Magyarország legnagyobb fedett sportlétesítménye volt, de leégett – Negyven éve adták át a Budapest Sportcsarnokot

2022. február 12. 9:00

Negyven éve adták át a közönség számára Magyarország akkori legnagyobb fedett sportcsarnokát, a 12 ezer férőhelyes Budapest Sportcsarnokot. A hatalmas épületben számos sportág világversenyeit rendezték meg, de fellépett itt sok magyar és világhírű külföldi zenekar és előadó is, így az Iron Maiden, a Metallica, a Deep Purple, Elton John vagy Tina Turner. Az épület 1999-ben teljesen leégett, elbontották, s helyén ma a Papp László Sportaréna áll.

Ha egy sportcsarnok a címlapon szerepel, akkor szinte biztos, hogy valamilyen súlyos tragédia történt. Jól mutatja ezt az is, hogy 1982. február 12-i átadója a Budapest Sportcsarnok nem került a címoldalakra, de sajnos 1999 decemberében igen. „Leégett a Budapest Sportcsarnok” – állt szinte minden újság címoldalán 1999 év végén. Az alig 18 évig működő sportlétesítmény számos kiemelkedő esemény helyszíne volt, de ma már szinte hírét is alig halljuk. A fiatalabb generációk, a húszévesek talán azt se tudják, hogy volt ilyen épület, miután egykori helyén napjainkban a Papp László Sportaréna áll. Átadásának évfordulója alkalmából nézzük meg, mit is adott Budapest a sport, a kultúra és a zene kedvelőinek a sportcsarnok kevesebb mint húsz év alatt.

A kigyulladt Budapest Sportcsarnok 1999. december 15-én (Fotó: Kovács Tamás/Forrás: MTI/MTVA)

Magyarország első sportcélú fedett létesítménye a Nemzeti Sportcsarnok volt (2010 óta Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok), amely 1941-ben készült el. Ez még egy szűkebb, alacsony nézőszámú csarnok volt, így már az átadás után megfogalmazódott, hogy jó lenne egy jóval nagyobb befogadóképességű sportcsarnok Budapesten. A helyét a negyvenes évek végén ott jelölték ki, ahol aztán 1953-ban felépült a Népstadion. A sportcsarnok pedig jó ideig csak elképzelés maradt.

A Nemzeti Sportcsarnok (Istvánmezei út 3–5.) 1942-ben (ma Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok) (Fotó: Fortepan/Képszám: 115181)

A Nemzeti Sportcsarnok szűk lelátója 1949-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 33500)

A megvalósítással egészen az 1970-es évekig kellett várni, amikor is 1973-ban a főváros vezetése elfogadott egy határozatot egy multifunkcionális csarnok építéséről. A megbízott mérnököket a következő évben tanulmányútra indították az akkori Szovjetunióba, hogy keressék meg a legmegfelelőbb „prototípusú” csarnokot, amit itthon is felhúzhatnak. A bizottság végül a leningrádi Jubileumi Sportpalotát választotta ki tökéletes mintául, annak ellenére, hogy ez egy kisebb, 7 ezer fő befogadására alkalmas csarnok volt. Ezt követően a magyar és a szovjet kormány Moszkvában egyezményt kötött a csarnok megépítésére és arra is „természetesen”, hogy a kivitelezésben szovjet vállalatoknak is kötelezően részt kell venniük.

Rendezik a Budapest Sportcsarnok környezetét 1981-ben (Forrás: Népszabadság, 1981. december 24.)

A Budapest Sportcsarnok terveit a Kiss István vezette mérnökcsapat átdolgozta, és így egy 12.500 nézős csarnokot álmodtak meg. A munka 1978. március elsején kezdődött, amit – a korban megszokott módon – közel húszezer ember segített több mint 110 ezer órányi „társadalmi munkában” felépíteni. A sportcsarnok műszaki átadása 1981. december 21-én volt, a közönség számára a létesítmény 1982. február 12-én nyílt meg.

Az elkészült Budapest Sportcsarnok az átadáskor, Urbán Tamás felvétele (Fotó: Fortepan/Képszám: 125170)

Az átadón számos kitüntetést adtak át, utána pedig négyszáz leány karikagyakorlata kápráztatta el a közönséget, majd énekesek és táncosok léptek fel, illetve a kézilabdázók vették birtokba a régen várt létesítményt. Az első világcsúcsra alig két hetet kellett várni, miután az NDK–Magyarország atlétikai viadalon a BS kitűnő pályáján a német sprinternő, Gesine Walther 60 méteren világrekordot futott, Orosz Irén pedig országos csúcsot ért el.

Az átadóünnepség 1982. február 12-én (fotó: Fortepan/Képszám: 212971)

Az átadóünnepség 1982. február 12-én (Fotó: Fortepan/Képszám: 212972)

A sportcsarnok küzdőterét át lehetett alakítani szinte bármelyik sporttág igényeire. Volt parketta, ötsávos atlétikai rekortánpálya, műanyag borítás és nagy jégpálya is. A BS-nek is becézett Sportcsarnokban volt kosárlabda-mérkőzés, atlétikai Európa-bajnokság, jégkorong-világbajnokság, műkorcsolyázó- és jégtánc-Európa-bajnokság, nemzetközi karateverseny, teremcross-motorverseny, vívógála, kézilabda-mérkőzés és még sok minden más.

Puskás Ferenc dedikál a Budapest Sportcsarnokban, mellette Déri János riporter, Urbán Tamás felvétele (Fotó: Fortepan/Képszám: 124823)

A Budapest Sportcsarnokban megrendezett IV. Ibusz-Oyama Karate Kupa, 1988 (Fotó: Fortepan/Képszám: 40347)

A sporteseményeken kívül számos zenei rendezvénynek, táncmozgalomnak és hatalmas koncerteknek is helyet adott a Sportcsarnok. Itt rendezték meg az I. Magyarországi Táncháztalálkozót, de számos filmet is itt forgattak is. A BS megítélése igen kedvező volt a zeneiparban is, így nem véletlen, hogy a legnagyobb magyar zenekarok és előadók, mint a Hungária, Omega, Edda, Piramis, Republic, Karthago, Bikini, R-GO, Neoton Familia, Hobo, Koncz Zsuzsa, Zorán, Demjén Ferenc, Ákos is fellépett itt.

Az I. Magyarországi Táncháztalálkozó is itt volt 1982-ben (fotó: Fortepan/képszám: 199060)

Élő segély Afrikáért, kétnapos könnyűzenei koncert 1985. december 26-án és 28-án, Urbán Tamás felvétele (Fotó: Fortepan/Képszám:124470)

A magyarországi fellépőkön kívül számos világsztár is koncertezett is, sőt olyan is volt, hogy a nagy népszerűség miatt a Sportcsarnok parkolójában kellett megtartani a koncertet. Ilyen volt az Iron Maiden 1984-es koncertje is, amiről a Pesti Műsor 1984. augusztus 15-i száma így ad hírt: „Örömhír a legfémesebb, legkeményebb rockirányzat híveinek: Budapestre érkezik az egyik legnépszerűbb angol heavy metal rockcsoport, az Iron Maiden. A Sportcsarnok együttműködése révén jutnak el hozzánk, hogy augusztus 17-én, este kilenckor koncertet adjanak a Budapest Sportcsarnok parkolójában fölállítandó színpadon. A Sportcsarnok illetékesei azért határoztak a szabadtéri előadás mellett, mert az a tavalyi R-GO koncerten már bevált, másrészt jóval több ember elfér kívül, mint odabent, s a neves formáció várhatóan sok érdeklődőt vonz majd.”

A Budapest Sportcsarnok parkolójában rendezett koncert hatalmas népszerűségnek örvendett (Forrás: Új Tükör, 1984. szeptember 16.)

A teljesség igénye nélkül olyan sztárok léptek fel itt mint: Tina Turner, Johnny Cash, Elton John, Iron Maiden, Bonnie Tyler, Deep Purple, Cliff Richard, Depeche Mode, Santana, Scorpions, Aerosmith, Black Sabbath, Joe Cocker, Green Day, The Prodigy, Gipsy Kings, Mettalica, de az operaénekes Pavarotti és José Carreras is.

A számtalan remek sporteseményt és koncertet megérő Budapest Sportcsarnok 1999. december 15-én vált a lángok martalékává alig három óra leforgása alatt. A tüzet valószínűleg a küzdőtéren rendezett karácsonyi vásár egyik égve felejtett gyertyája okozta.

A kiégett sportcsarnok 1999 év végén (Forrás: Magyar Nemzet, 1999. december 16.)

Miután az épület szerkezete olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyreállítására nem volt lehetőség, így lebontották, és egy újabb Aréna felépítését tervezték el. Ez lett a későbbi Papp László Sportaréna, amit 2003-ban adtak át a budapestiek nagy örömére.

Nyitókép: A Budapest Sportcsarnok 1985-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 194685)

Budapest, Budapest Sportcsarnok, Földváry Gergely, Gerevich Aladár, Múltidéző, Nemzeti Csarnok, Népstadion, Papp László, PestBuda, pestbuda.hu, Sportok

⁶² ¹ ⁰

Kapcsolódó írások

A Gellért-hegy egykori keresztútjai

2024. március 29. 11:00

Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

A Gellért-hegyen állt egykor Buda és Pest legrégebbi keresztútja

2023. április 7. 12:30

Pesten és Budán a törökök kiűzése után számos keresztutat állítottak, amelyeket a húsvéti időszakban keresztény szokás szerint a budai és pesti lakosok gyakran felkerestek. A megmaradt régi keresztutak mellett vannak azonban olyanok, melyekről már csak írásos és néhány képi emlékünk maradt fenn. Ilyen a Gellért-hegy egykori híres kálváriája és keresztútja is, melyet több mint 300 évvel ezelőtt is jártak már a pest-budai hívek.

Kossuth Lajos első köztéri szobra Budapesten – A zugligeti erdőben kell felkeresnünk a különleges alkotást

2022. szeptember 21. 11:00

Kevesen tudják, hogy a zugligeti Mátyás király út végén, az erdőben egy hatalmas talapzaton áll egy különleges, 110 éves Kossuth-szobor. Az egykori reformkori politikus születésének 220. évfordulóján felelevenítjük, hogy pontosan milyen körülmények között került a zugligeti erdőbe a műalkotás, és azt is megvizsgáljuk, hogy vajon tényleg ez volt-e az első köztéri Kossuth-szobor Budapesten.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Felújítják Budán a Nagy Imre teret

2024. április 19. 18:00

A II. kerületi Nagy Imre tér átalakul: korszerűbb játszóteret, díszsétányt és nagyobb kutyafuttatót is kialakítanak. Az akadálymentes parkba új növényeket is ültetnek.

Új gyalogátkelőhely épül az Astoriánál

2024. április 19. 17:00

Új jelzőlámpás zebrát alakítanak ki az Astoriánál, a Rákóczi úton összekötve a Múzeum körút és a Károly körút járdáit. Ezzel az összeköttetéssel a gyalog közlekedők akadálymentesen és kerülő nélkül kelhetnek át az úton.

Gregersen Gudbrand építőmesterre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

2024. április 19. 16:00

Gregersen Gudbrand norvég származású magyar híd- és vasútépítő születésének 200. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

⁷³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁰⁵ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹²⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

⁵³ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹¹⁵ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹

Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.

¹³⁷ ¹ ¹