Több mint temető – A Fiumei Úti Nemzeti Sírkert 100 nevezetessége

2020. június 9. 11:00

A Fiumei úti sírkert Magyarország és Európa egyik legjelentősebb temetője, emellett a teljes terület nemzeti emlékhely is, amelyet számos magyarországi és külföldi látogató keres fel évente. Mostantól az érdeklődőket egy telefonos alkalmazás is segíti, amely a Fiumei úti sírkert száz legfontosabb nevezetességét mutatja be, a nagy mauzóleumokat, a leghíresebb személyek sírhelyeit és a temető egyéb látványosságait.

Elkészült és immár a nagyközönség számára is ingyenesen elérhető a Fiumei Úti Nemzeti Sírkert bejárását, felfedezését segítő mobiltelefonos alkalmazás, a FiumeiGuide. Az applikációt a sajtó munkatársainak 2020. június 8-án mutatta be Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatója.

A FiumeiGuide applikációt bemutatták a sajtó munkatársainak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Temető, emlékhely, látványosság

A Fiumei úti sírkert Magyarország és Európa egyik legjelentősebb temetője, emellett pedig a teljes terület nemzeti emlékhely is, amelyet számos magyarországi és külföldi látogató keres fel évente. A NÖRI célja az, hogy a sírkert olyan meghatározó, különleges, kiemelt kulturális látványossággá, turisztikai célponttá váljon, ahol a látogatók (akár magyarországi polgárok, akár külföldi turisták) egyedülálló perspektívából ismerhetik meg a Magyarország történelmét, kultúráját és fejlődését meghatározó személyek munkásságát, életútját (természetesen a kegyeleti szabályokat szigorúan és tisztelettel betartva).

Sajtóbejárás Batthyány Lajos mauzóleuma előtt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ezáltal a sírkert ugyanis olyan nemzetközi szinten is kiemelkedő, a külföldről hazánkba látogató turisták számára Budapest látványosságai közül kihagyhatatlan célponttá válhatna, mint például a Père-Lachaise temető Párizsban vagy a Westminster-apátság Londonban.

A sírkert nemzetközi szinten is kiemelkedő, a külföldi turisták számára Budapest egyik látványossága. A képen: Bemutatják az újságíróknak a sírkert nevezetességeit (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A sírkert olyan nemzeti emlékhely, amely segít nemzeti értékeink, kultúránk megőrzésében – hangzott el a sajtótájékoztatón (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A turisztikai szerep mellett a NÖRI fontosnak tartja azt is, hogy a sírkert olyan nemzeti emlékhelyként, közösségi térként működjön, amely a diákok számára elérhetővé, érdekessé teszi a magyar történelmet és kultúrát, felhíva a figyelmet olyan jelentős személyekre, akiket a mai fiatalok talán névről sem ismernek. Tehát a magyar kultúrának olyan emlékőrévé, olyan lenyomatává szeretnék tenni a sírkertet, amely segít a nemzeti értékek megőrzésében, személyes értékké tételében.

A cél tehát a Fiumei úti sírkert értékének megőrzése, a nagyközönség számára érthetővé, elérhetővé tétele. A NÖRI természetesen eddig is gondoskodott arról, hogy a különféle ingyenes és vásárlóbarát áron elérhető ismeretterjesztő kiadványok, valamint a tájékozódást segítő térképek és táblák segítségével bárki könnyedén felfedezhesse a sírkert rejtelmeit, valamint csoportos, idegenvezető által irányított sétákon való részvételre is lehetőség volt, de emellett a szolgáltatások további szélesítését tervezték és tervezik. Ennek a törekvésnek egy jelentős mérföldköve a sajtóeseményen bemutatott, immár a nagyközönség számára is elérhető, ingyenes, mobiltelefonos alkalmazás.

A tájékozódást segítő térképek és táblák segítségével bárki könnyedén felfedezheti a sírkert rejtelmeit (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Antall József síremléke (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Itt nyugszik Vörösmarty Mihály (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A pályázat és a jövőbeli tervek

Az applikáció a Miniszterelnökség által kiírt pályázat támogatásával jöhetett létre. A pályázatot 2019-ben írták ki, a Nemzeti Örökség Intézete pedig ekkor 6 millió forint támogatási összeget kapott az alkalmazás fejlesztésére. Ennek a fejlesztésnek az eredménye egyelőre sajnos csak androidos mobiltelefonokra telepíthető.

A NÖRI a pályázat második szakaszában is benyújtotta szakmai anyagát, az elnyert 8 millió forintos újabb támogatási összegből a már meglévő alkalmazást szeretnék elérhetővé tenni IOS-rendszerű telefonokra is.

Deák Ferenc mauzóleumába is beléphettek az újságírók (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az alkalmazás

A jelenleg az érdeklődők rendelkezésére álló alkalmazás, a FiumeiGuide egy GPS-koordináta-alapú, kétnyelvű (magyar és angol) alkalmazás, amelynek segítségével akár egyéni, de kiscsoportos felfedezőutakat is tehetünk a sírkertben okostelefonunk segítségével. Az applikáció felhasználóbarát, bárki számára könnyen használható program, melynek segítségével XXI. századi formában is elérhetővé váltak a sírkert legfontosabb látnivalóiról szóló információk és érdekességek.

Egy újfajta látogatói igényt, az okostelefon segítségével zsebre tehető felfedezést elégíti ki az applikáció (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az applikáció egyelőre egy úgynevezett „top 100”-as listát mutat be, amely természetesen – mint minden válogatás vagy lista – szubjektív, ugyanakkor részletesen összerakott és jól átgondolt. Szerepelnek benne a sírkert monumentális emlékűvei, azaz a nagy mauzóleumok (Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc sírépítményei), a legjelentősebb látványosságok (mint például a nemrég felavatott Első világháborús emlékmű vagy az Apponyi-hintó), a mindenki által ismert személyek nyughelyei (például Ady Endre, Arany János vagy József Attila sírhelye), de olyan személyek nyughelyei is, akiket méltatlanul nem ismer a nagyközönség, és a NÖRI fontosnak tartotta felhívni a figyelmet életművük jelentőségére (ilyen például Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő síremléke vagy a Titanic katasztrófájának túlélőit mentő Lengyel Árpád, illetve Rotschild Klára). Az alkalmazással elérhető látványosságok számát a tervek szerint a jövőben folyamatosan bővítik majd.

A kép és a leírás mellett egy térkép segítségével tudjuk beazonosítani a keresett látnivaló térbeli elhelyezkedét (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az applikációban az egyes síremlékekre kattintva megjelenik az adott látnivaló fényképe, valamint egy rövid leírás, amely tömör összegzést ad a nevezetességre vagy a sírhelyen nyugvó személyre vonatkozó legfontosabb tudnivalókról, érdekességekről, ez a leírás angol és magyar nyelven is elérhető. Ha valaki több információra vágyik, annak lehetősége van az Infó fül segítségével egy hosszabb leírás elérésére is, bár ez egyelőre csak magyar nyelven választható lehetőség.

A kép és a leírás mellett természetesen egy térkép segítségével lehetőség van a keresett látnivaló térbeli elhelyezkedésének megtekintésére is, illetve amennyiben szükségét érezzük, GPS-es navigációt is kérhetünk, amely a sírkert útvonalait ismerve eligazít minket. A választott látnivalóhoz vezető út közben a térkép jelzi számunkra az olyan síremlékeket és látványosságokat is, amelyek az általunk választott célpont felé haladva utunkba kerülnek.

A FiumeiGuide segítségével a nemzeti emlékhely tulajdonképpen interaktív történelemkönyvvé válik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az alkalmazás kétféleképpen képes listázni a benne szereplő látványosságokat és emlékhelyeket. Az alapbeállítás az, hogy helyzetünk bemérése után a közelség alapján listázza számunkra a látnivalókat (tehát a legközelebbi látványosságtól haladva a tőlünk legtávolabb eső felé), de lehetőség van abécésorrend szerinti listázásra is (ez például akkor lehet hasznos, ha konkrét elképzelésünk van arról, melyik látnivalót keressük).

A FiumeiGuide azok számára is új élménnyé teheti a sírkert felfedezését, akik esetleg már jól ismerik, segítségével az emlékhely így tulajdonképpen olyan interaktív történelemkönyvvé válik, amely lehetővé teszi a nemzeti emlékezet kultúrájának megőrzését, és egyre szélesebb és szélesebb körben történő terjesztését.

Még egy újdonság: online séták a sírkert honlapján

A FiumeiGuide applikációval egyidőben – tehát 2020. június 8-tól – a sírkert honlapja is megújult, kiegészülve egy új menüponttal, amellyel azoknak kedveznek, akiknek valamiért nincs lehetőségük személyesen ellátogatni a sírkertbe. Az új menüpontban online sétákat tesznek majd közzé, a tervek szerint havi rendszerességgel, amelyekkel különböző nézőpontokon keresztül lehetőség nyílik a sírkert online felfedezésére is.

A sírkertben online sétákat is terveznek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az első ilyen sétával a NÖRI Mikszáth Kálmán halálának 110 éves évfordulójáról szeretett volna megemlékezni. A különleges vezetés által az érdeklődők Mikszáth kortársairól készült, a mai napig megnevettető rajzain keresztül ismerheti meg az író Fiumei úti sírkertben nyugvó kortársainak életművét, a boldog békeidők Magyarországának meghatározó alakjait.

A sírkert honlapja is megújult kiegészülve egy új menüponttal (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az online séta állomásait követve Mikszáth Kálmán írásainak segítségével elevenednek meg előttünk olyan alakok, mint Jókai Mór, Deák Ferenc vagy Szilágyi Dezső.

Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója a Fiumei úti sírkertet a XXI. század világához közelebb hozó újítások, a mobiltelefonos alkalmazás és az online séták bemutatása után hangsúlyozta, ezekkel a jelentős újításokkal nem az a cél, hogy leváltsák a látogatók számára a korábbiakban elérhető szolgáltatásokat, hanem kiegészítik, bővítik azokat, hiszen a látogatók köre különböző, és vannak olyanok, akik még ugyanúgy igénylik a vezetett sétákat vagy a nyomtatott kiadványokat. A FiumeiGuide elkészítésével csupán lehetőséget szerettek volna nyújtani egy újfajta látogatói igény – az okostelefon segítségével zsebre tehető felfedezés – kielégítésére is.

A Kossuth-mauzólem szarkofágja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A sajtótájékoztató után Csapó Csaba vezetésével vehettek részt a sajtó megjelent képviselői egy kötetlen rövid sétán, amelynek keretében lehetőség nyílt az alkalmazás személyes tesztelésére is, illetve beléphettünk Kossuth Lajos, Deák Ferenc és a Batthyány család mauzóleumába, amelyek csak vezetett séták alkalmával tekinthetők meg.

Batthyány Lajos sírja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: Megjelent a Fiumei úti sírkert bejárását, felfedezését segítő mobiltelefonos alkalmazás, a FiumeiGuide (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest, Fiumei úti Nemzeti Sírkert, Örökségünk, Osváth Dorottya, PestBuda, pestbuda.hu, temető

²⁷ ³ ⁰

Kapcsolódó írások

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál

2024. december 9. 16:00

Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt

2024. november 22. 15:00

155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰