Keresés az archívumban

Megnyílt a Nemzeti Szalon új kiállítása Kéz-Mű-Remek címmel megnyílt a Nemzeti Szalon legújabb kiállítása Budapesten a Műcsarnokban.
Visszaépül az egykori Pénzügyminisztérium emelete Kiírták a budavári régi-új Pénzügyminisztérium felújításának I. ütemét.
Kezdődik a Könyvfesztivál! Az idei Könyvfesztiválon több mint 170 program és 26 ország 160 kiállítója vesz részt.
Vitézy: új utakon a Közlekedési Múzeum A városligeti régi-új épületben a Magyar Innováció Háza, míg Kőbányán az új Közlekedési Múzeum épülete fog felépülni – ennek részleteiről beszélt Vitézy Dávid a Liget Budapest blogjában.
De ki volt Maderspach Károlyné? Tudta, hogy miért viseli egy ruszkabányai vasgyáros és hidász feleségének nevét egy XI. kerületi utca?
Mindig szerették a kutyások a Városligetet A Városliget a kezdetektől az állattartó, kutyás közönség kedvelt helyszíne volt. A Liget Budapest blogja ennek történetét mutatja be.
Városerdő, eperliget és a Domonkos-rendiek A középkorban „Ukur földnek”, később Városerdőnek nevezték a Városligetet. A Domonkos-rendi apácák egykori területét Mária Terézia korában füzek, majd eperfák borították. Az erdő és a liget közti átalakulást nemcsak a névváltozatok, de rajzok, litográfiák, festmények, leírások is mutatják.
A Gellért-hegyre hívták a kilenc múzsa egyikét Mátyás korában is volt csillagvizsgáló Budán: az uralkodó tudósa, Ilkusch Márton itt észlelt először üstököst Európában. Ismert volt még a palota négyszögletes tornyában működő obszervatórium, majd 1815-ben megépült a Gellért-hegyi Csillagda, melynek romjaira emelték később a Citadellát.
Kizöldül az Etele út Füvesített villamospálya, több száz fa és több mint 10 ezer cserje kerül az Etele útra és környékére.
Magyar tervezőé is lehetett volna az első állandó Duna-híd Tudta, hogy magyar hidász terveit is mérlegelték az első állandó pest-budai Duna-híd pályázatán?
Tisztképzés, múzeum, mozi – a Ludovika Lovarda története Megújult a Ludovika Lovarda a Campus projekt keretein belül az Orczy-parkban. Fedett lovarda, istálló, díjlovagló és ugrópálya készült a több ezer négyzetméternyi nagy múltú területen, amellyel többek között a lovassportokat kívánják újra felvirágoztatni.
Fák és versek: a zöld Budapest költői szemmel A költészet napja van – fákról szóló sorozatunkba kerestünk tehát néhány klasszikus alkotást, amelyek az egykori budapesti fáknak állítanak emléket. Meglepően sokat találtunk, sőt még egy emléktáblára is bukkantunk.
Az első felelős magyar kormány évfordulóját ünnepeljük Százhetven éve, 1848. április 7-én írta alá V. Ferdinánd király az első független, felelős magyar kormány kinevező iratát.
Iskolafelújítások sora zajlik Budán Bővül a II. kerületi Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium, de más iskolák és óvodák is megújulnak Budán.
Ilyen volt a lóvasút a Margit-szigeten 1928-ban egy valamikori nagy múltú közlekedési eszköz utolsó képviselője is beszüntette a működését a fővárosban. Megszűnt a lóvasút a Margit-szigeten.
Az ír óriás, a müezzin meg a fakírok – az Ős-Budavára emlékezete A mai kor szenzációhajhászásától nem maradtak el sokban elődeink sem: a millenniumi ünnepségekre Ős-Budavára néven a Városligetben létrehozott szórakoztatónegyedben minden volt, ami csak elképzelhető, és az is, ami elképzelhetetlen. Az éppen 115 éve született Oskar Marmorek építész tervei alapján felépült terület a török kori budai várat imitálta, de a forgatag nemzetközi volt.
Átadták az Orczy-parki Sportközpontot Átadták az új Sportközpontot a Ludovika Campus Projekt keretein belül az Orczy-parkban. A 2012-ben indult beruházással folyamatosan újul meg a Ludovika és környéke, új kollégiumok, oktatási és sportlétesítmények, lovarda épülésével. Olyan egyetemváros létrehozásán dolgoznak, amelyben nemcsak a közszolgálati képzés felé rója le évtizedes tartozását az állam, de a városlakók számára is kedveznek vele.
A Szépművészeti gipszgyűjteményéről A Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének nagyobb része – a korábbi terveknek megfelelően - a komáromi Csillag erődbe kerül, egy kisebb része – így az olympiai Zeusz-templom keleti oromcsoportja – pedig az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba.
Villamos az Erzsébet hídon? Több mint 45 éve nem jár villamos a Rákóczi úton. Valamikor Pestet teljesen behálózták a villamossínek, sőt arra is volt elképzelés, hogy azokban az utcákban is villamosközlekedést alakítsanak ki, amelyekben a normál kocsik el se fértek.
Akadémia szolgálati lakással Felvették a világ legvonzóbb látványosságai közé a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontot. Az intézmény 1986-ban, a zeneszerző halálának századik évfordulóján nyílt meg a Régi Zeneakadémia épületében.
Krisztus Budán – egy régi fénykép húsvét ünnepén Hegyoldal, tágas kertek és egy – ahogy hívni szokás – „pléh-Krisztus”. Ez is Budapest volna? Húsvét ünnepén egy régi fénykép és néhány régi feszület nyomába eredünk.
Tető alá került a Főőrség épülete a várban A Budavári Palota Hunyadi udvarára néző épület kezdi elnyerni végső formáját, a mellette álló Stöckl-lépcső pedig szinte teljesen elkészült.
Nagypéntek a régi Budán: a Veronika-kápolna emlékezete Nagyhét van – hagyományosan a húsvétra készülés hete. A háború előtti régi Budán és Pesten ilyenkor sokan már a pénteki körmenetre készülődtek. Például arra, hogy a stációknál meg-megállva a kálvária-hegyi Veronika-kápolnához menjenek fel a hívek. Mára már se stációk, se kápolna, és a Kálvária-hegy elnevezés is a múlté.
Megnyílik a Holnemvolt Vár az Állatkertben Az állatkerti fejlesztések első elemeként megnyílik a Holnemvolt Vár, amely 1,6 hektáron esősorban a 3-10 éves korú gyerekeknek és családjaiknak kínál programokat.
Pillanatfelvétel a Várkert kioszkról Ybl Miklós születésnapját követően, április 7-én szakmai bejáráson nézhető meg a felújított Várkert Kioszk, legújabb nevén (mert sok volt neki) Ybl Budai Kreatív Ház. Aznap osztják ki az idei Ybl-díjakat is.
Ötvözve az újat a régivel – sportközpont épül a Belvárosban Új sportközpont épül Lipótváros műemléki részén, a Vadász utca 30. szám alatt. A kora eklektikus bérház ugyan a történelmi városmag része volt, az egyébként is vegyes utcaképbe azonban több fényt, a városlakók életébe pedig a már 2000-es évek óta tervezett elérhető szabadidős és sporttevékenységeket hoz majd.
Regiomontanus: a reneszánsz csillagász Budán Johannes Regiomontanus, Mátyás király csillagásza 550 éve kezdett tevékenykedni Budán, ebből az alkalomból nyílt az életművét reprezentáló kamarakiállítás az OSZK Kézirattárában. Regiomontanus nevével egy domborművön is találkozhatunk a várkert déli oldalán.
Átadták a MOME új épületét Új műterem- és médiaházat kapott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egy nagyszabású fejlesztés keretében.
A népszerű szobrász, akit elfeledtek: Ohmann Béla Fél évszázada, 1968. március 21-én halt meg a két világháború közötti időszak kiemelkedő szobrásza, Ohmann Béla.
Arccal a Nap felé – üldögélés a Nemzeti Múzeum lépcsőjén A tavasz biztos jele, hogy megjelennek az első napozók a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Még ugyan kabátban, valamire ülve, de az emberek az arcukat a fénybe tartják: élvezik a napfény melegét. Archív képválogatásunk következik a „lépcsőélményről” – amíg végre kisüt most is a nap.
Ismeri a Városliget különös hídját? Tudta, miért áll egy látszólag értelmetlen híd a Városligetben? Nem, nem szobortalapzat, és nem is tribün. 1973-ig a Millenniumi Földalatti járt alatta.
Úsztak, csengettek, lőttek a pesti mozikban A mozik története a város és a benne élők kölcsönhatásának története is. Szecessziós vagy eklektikus kialakításuk pedig beágyazódott Budapest városképébe.
Autópályahíd a belvárosban, felüljáró a Gellért téren? Tudta, hogy ötven évvel ezelőtt létezett egy olyan terv, hogy lebontják a Szabadság hidat? Az 1960-as években Budapest is a motorizáció és a modernitás lázában égett, és ennek oltárán sok mindent készek voltak feláldozni. A Szabadság híd helyére egy „modern”, az autóközlekedést mindennél jobban szolgáló kétágú híd épült volna.
Március 15-e Budapesten: másfél évszázad képei Azt mindenki fújja kisiskolás korától kezdve, hogy mi történt Pesten azon a bizonyos 1848. évi március 15-én. De mi történt azután, a következő években? Mióta és hogyan emlékezünk meg a forradalom napjairól?
Akik Budapestet építették – tárlat a régi építészekről és iparosokról Sajátos tematikájú a Budapesti Történeti Múzeum új tárlata, amely elsősorban a Schola Graphidis Iparrajziskola gyűjteményében őrzött eredeti rajzokon, dokumentumokon, gipszöntvényeken keresztül mutatja be Budapestet és az egykori építész- és iparosképzést.
Szálló a „gavallérsarkon”: az Astoria története A háború előestéjén, 1914. március 14-én nyílt meg az Astoria. A Hikisch Dezső és Ágoston Emil tervei alapján épült szálló falai a XX. századi magyar történelem számtalan emlékét őrzik. Krúdy Gyula, Károlyi Mihály, a Motorvilág magazin vagy a Ki nyer ma? című rádiós vetélkedő egyaránt szerepet kapott az idén 104 éves Astoria Szálló életében.
Száznyolcvan éve tarolta le Pest-Budát a nagy árvíz Pest történetének egyik legsötétebb napja 1838. március 13-a. Az ekkor kezdődő áradás március 15-ig egyszerűen letarolta Pestet és Buda alsóbb részeit.
Egykor ruhát is szárítottak Pallas Athéné szobrán A városvédő istennő Szentháromság téri szobra sokak által kedvelt alkotás, hiszen régóta őrködik az Óvárosháza sarkánál. A mostani alkotás azonban csak másolat, az eredeti a pesti Városházán található, ennek története pedig regénybe illően fordulatos.
Átível két évszázad között: a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Székháza Százötven éve vetette papírra Ybl Miklós a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülete felkérésére a mai Károlyi Mihály utca 12. szám alatti háromemeletes épület tervét. A funkcióját az államosításig megőrző, 1990–2001 között felújított műemlék a XIX. századvégi palotaépítések egyik reprezentánsa.
Versenyben a budapesti Sziklakórház az Év Európai Múzeuma címért A budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum és a gyulai Almássy-kastély Látogatóközpont is bekerült idén az Év Európai Múzeuma díj 40 legjobbja közé. Az immáron 10 éve állandó kiállításként működő Sziklakórház történetiségével és autentikus, hamisítatlan környezetével mutathat újat.
Hatalmas kulturális központ létesül Kőbányán Az Operaházat kiszolgáló Eiffel-csarnok és a Közlekedési Múzeum új komplexuma egykori ipari területen fog létrejönni Kőbányán.
Visszanyeri szépségét a régi Budai Városháza A patinás budavári, Szentháromság téri épület felújítása a végéhez közeledik, a kívülről már újjászületett palota átadására a tervek szerint még tavasszal sor kerül.
Thék-bútorgyár: ilyen volt egy nagyüzem az Üllői úton Thék Endre Üllői út 66. szám alatti „Bútor, Zongora és Épületmunkák Gyárában” a korszak számos reprezentatív intézményének bútorzata készült. Az épületegyüttes ötletét százötven éve vetették papírra. Itt a története!
Búcsú az öreg pasaréti kőrisektől A fákról szóló sorozatunkban most búcsúztatunk: több idős kőrisfát ki kellett vágni a Pasaréti út mentén. Odvasak voltak, betegesek, némelyik a kilátást is zavarta. De azért mégis kár értük, hisz egy régi fasor utolsó tanúi voltak.
Eklektikus megoldások: a Budai Irgalmasrendi Kórház Modern épületszárny csatlakozik majd a XX. század elején épült Budai Irgalmasrendi Kórház központi épülethez. A műemlék felújítása a későbbiekben várható.
Az angliai kis Lánchíd és a kétkedő mérnökök: így született meg a Lánchíd terve Széchenyi István a társaival végiglátogatta Anglia legnevesebb mérnökeit, hogy megtalálják a pest-budai Duna-híd legjobb tervét és tervezőjét. Így formálódott a Lánchíd terve 1832 őszén a ködös Albionban.
Eltűnhet végre a Corvin Áruház doboza Lebontják az alumíniumborítást és felújítják a Blaha Lujza téri Corvin Áruházat, közölte a VIII. kerületi önkormányzat lapja.
Letették a Cziffra Központ alapkövét a Józsefvárosban Elindul az Európában egyedülálló Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központ kormányzati beruházása.
A Deák tér óriása: epizódok az Anker-házról Az egykori Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság pesti székházát száztíz éve, 1908-ban kezdték el építeni. Az utoljára a hatvanas években restaurált műemlék a Deák tér ikonikus épülete, felújítása emelhetné a városrész összképét.
Reitter Ferenc, aki csatornát tervezett a mai Nagykörút helyére Budapest a fejlődését sok kiemelkedő személynek köszönheti. A hosszú névsorban van egy személy, aki a legtöbbet talán egy olyan tervvel tette, amely nem valósult meg, de a hozzá kapcsolódó előkészítő munkák rendkívül fontos szerepet játszottak a város fejlesztésében. Ez Reitter Ferenc csatornaterve, amelyre a tervező születésének 205. évfordulóján emlékezünk.