A keddi stadionbejáráson Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár kiemelte, több alapelvet igyekeztek betartani a munkálatok során. Az első a múlt iránti tisztelet, melynek fényében a régi stadion helyén, a Toronyépület megtartásával épül az új, amely küllemében is a régit idézi, ráadásul az elbontott anyagokat beleépítették az újba.

A Puskás Ferenc Stadion látványterve (Forrás: mnsk.hu)

Fontos szempont, hogy igazi, XXI. századi aréna valósuljon meg, azaz a közönség gyorsan és könnyen közlekedjen, a lelátó meredeken íveljen fel, ezzel elősegítve a "katlan hangulatot", illetve így közelebb legyenek a nézők a küzdőtérhez. Szintén alapvetőnek tartotta, hogy a 67 ezer férőhelyes stadion teljesen fedett lesz.

Kiemelt cél az is, hogy több legyen, mint futballstadion. Ennek érdekében 1500 férőhelyes konferenciatermet is magába foglal a létesítmény, a toronyépület pedig múzeumként funkcionál majd, elsőként a névadóról, Puskás Ferencről nyílik kiállítás jövő tavasszal. Az aréna alkalmas lesz szuperkoncertek és fesztiválok megtartására is.

A Puskás Ferenc Stadion látványterve (Forrás: mnsk.hu)

A beruházás száz százalékban magyar. Amíg 15 éve a Papp László Sportaréna tervezésében brit és amerikai mérnökök dolgoztak és a megvalósítást francia cég végezte, addig ezúttal mindent magyarok végeztek a tervezéstől a kivitelezésig, csak az külföldi a stadionban, amit Magyarországon nem lehetett előállítani.

A Puskás Ferenc Stadion látványterve (Forrás: mnsk.hu)

Az államtitkár szerint az építkezés 15 ezer embernek adott munkát, a kecskeméti acélgyárosoktól kezdve a kamionsofőrökön át az építőkig, a munkaterületen pedig naponta 1500-2000 ember tevékenykedik. Az építkezés során 10 ezer tonna acélt és 75 lakótelepi ház felhúzásához elegendő vasbetont használtak fel, a küzdőtér 11 ezer négyzetméteres lesz.

„Az országnak és a fővárosnak szüksége van egy ilyen multifunkcionális arénára” – jelentette ki Tarlós István főpolgármester.

„1948. július 12-én kezdték építeni a Népstadiont. Papp Laci is beállt lapátolni. 1947-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa fogadta el a terület kijelölését és ezév júniusában a Fővárosi Közgyűlés adta a területet 99 évre az Országos Sporthivatal, ill. a Magyar Kincstár használatába. A Népstadion kivitelezője a 23. sz. Állami Építőipari Vállalat volt.

A Népstadion 1953-ban (Forrás: Fortepan)

Az átadásra 1953. augusztus 20 -án került sor. Rengeteg csodálatos mérkőzést ért meg a régi Népstadion, 1955-ben pedig itt lett Európa bajnok a férfi kosárlabda válogatott, de szép számmal volt itt felejthetetlen atlétikai verseny, voltak remek koncertek, a legendás SZÚR-ok, és itt találkozott a magyar hívőkkel 1991-ben Szent II. János Pál pápa.

A Népstadion a megnyitás napján, 1953. augusztus 20-án (Forrás: Fortepan)

A Népstadion fogalom volt, a magyar sport „szentélye”. Teltek az évek és ez az aréna elavult. 2016-ban lebontották, de emléke velünk él.

Ez a múlt. És szép reményekre jogosít fel a jövő is. Új, világszínvonalú, 67 ezer néző befogadására alkalmas stadion épül a Népstadion helyén, a Puskás Ferenc Stadion, ahol éppen állunk.

A 2020-as EB több csoportmérkőzését és egyik nyolcaddöntőjét is itt rendezik majd, de szuperkoncertek rendezésére is alkalmas lesz. A régi toronyépület megmarad, ami külön öröm, és stílusosan múzeumként működik majd.

Az új arénában az ülőhelyek fedettek lesznek. 12 ezer tonna acélszerkezet, 19 ezer tonna betonacél, 130.000 m3 beton, 26 km-nyi cölöp, 36 ezer lámpatest, 1700 km-nyi kábel – ezek az építkezés fő számai. A beépített alapterület ~ 61 ezer m2, az összalapterület  ~ 200 ezer m2, a létesítmény 50 m magas.

Az átadás tervezett időpontja 2019. november 25., amely a felejthetetlen magyar – angol 6:3-as meccs, az ú.n. évszázad mérkőzésének 66. évfordulója” – nyilatkozta beszédében Tarlós István főpolgármester az új Puskás Ferenc Stadion építkezésének megtekintésén.

Forrás: MTI, Fővárosi Önkormányzat

Nyitókép: A Puskás Ferenc Stadion látványterve (Forrás: mnsk.hu)