Keresés az archívumban

Dürer Budapesten – Magyarországi gyökerei miatt neveztek el utcát Pesten a világhírű festőművészről Az Ajtósi Dürer sor a Városliget mellett futó forgalmas és ismert útvonal, de talán kevésbé köztudott az elnevezésének története. Albrecht Dürer világhírű bajor reneszánsz festő magyar gyökerekkel rendelkezett, édesapja Magyarországról, a Gyula melletti Ajtósról vándorolt ki Nürnbergbe, ahol a későbbi neves művész megszületett. A magyar eredetet számontartották Nürnbergben is, így Dürer halálának 400. évfordulóján Budapesten járt szülővárosának küldöttsége. A bajoroktól egy különös szobrot kapott Budapest ajándékba, a magyar fővárosban pedig ekkor neveztek el utcát a világhírű festőművészről.
Megalapította Budát, de még emléktáblája sincs a Várnegyedben a 750 éve elhunyt IV. Bélának IV. Béla király a tatárjárás után alapította meg azt a várost, amelyet ma Budaként ismerünk. Olyan helyet keresett, amely egy következő mongol támadás idején bevehetetlen lesz. A Várhegy fennsíkját vastag falakkal vetette körül, a területet felparcelláztatta és benépesítette, kolostorokat, templomokat építtetett. IV. Béla Budája ma is megvan, várfalak, amelyeketket építtetett, utcák, amelyeken sétált, házfalak és ablakkeretek, amelyeket ő is láthatott, ülőfülkék, amelyeken ő is ülhetett, de még csak egy emléktábla sem őrzi itt alapítójának nevét.
A Budavári Palota építője – Hogyan nyerte el a megbízatást Hauszmann Alajos? Sosem fogjuk megtudni, pontosan hány építésznek a fantáziájában született meg az a gondolat, hogy ő lehetne a Budavári Palota tervezője. A Közmunkatanács tagjainál, az építési bizottságnál és magasabb körökben is próbáltak összeköttetéseket találni, ajánlásokat szerezni azok, akik Ybl Miklós halála után éreztek magukban elhivatást a már megkezdett munka folytatására. Végül Hauszmann Alajos kapta a megbízást, aki csendben várta a döntést, még csak a családjának sem árulta el, hogy ő a jelölt.
Séta a történelemben – Hogyan lett Budán várból királyi palota? A Budavári Palotát mindenki ismeri, de azt már talán kevesebben tudják, hogy Nagy Lajostól Luxemburgi Zsigmondon, Mátyáson és Mária Terézián át Ferenc Józsefig számtalan uralkodó palotájának fennmaradt részeit megtekinthetjük a falai között. Hogyan pusztult el a fényes középkori palota, és hogyan bukkantak rá elfeledett Atlantiszként a XX. században? Bemutatjuk!
Az első repülőverseny Budapesten – Rákosmezőre várta a magyar főváros Európa pilótáit Világszinten is még gyerekcipőben járt a repülés, amikor Budapesten már megrendezték az első nemzetközi versenyt. A magyarok mellett német, francia, osztrák, orosz, angol, lengyel és belga pilóták mérték össze a tudásukat Rákosmezőn. Nem kis feladat volt a pálya kialakítása, a hangárok és a lelátó megépítése. A különleges rendezvényt, amelyet 1910. június 5–17. között tartottak, hatalmas érdeklődés övezte, és hozzájárult a hazai repülés fejlődéséhez.
Gyászoló Budapest – Megállt a főváros közlekedése és a nemzet szívverése 100 évvel ezelőtt Aznap Budapesten nem nyitottak ki az üzletek, nem tartottak színielőadásokat, zárva maradtak a kávéházak, a vendéglők, a mulatók. A főváros iskoláiban a tanárok a Magyarországot ért igazságtalanságról meséltek a diákoknak, megindultan, könnyes szemmel. Az elszakított területről elüldözött emberek sokasága az Andrássy úton szervezett néma tüntetést a június 4-i trianoni békediktátum ellen. Minden pesti újság megrendülten tudósított Magyarország szétdarabolásáról, és pártállástól függetlenül, egységesen utasították el a párizsi döntést.
Megszólalnak a harangok a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján Megkondulnak a harangok országszerte és a határon túl is június 4-én 16 óra 30 perckor a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján. Ezen a napon Magyarország elveszítette területének kétharmadát, a magyar népesség egyharmada pedig a határokon kívülre került.
Csillagvizsgálót építtetett a Budavári Királyi Palotára, ma egy kráter viseli a nevét a Holdon – Háromszáz éve született Hell Miksa A 300 esztendeje született Hell Miksában a magyar csillagászat megalapítóját tiszteli az utókor, de tudományos tevékenysége nemzetközi összehasonlításban is jelentős. Pályája több városhoz kötődött, többek között Budához is: az ő javaslatára épült a királyi palotára csillagvizsgáló torony Mária Terézia idejében.
Az első magyar repülőgép-vállalat 100 éve kezdte meg működését Budapesten Száz éve indult el az első közforgalmú repülőgép Magyarországon, Albertfalváról szállt fel, és Szegeden landolt. Elvileg minden adott volt, hogy a magyar, illetve a budapesti repülőgépipar a civil repülésben is élenjáró legyen, de közbeszólt Trianon.
Várva várt felújítás: izgalmas sétaparkká varázsolják a budai Vár oldalában futó Ellyps sétányt A Várhegy keleti, Dunára néző lejtője kanyargós útjaival és buja növényzetével remek adottságú hely, állapota azonban az elmúlt években igencsak leromlott. Most azonban a Nemzeti Hauszmann Program keretében rendbe hozzák a területet: 2019-ben elkészült az egyedi panorámával rendelkező Ellyps sétány első, északi szakaszának felújítása. A teljes rekonstrukcióját pedig idén fejezi be a Várkapitányság. Folytatják a növénytakaró megújítását, valamint a balesetveszélyes burkolatok, lépcsők javítását is. Az átalakítás tervezői a PestBudának elmesélték, mi mindent foglal magába a felújítás.
A kard- és tollforgatás nagymestere – Négyszáz éve született Zrínyi Miklós „Tartozunk őrizni életünket, valameddig lehet tisztességgel, arra nézve, hogy hazánknak többet szolgálhassunk.” Ez a gondolat foglalja össze legtömörebben gróf Zrínyi Miklós ars poeticáját. Cikkünkben a négyszáz éve született politikus, hadvezér, költő, író portréjának egy-egy darabját villantjuk föl. A történelem- és irodalomkönyvek papírízű figurája helyett egy rendkívül sokoldalú, hús-vér embert mutatunk be.
Költészet napi séta – A legnagyobb magyar poéták budapesti szobrai Az idei költészet napján, április 11-én – József Attila születésnapján – elmaradtak a már hagyománnyá vált nyilvános közösségi versmondások, és most azt sem tehettük meg, hogy tiszteletünk, köszönetünk és hálánk jeléül felkeressük a legnagyobb magyar költők szobrait. Így mi is csak egy virtuális sétát ajánlunk a nemzeti nagyjainkat ábrázoló budapesti művek között.
Megszépül Mátyás kútja a budai Várban A háború óta hiányzó elemeket építenek vissza a Mátyás kútja szoborkompozícióba, amelynek nemrég megkezdődött a restaurálása a Budavári Palota Hunyadi-udvarában. Stróbl Alajos szobrászművész egyik legismertebb műve a palota kibővítésének befejező szakaszában, 1904-ben készült el, a kitűnő mester régi nagy álma volt a kompozíció elkészítése. Mint a munkálatokat végző szakemberektől megtudtuk, megmarad a szobrok zöld patinája, és teljes műszaki felújításon esik át maga a kútszerkezetet is.
Budapesti napló: Egy szobor ellen kíséreltek meg merényletet elkövetni 1895-ben E heti időutazásunkban szó lesz Pest egykor leggyűlöltebb épületéről, Buda leggyűlöltebb szobráról, de két olyan hőst is bemutatunk, akiket a mostani járvány idején is érdemes emlékezetünkbe idézni.
Egy különleges művészeti alkotás a budai Várból – Miért készült, és mit ábrázol az újjáépített Főőrség bronzkapuja? A Főőrség nemrég újjászületett épületét a királyi palota felől, a Hunyadi-udvarból már bárki megtekintheti. Nem láthatja azonban a közönség az épület túloldalát, amely a még lezárt Csikós-udvar felől közelíthető meg. Itt található az épület legalsó szintjének különleges brozkapuja, amely a magyar történelem 27 legfontosabb budavári epizódját ábrázolja. A helyszínen jártunk, ahol Farkas Ferenc szobrászművész mutatta be lapunknak a különleges műalkotást.
A főváros területének ezeréves története – Virágzó és hanyatló korszakok váltották egymást Bejártuk a Vármúzeum kiállítását, ahol az ókortól a XX. század végéig Buda és Pest virágzó és hanyatló korszakairól mesélnek a tárgyak. Néhány érdekességet találtunk a főváros viharos múltjából.
A többször elrontott szoborfelirat – 70 éves késéssel javították ki Rákóczi kiáltványának híres mondatát II. Rákóczi Ferenc fejedelem lovas szobra az egyetlen alkotás a Kossuth téren, amely a felavatása óta a helyén áll, rajta kívül ez az Országház környezetében álló egyik szoborról sem mondható el. Azonban a monumentális mű gránittalapzatának szövegét ma nem abban a formában láthatjuk, ahogy állításakor felvésték. A szobor latin felirata évtizedeken át vita tárgya volt, és időről időre megjelent e téma a napilapok hasábjain.
A Duna királynője volt, Európa koldusa lett az ostrom után Budapest Budapest ostroma 1945. február 13-án véget ért. A város romokban hevert, az infrastruktúra összeomlott. Az életben maradt lakók elkeseredett küzdelmet vívtak azért, hogy valamennyire újra lakható legyen a város.
Átadták az Országgyűlés új irodaházát a Kossuth téren Az Országgyűlés Hivatalának ma átadott új, Kossuth téri épülete Szabad György nevét viseli. A metróbejárat fölé épített irodaházban kilencezer négyzetméteren háromszáz ember dolgozhat. A külső megjelenésében historizáló, belül modern épület homlokzatát eredetileg 1928-ban tervezték.
Lesz-e még toronyzene a Mátyás-templom tornyán? – Egy budai hagyomány nyomában Először a torony nyugat felé eső erkélyén, azután Pest felé, a Halászbástya felőli erkélyen is előadták egykor a Mátyás-templom tornyából a toronyzenét jeles alkalmakkor. Többnyire régi magyar egyházi énekek, de olykor a Himnusz és a Szózat is elhangzottak a templom tornyának erkélyéről az 1896-os millenniumot követő évtizedekben.
Budapesti orvos is mentette a Titanic túlélőit – Sokáig hősként ünnepelték a Carpathián szolgáló magyart Mindenki hallott már a Titanic tragédiájáról, azonban csak nagyon kevesen tudják, hogy egy magyar orvos, bizonyos dr. Lengyel Árpád volt az egyik megmentője a Titanic 705 túlélőjének. A 108 évvel ezelőtti katasztrófa után a magyar orvost hősként ünnepelték. Ennek köszönhetően az 1900-as évek elején két magyar orvos nevét ismerte az egész világ, Semmelweis Ignácét és Lengyel Árpádét. Míg azonban Semmelweis Ignácról ma is mindenki tudja, ki volt, Lengyel Árpádról megfeledkeztünk, holott története nagyon is méltó a figyelmünkre.
Az első magyar repülőgép – Rákosmezőn emelkedett a levegőbe a Szitakötő A magyar repülés történetét 1910. január 10-től számítjuk, mert bár korábban is emelkedett repülőgéppel ember a levegőbe Magyarországról, az első magyar építésű géppel magyar pilóta az első igazolt repülést e napon tette meg.
Százezerek érkeznek szeptemberben Budapestre – Templomokat és más épületeket újítanak fel az Eucharisztikus Kongresszusra Idén szeptemberben Budapesten tartják meg az egyik legjelentősebb egyházi világeseményt, az olimpiákhoz hasonlóan négyévente megrendezett Eucharisztikus Kongresszust. Több százezer külföldi vendég érkezik egyszerre majd a rendezvényre, amely óriási lehetőség arra, hogy bemutassuk a főváros barátságos, emberközeli arcát, a korunkra jellemző tömegturizmusnál lényegesen mélyebb élményeket kínálva.
Trianon 100: a magyar fájdalom és remény emlékművei az egykori Budapesten A trianoni békediktátum 100. évfordulójára való megemlékezések feltehetően végigkísérik az egész esztendőt. Ezért annak jártunk utána, hogy Budapest közterületein milyen formában jelent meg az 1920-as tragikus döntésre való emlékezés. Az 1945 után berendezkedő hatalom ugyan átírta a nemzeti emlékezetet, és ennek részeként leromboltatta a történelmi Magyarországra és az országvesztésre utaló szobrokat, de régi képeken és újságokból fel tudjuk idézni, hogyan gyászolt Budapest.
Ezek voltak a legolvasottabb cikkeink 2019-ben a pestbuda.hu-n! Összegyűjtöttük a 2019-es évben megjelent legnépszerűbb cikkeinket. Tartsanak velünk 2020-ban is!
Kun Bélától Szűz Máriáig: Varga Imre legérdekesebb fővárosi szobrai Az egyik legtöbbet alkotó szobrászként Varga Imre a pályafutása során Szűz Máriáról és Kun Béláról egyaránt készített szobrot, alkotásai városszerte sok helyen megtalálhatóak ma is. Bemutatjuk a napokban 96 évesen elhunyt Varga Imre legérdekesebb fővárosi szobrait.
A tatár juhar lett a 2020-as év fája A tatár juhart (Acer tataricum) választották a 2020-as év fájának az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett internetes szavazáson.
Megvalósult a több mint százéves álom: a népköztársaság Népstadionjától az új Puskás Arénáig A 2019. november 15-én ünnepélyes keretek között átadott Puskás Aréna nemcsak egyedi méreteivel és technikai újdonságaival emelkedik ki a magyar sportlétesítmények közül, hanem azzal is, hogy a tervező, Skardelli György építészcsapata egy olyan stadiont alkotott, amely számos elemében őrzi a régi Népstadion értékeit. Igaz, funkciójában a Népstadion teljesebb volt, de az új Aréna teljesen megfelel a legkorszerűbb sportépítészeti elvárásoknak.
3+1 templom a főváros múltjából Nemrég számoltunk be arról, hogy visszakapta a Petőfi téri ortodox templom a II. világháborúban elveszített déli toronysisakját. Sajnos emellett további épített egyházi értéktől is megfosztotta Budapestet és az országot a világégés, illetve az utána kiépülő kommunista diktatúra. Cikkünkben összeszedtünk 3+1 olyan templomot a fővárosból, amely már a múlté.
Attila kardja őrizte a magyar hősök emlékét a Rákoskeresztúri új köztemetőben „Isten kardja”, amely Attila hun király birtokában volt, nevezetes eleme a magyar mondavilágnak és ősi jelképe a magyar katonai erényeknek. Ez a jelkép került 1916-ban arra az emlékműre, amelyet a Rákoskeresztúri új köztemetőben található Hősök temetőjében állítottak hősi halottjaink emlékére.
Budapest ismét megmutathatja magát a világnak Budapest 2027-ben újra a világ érdeklődésének középpontjába kerülhet, mert ismét a magyar főváros lesz a házigazdája a vizes világbajnokságnak. Csakúgy, mint két évvel ezelőtt, százmilliók láthatják majd a közvetítéseken keresztül Budapest különlegesen szép helyszíneit.
Száz év halt meg Csontváry Kosztka Tivadar, akit nem értettek meg kortársai A kortársai által többnyire meg nem értett, kinevetett, különcnek bélyegzett Csontváry Kosztka Tivadar festőművész száz évvel ezelőtt, 1919. június 20-án halt meg a budai János Kórházban.
Formálódik a nemzet főtere – Már áll a Hültl-féle ház Indul a turistaszezon, ezért felkerekedtünk, hogy megnézzük, mit láthat az arra járó a nemzet főterén sétálva. Készülő emlékműveket, furcsa virágágyakat és száz év után befejeződő építkezést találtunk.
Kilencven évvel ezelőtt avatták fel a Magyar Igazság kútját Igazságtalannak tartotta a trianoni békediktátumot a brit sajtómágnás, Lord Rothermere, és 1927-ben írt cikkében a magyarlakta határ menti zónák visszacsatolását javasolta. A hálás magyarság díszkutat állíttatott a tiszteletére, amelyet kilencven évvel ezelőtt avattak fel a Wenckheim-palota (ma fővárosi könyvtár) előtti téren.
Megmerítkezés a zöldben Zöld, zöld, zöld. De mennyiféle zöld! Igazi rácsodálkozással mutatjuk meg Budapest nevezetes zöld területeinek nyomában járva a Soroksári Botanikus Kertet.
125 évvel ezelőtt ünnepelték Jókai Mór 50 éves írói jubileumát Királyi jókívánságok, telt házas táncmulatságok, perlekedő asszonyok – a korabeli sajtó beszámolója alapján igen mozgalmasra sikerült Jókai 50 éves írói jubileuma.
Kálvária, Pest, feltámadás A régi korok polgárai húsvétkor körmenetekkel idézték fel Jézus szenvedésének és feltámadásának a csodáját. Pesten ma már csak a Kálvária tér neve utal rá, hogy területén egykor zarándokok jártak – és az Epreskertben az az ódon barokk építmény, amely a történelem sok viharát átvészelve ma is hirdeti a régi város lakosainak buzgalmát.
Száz éve hunyt el Mednyánszky László, a magyar képzőművészet kiemelkedő alkotója Ősrégi magyar nemesi családból származott a száz éve elhunyt Mednyánszky László festőművész, aki a város peremvidékére sodródott nehéz helyzetű emberek világát örökítette meg. A tájképfestészetben is kiemelkedőt alkotott.
Világszínvonalú lesz az új Puskás Ferenc Stadion Az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar építési beruházása a Puskás Aréna. A jelenleg már szerkezetkész stadion legkésőbb a Magyar Labdarúgás Napjára, azaz november 25-ére elkészül.
Kiállítás nyílt Kossuth temetésének 125. évfordulójára Kiállítás nyílt Kossuth Lajos temetésének 125. évfordulójára a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) Múzeumában.
Rózsadombi mandula: tavasz, remény, gyökerek Tavasz van, semmi kétség. Virágba borultak a fák a kertekben, parkokban. Nyílik a mandula is, magával hozva nem csak a jó idő ígéretét, hanem egyúttal emlékeztetve az eltűnt korok Budapestjére is. A város nevezetes fáinak nyomában most a Rózsadombon jártunk.
A Városliget szobrai Korábban már bemutattunk a Városliget történetéből 5+1 nagyszerű épületet. De a Ligetben nemcsak az épületek és a természet nyújtanak szépséget, hanem a szobrok is. Így ebben a cikkben összeszedtünk 5+1 szobrot a parkból, hogy bemutathassuk.
175 éve született Munkácsy Mihály, a monumentális méretű festészet nagymestere Munkácsy Mihály a magyar festészet géniusza. Bár alkotásai jelentős részben a Kárpát-medencén kívül születtek, életművének legnagyobb szeletét mégis Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A Parlamentben található Honfoglalás című festménye mind méretében, mind reprezentatív elhelyezésében a millennium kori Magyarország ünnepi hangulatát idézi.
Helyreállítják a Golgota téri stációkat A Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete döntést hozott a Golgota téri stációk helyreállításáról. Erre a célra 250000 Ft költségvetési támogatás áll rendelkezésre, így a kálvária 14 stációja valószínűleg teljes egészében rekonstruálható.
Pillantás Pest-Budára 200 évvel ezelőtt Honlapunkon és Facebook-oldalunkon is Petrich András Pest-Budát ábrázoló rajzát (illetve az abból készült színezett rézmetszetről készült digitalizált fényképet) láthatják nyitóképként. Éppen kétszáz éves. Az évforduló és a kép kötelez: ezúttal ennek eredtünk nyomába.
Hűlt helyek nyomában: tabáni emlékek között A Budapest Történeti Múzeum a tabáni szerb templomról rendezett kiállításán jártunk. Nemcsak egy eltűnt épület, hanem egy egész alámerült Atlantisz nyomára bukkantunk.
Most megcsodálhatjuk Mátyás corvináit az OSZK-ban! Mátyás király világhírű corvináit, a budai műhely alkotásait és más díszkódexeket mutat be a február 9-ig látogatható kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban. A világ több pontjáról érkeztek különleges darabok, ennyi kötet egy helyen első alkalommal látható Magyarországon. Zsupán Edina corvinakutató, a kiállítás kurátora elárult néhány titkot a tárlatról a pestbuda.hu-nak.
Csillagok, csillagképek – Ilyen volt a tudomány Mátyás király udvarában Mátyás király csodálatos budai palotája és benne híres könyvtára a korabeli művészetek és tudományok legfontosabb magyarországi központja volt – így emlékeznek meg erről az udvarban élő kortársak és az akkoriban Budára érkező vendégek, tudósok és követek.
Százötven éve született Foerk Ernő, templomépítészetünk egyik jeles mestere A 2018-as esztendő végén még egy alkotóművészről emlékezzünk meg: 150 évvel ezelőtt született Foerk Ernő építész, aki nemcsak tervezőként alkotott, hanem szobrász, iparművész, oktató, építészeti szakíró és műemlékek helyreállítását vezető szakember is volt.
Egész városrész születhet Csepel és Dél-Pest határán Megszületett a Budapest Déli Városkapu meghívásos nemzetközi tervpályázat eredménye: komplett városrész születhet a Csepel-sziget északi csücske mentén.