Keresés az archívumban

Csoda, jelkép, műalkotás: 170 éve nyílt meg az ország legfontosabb hídja 170, illetve 70 éves a Lánchíd. Egyszerre mindkettő, de ha szigorúan nézzük, 104 éves is lehet. 1849-ben adták át elsőként, 1915-ben építették át, és 1949-ben adták át az újjáépített hidat. Azaz három „születésnapja” van. Ebből kettő esik egy napra, november 20-ra.
A Gerbeaud-legenda – Száz éve halt meg Gerbeaud Emil A nevéből fogalom lett, az igényességet és az eleganciát képviselte, nemzetközi hírnevet és elismerést szerzett a magyar cukrásziparnak. Emlékkiállítás nyílt Gerbeaud Emilről.
Hódolat a múltból – A Közmunkatanács 1928-as döntése valósult meg 2019-ben a Kossuth téren Az állványok elbontása után immár teljes szépségében látható a Kossuth téren felépített új parlamenti irodaház elegáns homlokzata. Olyan harmonikusan simul környezetébe, hogy aki nem ismeri a két évvel ezelőtt eldózerolt MTESZ-székház történetét, azt gondolhatja, hogy ezt a kifinomult ízléssel megrajzolt épületet ugyanabban a korban építhették, mint a tér többi palotáját.
175 éve kezdődött meg a magyar vasútépítés A vasút alapjaiban változtatta meg mindennapjainkat. Nemcsak gyorsabban lehetett utazni a vasúton, hanem olcsóbban is. Magyarországon e nagy munka 175 éve kezdődött el az első magyar, gőzvontatású vasutak építésével.
135 éve nyílt meg az Operaház A Magyar Állami Operaház épületét 135 éve adták át. Fényűző palotát tervezett az Andrássy útra Ybl Miklós, az 1884-es nyitó előadáson pedig maga a király, Ferenc József is megjelent. Azt azonban kevesen tudják, hogy az épület acél tetőszerkezetét a kor legnagyobb magyar hidásza, Feketeházy János tervezte, akinek a Szabadság hidat is köszönhetjük.
A környéken élők bevonásával újult meg a hegyvidéki játszótér A XII. kerületi Pethényi úti játszótér terveit a lakosokkal folytatott egyeztetések alapján alakították ki. A park különleges elemekkel bővült, miközben megőrizte természetközeli karakterét.
Műemlék házak szépültek meg a budai Várban A budai Vár egyedülálló hangulatának megőrzése érdekében felújítják az itt található műemlék házakat. Idén eddig 16 műemlék ház szépült meg, további 5 lakóház felújítása folyamatban van.
25 éve újult meg Nagyvásárcsarnok A Fővám téren áll egy csodálatos palota, amelyet a sajátos és lélegzetelállító stílusáról ismert Pecz Samu tervezett. A palota célja immár 122 éve ugyanaz: ellátni élelemmel a budapestieket. Ez ugyanis a 25 éve megszépült, megújult Nagyvásárcsarnok.
Még ötven évvel ezelőtt is működtek kézi kapcsolású telefonok Budapesten Ma a telefon sokkal több, mint egy olyan eszköz, amellyel felhívhatunk másokat. A XXI. században talán ezen a területen történt a legnagyobb változás, amely a mindennapjainkat érintette. Ötven évvel ezelőtt azonban a telefon státusszimbólum volt, vágyott, megszerezhetetlen tárgy. Budapesten még ekkor is léteztek olyan körzetek, amelyekben a telefonáláskor a központtól kellett vonalat kérni.
Két év múlva nyílhat meg a Biodóm az Állatkertben Két év múlva nyílhat meg az Állatkert új bemutatókomplexuma, az öthektáros Pannon Park és központi építménye, a Biodóm.
A nagy pesti árvíz után nyílt meg a szegény gyermekek kórháza A mai Puskin utcában 180 évvel ezelőtt nyílt meg a Pesti Szegénygyermek Kórház. Létrehozását több százan segítették adományaikkal, emberbaráti szeretetből, a főnemesektől a koronaőrökön át a pesti iparosokig.
Az első pesti színház 245 évvel ezelőtt nyílt meg Mit lehet kezdeni egy olyan bástyával, amelyre épp nincs szükségünk, viszont még nem akarjuk vagy nem tudjuk lebontani? A XVIII. század utolsó harmadában ezzel szembesültek Pest városában. A megoldás egyszerű: bérbe kell adni, például színháznak.
A Simplontól a Bartókig – 85 éve nyílt meg az elegáns mozi A XI. kerületi középkorúak számára még meghatározó élmény volt a Bartók mozi, amely immár 20 éve nem működik. Nem volt olcsó hely, de az 1980-as években vagy az 1990-es évek elején elegáns, jól felszerelt filmszínháznak számított. Akárcsak a megnyitásakor, 1934-ben.
A Római-part zöldfelületeit közösségi tervezéssel újítják meg Közösségi tervezéssel szeretné fejleszti a Római-part zöldfelületeit a Főkert és a Fővárosi Önkormányzat. A most meghirdetett felhívás szerint a cél a Duna-part természeti értékeinek és a táj hangulatának a megőrzése.
Eredeti állapotában újult meg az első magyar olimpiai bajnok síremléke Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok síremlékét eredeti állapotába állította vissza a Nemzeti Örökség Intézete. A felújított sírt a hétfőn Budapesten kezdődött Maccabi Európa Játékok apropóján szerdán adták át.
Nyolcvan éve találták meg Logod templomának romjait Buda csendes utcáját, a Vár alatt futó Logodi utcát sokan ismerik, de talán kevesebben tudják, honnan származik a neve. A középkori Budát, néha egészen közel a város falaihoz, itt-ott kisebb falvak vették körül. Ilyen volt Logod falu is, a budai Várhegy nyugati lejtőjén. A településnek a XX. századra nyoma sem maradt, azonban az 1930-as évek végének területrendezésekor felszínre kerültek az ősi falu templomának falmaradványai.
Száz éve nyílt meg a Hopp Múzeum az Andrássy úti palotában Ázsia egy szeletét mutatja be a 100 éve alapított Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum. A századfordulón épült Andrássy úti villában és a kertben a gyűjtemény legszebb darabjait láthatjuk a Made in Asia című jubileumi kiállításon.
Az édes Budapest szemlélője – 100 éve halt meg Csáth Géza A szabadkai születésű Csáth Géza író, Kosztolányi Dezső unokatestvére ezer szállal kötődött Budapesthez. Rövid, de rendkívül eseménydús és drámai életében pesti egyetemen tanult, lakott a Ferenc körúton, a József körúton, a Bástya utcában, írásai fővárosi lapokban jelentek meg. Halálának 100. évfordulóján budapesti emlékei között kutakodtunk.
Pest 1849-es lövetése – 170 évvel ezelőtt semmisült meg a Redoute Hetven halálos áldozat és nagyon sok lerombolt ház. Heinrich Hentzi osztrák tábornok 170 évvel ezelőtt ágyúval lövette Pestet, aminek következtében megsemmisült többek között a Pollack Mihály tervezte régi Vigadó épülete, az 1848-as országgyűlésnek is helyet adó Redoute.
120 éve nyílt meg a Közlekedési Múzeum A Városligetben 1899. május 1-jén egy új intézmény nyitotta meg kapuit, a Közlekedési Múzeum. Nem minden előzmény nélkül: az épület a millenniumi kiállítás Közlekedésügyi Csarnokának készült, és a bemutatott anyag rendkívül népszerű volt a látogatók körében.
100 éve halt meg báró Eötvös Loránd – A fizikus, politikus, akadémikus, költő és hegymászó nyomában Budapesten „A fizika egyik fejedelme halt meg” – vélte Albert Einstein, akinek gondolata ma, száz évvel báró Eötvös Loránd halála után is helytálló. Az 1919. április 8-án elhunyt világhírű magyar tudós sokszínű életpályájának azokat a mozzanatait elevenítjük fel, amelyek Budapesthez kötődnek.
Így újul meg az Olof Palme Ház Rövidesen lezárul az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója, a restaurátori munkák már befejeződtek. Az épületet Millennium Háza néven ősszel vehetik majd birtokba a látogatók.
A rendszerváltás árnyékában épült meg a 3-as metró utolsó szakasza A hétvégén átadták a 3-as metró felújított északi szakaszát, amelyet 1990-ben, már a rendszerváltás után avattak. A vonal megépítéséről 1968-ban döntöttek, és több mint húsz éven át készült.
Minden idők legszebb pesti busza – 60 éve jelent meg a fővárosi utakon a faros Ikarus Ha van magyar jármű, amelyet csodálkozó emberek fogadnak, bárhol megjelenik, és szinte mindenki készít róla egy fényképet, az a faros Ikarus.
Belügyminiszteri dörgedelemre szervezték meg a modern budapesti köztisztaságot „A székes főváros utcáinak nagyobb része éspedig a legélénkebb forgalmú utcák is oly piszkosak, hogy ez az állapot jogos panaszokra szolgáltat okot” – olvashatták a Pesti Hírlap olvasói 125 évvel ezelőtt.
A meg nem épült Erzsébet hidak 1894-ben nem volt egyértelmű, hogy milyen híd is fogja összekötni Pestet és Budát a Duna legkeskenyebb fővárosi részén. A nemzetközi tervpályázat olyan, mint egy XIX. századi hídépítési bemutató, gyakorlatilag minden, akkoriban elképzelhető szerkezet feltűnt a pályázati anyagokban. Cikkünk második részében az Erzsébet híd pályázati anyagából válogattunk.
Így születtek meg a zebrák Budapesten Kilencven éve megpróbálták megfegyelmezni az összevissza kószáló budapesti gyalogosokat. Sőt, még az úttestre is jeleket festettek.
Petri Bernhard angolkertje: így született meg az Orczy-kert elődje A „szabadon hagyott természet” ideája mentén tervezte meg Petri Bernhard tájképi (angol)kertjét a Külső-Józsefvárosban, a későbbi Orczy-kertet is magában foglaló területen. A patakkal, tóval, barlangokkal, üvegházzal kiépített park nyomaiban sem maradt fenn, ám a leírásokból pontosan tájékozódhatunk a 225 éve megkezdett munkákról.
Quittner és pesti házai: száz éve halt meg a Gresham-palota tervezője Quittner Zsigmond legismertebb munkája a Gresham-palota, de Budapesten sok más épületet is tervezett. Belvárosi lakóházak, Andrássy úti paloták hirdetik tehetségét, de a Centrál Kávéház vagy a mentőszolgálat Markó utcai épülete is a száz éve elhunyt Quittner tervrajzai szerint készült.
Tovább élő múlt: még mindig vannak önkényuralmi utcanevek A rendszerváltás utáni három jelentősebb átnevezési hullámot követően még mindig legalább harminc olyan közterület van Budapesten, amelynek elnevezése kommunista, szociáldemokrata, munkásmozgalmi ideológiákhoz kapcsolódik.
Így újul meg az egykori Pénzügyminisztérium Az egykori, 1908-as Fellner-könyvalbum alapján épül újjá a Mátyás templom mellett álló épület.
Szecessziós kiállítással nyílt meg a felújított Ráth-villa A mi szecessziónk című állandó kiállítás mintegy 600 műtárgyat felvonultatva mutatja be a francia, az osztrák, a brit és a magyar szecessziót, nem egy műtárgytípusra, hanem a korszakra és a stílusra koncentrálva.
Így hosszabbítják meg a földalattit Új végállomás lesz a Vigadó téren, és az 1-es villamos vonalán is lesz egy megállója.
Hideg nyalat és spanyol tölcsér: így hódította meg Pestet a fagyi Az első fagylaltozót Fischer Péter nyitotta meg a Szervita téren. Jókai Mór és Deák Ferenc törzshelye volt a kis kioszk, Széchenyi a naplójában is írt róla. A fagyi néhány év alatt a pestiek és budaiak (elsősorban az arisztokrácia) kedvenc nyári édessége lett. A tölcsér feltalálását követően pedig filléres nyári hűsítőként pavilonból, kocsiból, elegáns cukrászdából, utcán és étteremben egyaránt kínálták a fagyit.
Így küzdöttek meg a hőséggel a régi idők Budapestjén Strandolás a Dunában, tusoló a villamosremízben, pihenés a ligetben: a kánikulával a régi idők Budapestjén is stílusosan harcoltak az emberek.
Emlékszik még az Osztapenkóra? Egykor egyszerű útkereszteződés volt itt, majd Osztapenkó hatalmas szobra jelezte Budapest nyugati kapuját. A környék mai is a főváros nagy nyugati csomópontjának számít, immár külön megnevezés nélkül.
Ötven éve kezdték meg a metróalagutak fúrását a Duna alatt Tudta, hogy már a 19. században is alagutakat terveztek Pest és Buda közé?
Így még biztos nem látta az épülő Puskás-stadiont! Egy látványos videó madártávlatból mutatja be az ország legnagyobb stadionjának építését.
Így valósult meg az Erzsébet híd a századfordulón Lassú folyamat volt az első Erzsébet híd megvalósulása. Csodálatos híd született, ám ehhez le kellett bontani a pesti óváros számos házsorát és a régi városházát is. Itt a története!
Így jelenik meg Otto Wagner Budapesten Százötven éve készítette el a Rumbach Sebestyén utca romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó zsinagógájának terveit Otto Wagner. A bécsi építőművészet megújítója, a szecesszió vezető alakja, akinek hatása Budapest városképének kialakulásában is egyértelmű, éppen száz éve hunyt el.
Így változott meg a Rákóczi út a mai képére Tudta, hogy a Rákóczi úti árkádsor miképp kapcsolódik az 1956-os forradalomhoz?
Álljon meg egy novellára! Ismét a megállókba költözik a kortárs irodalom.
Az ír óriás, a müezzin meg a fakírok – az Ős-Budavára emlékezete A mai kor szenzációhajhászásától nem maradtak el sokban elődeink sem: a millenniumi ünnepségekre Ős-Budavára néven a Városligetben létrehozott szórakoztatónegyedben minden volt, ami csak elképzelhető, és az is, ami elképzelhetetlen. Az éppen 115 éve született Oskar Marmorek építész tervei alapján felépült terület a török kori budai várat imitálta, de a forgatag nemzetközi volt.
Színes kötet jelent meg a Román Csarnokról A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának felújítása alkalmából kiadott album művészettörténészek és restaurátorok tanulmányainak segítségével mutatja be a csarnokot és történetét.
Az angliai kis Lánchíd és a kétkedő mérnökök: így született meg a Lánchíd terve Széchenyi István a társaival végiglátogatta Anglia legnevesebb mérnökeit, hogy megtalálják a pest-budai Duna-híd legjobb tervét és tervezőjét. Így formálódott a Lánchíd terve 1832 őszén a ködös Albionban.
Még idén elkészül a múzeumi restaurálási és raktározási központ A múzeumi raktárak és restaurátorműhelyek mellett megvalósul a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet és egy látogatóközpont is.
Így épült meg a Várhegy alatti Alagút A Lánchíd helyét hosszas előkészítő munka alapján határozták meg. Az akkori hídépítési ismeretek alapján Pest és Buda területén egyedül itt lehetett hidat építeni, ám szerencsétlen körülmény volt, hogy Budán a híd egyenesen a Várhegynek vezetett. Ezt a problémát orvosolta az Alagút, amit 165 éve kezdtek el építeni.
Tehetség és áldozat: száz éve halt meg Mende Valér építész Azok az építészek, akik az 1880-as években születtek bízva hihették, amikor iskolát választottak, hogy bőven lesz munkájuk a gyarapodó és gazdagodó Magyarországon. A nagy háború azonban minden reményt lerombolt, és jelentős áldozatokat is követelt. Száz éve, 1918. január 7-én, 32 évesen halt meg a tehetséges építész, Mende Valér.
Kőbányán valósulhat meg a Közlekedési Múzeum Kőbányán, az egykori Északi Járműjavító területén az 1-es és 28-as villamosvonalak találkozásánál épülhet meg az új Közlekedési Múzeum – írja a Magyar Idők.
Áll Budavár még Felismerik a nyitóképünkön látható épületet? A Budavári Palota 1875-ből, az 1890-ben elkezdődött Ybl–Hauszmann-féle átépítés előtt, amikor még a Várkert Bazár sem állt. A Budavári séták című könyvvel a kézben a múltban kalandozhatunk, megismerhetjük, milyen épületek álltak régen a várfalakon belül, és miért, hogyan pusztultak el.