Keresés az archívumban

Az Andrássy út elfeledett építésze – 175 éve született Petschacher Gusztáv A historizmus építészetének egyik jelentős képviselője volt. Neoreneszánsz stílusú épületeivel és palotáival meghatározta nemcsak a XIX. század végére kiépülő Andrássy út, hanem saját bérházstílust teremtve a kiegyezést követő, prosperáló időszakban rohamosan fejlődő, pesti belváros képét is.

Egy méltatlanul elfeledett építész nyomában – 145 éve halt meg Diescher József A történelem szeret csak a nagyokkal foglalkozni, akik valami újat vagy grandiózusat alkottak. Amikor a XIX. századi építészetre gondolunk, akkor is a leghíresebb mesterek szoktak az eszünkbe jutni: leginkább Hild József, Ybl Miklós vagy Lechner Ödön. Holott rajtuk kívül számtalan jeles alkotó volt, akik formálták Budapest arculatát. Egy ilyen (szinte elfeledett)építész volt Diescher József is, akinek idén van halálának a 145. évfordulója. Cikkünkkel az ő életének és munkásságának kívánunk emléket állítani.

Az utolsó boldog békeév otthonai – Különös séta az óbudai Gázgyári lakótelepen Az aquincumi vasútról jól látni az egykori Óbudai Gázgyár jellegzetes tornyait. Egy letűnt kor jellegzetes építményei, Óbuda városszéli ipari negyedének jelképe. A tornyok lábánál az ókori rommező közvetlen szomszédságában áll egy eldugott, szigetszerű épületcsoport. Óbuda szerelmeseinek is érdemes egy felfedezőutat tenni erre a tájékra, még ha egy századfordulón épült munkás- és tisztviselőtelepről is van szó. Az első érzésünk,hogy de jó lenne itt lakni. Felidézi a történelmi városközpont egykori ódon házsorainak hangulatát.

A magyar szecesszió és neobarokk építészet mestere volt Hegedüs Ármin Százötven éve született Hegedüs Ármin, a magyar építészet termékeny alkotója, számos fővárosi iskola tervezője. Évtizedeken keresztül közös tervezőirodát tartott fent Böhm Henrikkel, akivel a késői historizmustól a szecesszión át a neobarokkig több városházát és jelentős számú fürdőépületet hozott létre.

Új könyv a száz éve elhunyt „méltóságos asztalosról” Thék Endre halálának századik évfordulóján Verasztó Antal orosházi helytörténész szerzőségével könyv jelent meg a magyar bútorgyártás egyik legnagyobb alakjáról.

Átadták a MOME Design Kompetencia Központját Az új Design Kompetencia Központ innovációs, kutató-fejlesztő és szolgáltató centrumként egészíti ki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tudásipari szolgáltató szerepét.

A régi budai városháza épülete nyerte az idei Budapest Építészeti Nívódíjat ​A Budapest Építészeti Nívódíj idei nyertese a régi budai városháza, azaz a Bölcs Vár műemléki rekonstrukciója lett. Az egykori városháza szépen felújított épületében az értékmegőrzés és értékteremtés is példás, követendő módon valósult meg.

Különleges áruházként nyílt meg 55 évvel ezelőtt a Divatcsarnok Az 1950-es évek áruhiánya után az 1960-as években már kissé javult a lakosság ellátása Budapesten. 1964-ben pedig egy új színfolt jelent meg a fővárosban, a régi Párisi Nagy Áruház helyén megnyílt a felújított Divatcsarnok.

Felavatták Mőcsényi Mihály szobrát Újbudán Felavatták Mőcsényi Mihály szobrát a XI. kerületi Szent István Egyetem szoborparkjában, a Budai Arborétumban. A Feneketlen-tó körüli parkot is tervező újbudai tudós, kertészmérnök, egyetemi tanár, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozója idén lett volna százéves.

Átadták a díjnyertes Vizafogó óvodát a XIII. kerületben A lakótelepi környezetben lévő Vizafogó óvoda rekonstrukciójával az alkotók nemrég elnyerték a Média Építészeti Díjat a médiazsűritől és a közönségtől is. Az óvoda újratervezése a pedagógia és az építészet kreatív és inspiráló összekapcsolásának példája.

Budavári Palota: lezárták a BTM bejáratát, hamarosan kezdődik a Szent István-terem helyreállítása Áthelyezték a királyi palotában található Budapesti Történeti Múzeum főbejáratát, mivel hamarosan megkezdődik az egykori Szent István-terem helyreállítása. Az eredeti tervekhez képest változott a promram: nem csupán az iparművészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű, a hauszmanni palotabővítés idején létrehozott helyiséget és a két oldalról hozzá csatlakozó termeket rekonstruálják, hanem az alattuk lévő földszinti teret is.

Megvalósult a több mint százéves álom: a népköztársaság Népstadionjától az új Puskás Arénáig A 2019. november 15-én ünnepélyes keretek között átadott Puskás Aréna nemcsak egyedi méreteivel és technikai újdonságaival emelkedik ki a magyar sportlétesítmények közül, hanem azzal is, hogy a tervező, Skardelli György építészcsapata egy olyan stadiont alkotott, amely számos elemében őrzi a régi Népstadion értékeit. Igaz, funkciójában a Népstadion teljesebb volt, de az új Aréna teljesen megfelel a legkorszerűbb sportépítészeti elvárásoknak.

A Gerbeaud-legenda – Száz éve halt meg Gerbeaud Emil A nevéből fogalom lett, az igényességet és az eleganciát képviselte, nemzetközi hírnevet és elismerést szerzett a magyar cukrásziparnak. Emlékkiállítás nyílt Gerbeaud Emilről.

125 éves a legendás New York Kávéház A magyar főváros legimpozánsabb kávépalotája, a New York Kávéház 125 éve, 1894. október 23-án nyílt meg. A kávéház Budapest több kávét kínáló vendéglátóhelyei közül nemcsak belső tereinek míves kialakításával tűnt ki, hanem vendégkörének egyedülálló, sokszínű világa miatt is. A magyar kultúra meghatározó képviselői tartoztak egykori törzsközönségéhez, a Nyugat folyóirat íróitól a zenei élet kedvelt komponistáin át az Est lapok illusztrátoraiig.

A 658 lovat gőzgéppel akarták leváltani Budapest közlekedésében 140 éve Az 1870-es években a frissen létrejött egységes Budapest fejlődése meglódult. A városon belüli közlekedést azonban továbbra is lóvontatású eszközök biztosították, miközben a gőzvontatású vasút a világon és Magyarországon hódított. A korszellemnek megfelelően 1879-ben, 140 évvel ezelőtt kísérletet tettek arra, hogy Budapesten is gőzgépek váltsák le a lovakat.

Bejártuk Pálffy Pálné 150 éve épült palotáját – Felújítják Ybl Miklós remekművét A tetőt is kicserélik Ybl Miklós 150 évvel ezelőtt elkészült Ötpacsirta utcai épületén, amelyet Pálffy Pálné megbízásából tervezett, és az özvegy grófnő a gyermekeivel költözött ide. A városképi szempontból is kiemelten fontos épületet jó ideje a FSZEK használja. Mivel a zenei gyűjtemény átköltözött a FSZEK főépületébe, a szomszédos Wenckheim-palotába, a felújítás után ez az épület kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak ad majd otthont.

A Vöröskereszt Erzsébet Kórházát 135 éve építették A Magyar Vöröskereszt a működését szinte azonnal egy kórház építésével kezdte, amelyet 135 éve, 1884. október 19-én avattak fel.

Állomásból múzeum – a Kelenföldi pályaudvar története A napokban érkezett az örvendetes hír, hogy megmenekül a Kelenföldi pályaudvar épülete. A MÁV által véglegesen kiürített épület a Közlekedési Múzeumhoz kerül, és egy „kis” közlekedési múzeum lesz benne.

Hatvan éve állt forgalomba Budapest elfeledett igáslova Budapest tömegközlekedése nehéz helyzetben volt az 1950-es évek végén, egyszerűen nem volt elég busz. A probléma orvoslására többféle járművet is kipróbáltak, az egyikről, az Ikarus 66-ról már volt szó a PestBuda oldalain, most egy másik típust mutatunk be, az Ikarus 620-ast.

25 éve újult meg Nagyvásárcsarnok A Fővám téren áll egy csodálatos palota, amelyet a sajátos és lélegzetelállító stílusáról ismert Pecz Samu tervezett. A palota célja immár 122 éve ugyanaz: ellátni élelemmel a budapestieket. Ez ugyanis a 25 éve megszépült, megújult Nagyvásárcsarnok.

160 éves a Dohány utcai zsinagóga A Dohány utcai zsinagóga a Kárpát-medencei zsidóság legimpozánsabb épülete. Az építtető Pesti Izraelita Hitközség a bécsi Ludwig Förstert bízta meg a romantikus stílusú szakrális épület megalkotásával. Művével az osztrák tervező egyszerre alkotott újító és hagyománykövető zsinagógát.

Százötven éve épült Ybl Miklós Lánchíd Palotája Százötven éve készült el Ybl Miklós tervei szerint a Lánchíd Palota, amely a Lánchíd Társulat, a Lánchidat építő és üzemeltető vállalat székházának épült. Igaz, alig egy évig használhatták.

Iskolakezdés: egy nagyvonalú kor oktatási épületei Lechner Ödön, Hauszmann Alajos, Feszl Frigyes, Kőrössy Albert Kálmán, Kós Károly – híres magyar építészek, akik iskolákat terveztek Budapesten. Ma is az oktatást szolgálják alkotásaik, amelyekben idén is sok ezren kezdik meg a tanévet.

Több mint 350 P+R parkolóhelyet építenek Békásmegyeren Összesen 376 P+R jellegű parkolóhelyet alakítanak ki Békásmegyeren. Így az autóval, valamint a közösségi közlekedéssel ingázó munkavállalók életét is egyszerűbbé teszik.

Várják a véleményeket a Kiscelli park koncepciótervéhez Közösségi tervezés, kérdőívezés és több megbeszélés során elkészült a Kiscelli park koncepcióterve. A parkhasználók különféle igényeit, a szabályozás kereteit, a tájépítészi ötleteket és a pályázati előírásokat kellett összehangolni egymással.

Közönségdíjat kapott az új Néprajzi Múzeum épületének terve A II. Építészeti Nemzeti Szalon közönségdíjait adták át vasárnap a Műcsarnokban. A közönség szavazatai alapján az új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont tervéért Ferencz Marcel Ybl- és Pro Architectura díjas építész és csapata kapta az elismerést.

A nagy pesti árvíz után nyílt meg a szegény gyermekek kórháza A mai Puskin utcában 180 évvel ezelőtt nyílt meg a Pesti Szegénygyermek Kórház. Létrehozását több százan segítették adományaikkal, emberbaráti szeretetből, a főnemesektől a koronaőrökön át a pesti iparosokig.

Hajóval Újpestre A 19. században még a Margit híd megépítése után is természetesnek számított, hogy a fővárosiak hajóval közlekednek Pest és Buda között. Azonban 145 évvel ezelőtt az akkor még önálló településre, Újpestre is gőzöst indított az egyik hajózási társaság. Az igény olyan nagy volt erre a járatra, hogy az 1874. augusztusában üzembe állított hajó naponta többször is fordult, s mindig tömve volt utasokkal.

85 éves a Duna-tengerhajózás Korábban a PestBudán már írtunk arról, hogy miképp is lehet az, hogy a kontinens közepén található Budapest valódi, bejegyzett tengeri kikötő. A trianoni békediktátum, így a tengeri kikötők elvesztése után kezdődött a Duna-tengerjáró hajók kifejlesztése, az első példányt 1934. augusztus 14-én bocsátották vízre a Ganz újpesti hajógyárában.

A hullámok hátán – Százéves a Palatinus strandfürdő A főváros első szabadtéri fürdője, a Palatinus az idők során többször átalakult, megújult, de a népszerűsége az egy évszázados fennállása alatt nem változott. Két éve gyönyörűen rekonstruálták a műemlék főépületet.

A klasszicista Pest éke volt – A Ferenc József tér története Pest városa a reformkorban tele volt a klasszicista építészet remekeivel. Elég csak a Sándor-palotára, a Nemzeti Múzeumra vagy a Deák téri evangélikus templomra gondolni. Viszont volt egy olyan tér a városban, amelynek épületeit úgy tervezték, hogy egymással harmonizáljanak. Ez volt előbb a Kirakodó, majd Ferenc József (ma Széchenyi) tér. Ismerjük hát meg a tér házainak történetét!

Százharminc éves az első normál nyomtávú villamos Sokan tudják, hogy az első budapesti villamos 1887-ben indult el. Ám az csak kísérlet volt, a rendszeres közforgalmi járatok 1889-ben, 130 évvel ezelőtt indultak el.

Pest egyik legrégebbi házát 50 éve bontották le Kicsit máshogy működött a műemlékvédelem ötven évvel ezelőtt, hiszen az újságok büszkén hirdették azt a tényt, hogy lebontották Budapest egyik legrégebbi házát.

Ötven éve bontották le az OTI-székház tornyát Tudta, hogy Budapest ikonikus magas épületét, „felhőkarcolóját” 50 évvel ezelőtt bontották vissza? A Fiumei út 19. szám alatti OTI-székház Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján 1912–1913-ban készült el, majd 1929-ben bővítették, többek között a tulipános pártázattal díszített 73 méter magas, 18 emeletes toronnyal. Biztonsági megfontolásokkal indokolták 1969-ben a torony bontását, mivel a szerkezet bauxitbetonból épült.

Bakáts tér: a változatlanság varázsa Ahhoz, hogy egy városi fa időskort tudjon megélni, s így terebélyes, szép, vastag törzsű példánnyá váljon, szükség van jó és elegendő földre, megfelelő vízellátottságra, napfényre és elviselhetően jó levegőre. Meg nyugalomra. Arra, hogy a fát békén hagyja a város folyton változó történelme: ne vágják ki útszélesítés vagy más miatt, ne robogjon rajta át tank, ne találja el lőszer és bomba, ne vágják ki tűzifának a fagyhalál ellen a polgárok, vagy ne legyen csak úgy, az újítás mámorában útban. Arra, hogy legyen becsülete.

200 éves hídterv a Dunára – Állandó fahíd kötötte volna össze Pestet és Budát Egy szakemberekből álló bizottság 1811-ben megállapította, hogy Buda és Pest közé állandó hidat építeni műszakilag nem lehet. Ez a korszak technikai és műszaki ismeretei alapján megalapozott megállapítás volt. Ám alig nyolc évvel később, 1819-ben jelentkezett egy tervező, aki a hatóságok véleményét is megváltoztatta.

Köröndi kálvária – Öt éve égett le az Andrássy úti épület tetőzete Éppen öt éve annak, hogy egy júliusi délután néhány óra alatt leégett a Kodály körönd egyik műemléki, sőt világörökségi védelmet élvező épületének tetőzete. A ház a következő évben ideiglenes védőtetőzetet kapott, és most talán valóban megindulhat a helyreállítása is.

Nívódíjat kapott a felújított zugligeti lóvasút-végállomás Műemlék-helyreállítás kategóriában a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont, az egykori zugligeti lóvasút-végállomás épülete elnyerte a 2018. évi Építőipari Nívódíjat. A századfordulón épült, svájci stílusú fűrészelt faornamentikával díszített épület rekonstrukciója során sikerült a régit és az újat összehangolni.

130 éves a Fővárosi Nagycirkusz Kiállítással és könyvsorozattal ünnepli fennállásának 130 éves jubileumát az 1889. június 27-én a Városligetben megnyílt, első állandó budapesti cirkusz, a mai Fővárosi Nagycirkusz.

Házak, sorsok, virágdíszek: Kőrössy Albert Kálmán évtizedei Bizonyára megakadt már a szemük a Népligettel szemben az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum épületén: ragyogó, szecessziós középület! De rácsodálkozhattak a terézvárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumra vagy a Városligeti fasor egyik csodaszép villájára is. Lechner Ödön művének tartják a legtöbben őket, pedig nem ő tervezte, hanem a méltatlanul ismeretlen Kőrössy Albert Kálmán.

Kiállítás és körpanoráma – Megnyílt a Margit-szigeti víztorony Június 1-től idén is látogatható a főváros emblematikus építménye, a 108 éves műemlék víztorony a Margit-szigeten. Mielőtt megcsodálnánk a kilátóból elénk táruló körpanorámát, a kiállításokon betekinthetünk az elmúlt 80 év legszebb pillanataiba az achív vetített fotókon keresztül.

Ötven éve épült az első óbudai panel Ötven évvel ezelőtt készült el az első óbudai, 10 emeletes panelház. Az épület környékén akkor még álltak azok az 1850-es években épült földszintes házak, amelyek a régi Óbudát jellemezték.

Modellértékűnek nevezte a Városliget fejlesztését a japán sztárépítész A Liget Budapest projekt erős modellként működhet a jövő urbanisztikai fejlesztései számára – mondta a Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész, Fudzsimoto Szú, aki Budapestre érkezett, hogy a folyamatban lévő építkezést megtekintse.

Negyvenöt éve költözött a Városligetből Kőbányára a Budapesti Nemzetközi Vásár Negyvenöt évvel ezelőtt új helyszínen, Kőbányán nyílt meg az addig a Városligetben megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásár.

Ahol Budapest házi ezrede állomásozott: a Mária Terézia laktanya története Akár a nemzeti könyvtár új otthona is lehet a Kilián laktanya néven ismert, dicső múltú, 1956 emlékét is őrző épület az Üllői út, Ferenc körút sarkán.

A budavári Főőrség újraalkotott szobordíszei ókori római szokást idéznek A Budavári Palota Oroszlános kapujának szomszédságában újraépített Főőrség épületére nemrégiben felkerült a tető és annak tizenkét különleges szobra is.

A város kapujának szánták – Ötven éve készültek el Őrmező tervei Ötven éve készültek el Őrmező tervei. 1969-ben Budapest új lakótelepét a város nyugati kapujának szánták. E területre 2500 lakást terveztek, nemcsak sima panelházakat, hanem 15-20 emeletes tornyokat is.

ICOMOS-díjjal ismerték el a régi budai városháza helyreállítását Az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága ICOMOS-díjjal jutalmazta a régi budai városháza helyreállítását. A bizottság a díjazást a helyreállítás példamutató gondosságával, a kortárs elemek visszafogottságával indokolta.