A többszöri modernizálás után a mai napig működő csillebérci reaktor egész más léptékű, mint a négy paksi blokk, ez kutatási célokat szolgál. A berendezéseket a Szovjetunió szállította, ahogy az építkezést is az orosz szakemberek irányították. 

Az átadásról a sajtónak 1959 áprilisában számoltak be: „A tudományos kutatás szolgálatában áll az első magyar atomreaktor. A sugárvédelmi berendezések teljes biztonságot nyújtanak. Szerda délelőtt a Központi Fizikai Kutató Intézetben sajtótájékoztató keretében mutatták be az első magyar kísérleti atom reaktort" – írta a Népszabadság 1959. április 9-én. 

A csillebérci kutatóközpont (Forrás: Wikipédia)

A reaktor elsősorban kutatási célokat szolgált, valamint segítette a hazai nukleáris szakemberképzést. Ahogy Verle Győző főmérnök az Akadémiai Értesítő 1959-es számában írta: „Lehetővé válik a neutronoknfizikájának pontosabb és részletesebb megismerése, a neutronsugárzás hatására végbemenő változások különféle anyagokon tanulmányozhatók. A szilárdtest-fizika és az anyagtechnológia terén jelentős eredmények várhatók a kutatómunkák során. A sugárhatáskémia és a kémiai analitika számára is új távlatok tárulnak fel. A radioaktív izotópok felhasználásának szinte korlátlan lehetőségei lesznek, mert a reaktor el tudja látni majd az országot rövid felezési idejű radioaktív izotópokkal. Ez a körülmény azért jelentőségteljes, mert ezeket az izotópokat eddig külföldről nem lehetett beszerezni, mivel a gyors szállítás megszervezése gyakran leküzdhetetlen akadályokba ütközött. A hazai izotóp-gyártás az orvosi és műszaki gyakorlatban is lényeges segítséget fog jelenteni.” A szakember szerint a reaktor hozzá fog járulni azoknak a szakembereknek a képzéséhez is, amelyekre a majdan építendő magyar atomerőműveknek szüksége lesz. 

Az építésről – és a KFKI megalapításáról még 1950-ben döntött a kormányzat. Akkor is elsősorban a fizikai kutatások előmozdítására, valamint az akkor szinte biztosra vett harmadik világháború atomtámadásainak következményeit, ezen belül a radioaktív sugárzásnak az élőlényekre gyakorolt hatását szerették volna jobban megismerni. A reaktor építése 1956-ban kezdődött, és 3 év alatt be is fejezték. 

Az építésnél nagy hangsúlyt helyeztek a biztonságra, mindent túlbiztosítottak, számos ellenőrző műszert helyeztek el annak érdekében, hogy a környezetbe sugárzás ne jusson ki. A kész reaktort 1959. március 25-én kapcsolták be, ami egy precíz és gondosan megtervezett műveletsort jelentett, míg a reaktor működése megkezdődhetett. Ez a bekapcsolási protokoll magában foglalt több teljesítménypróbát, köztük egy 100 órás próbaüzemet is.

1959. március 25-én, amikor a reaktor működni kezdett a KFKI-ban (Forrás: Fizikai Szemle 2009/3.)

A hazai és nemzetközi sajtónak áprilisban mutatták be a létesítményt. Április 8-án nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak, ahol a modernizálódó Magyarország jelképének nevezték a berendezést. A hivatalos átadásra a próbaüzemek lezárultával, 1959. május 1-jén került sor. 
A reaktor VVRSZ típusú, azaz nyomottvizes rendszerű (tehát nem olyan, mint a csernobili), és 2 MW teljesítményű volt. Az elmúlt évtizedekben többször felújították, módosították, a legutóbbi, 19861992-es átalakítás után a teljesítménye már 10 MW-ra nőtt. (Összehasonlításként: Paks teljesítménye 2000 MW)

Az itteni kutatásokat számos helyen alkalmazták nemcsak itthon, hanem világszerte, és a reaktorral szerzett tapasztalatokat a Paksi Atomerőműnél is felhasználták.
A reaktor üzemeltetési engedélyét az Országos Atomenergia Hivatal átfogó vizsgálat után legutóbb 2013-ban újította meg egészen 2023-ig. A reaktornál természetesen a biztonság az első, de azt valójában  bárki – illetve a 16 évnél idősebek – megtekintheti, mert az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai minden hónap utolsó péntekén az előzetesen bejelentkezők számára szakszerű vezetéssel bemutatják. 

Nyitókép: A csillebérci atomreaktor, Népszabadság, 1959. április 9.