Keresés az archívumban

A Nagykörúton a kerékpárosoké lesz az egyik sáv A fővárosban újabb ideiglenes kerékpársávot alakítanak ki. A Nagykörút Üllői út és Váci út közötti szakaszán hétfőn kezdődtek a munkálatok, amelyeknek eredményeként az egyik sávot a bicikliseknek engedik át mindkét irányban. Ez a forgalmi állapot várhatóan szeptemberig marad fenn.

Egy Hauszmann-kori lépcsőt találtak meg a Budavári Palotában és egy középkori várfalszakasz is előkerült A Budavári Palotában előkerült egy eredeti, Hauszmann-kori lépcső, a Csikós udvaron pedig egy eddig fel nem tárt, középkori várfalszakasz a folyamatban lévő régészeti feltárások során. Emellett a Dísz tér 1. alatti ásatásokon a régészek két gránittáblát találtak, amelyek a volt Vöröskereszt-székház déli főbejárata melletti homlokzatról valók, rajtuk ma is jól kivehető az igazgatóság névsora és a védnökök neve, köztük Ferenc Józsefé.

Aki 27 fontos épülettel hagyott nyomot Budapest arculatán – 115 éve hunyt el Czigler Győző Neve kevésbé ismert, mint Ybl Miklósé, Hauszmann Alajosé vagy éppen Steindl Imréé. Az építészettörténettel foglalkozók közül sokan másodvonalbeli tervezőnek tartják. Mások konzervatív, az újdonságoktól mereven elzárkózó, az 1870-es évek uralkodó stílusirányzatához ragaszkodó építészként tekintenek rá. Azt azonban senki nem vonja kétségbe, hogy Czigler Győző az egyik legnagyobb munkabírású és a hivatása iránt szinte fanatikusan elkötelezett tervező volt.

Budapesti napló: Milyen szerepet töltöttek be a fák és parkok Budapest életében? Ma már nem kérdés, hogy a fák és a parkok hozzátartoznak az élhető, fenntartható városhoz. De hogyan alakult a város és a fáinak, parkjainak kapcsolata az idők során? A Föld napjához kapcsolódva ezen a héten „zöld” témájú cikkekből szemezgetünk Budapest százötven éves történelméből.

Elkészült a Belvárosi plébániatemplom kilátópontja Elkészült a Belvárosi plébániatemplom kilátója, és befejeződött a két torony felújítása. Ugyan a kilátó nagyközönség előtti megnyitását el kellett halasztani, de fotókon megmutatjuk, mit látnak majd a turisták a magasból, ha elvonul a járvány. A napokban lebontották a munkálatok miatt felállított védőparavánokat is, így ismét láthatóvá vált a templom teljes homlokzata.

50 éves a „piros metró” – A Közlekedési Múzeum új virtuális kiállítása a 2-es metró történetéről Az 50 éves 2-es metró vagy más néven „piros” metró történetét az építkezés megkezdésétől az átadásig mutatja be a Közlekedési Múzeum virtuális kiállítása, amelyet bárki megtekinthet a múzeum honlapján. Az online tárlatot eddig nem publikált fényképek és tervrajzok is színesítik.

Hamarosan elkészül a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Nyilvánosságra hoztak friss fotókat a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyéről, amely a trianoni békediktátum 100. évfordulójára készül az Országház közelében, az Alkotmány utca Kossuth téri torkolatában.

Felújítják a Petőfi hidat és a Boráros teret – Mától várják a budapestiek ötleteit A budapestiek bevonásával újulhat meg a Petőfi híd, valamint a Boráros tér és környezete. Április 22. és május 12. között várják a fővárosiak véleményét a jelenlegi állapotról és ötleteit a rekonstrukcióról, ezek figyelembevételével készítik majd el a felújításra vonatkozó tanulmánytervet.

Tízezrek életét mentették meg oltással Budapesten – 130 éve jött létre a Pasteur Intézet Öt évvel Louis Pasteur franciaországi első sikeres oltása után dr. Hőgyes Endre vezetésével 130 évvel ezelőtt, már 1890-ben létrejött a budapesti Pasteur Intézet, amely a veszettség elleni szérum előállításával, az oltással és a beoltottak kezelésével foglalkozott. Az intézetben rengeteg embert mentettek meg a biztos haláltól az oltással, az 1940-es évek elején mégis bezárt a Pasteur Intézet.

Műemléki díjjal ismerték el a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga helyreállítását A fővárosban a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga és Ligeti Miklós szobrászművész egykori Stefánia úti műteremháza kapott elismerést példaértékű műemléki helyreállításért. A díjakat az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága ítélte oda a műemléki világnap alkalmából.

Andrássy út: zegzugos utcácskák helyett épült a budapesti Champs-Élysées Az Andrássy út vagy eredeti nevén a Sugárút a Belvárost köti össze a Városligettel. A több mint két kilométer hosszú út mentén csupa impozáns épület áll, és alatta fut Európa egyik legkorábbi metróvonala, a kisföldalatti. Nem véletlen tehát, hogy a reprezentatív út a 2020-ban rendezendő Eucharisztikus Kongresszus egyik tervezett helyszíne.

Megújítják és zöldítik a budavári Szent György teret Átfogó koncepció készült a budai Vár legfontosabb terének rendezésére. A várhatóan nyáron kezdődő munkák során felújítják a Szent György tér töredezett burkolatait, és rengeteg új növényt is ültetnek az ágyásokba, de megújul a gyepfelület is.

Egy eltűnt építészeti remekmű nyomában – 135 éve épült a városligeti Iparcsarnok A Városligetben több mint 50 éven keresztül állt egy szépséges épület. Kiállítások befogadására építették, de sok minden másra is használták az 1885-ös megnyitását követő évtizedekben. Koncertek, előadások, sőt még istentiszteletek is zajlottak falai között. Az 1945-ös világháborús ostrom után nem építették újjá, helyén a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik kiállítócsarnoka állt 1972-ig, majd 1985 és 2015 között a Petőfi Csarnok. Jelen pillanatban nem tudni, mi lesz a helyén.

Mit köszönhet Budapest a 150 éve létrejött Fővárosi Közmunkák Tanácsának? Még váratott magára Pest, Buda és Óbuda egyesülése, mikor az 1870. évi X. törvénycikk életre hívta azt az intézményt, amely Andrássy Gyula miniszterelnök elképzelése szerint a Budapest nagyvárossá fejlesztését volt hivatott megtervezni és lebonyolítani. A Fővárosi Közmunkák Tanácsához máig ható folyamatok kötődnek, általa született meg az a Budapest, amelyet ma ismerünk.

Egy polgár vallomásai Budapestről – 120 éve született Márai Sándor Ki volt az a magyar író, aki Pesten félt, Budán otthonra lelt, és Kosztolányi Dezső szomszédja volt? 120 évvel ezelőtt született Márai Sándor, aki számos művében vall a Budapesthez fűződő ambivalens érzéseiről.

Lezárták a Margitszigetet, a Római-partot és az Óbudai-szigetet A fővárosban a kijárási korlátozás betartása érdekében lezárták a legnépszerűbb zöld területeket, parkokat. A húsvéti ünnepek alatt nem lehet látogatni a Margitszigetet, az Óbudai-szigetet és a Római-partot. Zárva vannak a Normafa parkolói és a Városligetbe sem ajánlott menni.

Budapesti napló: Épül a város Pontosan 150 éve, 1870. április 10-én hozták létre Budapest történelmének vitathatatlanul legfontosabb szervezetét, a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Ennek az évfordulónak az alkalmából időutazásunk állomásain is az adott korok legfontosabb városfejlesztési terveiből, folyamatban lévő nagyberuházásaiból válogattunk.

Megszépül Mátyás kútja a budai Várban A háború óta hiányzó elemeket építenek vissza a Mátyás kútja szoborkompozícióba, amelynek nemrég megkezdődött a restaurálása a Budavári Palota Hunyadi-udvarában. Stróbl Alajos szobrászművész egyik legismertebb műve a palota kibővítésének befejező szakaszában, 1904-ben készült el, a kitűnő mester régi nagy álma volt a kompozíció elkészítése. Mint a munkálatokat végző szakemberektől megtudtuk, megmarad a szobrok zöld patinája, és teljes műszaki felújításon esik át maga a kútszerkezetet is.

Pest legrégebbi épületében a nap 24 órájában imádkoznak – Ezeréves múltunk tanúja a Belvárosi templom A Duna partján álló Belvárosi Nagyboldogasszony-templom hihetetlenül gazdag a magyar kulturális örökség szempontjából. Szentélye a 13–XV. században épült, a török idők alatt leromlott hajóját a barokk korban építették újjá. Helyén már Szent István idejében is templom állt, híres középkori freskói Zsigmond korából valók, Mátyás oratóriumot építtetett hozzá, Liszt Ferenc több hangversenyt adott itt, és a templom előtt tette le királyi esküjét Ferenc József 1867-ben. Húsvét előtt jártuk be a pompás épületet, amely a közeljövőben a 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyik helyszíne lesz.

150 éve fogadták el Budapest életének talán legfontosabb törvényét Még nem létezett az egységes főváros,csak Pest és Buda,amikor egy nagyon nagy jelentőségű törvényt fogadott el az Országgyűlés Budapest fejlesztéséről. Az 1870. évi X. törvénycikk teremtette meg az alapot ahhoz, hogy megépülhessen Budapest.

A Pál utcai fiúk is jártak a Köztelek utcában – Széchenyi ötletéből született a gazdaságvédő egyesület Fővárosunkban számos érdekes, különleges, néha egyenesen rejtélyes nevű utcákkal találkozhat az ember. A Köztelek utca is ezek közé tartozik. Aki szereti Molnár Ferenc örökbecsű regényét, A Pál utcai fiúk című alkotást, talán fel tudja idézni, hogy ebben az utcában szippantott az ablakokra sűrűn lerakódott dohánytörmelékből, vagyis a tubákból tanítás után Nemecsek és Csónakos. A szövegből az is kiderül, hogy az utca egyik oldalán hatalmas dohánygyár állt. Az azonban, hogy a másik oldalon az utcának nevet adó épület is megvolt már, nem derül ki az izgalmas történetből. Mi is volt a Köztelek, ki tervezte és kiknek?

Megváltoztatták a budapesti hidak színeit Az első budapesti autóbuszokról szóló cikkünkhöz kapcsolódva merült fel nemrég, hogy milyen színűek is voltak a járművek az induláskor. Azonban nemcsak a fővárosi buszok színe változott az idők folyamán, hanem a budapesti Duna-hidaké is.

35 éve nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtár a Budavári Palotában A Budavári Királyi Palota a II. világháborúban súlyosan megsérült, helyreállítása évtizedeket vett igénybe, sőt az 1950-es évek átalakításai a korábbi háborús pusztítással voltak egyenértékűek. Sokáig vita volt arról, hogy mire használják a hatalmas épületet, felmerült a teljes elbontása, de állami, illetve pártcélokra való hasznosítása is, és ezzel párhuzamosan gyakorlatilag minden belső díszítést eltüntettek, lecsupaszítottak. Az Országos Széchényi Könyvtár csak néhány évvel a rendszerváltás előtt, 1985-ben költözött be a palota krisztinavárosi szárnyába.

Budapesti napló: Egy szobor ellen kíséreltek meg merényletet elkövetni 1895-ben E heti időutazásunkban szó lesz Pest egykor leggyűlöltebb épületéről, Buda leggyűlöltebb szobráról, de két olyan hőst is bemutatunk, akiket a mostani járvány idején is érdemes emlékezetünkbe idézni.

Ötvenéves a 2-es metró – Megváltoztatta Budapest életét az új közlekedési eszköz Ötven évvel ezelőtt, 1970. április 2-án Budapesten elindult a 2-es metró első szerelvénye. Így 74 évvel a millenniumi földalatti vasút átadása után megnyílt a második vonal is a földfelszín alatt. Évtizedekig tervezték, évtizedekig építették, és alapjaiban változtatta meg Budapest életét.

A századfordulós Budapest megörökítője – 175 éve született Weinwurm Antal fotográfus Idén ünnepeljük Weinwurm Antal fényképész születésének 175 évfordulóját, aki kortársa, Klösz György mellett talán kevésbé ismert, róla nem született tanulmány, cikk, képes album, pedig ő is felvételek százain örökítette meg a kiegyezés után rohamos fejlődésnek induló, világvárossá formálódó Budapestet. Számos középületről, társadalmi eseményről készített fényképet, amelyek a korabeli újságokban is megjelentek.

Elhivatott orvosoknak és építészeknek köszönhetjük a pesti orvosi egyetem kórházait Napjainkban szinte minden hír a koronavírussal kapcsolatos, emiatt egyhangúvá vált a sajtó és a média, illetve sokakban keltenek szorongást a témával kapcsolatos híradások. Ugyanakkor a járvány miatt az emberek nagyobb figyelmet fordítanak az egészségügyre. Ennek apropóján közöljük a fővárosi kórházakat bemutató sorozatunk újabb részét, amelyben a Semmelweis Egyetem Külső Klinikai Tömbjével foglalkozunk.

Szent István-terem: az Árpád-házi királyokat ábrázoló Zsolnay-pirogránit képekből már négy elkészült A Budavári Palotában újjáépülő Szent István-terem falait fogják díszíteni a Szent Imrét, I. Bélát, III. Bélát és II. Endrét ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek, amelyek nemrég készültek el a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúrában.

Ideiglenes fabarakkokban különítették el régen a fertőző betegeket a fővárosban Jó néhány olyan hely található Budapesten, ahol száz vagy százötven évvel ezelőtt ideiglenes jelleggel, de akár évtizedekig működött a fertőző betegségekben szenvedők ápolására szolgáló kórházi részleg. Ezek az általában fabarakkokból álló épületegyüttesek azért nyíltak a XIX. század második felében, hogy a közkórházak száma terén meglehetős elmaradásban lévő Budapesten járványos időszakokban kisegítsék a betegellátást, és a fertőző egyéneket elkülönítsék a lakosságtól.

55 évvel ezelőtt robbantották fel a Nemzeti Színházat a Blaha Lujza téren Senki sem tudja pontosan, hogy miért kellett felrobbantani a régi Nemzeti Színházat a Blaha Lujza téren. A város és az ország vezetőinek a térrel tervei voltak, a Nemzeti Színházzal viszont nem. Hivatalosan a nagyszabású városfejlesztési elképzelésekre hivatkoztak, ám Budapest lakói politikai okokat sejtettek a döntés mögött.

A járványok világáról indított blogot a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum A régi korok legfélelmetesebb fertőzéseit és a járványok történetét ismerhetjük meg A járványok világa című új blog bejegyzéseiben, amelyeket a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum munkatársai írnak.

Budapesti napló: A „dúsan javadalmazott” orvosokról és Budapest épülő-újjáépülő kórházairól Ezen a héten a PestBuda sajtószemléjében szó lesz a kórházként működő Ludovikáról, az épülő Szent János Kórházról és a Fiumei úti Magdolna Kórházról is. És persze az is kiderül, ki, mikor és minek kapcsán beszélt „dúsan javadalmazott” fővárosi orvosokról.

Manci, Böske, Petőfi – Ideiglenes hidak épültek a szétlőtt Budapesten 75 évvel ezelőtt Budapest átvészelt már nehéz időket. A város azonban minden borzalomból magához tért. Így volt ez 1945-ben is, amikor az egész város romokban hevert, ráadásul a két városrész – 1849 óta első alkalommal – el volt választva egymástól. A megoldást az ideiglenes hidak jelentették.

Egész Budapest Zsolnay kerámiákkal van tele – 120 éve halt meg a főváros díszítője Százhúsz éve hunyt el Zsolnay Vilmos, a magyar iparművészet kiemelkedő személyisége, akit a legnagyobb magyar fazekasnak hívtak kortársai. Neve egybeforrt Magyarország legjelentősebb kerámiagyárának XIX. századi történetével. Zsolnay Vilmos baráti kapcsolatot ápolt korának neves építészeivel, Steindl Imrével, Schulek Frigyessel, Lechner Ödönnel, akik budapesti épületeiken előszeretettel alkalmazták a gyár építészeti kerámiáit.

Új tulajdonosa van a Lánchíd Palotának, Ybl Miklós épületének A Lánchíd Palota 1869-ben épült fel, Ybl Miklós tervei szerint, tavaly ünnepelte 150. születésnapját. A hányatott sorsú műemlék épületet megvásárolta a Nemzetközi Beruházási Bank, ez lesz mostantól budapesti székhelye.

Virtuális séta a Budavári Sikló születésének 150. évfordulóján – Mit láthattak a magasból az utasok 1870-ben? A Budavári Sikló is bezárt március 23-tól, igaz, a közlemény szerint egyelőre csak karbantartás miatt. Ez az egyedi hangulatú közlekedési eszköz az idén 150 éves, ebből az alkalomból virtuális sétára hívjuk Olvasóinkat, hogy így is köszöntsük születésnapján a főváros egyik különlegességét. Újságírónk még azt megelőzően indult ünnepi utazásra, hogy megjelentek volna a felhívások, miszerint az otthon maradással korlátozhatjuk a koronavírus terjedését. Margit és Gellért tehát pár napig zárt térben tartózkodik, mint remélhetőleg Budapest és az ország minden lakosa.

Még egy tábla sem jelzi a Soroksári úton, hogy ott éltek évtizedekig az 1848-as hős honvédek A mai Soroksári út 114. szám alatt 1872 októberében nyílt meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban részt vett, idős honvédek számára épült menház. Az intézmény létrejöttét többéves előkészítő munka előzte meg. Az 1867-es kiegyezés után számos honvédegylet alakult szerte az országban, hogy a szabadságharc emlékét ápolják, de a csatákban elesett katonák hozzátartozóinak megsegítését, illetve a még élő, volt honvédek ellátását is célul tűzték ki.

Gyönyörű fürdői vannak Budapestnek, a víz világnapján a legszebbeket mutatjuk be Budapest vízben gazdag város. A Duna mellett számos forrás található a főváros területén, amelyek között nagyon sok a gyógyvíz. Ez már évszázadok óta így van. A víz világnapján cikkünkben jártuk körbe a legszebb fürdőinket, ha már a járványügyi veszélyhelyzet miatt a valóságban ezt nem tehetjük meg.

Holland és angol tervezők hídja épül meg Budapesten Eldőlt végre, melyik híd épül meg legközelebb Budapesten. A főváros és a kormány is egyetértett abban, hogy a korábban felmerült lehetőségek közül a Galvani út folytatásában tervezett dunai átkelőt kell elsőként megvalósítani. E hídra már látványtervek is készültek, azaz tudjuk, hogyan fog kinézni. A tervezőt nemzetközi pályázaton választották ki, a győztes híd egy holland és egy brit cég közös munkája.

Bezárták az Erzsébet-kilátót, az állatkertet, a fővárosi gyógyfürdőket A koronavírus-járvány miatt a fővárosban lezártak több olyan nevezetességet, amelyet korábban a turisták jelentős számban látogattak, így az Erzsébet-kilátót, az állatkertet és a fővárosi gyógyfürdőket is. A múzeumok és a könyvtárak is zárva tartanak a veszélyhelyzet idején Budapesten.

Ötletpályázat a nemzeti összetartozás emlékművére A nemzeti összetartozás emlékművének az elkészítésére várják a pályaműveket, amelyeknek témája a trianoni békediktátum eseményének allegorikus ábrázolása. Az alkotás mondanivalója kapcsolódhat a magyarság nemzettudatának szimbólumvilágához, a történelmi Magyarországhoz, a műnek a magyar nemzet egységének üzenetét kell hordoznia.

Budapesti napló: Száz évvel ezelőtt is felvásárolták az élelmiszert a pesti polgárok Boltok megrohanása, futárokra vonatkozó speciális rendelkezések bevezetése, hirtelen fellendülő kertészkedés, tisztasági verseny. Budapest történelmében vannak visszatérő epizódok. De ne aggódjanak! Ezen a héten csak olyan híreket válogattunk a PestBuda lapszemléjébe, amelyek nem nyomasztóak.

A legrettegettebb járvány nyomai máig fellelhetők Budán és Pesten A pestis ellen régen nem volt orvosság, védekezni nem, legfeljebb elmenekülni lehetett előle. És persze fohászkodni. Így amikor elvonult, a hálás lakosság hol nagyobb, hol kisebb lelkesedéssel állított emléket égi segítőinek.

A 150 éves Budavári Sikló különleges megoldásai – 45 mázsa rakománnyal is működödött a tartalék fék Idén 150 éves a Budavári Sikló. A világ második ilyen jellegű szerkezete 1870. március 2-án nyílt meg a magyar fővárosban. Eredeti kialakítása alapvetően eltért a mostani megoldástól, hiszen másutt volt a meghajtása, és a korszaknak megfelelően gőzgép működtette. Azonban több előremutató műszaki megoldás is jellemezte Pest-Buda új közlekedési eszközét.

A hajóhidat és az utakat is lezárták a kolerajárvány miatt Pest-Budán 1831-ben Döbbenetes, megrázó és mindenki életét megváltoztató döntések születnek a napokban. Karantén, lezárás, közlekedési korlátozások, olyan intézkedések, amelyeket a legtöbbünk csak könyvekből és filmekből ismer. Ma ez az életünk része, reméljük, csak átmenetileg. A hasonló intézkedések azonban nem új keletűek, nagyon régre nyúlnak vissza. Az 1831-es kolerajárvány idején a hajóhidat is lezárták Pest-Budán, ami miatt pánik tört a városban, a katonaságot is be kellett vetni.

Járjuk be együtt a március 15-i forradalom helyszíneit! Idén ugyan sajnálatos okok miatt elmaradnak az 1848. március 15-ére emlékező központi ünnepségek, de virtuális sétánkon bejárhatjuk azokat a helyszíneket, amelyeket a forradalmi tömeg azon a borongós szerdai napon érintett. Így végigkövethetjük és feleleveníthetjük 1848. március idusának a magyar történelmet meghatározó eseményeit. Sétáljanak velünk Pest és Buda utcáin!

Az 1848–49-es szabadságharc hőseit jelképezte, de az 1944–45-ös ostromban elpusztult az Öreg honvéd A Horvay János alkotta hófehér Kossuth-szoborcsoport, amely Kossuth Lajost az első felelős magyar kormány tagjainak körében ábrázolja, hosszú évtizedes kihagyás után ma újra az Országház előtt áll. A szoborcsoport viszontagságos történetébe egy olyan szoboralak is beletartozik, amelyről ugyan az alkotó kitüntetett figyelemmel és szeretettel beszélt a szobor elkészítésének éveiben, azonban a végleges kompozícióban mégsem kapott helyet. Az Öreg honvéd szobra végül a Buda ostrománál 1849. május 21-én hősi halált halt honvédek emlékműve lett.

Budapesti napló: Andrássy Gyula magánadományából is segélyezték a '48-as honvédeket Március tizenötödike a nemzeti függetlenség és szabadság ünnepe, amely oly erősen él a magyarság emlékezetében, hogy se elfeledtetni, se betiltani nem tudta igazán soha semmilyen rezsim. Pedig voltak rá kísérletek. E heti lapszemlénk több olyan évet is érint, amelyben az éppen regnáló hatalom puskaporos hordónak tekintette a forradalom emléknapját.