Keresés az archívumban

A budapesti csapvíz – Már száz évvel ezelőtt vízórákat szereltek a pazarlás visszaszorítására Ma már nehéz elképzelni, hogy a csapból folyó fogyasztható ivóvíz nem volt mindig alapszolgáltatás. Ebben, valamint Budapest vízellátásának megszervezésében és kiépítésében elvitathatatlan érdeme van a 160 éve született Kajlinger Mihálynak. Nevéhez fűződnek a főváros nagy csatornázási szivattyútelepének, csatorna- és vízvezeték-hálózatának tervei, de a vízpazarlást megfékezendő a vízfogyasztásmérők bevezetése is az ő javaslatára történt. Fő műve, a káposztásmegyeri vízmű a korabeli Európa legszebb és legkorszerűbb vízműtelepe volt.

52 nehéz nap a Várnegyedben Idén különösen aktuális A Várnegyed ostroma című, megrendítő és sokkoló személyes történeteket is felelevenítő kötet, amely Budapest fennállásának talán legnehezebb időszakát mutatja be az I. kerületre fókuszálva. A főváros ostroma ugyanis 1945-ben, azaz 75 évvel ezelőtt fejeződött be.

150 éve született Cholnoky Jenő, az egyik legnagyobb magyar földrajztudós Nap mint nap elmegyünk épületek mellett, amelyek múltjáról semmit nem tudunk. Valószínűleg ilyen a Rákóczi út 29. – Gyulai Pál utca 1. – Stáhly utca 4. által határolt háztömb is, amelyet azért kerestük most fel, mert 100 évvel ezelőtt, 1920-ban költözött ide a híres földrajztudós, Cholnoky Jenő, aki nem mellesleg ma éppen 150 éve született. Munkássága hatalmas, mégis leginkább Kína és a Balaton tanulmányozását kötik a nevéhez. Cikkünkben budapesti kötődéseit is bemutatjuk.

Hogy kerültek autók a Városligetbe? – A Forma–1 pálya helyszínének is javasolták Autómentes lesz a Városliget, és lezárják a Kós Károly sétányt. De miképp kerültek egyáltalán autók a Ligetbe? Miért vezet a Városligeten keresztül egy zsúfolt budapesti főút, és hogyan lett a Liget autóparkoló?

Sportcsarnokot adtak át Csepelen Ünnepélyesen átadták Csepelen a Simon Bolivar sétányon található Laurencz László Sportcsarnokot, amely a kézilabdázók mellett az itt élőknek is biztosít szabadidős és sportolási lehetőséget.

Egy kis Genova a Gellért-hegyen – Megmutatjuk az olasz város mintaként szolgáló eredeti épületét A Hegedüs-villát, vagy eredeti nevén a Schoch-villát valószínűleg minden budapesti ismeri, bár a nevét kevesen tudják. Az épület tömege a Szent Gellértet ábrázoló szobor és a vízesés fölött magasodik, így azonnal szembetűnik, ha Pestről Buda felé haladunk az Erzsébet-hídon. Középkorias formái a XX. század eleji magyar építészetre kevésbé jellemzők, a városi legenda szerint egy olasz épület másolata. Utánajártunk, vajon igaz-e a legenda.

Az eltűnt Hamupipőke nyomában – A háborúban semmisült meg a Gellért-hegyi kútszobor A Gellért-hegyi játszótéren valamikor Hamupipőke szobránál olthatták szomjukat a gyerekek. Az 1920-as években ugyanis úgy döntött a főváros, hogy neves szobrászoktól olyan díszkutakat rendel, amelyeket mesefigurák, mesealakok díszítenek. A cél az volt, hogy a kutak ne csak ivásra szolgáljanak, hanem a gyermekek esztétikai érzékét is fejlesszék.

Budapesten hangzott fel először a székely himnusz – Emléktáblát avattak a szövegíró lakóházánál A székely himnuszt bizonyára sokan el tudják énekelni, de a szöveg szerzőjének, Csanády Györgynek a neve valószínűleg aligha cseng ismerősen. Pedig a Trianon után írt műve hamar a magyarság összetartozás-tudatának egyik fontos szimbólumává vált. A 125 éve született Csanády György tiszteletére június 4-én emléktáblát avattak egykori, XII. kerületi lakóházán.

Új kulturális közösségi tér nyílt a budai Várban Gyönyörű panorámájú különleges helyszínen, a Táncsics Mihály utca 9. szám alatti régészeti tárlat szabadtéri területén idén kulturális és szórakoztató programokat rendeznek. Irodalmi és történelmi estekkel, zenei produkciókkal, rendhagyó tárlatvezetésekkel és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várják az érdeklődőket a T9-ben.

Lezárják a Hősök terét és a Kós Károly sétányt az autók elől, a gyalogosoké lesz a Városliget Néhány éven belül autómentes lesz a Hősök tere a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum előtt, lezárják a Zielinski hidat és a Kós Károly sétányt is az autók elől, megszüntetik a felszíni parkolás lehetőségét, a Városligetet teljes egészében a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak adják át. P + R parkoló is épül az M3-as felől érkező autósok számára, de a 2023-ig szóló tervek között sok más fejlesztési elképzelés is szerepel.

„Senki sem készített fel minket a lélegzetelállító élményre” – A budai Várban újjászületett Lovardában jártunk Kívülről már számtalanszor megcsodáltuk a Nemzeti Hauszmann Program keretében nemrég elkészült Lovardát a budai Várban, de belül még nem jártunk, csak fotókon láttuk a gyönyörű belső tereket. Így kapva kaptunk a lehetőségen, amikor kiderült: vezetett séta keretében immár látogatható az épület. Hauszmann Alajos tervezte az 1901-re elkészült lovaglócsarnokot, így nem lepődtünk meg, amikor a jelentkezéskor, a Nemzeti Hauszmann Program honlapjáról megtudtuk, hogy sétánk a Hauszmann paripái elnevezést viseli.

Siklóval Pestről a Gellért-hegyre A pesti belvárosból a XIX. század végén Budát elérni nem volt egyszerű. Akárcsak a Gellért-hegy tetejére felmászni. E két problémát oldotta volna meg Ruppenthal János valóban látványos elképzelése, amely egy hidat, és rajta siklót képzelt el.

Ez az épület is a millenniumra készült – Kiemelt jelentőségű lett a Műcsarnok rekonstrukciója, kezdődhet a felújítás Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánította a Műcsarnok teljes körű rekonstrukcióját és korszerűsítését júniusban a kormány. Még nem tudni, mikor kezdődik az 1896-os millenniumi ünnepségre készült, Ferenc József által felavatott, Schickedanz Albert tervezte műemlék épület felújítása, de a közelgő rekonstrukció alkalmából érdemes megismerkednünk az épület izgalmas múltjával.

Dürer Budapesten – Magyarországi gyökerei miatt neveztek el utcát Pesten a világhírű festőművészről Az Ajtósi Dürer sor a Városliget mellett futó forgalmas és ismert útvonal, de talán kevésbé köztudott az elnevezésének története. Albrecht Dürer világhírű bajor reneszánsz festő magyar gyökerekkel rendelkezett, édesapja Magyarországról, a Gyula melletti Ajtósról vándorolt ki Nürnbergbe, ahol a későbbi neves művész megszületett. A magyar eredetet számontartották Nürnbergben is, így Dürer halálának 400. évfordulóján Budapesten járt szülővárosának küldöttsége. A bajoroktól egy különös szobrot kapott Budapest ajándékba, a magyar fővárosban pedig ekkor neveztek el utcát a világhírű festőművészről.

Kétszáz éve indult az első gőzhajójárat Pestről Budára – A Carolina lövéssel figyelmeztette az utasokat a beszállásra Nagyon furcsa szerkezet kezdte meg a működését 200 évvel ezelőtt a Buda és Pest közötti Duna-szakaszon. Egy 13 méter hosszú kis, füstöt okádó szerkezet, két oldalán egy-egy nagy kerékkel a vizet csapkodta, és maga után húzott egy utasszállító uszályt. A vállalkozás ugyan csak egy évig élt, de elindította a gőzhajózás korszakát a Dunán.

Lebontották az állványokat a déli Klotild-palotáról, láthatóvá vált az épület Lebontották az állványt a Ferenciek terén álló déli Klotild-palotáról, így teljes szépségében láthatóvá vált az épület. A Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján 1899 és 1902 között elkészült műemlék épületben szállodát alakítanak ki, a homlokzat rekonstrukciója mára nagyrészt elkészült.

Amikor kötelező volt a fővárosban a vasárnapi lőgyakorlat – Gyönyörű klasszicista épület volt a 180 éve elkészült pesti Lövölde Tudta, hogy régen minden budai és pesti polgárnak tudnia kellett lőni? Nem azért, hogy egy párbajban meg tudják magukat védeni, hanem, ha jött az ellenség, felkészülten álljanak ki a falakra. 180 éve adták át a Lövölde új épületét, a mai Lövölde téren.

Középkori várfalat, hídpénzt és világháborús bombát is találtak a régészek az egykori Külügyminisztérium pincéinek feltárása során A II. világháború után lebontott Dísz téri, volt külügyminisztériumi épület pincerendszere nem várt meglepetéseket rejt: innen kerültek elő nemrég a Halászbástya elveszettnek hitt szobrai is. A Várkapitányság régészei azóta is szüntelenül dolgoznak, mi pedig a napokban a helyszínen megtekintettük, mi minden került elő eddig a föld alól.

Aki hajózható csatornát tervezett Pest köré – Híd is viseli a híres magyar mérnök nevét Tudja, ki volt Kvassay Jenő? A neve biztosan ismerős, hiszen Budapesten van Kvassay híd, Kvassay út és Kvassay-zsilip is, amelyeket egy neves magyar mérnökről, elismert vízügyi szakemberről nevezték el, aki sokat tett a Duna szabályozásáért.

Hogyan lett kormányzati negyed a budai Várból? Budavár ódon épületei zegzugos történelmet őriznek: számos házban működött egykori hivatal vagy minisztérium, például a most újjáépülő Fellner Sándor-féle Szentháromság téri palotában is. De hogyan került a kormányzati funkció a Várba? Előrebocsátjuk: a történet a XX. századnál sokkal régebben kezdődött.

A Csontváry-hagyaték megmentője, egyben a modern magyar építészet neves alakja – 125 éve született Gerlóczy Gedeon A modern építészet egyik kiváló képviselője hazánkban, aki számos épületével hagyott nyomott a két világháború között átalakuló Budapest arculatán. A hazai kórházépítészet újragondolásával, modernista értelmezésével az új kórháztípus úttörője lett, Csontváry Kosztka Tivadar hagyatékának megmentőjeként pedig a „képmentő építészként” vonult be a köztudatba.

Új parkot adtak át a Városliget közelében A Városliget közelében, a Szabolcs utca és Vágány utca között fekvő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ köré egy szabadon használható, 13000 négyzetméteres parkot alakítottak ki. A hangulatos Bókay-kert szabadon látogatható.

Megalapította Budát, de még emléktáblája sincs a Várnegyedben a 750 éve elhunyt IV. Bélának IV. Béla király a tatárjárás után alapította meg azt a várost, amelyet ma Budaként ismerünk. Olyan helyet keresett, amely egy következő mongol támadás idején bevehetetlen lesz. A Várhegy fennsíkját vastag falakkal vetette körül, a területet felparcelláztatta és benépesítette, kolostorokat, templomokat építtetett. IV. Béla Budája ma is megvan, várfalak, amelyeketket építtetett, utcák, amelyeken sétált, házfalak és ablakkeretek, amelyeket ő is láthatott, ülőfülkék, amelyeken ő is ülhetett, de még csak egy emléktábla sem őrzi itt alapítójának nevét.

Százötven éve vette meg a Lánchidat a magyar állam A Lánchíd 150 évvel ezelőtt, 1870. július 1-jén került állami tulajdonba. Hihetetlenül nagy összeget fizettek érte az építtető magántársaságnak, sokkal többet, mint amibe a Margit híd került. Miért volt szüksége a magyar államnak arra, hogy megkösse ezt a szerződést?

Házakat vitt el a nyári záporból lett pusztító árvíz Budán Budapestet sokszor sújtotta árvíz. Általában a Dunától félünk, hiszen a hatalmas folyam pusztító erejét a XIX. század végéig számos alkalommal megmutatta. De Budapesten nemcsak a Duna tudott rombolni, egy-egy hatalmas eső után a kisebb, szelídnek tűnő patakok, vízfolyások is hatalmas pusztításra képesek. Így történt 145 évvel ezelőtt is.

Középkori kincseket és jelentős építészettörténeti emlékeket találtak a budai Várban Középkori lépcsőt és várfalszakaszt, valamint értékes tárgyi leleteket, köztük II. Ferdinánd magyar király ezüst dénárját, gyógyszeres üveg ólomkupakját a gyermekét tartó Máriával és áttört medált is találtak a régészek a budai Várban. Feltárták az egykor a barokk palotába vezető rámpa boltozatát is.

Budapest levegője – Már a két háború között is mérték a légszennyezettséget a fővárosban A legtöbb európai nagyváros levegője, így Budapesté is sokszor szennyezett. A történelem folyamán változott, hogy mi szennyezi a levegőt, és milyen anyagok okoznak szmogot. Évtizedekig ez valójában senkit sem zavart, a városi lét velejárójának tekintették, csak a XX. században kezdtek vele foglalkozni. Budapest levegőminőségét évtizedek óta műszeresen mérik.

Andrássy úti paloták sorát tervezte – Száz éve hunyt el Freund Vilmos építész A századfordulóra világvárossá formálódó Budapest építészeti kialakításához számos kiváló tervező neve köthető. Közéjük tartozik a neoreneszánsz és neobarokk stílusban alkotó Freund Vilmos is, aki Andrássy úti bérpaloták egész sorát tervezte, de az ő munkája az egykori Lipótvárosi Kaszinó, az Erzsébet körúti gőzfürdő, több kórház épülete is, amelyek mellett nap mint nap elsétálhatunk, és megcsodálhatjuk a békebeli Budapest csodálatos mementóit.

A Budavári Palota építője – Hogyan nyerte el a megbízatást Hauszmann Alajos? Sosem fogjuk megtudni, pontosan hány építésznek a fantáziájában született meg az a gondolat, hogy ő lehetne a Budavári Palota tervezője. A Közmunkatanács tagjainál, az építési bizottságnál és magasabb körökben is próbáltak összeköttetéseket találni, ajánlásokat szerezni azok, akik Ybl Miklós halála után éreztek magukban elhivatást a már megkezdett munka folytatására. Végül Hauszmann Alajos kapta a megbízást, aki csendben várta a döntést, még csak a családjának sem árulta el, hogy ő a jelölt.

A színes Corvin tér és a sokoldalú Mátyás király A Várhegy alatt, a Fő utca mentén találjuk Buda egyik legszebb és legizgalmasabb terét, a Corvin teret. Az itt található szépséges épületekkel, műemlékekkel, köztük a Budai Vigadóval vagy a Lajos-kúttal több cikk is foglalkozott már a PestBuda magazin oldalán, ám más érdekességeket is akadnak itt: többek között a teret keletről határoló Corvin tér 4. szám alatti lakóépület, amelyen Mátyás királyt ábrázoló domborműveket találunk. De hogy kerültek ide az uralkodót szokatlan szerepben ábrázoló alkotások?

Séta a történelemben – Hogyan lett Budán várból királyi palota? A Budavári Palotát mindenki ismeri, de azt már talán kevesebben tudják, hogy Nagy Lajostól Luxemburgi Zsigmondon, Mátyáson és Mária Terézián át Ferenc Józsefig számtalan uralkodó palotájának fennmaradt részeit megtekinthetjük a falai között. Hogyan pusztult el a fényes középkori palota, és hogyan bukkantak rá elfeledett Atlantiszként a XX. században? Bemutatjuk!

Clark Ádámtól Cseh Tamásig – Számtalan titkot őriz a 170 év után újjászülető Citadella A Gellért-hegy tetején trónoló erőd masszív tömbjét mindenki ismeri, aki vala ellátogatott Budapestre, vagy legalább képen látta már. Generációk tartották az elnyomás szimbólumának, többször is le akarták bontani, de máig velünk van. A katonaság kivonulását követően megnyugtató funkciót nem igazán sikerült találni neki: maradt az évtizedes kallódás. Ennek vethet véget a most elkezdődött munka.

Erdély elcsatolása után jelentek meg Buda lakóházain a székely életképek A budai utcákon sétálva több olyan épületet is találunk, amelyeknek homlokzatát székely népi életképek díszítik. Ezek az épületek az 1920-as években készültek, a tervezőjük Medgyaszay István volt, aki munkáiban sokat merített a népi építészet formavilágából. Így nem meglepő, hogy az említett házak homlokzati díszítéseit egy székelyföldi születésű festőművész, Márton Ferenc készítette el.

Ősszel nyílik meg a Városligetben a Kis botanikus kert és átadják a promenádot is A Városligetben ősszel nyílik meg a Kis botanikus kert, amelybe 335 új növényfajtát ültetnek 35 ezer példányban, de a terület máshol is új fákkal és cserjékkel gazdagodik. Kivilágított futókör és öltözők a sportolni vágyóknak, különleges terepjátszótér a gyerekeknek, újabb élménypark a kutyásoknak, promenád a mélygarázs tetején – ez várja majd néhány hónap múlva a látogatókat.

Az első repülőverseny Budapesten – Rákosmezőre várta a magyar főváros Európa pilótáit Világszinten is még gyerekcipőben járt a repülés, amikor Budapesten már megrendezték az első nemzetközi versenyt. A magyarok mellett német, francia, osztrák, orosz, angol, lengyel és belga pilóták mérték össze a tudásukat Rákosmezőn. Nem kis feladat volt a pálya kialakítása, a hangárok és a lelátó megépítése. A különleges rendezvényt, amelyet 1910. június 5–17. között tartottak, hatalmas érdeklődés övezte, és hozzájárult a hazai repülés fejlődéséhez.

Több mint temető – A Fiumei Úti Nemzeti Sírkert 100 nevezetessége A Fiumei úti sírkert Magyarország és Európa egyik legjelentősebb temetője, emellett a teljes terület nemzeti emlékhely is, amelyet számos magyarországi és külföldi látogató keres fel évente. Mostantól az érdeklődőket egy telefonos alkalmazás is segíti, amely a Fiumei úti sírkert száz legfontosabb nevezetességét mutatja be, a nagy mauzóleumokat, a leghíresebb személyek sírhelyeit és a temető egyéb látványosságait.

Gyászoló Budapest – Megállt a főváros közlekedése és a nemzet szívverése 100 évvel ezelőtt Aznap Budapesten nem nyitottak ki az üzletek, nem tartottak színielőadásokat, zárva maradtak a kávéházak, a vendéglők, a mulatók. A főváros iskoláiban a tanárok a Magyarországot ért igazságtalanságról meséltek a diákoknak, megindultan, könnyes szemmel. Az elszakított területről elüldözött emberek sokasága az Andrássy úton szervezett néma tüntetést a június 4-i trianoni békediktátum ellen. Minden pesti újság megrendülten tudósított Magyarország szétdarabolásáról, és pártállástól függetlenül, egységesen utasították el a párizsi döntést.

Megszólalnak a harangok a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján Megkondulnak a harangok országszerte és a határon túl is június 4-én 16 óra 30 perckor a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján. Ezen a napon Magyarország elveszítette területének kétharmadát, a magyar népesség egyharmada pedig a határokon kívülre került.

Aki mentette Mátyás korvináit – Buda török alóli visszafoglalását is segítette az itáliai tudós Buda késő török kori történelmében létezett egy olyan személy, akiről a tankönyvekben nem találunk egyetlen sort sem, emlékezetét a fővárosban egyetlen utcanév vagy emléktábla sem őrzi, pedig nagyon sokat köszönhetünk neki. Itáliai tudós, polihisztor volt Marsigli, aki nemcsak Mátyás korvináit mentette a töröktől való visszafoglalás után, de a Dunát is feltérképezte.

A csábító, a nyelvújító és a mostohaapa – Ismeretlen epizódok Széchenyi életéből, akinek 140 éve állítottak szobrot Budapesten Széchenyi István szobrát a Lánchíddal szemben, az Akadémia épülete előtt 1880. május 23-án állították fel, kicsit több mint 20 évvel a legnagyobb magyar halála után. Az évfordulóhoz kapcsolódva néhány kevésbé ismert epizódot mutatunk be a reformkori átalakulás szellemi vezetőjének életéből.

Döbbenet és áhítat: a művészeket is megihlette pünkösd ünnepe, a Szentlélek ábrázolása Budapesten számos festmény és elnevezés kapcsolódik pünkösd ünnepéhez, de mind közül talán a Herminamezői Szentlélek-templom a leggazdagabb ilyen műalkotásokban. Ez az első fővárosi templom, amelyet a Szentléleknek szenteltek, így pünkösd alkalmából az itt látható alkotásokat mutatjuk be.

Már épül a Magyar Zene Háza üvegfala Elkezdték az Európában is egyedülállóan hatalmas üvegfal kialakítását a Magyar Zene Házában. Az épület valóban olyan légies lesz, mint a látványterveken. A mélyföldszinten egy nagy zenetörténeti kiállítás lesz, az intézmény 2021 végétől fogadja a látogatókat.

Az első európai rangú magyar szobrász volt – 145 éve hunyt el Izsó Miklós A magyar nemzeti szobrászatot európai szintre emelő Izsó Miklós művészetét és munkásságát ugyan elismerték és méltatták már életében is, de igazán nagyszabású megbízást nem kapott. Karrierje éppen felívelésnek indult, elkészítette a debreceni Csokonai-emlékművet, a Mintarajztanodában szobrászatot tanított, elkezdte a szegedi Dugonics-emlékművet, és elkészítette a pesti Petőfi-szobor vázlatait, amikor váratlanul elhunyt. Halálának évfordulóján emlékezzünk a romantika korának meghatározó szobrászegyéniségére, aki elsőként fordult a népi motívumok felé, megteremtve ezzel a zsánerszobrászatot.

Újra megnyílik az első bástyakiállítás a budai Várban – Időutazás a XVI. századba A pünkösdi hétvégétől, május 30-tól újra látogatható a Táncsics utca 9. szám alatti Erdélyi bástya a budai Várban, ahol régészeti kiállítás és csodaszép panoráma várja a látogatókat. Aki erre jár, egy „időutazáson” vehet részt, ahol a XVI. századi Buda várfalainak tövében sétálva megnézheti a feltárt leleteket.

Az ideiglenes híd 53 évig szolgált – A millennium évétől van összeköttetés Újpest és Óbuda között A II. világháború után Magyarországon az ideiglenes néha évtizedeket jelentett. Az ideiglenesen itt állomásozó szovjet hadsereg mellett egy 65 évvel ezelőtt átadott vasúti híd is évtizedekig állt fenn, annak ellenére, hogy ideiglenes szerkezetnek szánták.

Véres kivégzőhely volt egykor, ma kellemes sétatér – 225 éve fejezték le Budán Martinovicsékat A Vérmező név nem ébreszt kellemes emlékeket az emberben, s valóban, a főváros egyik népszerű közparkja egykor véres események színhelye volt: itt hajtották végre „nyakazással” Martinovics Ignácon és társain a halálos ítéletet. A terület eredetileg katonai célokat szolgált, és repülőtérként is használták. A II. világháborút követően a Vár építési romjaival töltötték fel, parkosították, fákat, bokrokat ültettek ide, így nyerte el ma ismert képét.

Főúri rangjuknak megfelelő lakóházra vágytak – A Fellner és Helmer színházépítő párostól rendeltek palotát Budapest Európa egyik legszebb fővárosa, mondják a turisztikai szakemberek világszerte. És ennek a városnak számtalan gyöngyszeme, ékszerdoboza van. Ezek közé a kincsek közé tartozik a Józsefváros szívében álló, a Múzeum és Reviczky utcák által határolt egykori Károlyi–Csekonics-palota. Az épület olyan alkotóknak köszönheti külső és belső értékeit, mint Ferdinand Fellner és Hermann Helmer, Thék Endre, Lotz Károly vagy éppen Meinig Artúr.

Újra látogatható az Aquincumi Múzeum Több mint két hónapos zárvatartás után szombaton újra megnyitotta kapuit az Aquincumi Múzeum. A Régészeti Park, a Fürdő Múzeum és a Hercules Villa már látogatható, a múzeum belső tereit és az ott lévő kiállításokat azonban még nem lehet megtekinteni.