Keresés az archívumban

A Rózsák terén áll Budapest egyik legszebb temploma A VII. kerületi Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom is várja jövőre a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus résztvevőit. A 2560 fős befogadóképességű épület Budapest egyik legnagyobb neogótikus temploma, Steindl Imrének, az Országház tervezőjének remekműve.

Elkészült az V. kerület első zöld buszmegállója Zöld buszvárót adtak át a belvárosi József nádor téren. A növényekkel borított váró nemcsak szép, hanem a mikroklíma kedvező befolyásolásában, a levegőminőség javításában is szerepet játszik.

Kilencven évvel ezelőtt kapott piros-sárga-zöld színeket Budapest Kilencven évvel ezelőtt, 1930. augusztus 20-án új lobogók díszítették az ünneplő Budapest utcáit. A piros-sárga-zöld trikolór az 1873 óta használatban lévő piros-sárga-kék színeket váltotta. Trianon után tíz évvel az új fővárosi törvény, az 1930. évi XVIII. törvénycikk döntött a főváros zászlójának és címerének megváltoztatásáról. A változtatás egyik oka kétségkívül a régi budapesti zászló és a román zászló színeinek megegyezése volt, ám fontos volt az is, hogy a zöld színnel Buda hagyományos színe került be a főváros jelképeibe, amelynek addig híján volt Budapest zászlója és címere.

Új feladatot kap az egykori Schöpf-Merei Ágoston Kórház – Jövőre megnyílik a gyógyszerkutatási központ Kevés olyan, száz évnél régebben megnyitott kórházépülete van a fővárosnak, amely ne szorulna alapos felújításra, átalakításra, modernizálásra. Volt olyan időszak is, nem is olyan régen, amikor felújítás helyett a bezárás mellett döntöttek az intézményt fenntartók. Sorolhatnánk is azokat az épületeket, amelyek évtizedek óta üresen, kihasználatlanul állnak, várva az elkerülhetetlennek tűnő elbontást. Szerencsére van már példa arra is, hogy jelentősebb funkcióváltás nélkül egy egészségügyet szolgáló épület megújul. Ilyen példa a volt Schöpf-Merei Ágoston Kórház.

A budapesti Szent István-bazilika harangjai – Magyar és német mesterművek a templom tornyaiban A budapesti Szent István-bazilika egykori és mai harangjainak öntészet- és egyháztörténeti értéke országos szinten is jelentős. A templom mai nagyharangját a német nép adományaként 1990-ben a passaui Perner-cég készítette el, amelyet harminc éve, 1990. augusztus 20-án szenteltek fel. Ez az öntvény Magyarország legnagyobb tömegű harangja.

Újraalkották a Szent Jobbot egykor szállító Aranyvonatot Augusztus 20-án a Magyar Vasúttörténeti Parkban mutatják be az immáron évtizedek óta tervezett, és az elmúlt öt év alatt rekonstruált Aranyvonat szerelvényét, amely 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából az uralkodói ereklyét, a Szent Jobbot szállította országos körútra. Az ünnepélyes esemény alkalmával a látogatók díjmentesen tekinthetik meg az újjáépített járművet, amely egyszerre felel meg a mai vasúti közlekedési szabványoknak és a történelmileg hiteles rekonstrukciós elvárásoknak.

Uniós támogatást kapunk a budapesti pályaudvarokat összekötő alagút építésének előkészítése Aláírták az európai uniós támogatási szerződést egy új budapesti vasúti alagút megvalósíthatósági tanulmányára. A tervek szerint a Kelenföldi és a Nyugati pályaudvart összekötő, a Délit kiváltó alagúttal jelentősen fejlődne Budapest elővárosi vasúti közlekedése, sűrűbben és pontosabban indulhatnának a vonatok.

Kölcsey Ferenc nyomában Budapesten – 230 éve született a Himnusz költője A ma 230 éve született Kölcsey Ferenc a reformkori magyar irodalom és közélet egyik legnagyobb alakja, aki az 1823-ban írt Himnusz című költeményével örökre bevéste nevét a magyar kultúra halhatatlanjai közé. Mindezek ellenére furcsa, hogy az emlékét Budapesten sokáig egyetlen köztéri szobor vagy emléktábla sem jelezte. Cikkünkben a Budapesten jelenleg fellelhető szobrait, emlékhelyeit gyűjtöttük egybe.

Sokan próbálták összekötni Pestet és Budát – Hidat tervezett a Dunára az első magyar gőzhajó megalkotója A Carolina hajó történetét bemutató cikkünkben megemlítettük, hogy a tervező Bernhard Antal egy Pestet és Budát összekötő hídtervet is benyújtott. A Lánchíd megépítése előtt közel két tucat javaslat született arra, miképp kellene áthidalni a folyót, és ezek között Bernhard terve egy fontos elképzelés volt, mert elvileg meg lehetett volna valósítani.

A város legmagasabb pontján jártunk – 110 éve épült az Erzsébet-kilátó Sisi egyik kedvenc kirándulóhelyén, Budapest legmagasabb pontján építették fel a város egyik legkedveltebb kilátótornyát, az Erzsébet-kilátót. A Kluzinger Pál és Schulek Frigyes tervei alapján készült épületet 110 éve adták át. Az évforduló alkalmából úgy döntöttünk, teszünk egy túrát a János-hegyre, és megmásszuk a kilátót.

A budapesti csapvíz – Már száz évvel ezelőtt vízórákat szereltek a pazarlás visszaszorítására Ma már nehéz elképzelni, hogy a csapból folyó fogyasztható ivóvíz nem volt mindig alapszolgáltatás. Ebben, valamint Budapest vízellátásának megszervezésében és kiépítésében elvitathatatlan érdeme van a 160 éve született Kajlinger Mihálynak. Nevéhez fűződnek a főváros nagy csatornázási szivattyútelepének, csatorna- és vízvezeték-hálózatának tervei, de a vízpazarlást megfékezendő a vízfogyasztásmérők bevezetése is az ő javaslatára történt. Fő műve, a káposztásmegyeri vízmű a korabeli Európa legszebb és legkorszerűbb vízműtelepe volt.

150 éve született Cholnoky Jenő, az egyik legnagyobb magyar földrajztudós Nap mint nap elmegyünk épületek mellett, amelyek múltjáról semmit nem tudunk. Valószínűleg ilyen a Rákóczi út 29. – Gyulai Pál utca 1. – Stáhly utca 4. által határolt háztömb is, amelyet azért kerestük most fel, mert 100 évvel ezelőtt, 1920-ban költözött ide a híres földrajztudós, Cholnoky Jenő, aki nem mellesleg ma éppen 150 éve született. Munkássága hatalmas, mégis leginkább Kína és a Balaton tanulmányozását kötik a nevéhez. Cikkünkben budapesti kötődéseit is bemutatjuk.

Dürer Budapesten – Magyarországi gyökerei miatt neveztek el utcát Pesten a világhírű festőművészről Az Ajtósi Dürer sor a Városliget mellett futó forgalmas és ismert útvonal, de talán kevésbé köztudott az elnevezésének története. Albrecht Dürer világhírű bajor reneszánsz festő magyar gyökerekkel rendelkezett, édesapja Magyarországról, a Gyula melletti Ajtósról vándorolt ki Nürnbergbe, ahol a későbbi neves művész megszületett. A magyar eredetet számontartották Nürnbergben is, így Dürer halálának 400. évfordulóján Budapesten járt szülővárosának küldöttsége. A bajoroktól egy különös szobrot kapott Budapest ajándékba, a magyar fővárosban pedig ekkor neveztek el utcát a világhírű festőművészről.

Átadták a Ludovika Campus felújított épületét Átadták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem legújabb épületét, miután befejeződött a Kauser József által tervezett, 1886-ban készült négyszintes, neoreneszánsz tömb felújítása. Az épület, amelynek homlokzatát eredeti állapotában állították helyre, hosszú évtizedek után visszakapta egyetemi funkcióját.

A budapestiek régi vágya egy gyalogoshíd a Dunán Sokan a jövő gyalogoshídját látják a Lánchídban, holott az erre a szerepre nem alkalmas. A híd ugyanis három szigorúan elválasztott, egymással párhuzamos útpályából áll, a két járdából és középen az úttestből, amelyek között átjárási lehetőség nincs, és nem is lehet, sőt a középsőből, a közúti pályából jobbra és balra nem is igazán lehet kilátni. Más lehetőséget kell keresni, mert annyi bizonyos: a budapestiek régóta vágynak egy gyalogoshídra.

Százötven éve vette meg a Lánchidat a magyar állam A Lánchíd 150 évvel ezelőtt, 1870. július 1-jén került állami tulajdonba. Hihetetlenül nagy összeget fizettek érte az építtető magántársaságnak, sokkal többet, mint amibe a Margit híd került. Miért volt szüksége a magyar államnak arra, hogy megkösse ezt a szerződést?

A Budavári Palota építője – Hogyan nyerte el a megbízatást Hauszmann Alajos? Sosem fogjuk megtudni, pontosan hány építésznek a fantáziájában született meg az a gondolat, hogy ő lehetne a Budavári Palota tervezője. A Közmunkatanács tagjainál, az építési bizottságnál és magasabb körökben is próbáltak összeköttetéseket találni, ajánlásokat szerezni azok, akik Ybl Miklós halála után éreztek magukban elhivatást a már megkezdett munka folytatására. Végül Hauszmann Alajos kapta a megbízást, aki csendben várta a döntést, még csak a családjának sem árulta el, hogy ő a jelölt.

Az első repülőverseny Budapesten – Rákosmezőre várta a magyar főváros Európa pilótáit Világszinten is még gyerekcipőben járt a repülés, amikor Budapesten már megrendezték az első nemzetközi versenyt. A magyarok mellett német, francia, osztrák, orosz, angol, lengyel és belga pilóták mérték össze a tudásukat Rákosmezőn. Nem kis feladat volt a pálya kialakítása, a hangárok és a lelátó megépítése. A különleges rendezvényt, amelyet 1910. június 5–17. között tartottak, hatalmas érdeklődés övezte, és hozzájárult a hazai repülés fejlődéséhez.

Duna alatti vasúti alagút épülhet Kelenföld és a Nyugati pályaudvar között A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) közbeszerzési eljárást írt ki egy Kelenföld-Nyugati pályaudvar közötti, Duna alatti vasúti alagút megvalósíthatóságára. A nagyvárosi közlekedés fejlesztése mellett a külvárosi rozsdaövezetek is megújulnának.

Megszólalnak a harangok a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján Megkondulnak a harangok országszerte és a határon túl is június 4-én 16 óra 30 perckor a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján. Ezen a napon Magyarország elveszítette területének kétharmadát, a magyar népesség egyharmada pedig a határokon kívülre került.

A gyerekek budapesti Eldorádója – A játszóterek története a fővárosban Grund. Ha ezt a szót halljuk, Molnár Ferenc világhírű regényének, A Pál utcai fiúknak a története jut eszünkbe: Boka, Nemecsek Ernő, Áts Feri, Geréb, Csónakos. Az 1888-ban a IX. kerület nagyon is valóságos helyszínein – a Mária és a Pál utca sarkán – játszódó cselekmény megrendítően mutatja be, hogyan adja egy kisfiú az életét egy bérházak által határolt üres telekért, hiába. Nem volt ugyanis természetes akkoriban, hogy a gyermekek játszótereken tölthessék szabadidejüket. Lakóhelyük mellett a közeli utcákon, tereken, foghíjtelkeken vagy kicsit távolabb, a még beépítetlen dombokon, réteken fogócskáztak, bújócskáztak, s sokáig nem is tudták, mi a hinta, a libikóka vagy a csúszda. Az első angol mintájú játszótér 1912-ben nyílt meg Budapesten. A gyermeknap alkalmából a játszókertek történetét mutatjuk be.

Az első európai rangú magyar szobrász volt – 145 éve hunyt el Izsó Miklós A magyar nemzeti szobrászatot európai szintre emelő Izsó Miklós művészetét és munkásságát ugyan elismerték és méltatták már életében is, de igazán nagyszabású megbízást nem kapott. Karrierje éppen felívelésnek indult, elkészítette a debreceni Csokonai-emlékművet, a Mintarajztanodában szobrászatot tanított, elkezdte a szegedi Dugonics-emlékművet, és elkészítette a pesti Petőfi-szobor vázlatait, amikor váratlanul elhunyt. Halálának évfordulóján emlékezzünk a romantika korának meghatározó szobrászegyéniségére, aki elsőként fordult a népi motívumok felé, megteremtve ezzel a zsánerszobrászatot.

Mikszáth Kálmán különös házassága Budapesten Mauks Ilonával – 110 éve halt meg a nagy palóc mesélő Az anekdotikus elbeszélő próza mestere élete során kétszer költözött a magyar fővárosba, hogy szerencsét próbáljon. Először írói szárnypróbálgatása kezdetén, 1873-ban, ám az ezt követő öt év csak elutasítást, nyomort, nélkülözést hozott számára. Annál hatalmasabban robbant be az irodalmi életbe, amikor rövid szegedi kitérő után 1880-ban visszaköltözött Budapestre. Jókai Mór mellett ő volt a kor másik legnépszerűbb írója. Privát életének helyszínei: a Dohány utca és a Lónyay utca.

Átadták az Eötvös Loránd parkot a Normafánál A Normafánál, az egykori Hotel Olimpia helyén több mint négyezer négyzetméteren új parkot alakítottak ki, ahol játszótér, valamint egy vízfelülettel ölelt csobogó is helyet kapott. Virágokat, 700 cserjét és 50 fát ültettek.

A belvárosban van Budapest legrövidebb utcája – A Miatyánk nevet kétszáz éve viseli, a múlt rendszerben sem változtatták meg Különös története van a Deák Ferenc utcát és az Erzsébet teret összekötő kis köznek, amely ma Budapest legrövidebb utcája. Nevét, a Miatyánkot még a legzordabb időkben sem változtatták meg, amikor a kor szelleméhez igazodva tömeges volt a közterületek átkeresztelése. Szerencsére nem is törölték a hivatalos nyilvántartásból, egyszerűen csak nem használták: nem írták ki se az épületekre, se a térképre. Megtehették, hiszen ide nem nyílt egyetlen kapu sem, vagyis az utca létezett is, meg nem is.

Szobrot állítottak a Szent István-bazilikában II. János Pál pápának A Szent István-bazilika papi bejárójánál állították fel az éppen száz éve, 1920. május 18-án született Szent II. János Pál életnagyságú szobrát. A szentatya 1991. augusztus 20-án maga is járt a bazilikában, személyében első alkalommal érkezett pápa Magyarországra.

A millennium időszakának kiemelkedő szobrásza volt – 155 éve született Holló Barnabás Holló Barnabás neve talán nem ugrik be azonnal minden budapestinek, pedig a városban nap mint nap több tízezren sétálnak el művei mellett, és csodálkoznak rá kiemelkedő alkotásaira. A Hősök terén álló Bocskai-szobor, az árvízi hajóst megörökítő híres domborműve a Ferenciek terén vagy a Corvin téren látható a gyönyörű Millacher-díszkút is az ő tehetségét dicséri. Szobrai szerte az országban megtalálhatók, de mi most a budapesti alkotásait mutatjuk be.

Várva várt felújítás: izgalmas sétaparkká varázsolják a budai Vár oldalában futó Ellyps sétányt A Várhegy keleti, Dunára néző lejtője kanyargós útjaival és buja növényzetével remek adottságú hely, állapota azonban az elmúlt években igencsak leromlott. Most azonban a Nemzeti Hauszmann Program keretében rendbe hozzák a területet: 2019-ben elkészült az egyedi panorámával rendelkező Ellyps sétány első, északi szakaszának felújítása. A teljes rekonstrukcióját pedig idén fejezi be a Várkapitányság. Folytatják a növénytakaró megújítását, valamint a balesetveszélyes burkolatok, lépcsők javítását is. Az átalakítás tervezői a PestBudának elmesélték, mi mindent foglal magába a felújítás.

A Vatikán pavilonja lett volna a budapesti világkiállításon, a Magyar Szentek templomaként épült fel Eredetileg az 1996-ra tervezett budapesti világkiállítás vatikáni pavilonjának tervezték, de az expó lemondása után a Magyar Szentek templomaként készült el a Petőfi híd budai hídfőjétől délre álló épület. Egyszerre archaikus és modern, korokat őrző és korokon átívelő, a keresztény templomépítészet különleges alkotása. Nem csak változatos anyaghasználatával, rendhagyó formájával kelt figyelmet, de az is egyedivé teszi, hogy egy egyetemi városrészben található, így sok fiatal itt talál lelki feltöltődést.

Kis Konstantinápoly Budapesten – Óriási török vigalmi negyed működött egykor a mai Műegyetem területén A Duna partjainak változását bemutató cikkünk egyik fotóján, amely a Lágymányosi-tavat ábrázolta, minaretek voltak láthatók, ez sok olvasónkban kérdéseket vetett fel. Ezért most bemutatjuk, hogyan kerültek a mai Szabadság híd és Rákóczi híd közötti budai Duna-partra a minaretek. Ma ezen a folyótól elkobzott és feltöltött területen a Műegyetem épületei sorakoznak, egykor azonban itt egy rövid életű vigalmi negyed működött.

Tízezrek életét mentették meg oltással Budapesten – 130 éve jött létre a Pasteur Intézet Öt évvel Louis Pasteur franciaországi első sikeres oltása után dr. Hőgyes Endre vezetésével 130 évvel ezelőtt, már 1890-ben létrejött a budapesti Pasteur Intézet, amely a veszettség elleni szérum előállításával, az oltással és a beoltottak kezelésével foglalkozott. Az intézetben rengeteg embert mentettek meg a biztos haláltól az oltással, az 1940-es évek elején mégis bezárt a Pasteur Intézet.

Egy budapesti híd, amelynek építésénél nem számítottak az esztétikai szempontok Újra átépítik, immár hatodik alkalommal az Összekötő vasúti hidat, nemrég el is kezdődtek a munkálatok. A vasúti átkelő, amely közvetlenül a mai Rákóczi híd mellett ível át a Dunán, 143 évvel ezelőtt még távol a várostól épült fel, francia cégek kivitelezésében. Régi szerkezetét 1913-ban egyszer már újra cserélték, és most is ez a sors vár rá: először az új híd épül meg, s csak azt követően bontják el a régit. Kalandos történetébe érdemes bepillantanunk.

Költészet napi séta – A legnagyobb magyar poéták budapesti szobrai Az idei költészet napján, április 11-én – József Attila születésnapján – elmaradtak a már hagyománnyá vált nyilvános közösségi versmondások, és most azt sem tehettük meg, hogy tiszteletünk, köszönetünk és hálánk jeléül felkeressük a legnagyobb magyar költők szobrait. Így mi is csak egy virtuális sétát ajánlunk a nemzeti nagyjainkat ábrázoló budapesti művek között.

Budapesti napló: Épül a város Pontosan 150 éve, 1870. április 10-én hozták létre Budapest történelmének vitathatatlanul legfontosabb szervezetét, a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Ennek az évfordulónak az alkalmából időutazásunk állomásain is az adott korok legfontosabb városfejlesztési terveiből, folyamatban lévő nagyberuházásaiból válogattunk.

35 éve nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtár a Budavári Palotában A Budavári Királyi Palota a II. világháborúban súlyosan megsérült, helyreállítása évtizedeket vett igénybe, sőt az 1950-es évek átalakításai a korábbi háborús pusztítással voltak egyenértékűek. Sokáig vita volt arról, hogy mire használják a hatalmas épületet, felmerült a teljes elbontása, de állami, illetve pártcélokra való hasznosítása is, és ezzel párhuzamosan gyakorlatilag minden belső díszítést eltüntettek, lecsupaszítottak. Az Országos Széchényi Könyvtár csak néhány évvel a rendszerváltás előtt, 1985-ben költözött be a palota krisztinavárosi szárnyába.

A századfordulós Budapest megörökítője – 175 éve született Weinwurm Antal fotográfus Idén ünnepeljük Weinwurm Antal fényképész születésének 175 évfordulóját, aki kortársa, Klösz György mellett talán kevésbé ismert, róla nem született tanulmány, cikk, képes album, pedig ő is felvételek százain örökítette meg a kiegyezés után rohamos fejlődésnek induló, világvárossá formálódó Budapestet. Számos középületről, társadalmi eseményről készített fényképet, amelyek a korabeli újságokban is megjelentek.

A Libegő fél évszázados múltja: kiállítás nyílt a Hegyvidéken, de a járvány miatt nem látogatható Mától a Libegő is bezárt a koronavírus-járvány miatt. Ez a különleges, drótkötélpályás hegyi felvonó, amely a turisták, kirándulók kedvence, idén augusztusban ünnepli 50. születésnapját. Ebből az alkalomból nyílt kiállítás a múltjáról a BKV Zrt. jóvoltából a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben. Mivel a járvány miatt jelenleg az sem látogatható, itt mutatjuk be az alig több mint 1 kilométeres pályáján 262 méternyi emelkedőt áthidaló közlekedési eszközt, Budapest egyik látványosságát.

Budapesti napló: A „dúsan javadalmazott” orvosokról és Budapest épülő-újjáépülő kórházairól Ezen a héten a PestBuda sajtószemléjében szó lesz a kórházként működő Ludovikáról, az épülő Szent János Kórházról és a Fiumei úti Magdolna Kórházról is. És persze az is kiderül, ki, mikor és minek kapcsán beszélt „dúsan javadalmazott” fővárosi orvosokról.

Holland és angol tervezők hídja épül meg Budapesten Eldőlt végre, melyik híd épül meg legközelebb Budapesten. A főváros és a kormány is egyetértett abban, hogy a korábban felmerült lehetőségek közül a Galvani út folytatásában tervezett dunai átkelőt kell elsőként megvalósítani. E hídra már látványtervek is készültek, azaz tudjuk, hogyan fog kinézni. A tervezőt nemzetközi pályázaton választották ki, a győztes híd egy holland és egy brit cég közös munkája.

A hajóhidat és az utakat is lezárták a kolerajárvány miatt Pest-Budán 1831-ben Döbbenetes, megrázó és mindenki életét megváltoztató döntések születnek a napokban. Karantén, lezárás, közlekedési korlátozások, olyan intézkedések, amelyeket a legtöbbünk csak könyvekből és filmekből ismer. Ma ez az életünk része, reméljük, csak átmenetileg. A hasonló intézkedések azonban nem új keletűek, nagyon régre nyúlnak vissza. Az 1831-es kolerajárvány idején a hajóhidat is lezárták Pest-Budán, ami miatt pánik tört a városban, a katonaságot is be kellett vetni.

Az 1848–49-es szabadságharc hőseit jelképezte, de az 1944–45-ös ostromban elpusztult az Öreg honvéd A Horvay János alkotta hófehér Kossuth-szoborcsoport, amely Kossuth Lajost az első felelős magyar kormány tagjainak körében ábrázolja, hosszú évtizedes kihagyás után ma újra az Országház előtt áll. A szoborcsoport viszontagságos történetébe egy olyan szoboralak is beletartozik, amelyről ugyan az alkotó kitüntetett figyelemmel és szeretettel beszélt a szobor elkészítésének éveiben, azonban a végleges kompozícióban mégsem kapott helyet. Az Öreg honvéd szobra végül a Buda ostrománál 1849. május 21-én hősi halált halt honvédek emlékműve lett.

Budapesti napló: Andrássy Gyula magánadományából is segélyezték a '48-as honvédeket Március tizenötödike a nemzeti függetlenség és szabadság ünnepe, amely oly erősen él a magyarság emlékezetében, hogy se elfeledtetni, se betiltani nem tudta igazán soha semmilyen rezsim. Pedig voltak rá kísérletek. E heti lapszemlénk több olyan évet is érint, amelyben az éppen regnáló hatalom puskaporos hordónak tekintette a forradalom emléknapját.

A klasszicista Pest építésze volt – 225 éve született Kasselik Ferenc Kasselik Ferenc az egyik legtöbbet foglalkoztatott építész volt a XIX. század eleji Pesten. Munkáival, amelyeknek száma meghaladta a négyszázat, jelentősen hozzájárult a klasszicista városkép kialakulásához. A magánépítkezések és bérházak mellett számos épületet tervezett építészként a főváros megrendelésére, építőmesterként pedig a munkálatok irányításában is részt vett. Legkiemelkedőbb alkotásai között van az egykori Nemzeti Zenede épülete a Semmelweis utcában, a Hild József által 1863-ban átépített és azóta lebontott régi pesti Városháza és kivitelezőként a maga idejében is kétes megítélésű Gellért-hegyi Citadella.

Budapesti napló: Az ezerarcú pesti nő Anyák, lányok, nővérek, feleségek. Munkások és művészek. Harcosok és védelmezők. A Budapesti napló e heti lapszemléjében női sorsokat ismerhetünk meg a főváros 150 évéből. Szereplőink között lesz metróvezető, színésznő és politikus is. Megjelennek hétköznapi hősnők, és olyanok is, akikről azóta teret vagy rakpartszakaszt neveztek el.

Görgei Artúr főhadiszállásai Budán A közelmúltban emléktáblát avattak Görgei Artúr egykori főhadiszállásának helyszínén, ahol jelenleg a Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika található. Ez volt Görgei első főhadiszállása a három közül Buda 1849-es ostroma idején. A szabadságharc történetének talán az egyik legfontosabb epizódja volt a május 4. és 21. közötti ostrom, amely alatt a magyar hadsereg fővezérének mindhárom irányítóközpontja a jelenlegi XII. kerület területén helyezkedett el.

Harminc éve döntötték el, hogy Lenin szobrát nem állítják vissza a Felvonulási térre Egykor minden szocialista városban állt egy Lenin-szobor, lehetőleg a település fontosabb terén. Budapesten az egykori szovjet diktátort, a bolsevik puccs vezéralakját ábrázoló alkotást a Felvonulási téren állították fel 1965-ben. A szobor még 25 évet sem töltött a helyén, felújításra hivatkozva szállították el a rendszerváltás hajnalán, és 1990-ben az is eldőlt, hogy már nem térhet vissza.

Duna, Tisza, Dráva, Száva: négy folyónkat jelképezték a Danubius-kút szobrai a Kálvin téren Manapság szinte magától értetődik, ha egy-egy felújított vagy újonnan kialakított közterünket, esetleg parkunkat valamilyen szoborcsoporttal, díszkúttal vagy egyéb köztéri műalkotással ékesítik. Az 1870-es években, Pest és Buda gyorsuló ütemű városiasodásának folyamatában viszont újdonságnak hatott és nagy érdeklődést keltett egy ilyen gondolat. A Danubius-kút nevű alkotás volt az első igazán jelentős fővárosi köztéri szobor, amely több mint 50 évig a Kálvin tér részeként, 1959 óta pedig az Erzsébet téren állva gyönyörködteti az arra járókat. Története a születés, pusztulás és újjászületés jelképe is lehetne.

Nem bontották le, mégsem ismerünk majd rá a Baross utca 40. alatti házra A Palotanegyed egyik legrégebbi, Hild József tervezte házának kálváriája régóta húzódik, az egyszer már leállított építkezés azonban időközben újrakezdődött.