Keresés az archívumban

Tragikus látványt nyújtottak 75 évvel ezelőtt a szétlőtt Budapest épületei Az 1945-ös budapesti ostrom elképesztő károkat okozott a házakban, szinte nem maradt olyan épület, amelyet ne viselt volna meg a kegyetlen ostrom. A korabeli fotók megrendítő mementói a romos épületeknek.

Budapesti napló – Ha Magyarország nem volna, meg kellene teremteni „Kisváros a nagyváros kellős közepén; zárt világ, konzervált műemléknegyed […] Valóban, nem útikönyvturisták, nem édesszájúak, vagy művelt stílussznobok számára való. […] Aki itt meg nem érzi a hely lelkét: a tragikomikumot és a szüntelen konok megújulást, az jobb, ha beéri a Halászbástya nyújtotta panorámával” – írja Száraz György a Budapest-dekameronban. Ezen a héten a Budapesti napló fókuszában a nemzeti megmaradás és államiságunk egyik legfontosabb szimbóluma áll: a budai Vár.

A Duna királynője volt, Európa koldusa lett az ostrom után Budapest Budapest ostroma 1945. február 13-án véget ért. A város romokban hevert, az infrastruktúra összeomlott. Az életben maradt lakók elkeseredett küzdelmet vívtak azért, hogy valamennyire újra lakható legyen a város.

Kétmilliárd forintos támogatással újul meg a szalézi rend óbudai központja Több mint kétmilliárd forint kormányzati támogatásból bővül a szalézi rend óbudai központja. A két új épület alapkövét hétfőn tették le.

Vonattal a Liszt Ferenc repülőtérre – Új vasútvonal épülhet A napokban elkészültek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a fővárossal, illetve a 100a (Budapest–Cegléd) vasúttal összekötő 22 kilométeres vasútvonal tervei. Az elképzeléssel a főváros és a kormány is egyetért, és ha megvalósul, akkor egy több évtizedes terv válik valóra.

Aki eljutott a csillagokig – Lélekemelő szobrokat alkotott a 75 éve elhunyt Pásztor János Pásztor János, a XX. századi magyar szobrászat kiemelkedő alakja országszerte alkotó művész volt, szobrai számos településünkön megtalálhatók Hódmezővásárhelytől Balatonfüredig. Alkotásai Budapesten is kiemelkedő jelentőségűek, elég II. Rákóczi Ferenc Kossuth téren álló lovas szobrára és a budai Várban lévő Kazinczy-kútra gondolnunk. A 75 éve elhunyt Pásztor Jánosra emlékezünk.

Bejártuk a középkori királyi palota megújult részeit a budai Várban A Vármúzeum középkori palotájában található kiállításának Albrecht pincei része megújult és újra látogatható. A helyreállított kiállítóterekben feltárul a középkori palota története a ciszternától a kápolnáig.

Hatalmas vitát és indulatokat kelt a Hamzsabégi úti vasúti töltés szélesítése Az ország talán legfontosabb vasútvonala a Kelenföldi pályaudvart köti össze a Ferencvárosi pályaudvarral úgy, hogy egy hídon keresztezi a Dunát. A MÁV és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. e kétvágányú vonal bővítését tervezi, egy harmadik vágányt építenének a meglévő kettő mellé, és egy teljesen új hidat emelnének a Duna fölé. Ez viszont komoly félelmeket vált ki a Hamzsabégi út környékén élőkben.

Több építészeti érték is előkerült a Károlyi-Csekonics palota rekonstrukciója során A neorokokó stílusban épült Károlyi-Csekonics palota rekonstrukciója során történelmi és kulturális szempontból is értékes építészeti szerkezetek, tartozékok, illetve elemek kerültek elő. Az épületet a felújítás után a Károli Gáspár Református Egyetem fogja használni.

Budapesti napló: Itt a farsang, áll a bál! Február! Karnevál, álarcok, estélyi ruhák, pompázatos fogadások! Hagyjuk el végre legalább egy időutazás erejéig a tél komorságát, és vessük bele magunkat 150 év báli forgatagába! És ha már maszkok és jelmezek, tekintsünk rá a színházakra is! És ha már színház, ne maradjon ki a mozi sem! Kedves Közönségünk, előadásunk azonnal kezdődik.

Épül a Makovecz-templom Pesterzsébeten Pesterzsébeten a Szabó-telepi református templom alapkövét 2018-ban rakták le a Mátyás király téren, az építkezés azóta a tervezett ütemben zajlik. A telekre eddig harminc kőrisfát ültettek.

Erzsébet, István, János, László, Margit: a modern fővárosi kórházak születése A közelmúltban jelentették be, hogy a kormány az Egészséges Budapest Program keretében felújíttatja a kórházi várótermeket, illetve a rendelőintézeteket. Cikkünkben annak jártunk utána, mikor és hol épültek a fővárosban a betegellátást szolgáló első modern közkórházak. Írásunkból az is kiderül, hogy a magyar építészek felkeresték a korszerű külföldi kórházakat, és tanulmányozták azok működését, mielőtt nekifogtak a tervezésnek.

Átadták az Országgyűlés új irodaházát a Kossuth téren Az Országgyűlés Hivatalának ma átadott új, Kossuth téri épülete Szabad György nevét viseli. A metróbejárat fölé épített irodaházban kilencezer négyzetméteren háromszáz ember dolgozhat. A külső megjelenésében historizáló, belül modern épület homlokzatát eredetileg 1928-ban tervezték.

Légies hotel külföldi és hazai turistáknak – 50 éves az Aero szálló Ötven évvel ezelőtt készült el az első, úgynevezett touringhotel Budapesten. A Ferihegyi repülőtérre vezető úthoz közel, a Kispest és Ferencváros határánál rekord gyorsasággal elkészült Aero szállóról már azért is érdemes szót ejteni, mert ugyan a rendszerváltozást követően nevet és tulajdonost váltott, de ma is működik. 1970-ben több okból is nagyra értékelték a hazai turisztikai szakemberek: igazi magyar találmányként tekintettek rá és a két évvel korábban épült vidéki társaira. Az idegenforgalom forradalmi vívmányától az olcsó, de mégis színvonalas vendéglátás biztosítását várták.

Harminc éve távolították el a vörös csillagot az Országház tetejéről Az Országház Budapest egyik jelképe. A 96 méter magas kupola tetején közel 40 évig égett az elnyomó szocialista rendszer jelképeként a vörös csillag, amelyet 30 éve szereltek le.

Szabó Dezső budapesti emlékezete 75 éve, 1945. január 13-án hunyt el Szabó Dezső, a két világháború közti Magyarország szellemi életét jelentősen meghatározó író, publicista. Az elsodort falu, Az egész látóhatár, az Életeim és számtalan regény, novella, pamflet szerzőjeként erőteljes hatást gyakorolt a közgondolkodásra és a magyar írói nyelv megújítására is. Az évforduló alkalmából jelen írásunkban mozgalmas életének azokat a budapesti helyszíneit mutatjuk be, ahol valamilyen formában emléket állítottak a személyének.

Budapesti napló – A kétarcú város: tízezrek éltek pincelakásokban a XIX. században Lakhatás. Az egyik legfontosabb kérdés Budapest életében ma is, és aki csak egy kicsit is ismeri a főváros történetét, az tudja: egyáltalán nem új keletű problémáról van szó. Eheti lapszemlénkben olyan cikkekből válogattunk, amelyek arról tanúskodnak, milyen lakáskörülmények között éltek a pesti polgárok 50, 100 vagy 150 éve, és milyen lépéseket tett a főváros a mindenkori mennyiségi és minőségi lakáshiány enyhítésére.

Új megvalósíthatósági tanulmány készül a római-parti védműről A Városháza szakítana azzal a korábbi koncepcióval, amely a Duna közvetlen közelébe helyezné át a római-parti árvízi fő védvonalat. A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében új megvalósíthatósági tanulmány készül a védműre, ami magában foglalja a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon meglévő védmű fejlesztését is.

Ma 120 éve nyílt meg a Budai Vigadó – Bállal ünnepelték meg az épület átadását Régi vágyuk teljesült a budaiaknak 1900 januárjának végén, amikor végre megnyílt a régóta vágyott vigadójuk. De milyennek látták a budai polgárok kulturális igényeinek kielégítésére készült épületet 120 évvel a lapok tudósítói? Hogyan számoltak be a főváros legújabb palotájának átadásáról a korabeli újságok? Visszautaztunk az időben, és ennek jártunk utána.

Vajdahunyad várától a Tőzsdepalotáig – Budapest több híres épületét tervezte a 165 éve született Alpár Ignác Az általa tervezett épületekben működik ma a József nádor téri Pénzügyminisztérium és a Széchenyi téri Belügyminisztérium, de talán leghíresebb alkotásai a Szabadság téri Tőzsdepalota és a városligeti Vajdahunyad vára. Iskolaépületeit, lakóházait ma is ezrek használják naponta Budapesten. A 165 éve született Alpár Ignác épületei jelentősen meghatározzák Budapest arculatát.

Botlatókövet avattak Szerb Antal halálának 75. évfordulóján Szerb Antal halálának 75. évfordulója alkalmából botlatókövet avattak az író utolsó lakhelyénél, a II. kerület, Hűvösvölgyi út 81. szám alatt.

Álmos és Előd elveszettnek hitt szobrát találták meg a Várban – A Halászbástyán álltak egykor a vezérek Elveszettnek hitt műalkotások kerültek elő a budai Várban, a Dísz tér 2. alatti egykori Külügyminisztérium pincéjének feltárásakor. Megtalálták azokat az Álmos és Előd vezéreket mintázó, több mint 100 éves eredeti szobrokat, melyek egykor a Halászbástya északi főtornyát díszítették, valamint számos érdekes épületmaradványra is rábukkantak.

Ötven évvel ezelőtt döntöttek Gazdagrét beépítéséről – Római kori település helyén áll a lakótelep Gazdagrét beépítetlen vagy alig beépített gyümölcsös volt a Budaörsi út felett, közvetlenül a budapesti városhatár mellett. Kissé nyugatabbra, a Sasadi út mentén már az 1930-as évektől családi házas városrész jött létre, de a szomszédos többi terület jórészt üres maradt.

Elfeledett tárgyat találtak a Néprajzi Múzeumban A költözését előkészítő Néprajzi Múzeum mindennapi életébe enged betekintést egy kisfilm, amelyben egy izgalmas felfedezés történetével is találkozhatunk. Az elfeledett tárgyra véletlenül bukkantak a szakemberek.

Lesz-e még toronyzene a Mátyás-templom tornyán? – Egy budai hagyomány nyomában Először a torony nyugat felé eső erkélyén, azután Pest felé, a Halászbástya felőli erkélyen is előadták egykor a Mátyás-templom tornyából a toronyzenét jeles alkalmakkor. Többnyire régi magyar egyházi énekek, de olykor a Himnusz és a Szózat is elhangzottak a templom tornyának erkélyéről az 1896-os millenniumot követő évtizedekben.

Pest zöld szíve – Fotókiállítás a Múzeumkert kerítésen Az elmúlt idők kertjéről, hangulatáról, történetéről mesélnek a régi fotográfiák, amelyek a Nemzeti Múzeum évszázados kerítésén láthatók.

Száz éve viseli Blaha Lujza nevét Budapest emblematikus tere Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja, amelyen naponta több százezer ember halad át. Metró és villamos találkozik itt, a Rákóczi út belvárosi sztrádaként határolja. Mindenki ismeri, de kevesen szeretik. Pedig él, lüktet, folyton változik, együtt a várossal. Ilyen a „mi Blahánk”, amely száz éve, 1920-ban kapta meg Blaha Lujza, „a nemzet csalogánya”, a Népszínház sztárja nevét.

Budapesti napló – A kávéházak ellen tiltakoztak a pesti polgárok A kávéházak olyan vitathatatlanul hozzátartoznak Budapest kultúrtörténetéhez, hogy a fenti cím elolvasásakor joggal feltételezhetjük: csak valami abszurd viccről lehet szó. Pedig volt olyan év a város történelmében, amikor dühödt olvasói levelek sora érkezett a Pesti Hírlaphoz azt követően, hogy a kávéházak megnyitásáról hírt adott. Hogy mikor és miért történt ez, kiderül a heti lapszemlénkből.

Budapesti orvos is mentette a Titanic túlélőit – Sokáig hősként ünnepelték a Carpathián szolgáló magyart Mindenki hallott már a Titanic tragédiájáról, azonban csak nagyon kevesen tudják, hogy egy magyar orvos, bizonyos dr. Lengyel Árpád volt az egyik megmentője a Titanic 705 túlélőjének. A 108 évvel ezelőtti katasztrófa után a magyar orvost hősként ünnepelték. Ennek köszönhetően az 1900-as évek elején két magyar orvos nevét ismerte az egész világ, Semmelweis Ignácét és Lengyel Árpádét. Míg azonban Semmelweis Ignácról ma is mindenki tudja, ki volt, Lengyel Árpádról megfeledkeztünk, holott története nagyon is méltó a figyelmünkre.

Létrejön a Budapest Fejlesztési Központ A Budapest Fejlesztési Központ a kormányzati Budapest-politika szakmai műhelye lesz, amelynek feladata többek között a városépítésben való közreműködés, a budapesti közlekedéstervezési, várostervezési munka elvégzése és a fővárosi önkormányzattal való együttműködés lesz.

Veszélyben van-e Wekerletelep varázsa? – Sok lakó megsérti a műemlékvédelmi szabályokat Bár csak 70 évvel ezelőtt csatolták hivatalosan is Budapesthez, ma a főváros egyik leghangulatosabb kertvárosának számít a száz éve épült Wekerletelep. Mindenki azonnal beleszeret, aki egyszer arra téved. De mitől ennyire szerethető, és mit lehet tenni azért, hogy a varázsa meg is maradjon?

A művészeti anatómiától a mozaikokig – 120 éve született Barcsay Jenő festőművész Barcsay Jenő magyar festő, grafikus, művészpedagógus 120 éve született. Munkássága a XX. századi magyar képzőművészet értékes darabja. A Művészeti anatómia című könyvét több világnyelven, számos alkalommal kiadták. Budapesten két, mozaikban megfogalmazott alkotása mutatja, hogy kisebb méretű festményeinek képalkotási elveit a monumentális felületeken is ugyanúgy tudta érvényesíteni.

Újragondolt állomás – Ötven éve kezdődött a Déli pályaudvar átépítése A Déli pályaudvar sajnos ma egyáltalán nem úgy néz ki, ahogy azt tervezésekor elképzelték. Pedig 50 évvel ezelőtt, amikor a munkagépek elindultak, a tervrajzokon egy elegáns, XX. századi pályaudvarként álmodták újra az akkor már 110 éves állomást. Igaz, egyesek szerint már akkor is felesleges volt a beruházás.

Eiffel Műhelyházra nevezték át az Északi Járműjavító megállóhelyet A Magyar Állami Operaház új előadóhelyszínére utalva a Kőbányai úti Északi Járműjavító megállóhelyet Eiffel Műhelyházra nevezte át a Budapesti Közlekedési Központ.

Egykor Budapest gyomrának hívták – Emlékezés Ferencváros gyáriparára Ferencvárost egykor Budapest élelmiszeripari központjaként tartották számon, ahol a mai irodaházak és lakóparkok helyén gyárak, gőzmalom és vágóhíd sorakozott egymás mellett. Az elmúlt 150 év alatt többször is megváltozott a IX. kerület arculata.

A 750 éve elhunyt Szent Margit emlékei Budapesten – Életét Istennek ajánlotta fel IV. Béla az ország megmeneküléséért Nevét viseli sziget, híd, utca, kórház, iskola, templom, szobrokon és üvegfestményeken láthatjuk alakját. A 27 évesen elhunyt Árpád-házi királylány, Szent Margit halálának 750. évfordulóján felkerestük a róla szóló emlékeket a fővárosban.

Budapesti napló: A hét, amelyen gyászba borult a főváros „Hölgyeim, uraim, ma egy kis mókával szerettem volna szórakoztatni önöket ...de ma... hogy mondjam... nagyon rossz híreket kaptam valakiről... aki szívemhez nagyon közel... egy bohócnak nehéz ilyesmiről... az ember csak dadogni tud és sírni... Pozsony, Kolozsvár, Nagyvárad...Nagyérdemű közönség, mai előadásom elmarad” – írja Szenes Béla 1920. január 18-án a Pesti Hírlap azon rovatában, ahol a vicces írásokat közölték. Így érezte magát e sorok írója is a soron következő lapszemle összeállításakor, amely arról a hétről szól, amikor 1920-ban és 1945-ben is gyászba borult Budapest.

75 éve robbantották fel a budapesti Duna-hidakat A II. világháború hihetetlen pusztítást okozott az országban. A halottak százezrei mellett az épített környezetben is jóvátehetetlen károk keletkeztek, a fővárosban romhalmazzá vált számtalan értékes épület. A budapesti Duna-hidak sem menekültek meg.

Csipkerózsika vára – Sokan bírálták felépítésekor a ma 155 éves Pesti Vigadót Ma 155 éve nyitotta meg kapuit a Duna-korzón a romantikus építészet egyik gyöngyszeme, a Pesti Vigadó. Feszl Frigyes keleties stílusú, monumentális épülete sok kritikát kapott a kortársaktól, de a társadalmi, kulturális és zenei élet központjaként a polgárosodó Pest, majd a rohamosan fejlődő Budapest emblematikus helyszíne, a polgári eszmény, az előkelőség szimbóluma lett.

Toronyzene harsogott egykor a régi pesti Városháza tornyáról – Kik voltak a turnerek? A régi pesti Városháza fontos szerepet játszott a város életében, tornya viszonyítási pont volt: a polgárok innen értesültek nemcsak a pontos időről, hanem arról is, hol és mennyiért kapható jó bor a városban.

45 éve zuhant le a Malév Berlinből hazafelé tartó repülőgépe Ferihegyen Pár napja írtunk itt a PestBuda oldalán az első magyar repülőgépről és az első magyar pilótáról. 45 éve sokkal szomorúbb napja volt a magyar repülésnek, ugyanis egy Malév-gép leszállás közben lezuhant Ferihegyen.

Az első pesti takarékpénztár – Honjobbító gondolat hozta létre a kisemberek bankját Nehéz elképzelni ma a világot bankok nélkül. Magyarországon azonban az elmaradott gazdasági viszonyok miatt a XIX. század közepéig hazai bank nem működött. Az első pénzintézetet 180 évvel ezelőtt nem gazdasági érdek, hanem honjobbító gondolat hozta létre. Sokan kételkedtek abban, hogy Magyarország elég érett-e egy ilyen intézményre, de az ötlet életképességét igazolta, hogy a megalakult Pesti Hazai Első Takarékpénztárból nagyon sikeres gazdasági vállalkozás lett.

Felavatták Wass Albert szobrát Csepelen Wass Albert-szobrot avattak szerdán Csepelen, a Radnóti Miklós Művelődési Ház előtti parkban.

Budapesti napló – Háborút és békét, ínséget és luxust is hozott a fővárosnak a január Mennyit változik Budapest huszonöt év alatt? És hogyan alakult át az elmúlt 150 évben? Formabontó lapszemlénkben különböző korokba kalauzoljuk az Olvasót, amelyeket csak huszonöt év választ el egymástól. A korabeli lapok írásaiból szemezgetünk, hogy megtudjuk: milyen fejlesztések voltak napirenden, hogyan éltek a főváros lakói, és milyen kisebb-nagyobb ügyek foglalkoztatták a pesti polgárokat az év ugyanezen időszakában. Időutazásunk 1870-ben indul, állomásai az 1895-ös, 1920-as, 1945-ös, 1970-es és 1995-ös év. Nem csak 25 év: világok választják el ezeket a dátumokat egymástól. Szubjektív válogatásunk nem törekszik teljes körű elemzésre: Budapest történetének egy újabb, izgalmas keresztmetszetét kívánjuk bemutatni, nagy ívű tervekből, napi hírekből, pletykákból összekeveredő pillanatképek sorozatát. Egy olyan napló lapjait, amelyet a város polgárai közösen írtak és írnak ma is. Ezért arra bátorítjuk az Olvasót, keresse a párhuzamokat a mai Budapesttel, és ahol mi abbahagyjuk, folytassa ott ő a történetet, érkezzen meg a jelenbe, sőt gondolatban utazzon tovább, és képzelje el, mennyit fog változni a város a következő 25 évben. És főleg: milyen irányba?

Jövőre fejeződik be az Andrássy úti Operaház felújítása A tervek szerint a felújítást követően, a 2021-22-es évadban térhet vissza az opera az Operaházba. Az Ybl Miklós tervezte Andrássy úti épület a hagyományosabb daraboknak ad majd helyet.

A csodaszarvas rejtélye – Hová tűnt a gyönyörű díszkút? Mint Arany János Rege a csodaszarvasról című versében a szarvasgímet meglelni Hunornak és Magyarnak, körülbelül olyan nehéz a mai kutatónak Markup Béla Csodaszarvas díszkútjának történetét felkutatni. A Műcsarnokban kiállított kútszobrot 1932-ben vásárolta meg a főváros. Felállításának helyéül később a Halászbástyát jelölték ki, sajnos azonban nem akadtunk nyomára itt készült fényképnek a szoborról.

Újabb tűzfalfestmény készült el Budapesten A józsefvárosi Mindszenty téren készült el a legújabb tűzfalfestés a Színes Város Csoport művészei által. Somogyi János festőművész 1963-ban készült Nők galambokkal című sgraffito alkotását varázsolták újjá.

Budapesten is volt nyitható híd London jellegzetessége a Tower Bridge, amelynek középső nyílása felnyílik, ha hajó halad át alatta. Hasonló hidak sok helyen találhatók, például Hollandiában és Szentpéterváron is. Egykor Budapesten is volt egy olyan állandó híd, amely felnyílt, ha hajó közeledett.