Keresés az archívumban

Száz éve hunyt el Mednyánszky László, a magyar képzőművészet kiemelkedő alkotója Ősrégi magyar nemesi családból származott a száz éve elhunyt Mednyánszky László festőművész, aki a város peremvidékére sodródott nehéz helyzetű emberek világát örökítette meg. A tájképfestészetben is kiemelkedőt alkotott.

50 éve mutatták be a Pál utcai fiúkat A Pál utcai fiúk kultikus regény, egyértelműen magyar és budapesti. A film jeleneteit azonban nem tudták az eredeti helyszíneken felvenni, hiszen a Pál utca azóta beépült, és a Füvészkert is megváltozott.

Magánszemélyek véleményét is várják Budapest vasúti stratégiájának elkészítéséhez Budapest Közép-Európa egyik legfőbb vasúti csomópontja. A vasúti közlekedés mindenki közös ügye, ezért fontos, hogy a lakosság és a gazdasági szereplők közösségi tervezés formájában mondhassák el véleményüket, tapasztalataikat a jövő vasútfejlesztésével kapcsolatban.

A tavasz ünnepe: a Tóth Árpád sétány Budán Ha szeretne egy igazán, felemelően, lenyűgözően szép fasorban sétálni, most kell felmennie Budára, a Várba, a Tóth Árpád sétányra! Friss zöld, üde levelű, gyertyaszerű fehér virágokat bontó vadgesztenyék az egyik oldalon, tömött virágú, rózsaszín japán díszcseresznyék a másikon. Sőt, e zöld és e rózsaszín odafönn alagútként borul össze!

50 éve írtak ki pályázatot Újpest átépítésére Újpestet 1950-ben csatolták a fővároshoz. A már akkor is jelentős iparral rendelkező városrésznek azonban volt egy nagy „bűne”. A központja kisvárosias volt, nem méltó egy szocialista nagyvároshoz.

Több mint 250 ezer látogató járt a városligeti Kutyás élményparkban egy év alatt Az ország legjobban felszerelt kutyás élményparkjának népszerűsége minden előzetes várakozást felülmúlt, naponta átlagosan 750-800 kutya játszik ott. A park a hét minden napján várja a gazdákat és négylábú társaikat, az elmúlt évben egy-egy hétvégi napon akár ezer gazdi is ellátogatott kedvencével a különleges helyszínre, a Városligetbe.

A Várkert Bazár ad otthont a felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeum kiállításainak A Várkert Bazár Testőrpalotájában rendezhet kiállításokat a felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeum, a két intézmény együttműködési megállapodását szerdán írták alá Budapesten.

100 éve halt meg báró Eötvös Loránd – A fizikus, politikus, akadémikus, költő és hegymászó nyomában Budapesten „A fizika egyik fejedelme halt meg” – vélte Albert Einstein, akinek gondolata ma, száz évvel báró Eötvös Loránd halála után is helytálló. Az 1919. április 8-án elhunyt világhírű magyar tudós sokszínű életpályájának azokat a mozzanatait elevenítjük fel, amelyek Budapesthez kötődnek.

Ismét látogatható a Lajta Monitor Múzeumhajó Az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származó hadihajó a hétvégén érkezett meg a Parlament előtti kikötőbe, ahol október végéig lesz látogatható.

Hetvenéves a Kelenföldi Autóbuszgarázs – Építészeti különlegességnek számít a hatalmas csarnok Budapest és számos más közép-európai város külső kerületeire a vasbeton kockaépületek a jellemzők. De Budán, a XI. kerületben áll egy olyan vasbeton épület, a Kelenföldi Autóbuszgarázs, amely ívelt tetejével építésekor világrekorder volt.

50 éve nézhetünk színesben televíziót 50 éve lehet rendszeresen színes, magyar nyelvű TV-adást nézni Magyarországon. A szolgáltatás sokáig csak Budapesten volt elérhető, kezdetben 150 tévékészüléken.

Hogyan köszöntötték a tavaszt a régi Budapesten? Gavallérok, ibolyaárus asszonyok, rajcsúrozó gyerekek és virágkiállítás: archív fotók és régi újságcikkek alapján bemutatjuk a hajdanvolt budapesti tavaszok hangulatát.

Világszínvonalú lesz az új Puskás Ferenc Stadion Az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar építési beruházása a Puskás Aréna. A jelenleg már szerkezetkész stadion legkésőbb a Magyar Labdarúgás Napjára, azaz november 25-ére elkészül.

Megnyitott a Csónakázótó a Városligetben Ami télen jégpályaként üzemel, az a tavaszi időszakban már csónakázótó. A budapestiek és a turisták újra csónakázhatnak a Városligetben, szép környezetben.

Kiállítás nyílt Kossuth temetésének 125. évfordulójára Kiállítás nyílt Kossuth Lajos temetésének 125. évfordulójára a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) Múzeumában.

Atomreaktor a város felett Az elmúlt években sokat hallottunk a magyar atomerőműről, Paksról, leginkább annak bővítéséről. Azonban 60 éve egész más atomreaktor miatt volt hangos a magyar sajtó, ugyanis 1959. március 25-én indították el Magyarország első atomreaktorát, mégpedig Csillebércen.

Kossuth három nehéz éve a budavári börtönben Kossuth Lajos 1837. május 5-től 1840. május 10-ig a budai Várnegyedben álló börtönben töltötte fogságát. A mai Táncsics Mihály utca 9. számú házat akkor politikai foglyok elzárására használták. Kossuthnak három évet kellett itt raboskodnia. A fogság évei felkészítették a politikust élete későbbi nehézségeinek méltósággal történő elviselésére. A 125 éve elhunyt politikusra emlékezünk.

A rendszerváltás árnyékában épült meg a 3-as metró utolsó szakasza A hétvégén átadták a 3-as metró felújított északi szakaszát, amelyet 1990-ben, már a rendszerváltás után avattak. A vonal megépítéséről 1968-ban döntöttek, és több mint húsz éven át készült.

Budapestről mesél a Fekete Lyuk – A pokol tornáca című kultúrtörténeti kiállítás a Kiscelli Múzeumban Különleges kiállítás látható a Kiscelli Múzeum új kiállítóterében, a sziklapincében. A Fekete Lyuk – A pokol tornáca. A Budapesti Undergound '88–'94 című tárlat az ikonikus budapesti szórakozóhelyet és a hozzá kapcsolódó életérzést élményszerűen mutatja be.

A Budavári Önkormányzat kihirdette a a Kalevala-pályázat győztesét A szakmai zsűri és a közönség szavazatai alapján Kéry Bálint Bence és Csobán András Karélia (I.) című pályaműve nyerte a Budavári Önkormányzat Kalevala köztéri szoborpályázatát. A szobrot az új Kalevala Parkban állítják fel az I. kerületben.

Ház, tele kreativitással Újra egy belvárosi ház belső udvarába néztünk be: gazdag múltat és inspiráló jelenkori működést találtunk. Meg két bájos, töredezettsége ellenére is megkapó szobrot. Fedezzék fel velünk a Kossuth Lajos utcai Wagner-házat!

Budapest fontos helyszíne a Kossuth-kultusznak „A magyar szabadságeszme egyik legdicsőbb apostola volt” – írta Kossuth Lajosról Hegyaljai Kiss Géza református lelkész. Bár az 1848–49-es szabadságharc vezető egyéniségének kultusza az Alföldön volt a legintenzívebb, de a reformkor kiemelkedő politikusára emlékeztető fővárosi emlékjelek mutatják, hogy Budapest is fontos helyszíne a magyar Kossuth-kultusznak. A 125 éve elhunyt Kossuth Lajosra emlékezünk, cikkünkben a kiváló hazafi életének első évtizedeivel ismerkedünk meg.

Rózsadombi mandula: tavasz, remény, gyökerek Tavasz van, semmi kétség. Virágba borultak a fák a kertekben, parkokban. Nyílik a mandula is, magával hozva nem csak a jó idő ígéretét, hanem egyúttal emlékeztetve az eltűnt korok Budapestjére is. A város nevezetes fáinak nyomában most a Rózsadombon jártunk.

Meglepő, hányféle szobra van Szent István királynak Budapesten Nemrég járta be a budapesti sajtót a hír, hogy szobrot állítanak István királynak a XIII. kerületben, a róla elnevezett parkban. Felmerül a kérdés, hogy hány szobor ábrázolja őt a fővárosban? Ennek jártunk utána.

A Városliget szobrai Korábban már bemutattunk a Városliget történetéből 5+1 nagyszerű épületet. De a Ligetben nemcsak az épületek és a természet nyújtanak szépséget, hanem a szobrok is. Így ebben a cikkben összeszedtünk 5+1 szobrot a parkból, hogy bemutathassuk.

Szecessziós kiállítás a Bedő-házban – Ékszerdoboz a Belvárosban A szecessziós stílusú Bedő-házban működik a Magyar Szecesszió Háza. A kiállításon és a kávéházban összesen 600 négyzetméteren korhű bútorok, dísztárgyak, festmények és mindennapi használati eszközök mutatják be a XX. század eleji Budapest polgári életét.

A Blaha újjászületése – Élhető köztér készül a közlekedési csomópont helyett A Blaha Lujza tér közlekedéstörténetét évtizedek óta az a kérdéskör határozza meg, hogy autópálya-csomópontként, parkolóként vagy élhető köztérként tekinthehünk-e rá. A nemrég bejelentett újjáépítés és a közzétett látványtervek szerint most szerencsére az utóbbi, az élhető köztér kerül előtérbe, pedig egykor gyorsforgalmi utat álmodtak ide.

Tavasz a Városligetben A Városliget a polgári Budapest népszerű pihenőhelye volt a századfordulón. A társas érintkezés színtere volt a korzó, a mulatságok helyszíne a park, hosszú sétákat tettek a promenádon. A korabeli fotók és képeslapok felidézik, milyen volt a tavasz a Ligetben 100 évvel ezelőtt.

Párisi Udvar: műemlék – emelettel megtoldva Ha alatta megyünk el, nem látszik, ha szemből nézzük, bizony kikandikál: a Párisi Udvar megújulása egyúttal egy modern emeletráépítéssel is járt. Felháborító? Vagy ugyan már?

Újabb Szent István-szobor lesz Budapesten A XIII. kerületi Szent István parkba felállítandó Szent István-szobor megalkotására írt ki pályázatot a Budapesti Történeti Múzeum – Budapest Galéria és a Főváros.

Jelek útvesztőjében Budapest utcáin Bizonyára mindenki eljátszott már egyszer a gondolattal, mi történne, ha visszamenne az időben, és megnézné Budapestet 50, 60, 100 évvel ezelőtt. Az első, ami ilyenkor eszünkbe jut, hogy régen más képet mutattak az épületek, és kevésbé voltak zsúfoltak a közterületek. De ha tovább időzünk képzeletbeli múltbeli sétánkon, azt is felfedezhetjük, mennyivel kevesebb információ zúdul ránk a környezetükből, ugyanis nem voltak az utcákon közlekedési táblák és a figyelemfelkeltő szimbólumok. Most térjünk vissza a jelenbe, és tegyünk egy sétát Budapest utcáin úgy, hogy figyelmünket kizárólag a jelekre irányítjuk, és arra, milyen információt közvetítenek nekünk.

110 évvel ezelőtt szabályozták először Budapesten az automobilok közlekedését Az automobilos közlekedés első szabályait a fővárosban 1909-ben alkották meg, miután több gyalogosgázolás is történt. Csak 21 éven felüliek vezethettek, és az is az előírások közé tartozott, hogy az autó nagyobb mérvű füstöt, kellemetlen szagot és az egészségre káros gázokat ne terjesszen.

Szlovák mester is formálta Pest arculatát – 175 éve született Bobula János 1844. március 15-én született idősebb Bobula János, szlovák származású magyar építész, aki szlovák nemzetiségűként elsőként szerzett építészdiplomát Pesten, és a főváros arculatának alakítójává vált. Születésnapja alkalmából ezzel az írással emlékezünk rá.

A Liget zakatoló szíve – Mi minden fér el az OMRRK-ban? Bár a Városliget közelében hamarosan megnyíló Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot az egész múzeumi szakma érdeklődéssel várja, legjobban mégis a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria munkatársai örülnek neki. Raktárak, restaurátorműhelyek, kutatóintézet, látogatóközpont – egy példaértékű barnamezős beruházás részletei az egykori Szabolcs utcai kórház területén.

Landererék háza Ki hinné, hogy a pesti ház, amely előtt a márciusi ifjak hangosan követelték a Nemzeti dal és a 12 pont kinyomtatását, ma is áll? Csak egy kissé (vagy nagyon is) elfelejtve, kopott öregúrként a nagyváros új forgatagában. Felfedeztük: dicső múltat, dicstelen jelent találtunk.

Helyreállítják az Adria-palotát A Szabadság téri Adria Tengerhajózási Rt. palotáját restaurálják, lakásokat, irodákat és üzlethelyiségeket alakítanak ki az épületben.

Tavasszal megnyílik a békásmegyeri piac új csarnoképülete Új vásárcsarnok, közösségi tér és mélygarázs épül a III. kerületi Heltai Jenő téren.

A Magyar Nemzeti Múzeum őrházai A pesti Múzeumkert átfogó rekonstrukciója hamarosan végleg befejeződik. Sok minden látszik a megújulásból, a kerítés, a kerti utak, a restaurált szobrok. Most azonban nem ezekről írnánk, hanem a kert legkisebb építményeiről, az idei tavaszra ugyancsak megszépült kis múzeumi őrházakról.

Kármán József irodalmi központtá akarta tenni a XVIII. századi Pestet 250 éve született az az író, akinek a Fanni hagyományait és az Uránia folyóiratot köszönhetjük, és aki irodalmi központtá szerette volna tenni Pestet.

Petőfi felemelt keze: egy szobor a Duna partján 136 éve Gyerekcsoportok lepik el ezekben a napokban a Március 15. tér környékét: az óvodások és az iskolások a Petőfi-szobrot jönnek megnézni, és kézzel festett zászlócskákat tűznek a tövébe. Mi a szobor történetének nyomába eredtünk – és izgalmas részletekre bukkantunk.

Ybl Miklós csodapalotája – Újjászületett a Várkert kioszk A Várkert kioszk elegáns, Duna-parti épülete egy időben és azonos stílusban épült a híres Várkert Bazárral, mégis keveset beszélünk róla, pedig története és eredeti funkciója nagyon érdekes. Nemrég nagyszabású felújításon esett át. Bejártuk az épületet, mutatjuk a végeredményt.

Vörös téglás épületcsodák – 165 éve született Pecz Samu Különös, középkori hangulatú, de a használhatóságot, a funkciót szem elől nem tévesztendő épületei meghatározók Budapesten. 165 éve született Pecz Samu.

Ikerpár a Belvárosban – a Klotild-paloták története Már egy ideje folynak a munkálatok, amelyeknek eredményeképpen hamarosan a déli Klotild-palotából (vagy népnyelven Matild-palotából) hamarosan luxusszálloda lesz az északi testvéréhez hasonlóan. Tudjuk a jövőjét, de ismerjük-e a múltját? Az alábbiakban a Klotild-paloták történetével foglalkozunk.

Három évszázad története – Megújult a Kiscelli Múzeum Az egykori kolostor később laktanya lett, majd barokk kastély, ma múzeum működik a falai között, amely a főváros újkori tárgyi emlékeit őrzi. A sokarcú épületet nemrég átalakították, a látogatók több újdonságot is felfedezhetnek.

Vissza az alapokhoz: a megújult Múzeumkert Már csak néhány nap, és elkészül a Múzeumkert várva várt felújítása. Március idusához közeledve belestünk: milyen lett ez a nagy múltú park?

Megújul az Óhegy park Kőbányán A főváros egyik legszebb ligete a 15 hektáros Óhegy park, amelyet két év alatt teljesen megújít a Kőbányai Önkormányzat. Az egyedi tervezésű többfunkciós parkban kalandpályát, sportpályákat, játszótereket és hangulatos ligetet alakítanak ki.

Hatodszorra is átépül a Duna-híd Van egy Duna-híd Budapesten, amelyet néhány évtizedenként teljesen újraépítenek, ráadásul az új nem hasonlít az előzőre.

A Király utcától a Városligetig – Gundel János nyomába eredtünk Éppen százötven éve nyitott meg az első Gundel-vendéglő Budapesten, amelyet számos másik követett. De hol működtek ezek és mi van a helyükön ma? Ennek jártunk utána.