Az Ybl Miklós tervei alapján 1875 és 1882 között épült, szabadon álló, nyeregtetős épület historizáló stílusú, leginkább firenzei reneszánsz elemek díszítik, csakúgy, mint a Várkert Bazár épületét, amely eredetileg üzletsor funkcióját töltötte be. A Várkert kioszk, bár igen látványos, elsősorban nem elegáns budai szórakozóhelynek épült. Az épület rejtette ugyanis magába a királyi palotát és a hozzá tartozó kerteket és istállókat vízzel ellátó szivattyúházat.

A Várkert kioszk főhomlokzata, jól látható a loggia üvegezése (Fotó: Paár Eszter Szilvia​/pestbuda.hu)

Az Ybl Budai Kreatív Ház, vagyis a Várkert kioszk főhomlokzata, az előtérben Majoros Áron Zsolt Kontempláció című alkotása látható (Forrás: budaikreativhaz.hu)

A loggia belső tere, amely a kávézó teraszaként funkcionál (Fotó: Paár Eszter Szilvia​/pestbuda.hu)

Az épületegyüttes – a Várkert Bazár és a kioszk – az 1871-ben kiírt városrendezési tervpályázat eredményeként született meg. A pályázat célja az volt, hogy a főváros végre rendezze a Várhegy oldalában húzódó királyi kertet, és vele együtt az ehhez közel eső Duna-parti szakaszt. Ekkoriban már állt itt egy korszerűtlen szivattyúház, a mai Várkert kioszk elődje. Ybl Miklós 1875-re készült el a végleges tervekkel, amelyeknek megalkotásában Györgyi Géza építész és festőművész is aktívan részt vett.

Az építési munkák még abban az évben megkezdődtek, az 1876-os árvíz miatt azonban le kellett állítani a munkálatokat. Ybl ekkor jött rá, hogy a későbbi esetleges árvizek alatti biztonság érdekében meg kell emelnie az épület talapzatát. Az addig felemelt falakat visszabontották, és három lábbal megmagasított talapzatra állították fel a szivattyúházat.

A Várkert kioszk (Ybl Budai Kreatív Ház) az Apród utca felől (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

A Várkert kioszk 1883-ban (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.06.041)

Az épület hivatalosan 1882-re készült el, de már 1877-ben beüzemelték a gőzgépek által hajtott szivattyúkat, amelyek a Duna vizét kavicságyon átszűrve juttatták el a több teremből álló, boltíves ciszternarendszerbe, majd innen felpumpálták a Várba.

A gőzgépekkel járó „elkerülhetetlen” kéményt Ybl nagyon elegáns módon toronynak álcázta, ez tovább emelt az épület fényén. Szintén ebben az évben nyitott meg az épületben található kávéház, amelynek vendégei az északi homlokzat gazdagon díszített loggiáján iszogathattak.

Az Apród utca az Ybl Miklós tér felé 1933-ban, a háttérben a Várkert kioszk látható (Forrás: Fortepan)

A szivattyúház funkciót 1905-ben teljesen leváltotta a kávéházszerep, hiszen ebben az évben kiépült a budai közműhálózat, a szivattyúkat megszüntették, és az egész épületet étteremmé alakították. Az étterem-kávéház-szórakozóhely funkció egészen 1973-ig megmaradt, bár a II. világháború alatt az épület jelentős károkat szenvedett, amelyeket nem sikerült teljesen helyreállítani, ezáltal vesztett népszerűségéből.

1973-ban a Művelődési Minisztérium gondozásába került a Várkert kioszk, és a Budapest táncegyüttes vette használatba, amely egészen 1985-ig használta zenekari és táncpróbateremnek. Sajnos 1985-re az épület már súlyosan elavult volt, a rossz állapotok miatt az együttes nem tudta tovább hasznosítani.

A loggia borzalmas állapota 1960-ban (Forrás: Fortepan)

Látható, hogy egyes belső terek rettenetes állapotban voltak 1986-ban. A képen látható helyiség a mai étterem (Forrás: Fortepan)

Az épületben található egyik próbaterem 1986-ban (Forrás: Fortepan)

1992-ben történt egy tulajdonosváltás, aminek következtében 2007-ig Várkert Kaszinó, majd 2009-ig Várkert Palota néven működött az épület, és rendezvényközpontként funkcionált. 2009-ben hirdették meg ismét eladásra, miközben az évek során az állapota tovább romlott. 2016-ban került a Pallas Athéné Alapítványok tulajdonába, és 2018-ban megnyílt az Ybl Budai Kreatív Ház. A teljes körű felújítást az eredeti tervek alapján végezték, és a korszerű restaurálásnak köszönhetően sok eredeti részlet megőrződött.

Talán első pillantásra furcsának tűnik, hogy az 1870-es években ekkora energiát fektettek egy egyszerű szivattyúház kialakítására, de ha megvizsgáljuk a historizmus korát, láthatjuk, hogy nincs min csodálkozni. Természetesen az épület nagyon is szem előtt lévő elhelyezkedése is indokolta a dekoratív kialakítást, de a korszakban más hasonlóan igényes gépházak is épültek.

Jó példa ezekre Ludwig Persius kiváló műve, a potsdami Sanssouci királyi kastélypark szivattyúháza (németül Pumpenhaus vagy Dampmaschinenhaus), mely 1843-ban épült, és a park szökőkútjait látta el vízzel. Az orientalizáló, iszlám stílusú épület mecsetet formáz, és még a gőzgép is nagyon dekoratív, a kéményt pedig a minaretbe rejtette az építész, hasonlóan Ybl munkájához.

Potsdam, a Sanssouci királyi kastélypark szökőkútjait ellátó szivattyúház, amely mecsetet formáz. Ludwig Persius, az építész a kéményt a minaretbe rejtette, 1982 (Forrás: Bundesarchiv)

Szintén Persius alkotása a Park Babelsberg szivattyúháza, amely középkori várkastélynak „álcázza magát”, a kémény itt is a toronyban kapott helyet. A két említett Pumpenhaus néhány évtizeddel korábbi, mint a Várkert kioszk, így Ybl Miklós valószínűleg ismerte őket, ami megmagyarázza a hasonlóságokat.

Nagy különbség azonban, hogy míg a két potsdami példánál az épület belsejét teljes egészében a gőzgépek foglalják el, Ybl tervénél nemcsak a gépész lakása, de még egy kellemes kávézó is helyet kapott a belsőben, sőt a Várkert kioszknak igen fontos funkciója volt, hogy a Bécsből a Dunán hajóval érkező királyt is itt fogadták ünnepélyesen. Ez persze ritkán fordult elő, hiszen a király általában vonattal érkezett, de az udvar vendégei számára indított városnéző sétahajózások alkalmával gyakran használták fogadótérként az impozáns épületet.

Potsdam, a Park Babelsberg szivattyúháza, amely középkori  várkastélyt idéz, szintén Ludwig Persius munkája

A Várkert kioszk ma a felújításnak köszönhetően eredeti fényében ragyog, kávézóként és kiállítótérként funkcionál. Az északi homlokzat lépcsőjén felsétálva a loggiába jutunk, amelynek csodálatos mennyezetfestése ma is látható, kitűnő állapotban. A loggia nagyon finom kialakítású, elegáns, de teljesen semleges üvegezést kapott, ennek köszönhetően a terasz télen fűthető, nyáron pedig hűthető, így egész évben kellemes.

A loggia mennyezetének firenzei reneszánszt idéző díszítőfestése, ma a restaurálásnak hála, kitűnő állapotban (Forrás: budaikreativhaz.hu)

A főbejáraton belépve rögtön az étterembe jutunk, amely Somlai Tibor tervei alapján modern bútorzatot kapott, az eredeti, aranyozott díszítés megőrzésével azonban hűen tükrözi a Várkert kioszk egykori hangulatát.

Az étterem belső terében jól megférnek egymással a modern bútorok és az eredeti dekoráció (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu​)

Az éttermen keresztülsétálva jutunk el a kéttraktusos földszinti, úgynevezett Aqua Kiállítótérbe, amely hófehér falaival és elsötétített ablakaival megfelel a kortárs kiállítási igényeknek, a falakon azonban ma is láthatjuk az eredeti díszarchitektúrát, amely szintén fehérre festve nagyon dekoratív, mégsem vonja el figyelmünket a kiállított művekről. Innen jutunk az ízlésesen kialakított lépcsőházba, amelyből feljuthatunk a hasonló módon felújított Kovásznai Szalonba, ez azonban sajnos nem látogatható.

Elegáns kialakítású lépcsőház (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu​)

A lépcsőházban lefelé indulva érhetünk el az épület legérdekesebb részébe, a Terra kiállítótérbe, amelyet a hajdani boltíves ciszternarendszerből alakítottak ki. A szépen dekorált márványpadlózat nagyon jól harmonizál a ciszternák hófehér falaival, a labirintusra emlékeztető, helyenként zegzugos tér kiválóan alkalmas kiállítások rendezésére.

A Terra kiállítóteret a hajdani boltíves ciszternarendszerből alakították ki (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu​)

Innen juthatunk ki a kültéri lépcsőhöz, amelynek két karja között Ybl Miklós 2x2 centiméteres pixelekből álló portrészobra látható. Az Yblnek emléket állító mű Majoros Áron Zsolt szobrászművész alkotása. Az Ybl Budai Kreatív Ház igazi találkozóhelyként szolgál, hiszen továbbra is működik benne az eredeti koncepcióba beleillő kávéház és étterem, a hajdani gépek és ciszternák helyét pedig átvették a kultúra, a kiállítások és a családi programok.

Ybl Miklós pixelekből álló portréját Majoros Áron Zsolt alkotta (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu​)

Nyitókép: A loggia homlokzatán látható igényes díszítés (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu​)