Ybl Miklós csodapalotája – Újjászületett a Várkert kioszk

2019. március 13. 9:31

A Várkert kioszk elegáns, Duna-parti épülete egy időben és azonos stílusban épült a híres Várkert Bazárral, mégis keveset beszélünk róla, pedig története és eredeti funkciója nagyon érdekes. Nemrég nagyszabású felújításon esett át. Bejártuk az épületet, mutatjuk a végeredményt.

Az Ybl Miklós tervei alapján 1875 és 1882 között épült, szabadon álló, nyeregtetős épület historizáló stílusú, leginkább firenzei reneszánsz elemek díszítik, csakúgy, mint a Várkert Bazár épületét, amely eredetileg üzletsor funkcióját töltötte be. A Várkert kioszk, bár igen látványos, elsősorban nem elegáns budai szórakozóhelynek épült. Az épület rejtette ugyanis magába a királyi palotát és a hozzá tartozó kerteket és istállókat vízzel ellátó szivattyúházat.

A Várkert kioszk főhomlokzata, jól látható a loggia üvegezése (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Az Ybl Budai Kreatív Ház, vagyis a Várkert kioszk főhomlokzata, az előtérben Majoros Áron Zsolt Kontempláció című alkotása látható (Forrás: budaikreativhaz.hu)

A loggia belső tere, amely a kávézó teraszaként funkcionál (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Az épületegyüttes – a Várkert Bazár és a kioszk – az 1871-ben kiírt városrendezési tervpályázat eredményeként született meg. A pályázat célja az volt, hogy a főváros végre rendezze a Várhegy oldalában húzódó királyi kertet, és vele együtt az ehhez közel eső Duna-parti szakaszt. Ekkoriban már állt itt egy korszerűtlen szivattyúház, a mai Várkert kioszk elődje. Ybl Miklós 1875-re készült el a végleges tervekkel, amelyeknek megalkotásában Györgyi Géza építész és festőművész is aktívan részt vett.

Az építési munkák még abban az évben megkezdődtek, az 1876-os árvíz miatt azonban le kellett állítani a munkálatokat. Ybl ekkor jött rá, hogy a későbbi esetleges árvizek alatti biztonság érdekében meg kell emelnie az épület talapzatát. Az addig felemelt falakat visszabontották, és három lábbal megmagasított talapzatra állították fel a szivattyúházat.

A Várkert kioszk (Ybl Budai Kreatív Ház) az Apród utca felől (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

A Várkert kioszk 1883-ban (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. HU.BFL.XV.19.d.1.06.041)

Az épület hivatalosan 1882-re készült el, de már 1877-ben beüzemelték a gőzgépek által hajtott szivattyúkat, amelyek a Duna vizét kavicságyon átszűrve juttatták el a több teremből álló, boltíves ciszternarendszerbe, majd innen felpumpálták a Várba.

A gőzgépekkel járó „elkerülhetetlen” kéményt Ybl nagyon elegáns módon toronynak álcázta, ez tovább emelt az épület fényén. Szintén ebben az évben nyitott meg az épületben található kávéház, amelynek vendégei az északi homlokzat gazdagon díszített loggiáján iszogathattak.

Az Apród utca az Ybl Miklós tér felé 1933-ban, a háttérben a Várkert kioszk látható (Forrás: Fortepan)

A szivattyúház funkciót 1905-ben teljesen leváltotta a kávéházszerep, hiszen ebben az évben kiépült a budai közműhálózat, a szivattyúkat megszüntették, és az egész épületet étteremmé alakították. Az étterem-kávéház-szórakozóhely funkció egészen 1973-ig megmaradt, bár a II. világháború alatt az épület jelentős károkat szenvedett, amelyeket nem sikerült teljesen helyreállítani, ezáltal vesztett népszerűségéből.

1973-ban a Művelődési Minisztérium gondozásába került a Várkert kioszk, és a Budapest táncegyüttes vette használatba, amely egészen 1985-ig használta zenekari és táncpróbateremnek. Sajnos 1985-re az épület már súlyosan elavult volt, a rossz állapotok miatt az együttes nem tudta tovább hasznosítani.

A loggia borzalmas állapota 1960-ban (Forrás: Fortepan)

Látható, hogy egyes belső terek rettenetes állapotban voltak 1986-ban. A képen látható helyiség a mai étterem (Forrás: Fortepan)

Az épületben található egyik próbaterem 1986-ban (Forrás: Fortepan)

1992-ben történt egy tulajdonosváltás, aminek következtében 2007-ig Várkert Kaszinó, majd 2009-ig Várkert Palota néven működött az épület, és rendezvényközpontként funkcionált. 2009-ben hirdették meg ismét eladásra, miközben az évek során az állapota tovább romlott. 2016-ban került a Pallas Athéné Alapítványok tulajdonába, és 2018-ban megnyílt az Ybl Budai Kreatív Ház. A teljes körű felújítást az eredeti tervek alapján végezték, és a korszerű restaurálásnak köszönhetően sok eredeti részlet megőrződött.

Talán első pillantásra furcsának tűnik, hogy az 1870-es években ekkora energiát fektettek egy egyszerű szivattyúház kialakítására, de ha megvizsgáljuk a historizmus korát, láthatjuk, hogy nincs min csodálkozni. Természetesen az épület nagyon is szem előtt lévő elhelyezkedése is indokolta a dekoratív kialakítást, de a korszakban más hasonlóan igényes gépházak is épültek.

Jó példa ezekre Ludwig Persius kiváló műve, a potsdami Sanssouci királyi kastélypark szivattyúháza (németül Pumpenhaus vagy Dampmaschinenhaus), mely 1843-ban épült, és a park szökőkútjait látta el vízzel. Az orientalizáló, iszlám stílusú épület mecsetet formáz, és még a gőzgép is nagyon dekoratív, a kéményt pedig a minaretbe rejtette az építész, hasonlóan Ybl munkájához.

Potsdam, a Sanssouci királyi kastélypark szökőkútjait ellátó szivattyúház, amely mecsetet formáz. Ludwig Persius, az építész a kéményt a minaretbe rejtette, 1982 (Forrás: Bundesarchiv)

Szintén Persius alkotása a Park Babelsberg szivattyúháza, amely középkori várkastélynak „álcázza magát”, a kémény itt is a toronyban kapott helyet. A két említett Pumpenhaus néhány évtizeddel korábbi, mint a Várkert kioszk, így Ybl Miklós valószínűleg ismerte őket, ami megmagyarázza a hasonlóságokat.

Nagy különbség azonban, hogy míg a két potsdami példánál az épület belsejét teljes egészében a gőzgépek foglalják el, Ybl tervénél nemcsak a gépész lakása, de még egy kellemes kávézó is helyet kapott a belsőben, sőt a Várkert kioszknak igen fontos funkciója volt, hogy a Bécsből a Dunán hajóval érkező királyt is itt fogadták ünnepélyesen. Ez persze ritkán fordult elő, hiszen a király általában vonattal érkezett, de az udvar vendégei számára indított városnéző sétahajózások alkalmával gyakran használták fogadótérként az impozáns épületet.

Potsdam, a Park Babelsberg szivattyúháza, amely középkori várkastélyt idéz, szintén Ludwig Persius munkája

A Várkert kioszk ma a felújításnak köszönhetően eredeti fényében ragyog, kávézóként és kiállítótérként funkcionál. Az északi homlokzat lépcsőjén felsétálva a loggiába jutunk, amelynek csodálatos mennyezetfestése ma is látható, kitűnő állapotban. A loggia nagyon finom kialakítású, elegáns, de teljesen semleges üvegezést kapott, ennek köszönhetően a terasz télen fűthető, nyáron pedig hűthető, így egész évben kellemes.

A loggia mennyezetének firenzei reneszánszt idéző díszítőfestése, ma a restaurálásnak hála, kitűnő állapotban (Forrás: budaikreativhaz.hu)

A főbejáraton belépve rögtön az étterembe jutunk, amely Somlai Tibor tervei alapján modern bútorzatot kapott, az eredeti, aranyozott díszítés megőrzésével azonban hűen tükrözi a Várkert kioszk egykori hangulatát.

Az étterem belső terében jól megférnek egymással a modern bútorok és az eredeti dekoráció (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Az éttermen keresztülsétálva jutunk el a kéttraktusos földszinti, úgynevezett Aqua Kiállítótérbe, amely hófehér falaival és elsötétített ablakaival megfelel a kortárs kiállítási igényeknek, a falakon azonban ma is láthatjuk az eredeti díszarchitektúrát, amely szintén fehérre festve nagyon dekoratív, mégsem vonja el figyelmünket a kiállított művekről. Innen jutunk az ízlésesen kialakított lépcsőházba, amelyből feljuthatunk a hasonló módon felújított Kovásznai Szalonba, ez azonban sajnos nem látogatható.

Elegáns kialakítású lépcsőház (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

A lépcsőházban lefelé indulva érhetünk el az épület legérdekesebb részébe, a Terra kiállítótérbe, amelyet a hajdani boltíves ciszternarendszerből alakítottak ki. A szépen dekorált márványpadlózat nagyon jól harmonizál a ciszternák hófehér falaival, a labirintusra emlékeztető, helyenként zegzugos tér kiválóan alkalmas kiállítások rendezésére.

A Terra kiállítóteret a hajdani boltíves ciszternarendszerből alakították ki (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Innen juthatunk ki a kültéri lépcsőhöz, amelynek két karja között Ybl Miklós 2x2 centiméteres pixelekből álló portrészobra látható. Az Yblnek emléket állító mű Majoros Áron Zsolt szobrászművész alkotása. Az Ybl Budai Kreatív Ház igazi találkozóhelyként szolgál, hiszen továbbra is működik benne az eredeti koncepcióba beleillő kávéház és étterem, a hajdani gépek és ciszternák helyét pedig átvették a kultúra, a kiállítások és a családi programok.

Ybl Miklós pixelekből álló portréját Majoros Áron Zsolt alkotta (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Nyitókép: A loggia homlokzatán látható igényes díszítés (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Budai Kreatív Ház, Budapest, építészet, Paár Eszter Szilvia, PestBuda, pestbuda.hu, Várkert kioszk, Ybl Miklós

²⁰ ⁶ ²

Kapcsolódó írások

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát

2024. október 17. 11:00

Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban

2024. november 14. 12:30

A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

Átadták a Budapest Környéki Törvényszék új épületét

2024. november 13. 16:30

A Budapest Környéki Törvényszék az egykori M3 Bussines Center Hungária körúti épületében kapott helyet. A 9 szintes korszerű épületben 55 modern tárgyalótermet alakítottak ki, amelyek távmeghallgatásokra is alkalmasak.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

⁶ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷ ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁵ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

⁴ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

³² ⁰ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹¹ ⁹ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹³⁹ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ⁰ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹

Egy ókori isten Pesten Az épületek homlokzatain elhelyezett díszítések, legyenek azok szobrok vagy domborművek, sokszor nemcsak egyszerű, esetleg formakönyvből származó dekorációk, hanem beszédes alkotások is. Több olyan középület található Pesten a főútvonalak mentén, amelyeken a görög isten, Hermész alakja látható.

¹¹⁹ ⁰ ²