125 éves a legendás New York Kávéház

Írta: Millisits Máté

2019. november 13. 11:00

A magyar főváros legimpozánsabb kávépalotája, a New York Kávéház 125 éve, 1894. október 23-án nyílt meg. A kávéház Budapest több kávét kínáló vendéglátóhelyei közül nemcsak belső tereinek míves kialakításával tűnt ki, hanem vendégkörének egyedülálló, sokszínű világa miatt is. A magyar kultúra meghatározó képviselői tartoztak egykori törzsközönségéhez, a Nyugat folyóirat íróitól a zenei élet kedvelt komponistáin át az Est lapok illusztrátoraiig.

A New York-palota és a benne található kávéház a világvárossá váló Budapest jelképértékű épülete, amelyet a New York Életbiztosító Társaság építtetett. A társaság, a XX. század végén a világ egyik legjelentősebb biztosítóintézete volt, amely Európa több fővárosában rendelkezett önálló székházzal.

A New York-palota főhomlokzata, földszintjén a kávéházzal (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A magyar főváros dualizmus kori városképének kialakulását jelentős mértékben meghatározták a bank- és biztosítótársaságok székházai. A korabeli biztosítóépítészet gyakorlata szerint az intézetek saját irodáikat a legelőkelőbbnek számító első emeleten helyezték el, a földszinten üzletek és kávéházak kaptak helyet, a második és felette lévő emeleteken lakásokat alakítottak ki.

A New York-palota és környéke, Erdélyi Mór felvétele 1900-ban (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

A New York Kávéház 1900-ban (Fotó: Fortepan)

A biztosítóintézetek székházuk homlokzatán látványos, emeletszinteket átfogó féloszlopokat, tetődíszként obeliszkeket, mitológiai hátterű szobrászati elemeket alkalmaztak.

A New York-palota főbejáratát őrző atlaszfigurák (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Erzsébet körút és a Dohány utca által meghatározott sarokkialakítás záródíszítménye,sason ülő, fáklyát tartó nőalak​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A New York Életbiztosító Társaság budapesti központját az 1892 és 1894 közötti években Hauszmann Alajos (1847–1926) építész, műegyetemi tanár tervei szerint valósította meg az Erzsébet körút, Dohány utca, Miksa (mai nevén Osváth) utca által határolt, szabálytalan formájú telken. A tervezésnél a Hauszmann irodájában dolgozó Korb Flóris (1860–1930) és Giergl Kálmán (1863–1954) építészek közreműködtek. A kivitelezési munkálatokat Pucher József (1835–1904) irányította.

A felépült palota az érett historizmus stílusjegyeit mutatja. A körúti főhomlokzatán a tervező olyan építészeti megoldásokat alkalmazott, amelyekkel a monumentalitás érzése mellett figyelemfelkeltő hatást is gyakorolt. A főbejárat által meghatározott tengely negyedik emeleti szintjén óraszerkezetet, fölé magas tornyot helyezett.

Óraszerkezet a negyedik emelet szintjén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Főhomlokzati díszítőelem, az épület átadásának évszámával (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A New York-palotán az obeliszkeket bronzba öntött sasmadarak koronázzák, amelyek az Amerikai Egyesült Államok címerállataira utalnak. A homlokzaton elhelyezett plasztikai munkák Senyei Károly (1854–1919), Köllő Miklós (1861–1900) és Szabó Antal (1853–1939) szobrászművészek alkotásai.

A New York-palota főhomlokzati tornyát díszítő záróelem (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Dohány utca és az Erzsébet körút által meghatározott sarokkialakítás oromzati záróeleme a jobb kezében fáklyát tartó, sason ülő nőalak, a New York városában 1886-ban felavatott Szabadság-szoborra utal. A New York-palota földszinti részénének kávéházi szakaszán, mindkét utcai homlokzaton lámpát tartó szárnyas, patás, kecskeszakállt viselő, homlokukon szarvakkal ellátott lények, az „El Asmodáj” alakok találhatók, akik a kávé és a gondolkodás világának „szemtanúi".

Lámpát tartó „El Asmodáj” alak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az építtető már a tervpályázat kiírásakor kikötötte, hogy a földszinten kávéházat kell kialakítani. A kávéház vendégfogadó tereiben a márvány és a stukkó mellett nagy szerepet kapott a bronz használata. A mennyezetet Magyar Mannheimer Gusztáv (1859–1937) és Eisenhut Ferenc (1857–1903) festményei díszítik, amelyeknek egy részén visszaköszönnek az Amerikai Egyesült Államokhoz kötődő jelképek.

A New York Kávéház bejárata feletti mennyezetkép az Amerikai Egyesült Államokra utaló jelképekkel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A belső tér különleges kialakítását adják a földszint sarkait záró karzatok és a „mélyvíznek” nevezett, fél szinttel lentebb fekvő helyiség, amelyet az első évtizedekben billiárdszobaként használtak. A sarokbejáratot, a körúti szárny végét és a „mélyvíz” lejáratát csavart oszlopos, hármas kapuzatok teszik ünnepélyessé.

Csavart törzsű oszlopok a „mélyvízbe” levezető lépcső két oldalán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kávéház belső tereinek megformálása a fényűző főúri paloták XVIII. századi világát idézi. Vadas Ferenc (1958–2010) művészettörténész, az épület történetének kutatója az alábbi szavakkal értékelte a belső tereket:

„...a kávéházi művészet itt jutott el a palotaépítészet igényességének és minőségének színvonalára, megalkotva a historizmus legértékesebb belsőépítészeti együttesét a vendéglátás terén, a kávéház-palotát.”

A kávéházi rész első bérlője-üzemeltetője Steuer Sándor számítása, hogy az exkluzív kávézó lesz a vagyonos réteg törzshelye, nem vált be. A New York Kávéház megnyitása után egy évtizeddel üzemeltetőt cserélt. Az új vezetők, a Harsányi fivérek lettek az új vendégkör megtalálói.

A kávéház impozáns belső tere (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Harsányiék megfigyelték, hogy sok, kevés jövedelemmel rendelkező művész nem egyszerűen egy kávé elfogyasztásáért tér be egy-egy ilyen vendéglátóhelyre, hanem olyan „élettért” keres, ahol akár fél napot is eltölthet. Így a kávéház egyszerre vált a kávé elfogyasztása mellett az étkezés, a szórakozás és a munka helyszínévé is. A Harsányi testvérpár 1913-ban a Bánó és Szabó cégnek adta el a kávéház üzemeltetési jogát.

A kávéház a kávé elfogyasztása mellett az étkezés, a szórakozás és a munka helyszínévé is vált (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Herman Lipót (1884–1972) festőművész 1958-ban megjelent, „A művészasztal” című könyvében az alábbi szavakkal emlékezett meg a kávéházról: „A New York művészasztala, [...] nem is második, hanem első otthonunk volt. Az írók, színészek s egyéb válogatott cigánylegények asztalai mellett [...] a fiatal festők, szobrászok s kezdő irodalmárok asztala is szépen meghúzódott. Már itt is érvényesült az az elv, hogy könnyebb szerény polgárembernek a Dzsentri vagy Nemzeti Kaszinóba bejutni, mint a kávéházban a fiókasztaltól a »fejesekhez«, ahová Ambrus Zoltán, Kiss József, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza járt.”

Molnár Ferenc asztala (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A New York Életbiztosító Társaság 1918-ban a székházát eladta az Est Lapok cégnek. Az épület az 1950-ben végrehajtott államosításig több alkalommal is tulajdonost váltott. A kávéházat 1921-tól 1936-ig Tarján Vilmos (1881–1947) újságíró vezette, aki az arisztokrata vendégkör igényeinek is meg akart felelni, az éttermi szolgáltatás mellett zenés műsorokkal nyújtott szórakozási lehetőséget.

A kávéház belső tereinek megformálása a fényűző főúri paloták XVIII. századi világát idézi (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A II. világháború éveiben a kávéházi vendégkör megcsappant, a front közeledtével a kávéházat bezárták. Az épület a főváros ostroma során megsérült, nagy méretű ablakai betörtek, a berendezését kifosztották.

Új korszakot jelentett a vendéglátóhely életében, hogy 1954-re az épületet felújították, és az egykori New York Kávéház Hungária néven nyílt újra.

Heltai Jenő (1871–1957) író, költő, színpadi szerző a következő szavakkal köszöntötte az új kávéházat : „A régi Newyork meghalt, elmúlt. Helyén ma szép, új kávéház nyílik meg: a Hungária. Élni és virulni akar új világunkban. Sok szerencsét kívánok hozzá. Itt-ott megőrzött valamit a régi Newyork díszeiből, ezeket talán kiegészíthetnénk a múltra emlékeztető egy-két képpel vagy szobrocskával is a magamfajta elaggott törzsvendégek számára.”

A szálloda királynői lakosztálya (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A rendszerváltás után a kávéház visszakapta a régi nevét, majd az 1990-es évek bizonytalanságai után a 2000-es évek elején végrehajtott, az egész palotára kiterjedő műemléki rekonstrukció után újra a régi fényében ragyognak a kávéház termei. A New York-palota emeleti helyiségeiben szállodai szobákat alakítottak ki. A múlt értékeit messzemenőleg figyelembe vevő helyreállítást 2007-ben Europa Nostra-díjjal ismerték el.

A 2000-es évek elején az egész palotára kiterjedő műemléki rekonstrukciót hajtottak végre (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A belső udvar fölé üvegtetőt építettek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 Az U City Guides internetes utazási kalauz rangsort készített 2011-ben, a New York Kávéház a Világ Legszebb Kávéháza címet nyerte el.

Nyitókép: A New York Kávéház (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Csodálatos az épület kívül, belül.
Jó ötlet volt a szállodává alakítás, mert így a műemléki rekonstrukció is megvalósult és fenntartható az épület a későbbiekben is.
Ez történt a Gresham palotával, a Párisi udvarral és a Klotild palotákkal is. Bár ez utóbbiak közül a korábban felújított palotát a tulajdonos egy éve eladta, most éppen üresen áll. Ideje lenne már ismét beüzemelni!

Válaszok:
Corvin88 | 2019. november 13. 14:12

https://www.portfolio.hu/ingat..

https://cdn.portfolio.hu/artic..

Eszerint 2020 ben ujrányitás várható. Valaki tud erröl valamit?


Igen a linken elérhető felsorolásban szerepel a Matild palota, amit most építenek és szerepel a Klotild palota újranyitás 2020-ban.
Jó lenne minél hamarabb, mielőtt lerobban.


A Vasudvarral is kezdeni kellene valamit a Váci utcában. Nekem tetszik a Belváros új képe.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó