolcvanas évekre súlyosan leromlott állapotú épületek rendbetétele közel 25 éve zajlik. Jelenleg a főépület homlokzatát renoválják.

Aki a Bethesda utcában jár mostanában, láthatja, hogy a kórházépületet felállványozták, szigetelnek, nyílászárókat cserélnek. Mindez nagyon időszerű volt már. A Bethesda Kórház (hivatalosan Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza), Közép-Európa egyetlen egyházi fenntartású gyermekkórházának története a XIX. században kezdődött, amikor a Pesti Református Egyházközség Németajkú Leányegyháza felismerte a pesti szociális és egészségügyi hiányosságokat, és kezdeményezte egy kórház alapítását.

A Bethesda 1866. január 1-jén nyílt meg a Rózsa utca 5. szám alatt. A hatágyas intézményt Bakody Tivadar főorvos vezette, a betegek ellátását német diakonisszák segítették. Nemcsak gyógyítottak, hanem oktattak is, és holland mintára bábaképzőt alapítottak. Innen a Rózsa utca 8. szám alá költöztek, majd az Andrássy út kiépítése miatt el kellett költözniük 1872-ben.

A kórház 1866. január 1-jén hat ággyal kezdett el üzemelni a Rózsa utcában (Forrás: reformatus.hu)

Ekkor vásárolták meg a Városliget szélén álló, Hild József tervezte egyemeletes Bartl-villát, ahol immár nagyobb területen folytatta működését az intézmény. Az azóta átépített és kibővített Bartl-villa eredetileg is gyógyintézet volt: Oláh János vízgyógyintézetének adott helyet 1838-as elkészültétől néhány évig. Ezt követően Bartl János vásárolta meg az épületet, aki fogadót rendezett be a falai között. A ház és kertje a reformkorban kedvelt kulturális hely volt, amelyet a közelben élő Liszt Ferenc is látogatott, és koncertet is adott itt.

A Rózsa utca 8. szám alatti épület, ahova a Rózsa utca 5. szám alól költöztek át 1868-ban (Forrás: Bodoky–Biberauer-gyűjtemény)

1903-ban létrejött az első magyar diakonisszaegyesület, a Filadelfia Diakonissza Szövetség, melyet a Leányegyház felkért a kórház vezetésére. Az intézményben ebben az időben 50 sebészeti, belgyógyászati és négy gyermekgyógyászati ágy volt. A Bethesda 1906-ban lett nyilvános kórház.

Falai között az I. világháború idején sebesülteket ápoltak. A háború után az elsősorban külföldi adományokból fenntartott kórház a harmincas években bővült, ekkorra 114 ágyon sebészet, belgyógyászat, gyermekosztály, fül-orr-gégészet, laboratórium, röntgen működött.

Az I. világháborúban megsérülteket gyógyították és szállásolták el az intézményben (Forrás: reformatus.hu, Millisits Máté tulajdona)

A Filadelfia 1951-ig vezette a kórházat, ekkor a központi vezetés felszámolta a szervezetet. Az intézetet 1953-ban gyermekkórházzá szervezték át, de 1960-ig szülészeti-nőgyógyászati osztály, később (ez utóbbi helyett) idegosztály is működött itt. Ebben az időben kapta az Apáthy István Gyermekkórház és Gyermekszakrendelő nevet. 1961-ben hozzácsatolták az Ilka utca 57. szám alatti volt Lórántffy Zsuzsanna Diakonissza Kórházat. A Mexikói úti Nyomorék Gyermekek Országos Intézetét is rövid ideig az Apáthy-kórház igazgatta.

A Bethesda Kórház négy belosztálya, sebészete, fül-orr-gégész-bronchológiája, neurológiája, kardiológiája kizárólag gyermek betegekkel foglalkozik a hatvanas évek óta. A rendszerváltást követően a református egyház visszaigényelte, 1992-ben visszakapta az intézményt. Akkor egy fiatal főigazgató állt az intézet élére, Dizseri Tamás, aki nemcsak a lelkiséget szervezte újjá, az épületek rendbetételét is kezdeményezte.

A Bethesda Gyermekkórház rendbetétele 25 éve zajlik (Forrás: bethesda.hu)

„Az átvételkor igen rossz állapotban voltak az ingatlanok, akár a külső homlokzatra, akár az épületbelsőkre gondolunk. Első lépésként a belső tereket állítottuk helyre. A különböző felújítási munkálatok az elmúlt 25 évben folyamatosan zajlottak” – tájékoztatta lapunkat Bencze János diakóniai igazgató. A 2010-es években uniós forrásból rendbe hozták az Ilka utcai épületet: a mintegy 150 millió forintos támogatásból az energetikai rekonstrukció mellett a ház külső megjelenésében is megújult.

Korszerű nyílászárókat és szigetelést is kap az épület (Fotó: pestuda.hu)

Az igazgató hozzátette, hogy az utóbbi évek másik nagyon fontos beruházása a valamikori diakonissza-anyaház belső felújítása volt 2015-ben. A létesítményben (C épület) kialakították az Anyák Házát, ahol súlyos állapotú beteg gyermekek egy-egy hozzátartozóját tudják 9 férőhelyen vendégül látni a gyermek gyógyulási ideje alatt.

A beruházást a Bethesda Kórház Alapítvány finanszírozta adományokból és az szja 1%-ból. A házban működnek az alapítvány irodái is. 2017-ben és idén a Széchenyi 2020 program keretében a Kohéziós Alapból energetikailag fejleszthetik az épületet.

Az Anyák Házát 2015-ben adták át az egykori diakonissza-anyaházban (Forrás: bethesda.hu)

Ezzel párhuzamosan a B épület rekonstrukciója is zajlott, ahol a Bethesda KIDSZ (Korai Fejlesztő és Diagnosztikai Központ) működik. „A két ingatlan fizikailag is összekapcsolódik egy első emeleti átjáróval. Egyedül itt maradtak meg azok a gerendavázas, német építészeti stílusú fachwerkelemek, amelyek eredetileg a B. épületet díszítették. A II. világháborút követően a súlyosan megsérült a fachwerk típusú oromzatot nem állították helyre” – emlékeztetett a diakóniai igazgató.

Idén a két épületet külsőleg hőszigetelték, és kicserélték nyílászárókat, valamint ugyancsak 2018-ban a Bethesda utca 8. szám alatt található ADHD-szakrendelő épületének munkálatai is lezárultak. Ennek a családi ház jellegű épületnek a hőszigeteléséhez a Rockwool Hungary Kft. is hozzájárult azzal, hogy a szigetelőanyagot és a felhelyezéshez szükséges építőanyagokat adományként biztosította a kórháznak.

Emléktábla a Filadelfia anyaház helyén (Forrás: bethesda.hu)

Jelenleg a Bethesda utcai és Hungária körúti szárny külső rekonstrukciója zajlik, amelynek során a legújabb előírásoknak megfelelő nyílászárókat építenek be, a falak kőzetgyapot hőszigetelést kapnak, és helyreállítják a létesítmény légcseréjéhez szükséges gerincvezetéket.

Itt működnek a kórház sürgősségi, sebészeti, fül-orr-gégészeti ambulanciái és a fekvőosztályok jelentős része. Az intézmény udvarán található gazdasági épületet és konyhát is rendbe hozzák. A kórház az energetikai felújításra 500 millió forint támogatást nyert el a KEHOP-5.2.1. pályázati alapból, ezenfelül 40 millió forint támogatást kaptak a zuglói önkormányzattól a terasz beépítésre, a vízszigetelésre és egyéb felújítási munkákra, hogy az intézet mind korszerűbb keretek között láthassa el a kis betegeket.

A gyermekkórházban a legfontosabb gyermekbetegségekkel foglalkoznak 18 éves korig. Az intézmény fekvőbetegosztályán évente 8-9 ezer gyermeket gyógyítanak, a járóbeteg-rendeléseket 110-120 ezer gyermek keresi fel. Itt működik Közép-Európa egyik legkitűnőbb gégészeti rendelője, és a kórházban található az Országos Égéscentrum, melynek fejlesztése kiemelkedően fontos a hazai betegellátás területén.

Nyitókép: a városligeti Bartl-villában kialakított Bethesda Kórház 1910-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Bethesda Gyermekkórház, Budapest, egészségügy, építészet, Hild József, kórház, PestBuda

⁶ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát

2024. október 17. 11:00

Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt

2024. november 22. 15:00

155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

A Várkert Bazár történetét tárja az olvasók elé egy új kötet

2024. november 21. 14:00

A Várkert Bazár történetét a kezdetektől napjainkig mutatja be egy most megjelent új könyv. A kötet beszámol az Ybl Miklós által tervezett épület megvalósulásáról, a Budai Ifjúsági Park korszakáról, valamint az épületegyüttes tíz évvel ezelőtt befejeződött rekonstrukciójáról is.

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

² ⁰ ⁰

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁴ ¹ ⁴

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁴ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹¹ ⁴

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰