Az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd sírjának felújítása alkalmából a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben szerdán megemlékezést tartott a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI).

Hajós Alfréd 1896-ban Athénban, az első újkori olimpiai játékokon nyerte Magyarország első aranyérmét 100 méteres gyorsúszásban. Az 1955-ben elhunyt Hajós Alfréd polihisztor volt: válogatott labdarúgóként, építészmérnökként, újságíróként is tevékenykedett, ő tervezte a debreceni Aranybika Szállót és a margitszigeti Nemzeti Sportuszodát is.

„A munkálatok során kövenként kellett lebontani, majd korabeli fényképek alapján, az eredeti állapotában újjáépíteni a nagy családi kriptát. A sírbolt életveszélyes állapotban volt, rövid időn belül összedőlt volna, a beton tíz fokot elhajlott” – idézi Radnainé Fogarasi Katalint, a NÖRI főigazgatóját az MTI.

Megemlékezés Hajós Alfréd felújított síremlékénél. A Nemzeti Örökség Intézetének megemlékezése a budapesti Maccabi Európa Játékokhoz kapcsolódott (Forrás: MTI/Illyés Tibor)

A 2000 óta védett síremlék a Kozma utcai régi temető úgynevezett falsírja volt, amelyet később bővítettek, miközben a kripta körüli részt megbontották, a kerítést eltávolították. Hozzátette: ezzel megbomlott a kripta statikai egyensúlya.

A Nemzeti Sírkertbe tartozó, azaz védett sírok felújítását azok állapota határozza meg, illetve az, hogy köthetők-e valamilyen évfordulóhoz „Egyértelmű volt, hogy Hajós Alfréd sírját az elsők között újítjuk fel, és kiderült, az utolsó pillanatban történt ez, gyakorlatilag megmentettük a síremléket. A mostani ünnepség pedig a Magyarországon zajló 15. Maccabi Európa Játékokhoz kötődik” – fogalmazott a NÖRI főigazgatója, majd köszönetet mondott a Miniszterelnökségnek, amely hétmillió forintot biztosított a Hajós Alfréd által a családja számára tervezett sírhely megújítására.

Korabeli fényképek alapján, az eredeti állapotában építették újjá Hajós Alfréd nagy családi kriptáját (Forrás: Nemzeti Örökség Intézete)

„Arra az emberre emlékezünk, akinek a neve egybeforrt a magyar olimpiai mozgalommal” – mondta Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, kiemelve, hogy a magyar ötkarikás mozgalomban Hajós Alfréd az első mérföldkő. „Ő indította el azt a folyamatot, amelynek köszönhetően Magyarország a sportban a világ élvonalába tartozik, és saját sportágát is a legeredményesebbek közé emelte Magyarországon” – tette hozzá.

Hajós Alfréd nemcsak úszó, hanem labdarúgó, játékvezető, atléta és tornász is volt, valamint a szellemi sportban is maradandót alkotott. Építészként is sok sportlétesítmény fűződik a nevéhez, mint például a Maccabi Európa Játékok egyik helyszíne, a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda.

Olvassa el korábbi cikkünket is az első magyar olimpikonról:

Az olimpikon építész: 140 éve született Hajós Alfréd

Nyitókép: Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok felújított síremléke (Forrás: Nemzeti Örökség Intézete)