Hegedüs (a hosszú ű-s névváltozatot is használta) Ármin építész a Nógrád megyei Szécsény városában 1869. október 5-én született. Édesapja Hegedűs Sámuel a település orvosaként gyógyította a betegeket. Hegedüs Ármin építészmérnöki oklevelét a budapesti József Műegyetemen szerezte 1891-ben. Kezdő építészi éveit Wellisch Alfréd (1854–1941) tervezőirodájában töltötte.

Hegedüs Ármin 

A Székesfőváros szolgálatában állott 1894-től 1922-ig, ahol műszaki tanácsosi tisztséget töltött be. A világvárossá fejlődő Budapest hivatalos építészmérnökeként hat iskolát tervezett, több temető rendezési tervét készítette el, a Fiumei Úti Nemzeti Sírkert két árkádsoros falikriptájának kialakítása is az ő munkája.

Hegedüs Ármin aláírása egy tervrajzon – a dokumentum szerint a nevét rövid ü-vel írta (Forrás: Fővárosi Levéltár)

A várpalotai születésű Böhm Henrik (1867–1936) építésszel a millennium évében, 1896-ban társulva több rangos, városképileg is fontos megrendeléshez jutott. Első jelentős megbízásuk az újpesti Városháza megtervezése volt. A tervpályázatot 1898-ban írták ki, és a fiatal építészpáros elgondolását választották ki nyertesnek.

Az újpesti Városháza (Fotó: Wikipédia)

A városháza építése 1899 májusában kezdődött el, a kivitelezési munkálatok egy évet vettek igénybe. Az újpesti Városháza kiemelt középrizalitjával, két tornyának megformálásával még a historizmusnak a középkor világát idéző változatát hozza közel a XX. század hajnalán az akkor Budapesttől közigazgatásilag független, gyorsan fejlődő iparváros polgáraihoz.

Az építészpáros szecessziós munkái

Hegedüs Ármin és Böhm Henrik ezt követő munkái már a szecesszió stílusjegyeit hordozzák. A pesterzsébeti Városháza 1905 és 1906 között épült. Itt is a tornyokkal koronázott középrizalit volt a meghatározó, de ez a  városháza  már a magyaros szecesszió formajegyeit mutatja. Miután az épület 1944-ben a II. világháború harcai során súlyosan megsérült, a két egykori tornyát nem állították helyre.

A pesterzsébeti Városháza képeslapon (Forrás: Óváry Gábor gyűjteménye)

A pesterzsébeti Városháza fényképen (Forrás: Óváry Gábor gyűjteménye)

Az épületen a Lechner Ödön munkásságában megjelenő homlokzat kialakítás hatása figyelhető meg; íves, szecessziós formájú dísztéglaszalagok és vakolt felületek váltakozása adja a városháza külsejének lüktetését.

Az építészpáros alkotása a Szervita téren álló Török Bankház épülete is. A szűk telken 1905 és 1906 között épült belvárosi ház egyedi a magyar szecessziós építészet történetében. Főhomlokzatának kiképzése egyesíti magában a magyar, az osztrák és a belga szecesszió különféle stílustörekvéseit.

A Török Bankház 1906 körül készült képén még látható a Glóbusz-szoborcsoport is (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A zárt erkélyek kiképzése a XX. század hajnalának már a modern, a díszítéseket elhagyó, a nyílászárók fémszerkezetét büszkén felvállaló világát mutatja. Az oromzat alsó részén két medúzafejjel a bécsi szecesszió világa köszön vissza. Az oromzat hullámzó formájú lezárása a Lechner Ödön által elindított magyaros szecesszió sajátos eleme.

Az oromzatban elhelyezett, Róth Miksa műhelye által kivitelezett mozaik középső alakja Patrona Hungariae, akit a kuruc és az 1848-as idők legfontosabb képviselői fognak közre. A mozaik bal oldalán II. Rákóczi Ferenc, míg a jobb oldalán Kossuth Lajos alakja látható.

A Szervita téri Török Bankház napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Török Bankház közelében, a Gerlóczy utca 11. szám alatt 1911-ben épült fel Hegedüs Ármin és Böhm Henrik tervei alapján a Budapesti Közvetítési Vállalat Rt. székháza, amelynek ötödik emeleti műtermes lakását az építtető cégtől megkapta Hegedüs Ármin.

A magyar szecesszió építészetének gyöngyszeme: a Dob utcai iskola

A budapesti Dob utca végén lévő oktatási épület a XX. század hajnalán készült iskolák közül az egyik legépebben fennmaradt alkotás, amelyet Hegedüs Ármin tervezett. A háromemeletes épület utcai homlokzatának két szélén két ugyanolyan megformálású sarokrizalit található, melyeknek felső, oromzatos része toronyszerűen emelkedik ki a tetőzetből. A rizalitok földszinti szakaszán kapott helyet a két, eredetileg nemek szerint elkülönített bejárat.

A Dob utca 85. alatt található erzsébetvárosi iskola (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az utcai homlokzat kialakítása Lechner Ödön stílusának erőteljes hatását mutatja, különösen a téglaszalagok közötti szecessziós vakolatornamentikával és a gyermekek életéhez kapcsolódó mozaikok sorával. Magukban a mozaikokban színes kerámia félgömböket találunk. Az iskolát 1906. október 14-én avatta fel Bárczy István polgármester. Az épület átadásakor 621 diáknak adott otthont.

A Dob utcai homlokzat jelentős részét mozaikok sora borítja. Az iskola tervezője az épületet ismertetve a következőket írta: „A földszinti ablakok fölött széles üvegmozaik-fríz vonul végig, amelyben élénk színekben kedves gyermekcsoportok vonulnak fel az iskolai és szünidői életet ábrázolva. A két tanteremcsoportot elválasztó középső pillér is üvegmozaikdísz által van hangsúlyozva, s az épület mozaikkeretbe foglalt felírása viszont átmenetet képez az egész harmadik emeletet elfoglaló tornateremhez.” 

A fiúk és a lányok szembekötősdit játszanak a mozaikkép közepén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tornatermi szint homlokzata, a különböző íves és többkarélyos ablakokkal, valamint a stilizált virágokat idéző pilaszterszerű díszítőelemekkel, az épület főhomlokzatának leghangsúlyosabb része. A gyermekeket ábrázoló mozaikok bal oldalán kislányok hímeznek, énekelnek, a jobb oldalon a fiúk katonásdit játszanak, olvasnak, a földgömböt tanulmányozzák, és közösen felfedezik a természetet. A középső jeleneten a fiúk és a lányok együtt szembekötősdit játszanak.

A Dob utcai iskola szecessziós homlokzata, amelyet a Róth Miksa műhelyében készült mozaikok uralnak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Az iskola első emeleti szintjén, az ablakok között, ugyancsak színes mozaikdíszítés található, amely a gazdag növényi ornamentika között tulipánszálat is ábrázol. Ez a díszítőelem az épület középső tengelyénél a második emelet felső szakaszáig terjed. Közepénél a tanuláshoz használható tárgyak (földgömb, vonalzók, számolótábla, írótábla, könyv, füzet, rajztekercs) népművészetet idéző keretbe foglalva jelennek meg. A mozaikokat Vajda Zsigmond (1860–1931) festőművész kartonjai alapján Róth Miksa műhelye készítette.

A Dob utcai iskola felépülésének idején alkotta meg Hegedüs Ármin a saját villáját, amely az Istvánmezőn a Jávor utca 11/a szám alatt található.   

A magyar fürdő- és szállodaépítészet meghatározó építészpárosa

Az 1910-es évek elején több megrendelést kapott az építészpáros a nyugat-felvidéki híres fürdővárosba, Pösténybe. Tervezőmunkájuk nyomán készült az Irma fürdő és a Thermina Palace Szálló. Mindkét épület kivitelezése 1912 és 1914 között tartott.

Hegedüs Ármin önállóan pályázott a fővárosi Gellért Szálló megtervezésére, amelynek a kiviteli terveit Sebestyén Artúr és Sterk Izidor építészekkel együtt kellett elkészítenie. A férfi- és női fürdőt, valamint a szállodai szobákat magába foglaló épületegyüttes, már csak kevéssé mutatja a szecesszió stílusjegyeit, sokkal inkább az új stílus, a kiszámítható rendezettséget előtérbe helyező art deco világa jelenik meg mind a Gellért térre néző főhomlokzat, mind a nemek szerint elkülönített fürdőterek világában. A napjainkig is eredeti formában megőrzött férfifürdőt a Zsolnay kerámiaburkolatok és plasztikák emelik ki hazánk fürdőépítészetéből. Az itt elhelyezett szobrászati munkák Ligeti Miklós (1871–1944) alkotásai.

A Gellért Szálló és gyógyfürdő 1939-ben (Fotó: Fortepan)

Az 1920-as években már a korszak kedvelt historizáló stílusa, a neobarokk szellemében hozták létre alkotásaikat, stílusváltásuk értékes példái a szolnoki Tisza Szálló és fürdő együttese és a békéscsabai fürdő.

Hegedüs Ármin és Böhm Henrik munkásságának saját zsidó felekezetükhöz legközelebb álló feladata a Istvánmezőn épült Budapesti Zsidó Hitközségi Gimnázium (a korabeli elnevezés szerint a Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Főgimnáziuma) tervezési-kivitelezési feladatainak ellátása volt 1923 és 1931 között. Az Abonyi és Cházár András utcák által határolt telken az oktatási épület kivitelezése Lajta Béla (1873–1920) építész tervei alapján kezdődött el 1914 elején. Az I. első világháború következtében kialakult nyersanyag-  és építőmunkás hiány megakasztotta a grandiózus tervek megvalósítását.

A Budapesti Zsidó Hitközségi Gimnáziuma a XIV. kerületi Abonyi és Cházár András utcák sarkán. Ma Radnóti Miklós Gimnázium (Forrás: Fővárosi Levéltár)

A Budapesti Zsidó Hitközségi Gimnázium épületének terve (Forrás: Fővárosi Levéltár)

Lajta Béla 1920. október 11-én elhunyt. A hitközség 1923-ban bízta meg az építészpárost a gimnáziumi építkezéssel összefüggő tervezési munkálatokkal. Hegedüs Ármin és Böhm Henrik a Lajta által kidolgozott tervek jelentős részét tiszteletben tartotta, de az eredeti tervek szerinti késő szecessziós, premodern világot az art deco geometrizáló díszeivel egészítették ki. Az épület ma a Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium otthona.

Hegedüs Ármin a II. világháború embertelen éveit túlélve, 1945. június 29-én közlekedési balesetben hunyt el. Sírja a Kozma utcai neológ zsidó temetőben található.

Nyitókép: A Gellért Szálló és gyógyfürdő 1939-ben (Fotó: Fortepan)