Sok történelmi korszakot megért a 130 éves Fővárosi Nagycirkusz, de mindig maradt ugyanaz: a Városliget közkedvelt szórakoztatóintézménye. Az évforduló alkalmából a cirkusz épületének közönségforgalmi terében június 27-én megnyitották a Nincs mááásik! – 130 éves a Fővárosi Nagycirkusz című kiállítást.

A cirkusz aulájában található kiállításon a közönség megismerheti a világhírű magyar artisták és a cirkuszművészet világának mindennapjait (Forrás: pestbuda.hu)

Az egy éven át látogatható kiállítás a cirkuszhoz köthető kulcsfogalmak köré épül, és játékos formában szabad mozgást enged a nézőknek, hogy felfedezzenek különböző összefüggéseket események között, térben és időben.

Az évfordulóra jelent meg a Cirkuszi csodaemberek – Életútinterjúk cirkuszművészekkel című könyvsorozat első öt kötete. A fotókkal gazdagon illusztrált kiadványok a magyar cirkuszművészet neves artistaművészeinek életébe nyújtanak bepillantást – az MTI beszámolója szerint.

A tablókon archív anyagok, plakátok, dokumentumok, fotók, különleges tárgyak, kosztümök láthatók (Forrás: Fővárosi Nagycirkusz)

Cilinder és buzogány a vitrinben (Forrás: pestbuda.hu)

Wulff Ede 1889. június 27-én nyitotta meg az első kőcirkuszt Magyarországon, a tárlat az azóta eltelt 130 évet mutatja be. A tablókon ritkán látható archív filmfelvételek, fotók, plakátok, dokumentumok, különleges tárgyak, világot megjárt kellékek, kosztümök, cipők tekinthetők meg. A kiállításon a közönség bepillantást nyer a világhírű magyar artisták és a cirkuszművészet zárt világának mindennapjaiba.

Korabeli plakát a kiállítás egyik tablóján. Wulff Ede volt az első cirkuszigazgató, 1889. június 27-én nyitotta meg világvárosi műsorral a cirkuszépületet (Forrás: pestbuda.hu).

A tárlat a világhírű zenebohóc, Eötvös Gábor (1921–2002) emléke előtt tiszteleg. A kiállítás címe a művész világsikerű számára utal, amelyben elhangzik: „Van mááásik!”. A tárlat címe: „Nincs mááásik!”, hiszen a Fővárosi Nagycirkuszból csak egy van, egyszeri és megismételhetetlen „attrakció”.

A Fővárosi Nagycirkusz Közép-Európa egyetlen kőcirkusza, befogadóképessége 1450 fő. Az épület a XIV. kerületben a Városligetben, a Széchenyi fürdővel szemben, a Fővárosi Állat- és Növénykert mellett helyezkedik el. A Városliget a XIX. század második felében a főváros népszerű szórakoztatóközpontja, népparkja volt, ahová a cselédek és az úri osztályok tagjai is szívesen jártak. A Liget északi részén mutatványosok, vurstli, bábszínház, körhinták és cirkuszok működtek. 1866-ban nyílt meg a Pesti Állatkert. Felmerült az igény, hogy az alkalmi cirkuszi játékok mellett épüljön egy állandó cirkusz.

Wulff Ede német–holland cirkuszigazgató 1889. június 27-én nyitotta meg világvárosi műsorral a cirkuszépületet a Városligetben. Az általa építtetett vasvázas, szétszedhető, hullámbádoglemez borítású építménye vízi cirkusz bemutatására is alkalmas volt. A 2290 fő befogadására alkalmas épület méretei a jelenlegi Fővárosi Nagycirkuszéval megegyeztek. Az épülethez ötven méter hosszú istálló tartozott a lovak részére.

A cirkusz az Állatkert területén volt, csak állatkerti belépővel lehetett megközelíteni. Wulf műsoraiban főleg lovas számok, akrobaták, bohócok, vadállatok szerepeltek. Wulff Ede 1895-ben a Városi Cirkusz bérletét átadta az Állatkert vezetőinek.

1904-ben a cirkusz tulajdonjoga visszakerült a fővároshoz, amely a hasznosításra pályázatot írt ki, ennek eredményeként 1904-ben megkezdte működését a Beketow Cirkusz. Beketow az épületet felújíttatta, és 80 méterrel arrébb vitette, így az kikerült az Állatkert területéről. A cirkuszt 1928-ig vezette, majd anyagi csődbe jutott.

Kabarékat, varietéket is tartottak itt, 1949-es műsor a porondon (Forrás: Fortepan)

A főváros 1935-ben ismét pályázatot írt ki a cirkusz bérlésére, ezt egy városligeti vállalkozó, Fényes György nyerte meg. Ő szervezte meg az 1936. júliusi bemutatót, amely a felújított épület pompájával együtt lenyűgözte a közönséget. A Fényes Fővárosi Nagycirkusz csapatának több kiváló és világhírű artista volt tagja, mint például Eötvös Gábor, későbbi Jászai-díjas zenebohóc.

Az utolsó szezon 1943-ban volt, a cirkuszt 1944-ben, a bombázások alatt bezárták. A II. világháborúban, Budapest ostroma alatt az épület erősen megrongálódott. Újbóli működését 1945 júliusában kezdte meg a Fővárosi Nagycirkusz. 1949-ben Magyarországon megindult a szovjet típusú államosítás, a Fővárosi Nagycirkusz és a kabarék, varieték, majd egy évvel később az utazócirkuszok ellenszolgáltatás nélkül állami kézbe kerültek.

A Fővárosi Nagycirkusz épülete 1949-ben, nem sokkal az államosítás előtt​ (Forrás: Fortepan)

A cirkusz 1957-ben. Az éplet a 1960-as évekre megérett a bontásra, szerkezetileg és technikailag is elavulttá vált (Forrás: Fortepan)

Az Országos Cirkusz Vállalat (később Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat) 1954-ben alakult meg. Ez a mai Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. elődje, melynek része a Fővárosi Nagycirkusz. A cirkusz épülete egyre rosszabb állapotba került, s végül 1966-ban bezárták, az épületegyüttest lebontották. A helyén épült az új Fővárosi Nagycirkusz, amely 1971. január 14-én ünnepi díszelőadás keretében nyitotta meg kapuit.

A Fővárosi Nagycirkusz 1981-ben (Forrás: Fortepan)

1996 óta kétévente itt rendezik a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivált. A Fővárosi Nagycirkusz újabban a cirkuszi produkciók mellett más jellegű rendezvényeknek is otthont ad. Koncertet, komolyzenei hangversenyt, sportrendezvényt, színházi és operettelőadást is rendeztek itt.

A tervek szerint a cirkusz a Liget Budapest Projekt részeként új épületet kap, és ehhez kapcsolódóan új cirkuszművészeti központ is létesül a Városliget vonzáskörzetében.

Nyitókép: A Fővárosi Nagycirkusz épülete napjainkban (Fotó: pestbuda.hu)