Az utóbbi időben a Palotanegyedbe látogató járókelők és a zenekedvelők egyaránt észrevehették már, hogy a FSZEK 1964-ben megnyílt Zenei Gyűjteményének 1998 óta otthont adó Pálffy-palota egy ideje felújítás miatt zárva van. Az Ötpacsirta és a Reviczky utcák sarkán álló épületbe azóta csak a munkások és a könyvtár dolgozói léphetnek be.

Sokan kíváncsiak rá, mi zajlik a palotában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A felújítás kezdete óta egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy mi lesz vajon a Pálffy-palotával? Miből áll a felújítás, és változik-e az épület funkciója? A már sokak által fölvetett kérdéseket megválaszolandó megkerestük az intézményt, ahol Fodor Péter főigazgató és Bándoli Katalin, a Zenei Gyűjtemény vezetője avattak be minket a felújítás részleteibe, sőt, azt is megnézhettük, hogyan haladnak a munkák a palotában. 

Egy gyűjtemény – több funkció

Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy – mint azt a főigazgató úr kifejtette – a most zajló beruházás nem pusztán a palota felújítását jelenti, hanem a könyvtári szolgáltatás egységesítését is, amelynek lényege, hogy a Zenei Gyűjtemény kölcsönzői része ezentúl a Központi Könyvtár épületében érhető majd el. A mostani, felújítás alatti ideiglenes állapot már ezt vetíti előre, hiszen a gyűjtemény 2018 augusztusa óta már a Wenckheim-palotában üzemel (jelenleg még három különböző szinten, de a jövőben várhatóan egy emeleten helyezik majd el a gyűjteményt). Így könnyebben elérhetőek lesznek az anyagok és kiszolgálhatók a raktári kérések, ráadásul ugyanazzal a kölcsönzési rendszerrel (korábban a Zenei Gyűjteményben másféle program működött). 

A Pálffy-palota alsó két szintjén pedig az eddigi rendezvényeket folytatva és kibővítve olyan összművészeti szalont hoznak létre, amely a komolyzenei koncertektől az irodalmi esteken és előadásokon át a kerekasztal-beszélgetésekig számtalan érdekes és tartalmas eseménynek otthont adhat majd. Mindezeken túl az épület alkalmas lesz kiállítások és konferenciák megrendezésére is. 

Számos programnak nyújt helyszínt a Zenei Gyűjtemény otthona (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Zenei Gyűjteményben évek óta zajló, szalonként ismert rendezvények elindulásáról Bándoli Katalin érdekes történetet mesélt nekünk. Az események helyszínéül szolgáló földszinti teremegyüttes (amely eredetileg ebédlő, szalon és télikert volt) sokáig olvasóteremként működött, itt lehetett CD-t is kölcsönözni. A kétezres években az internetes fájlmegosztók elterjedése azonban sok minden más mellett a zenehallgatási szokásokat is megváltoztatta: egyre kevesebb CD-re lett szükség. A könyvtár természetesen észrevette ezt a változást, és reagált is rá. Amikor néhány, akkor még egyetemista korú olvasó megkérdezte, lenne-e lehetőség a koncert előtt az olvasóterem egy részében próbát tartani, a Zenei Gyűjtemény igennel felelt. Idővel a helyiségből kikerültek a fölöslegessé váló polcok, bekerült viszont egy pianínó (amelyet később egy, a helyiség adottságainak megfelelő zongora váltott föl), és fokozatosan megjelentek azok a rendezvények, amelyeket a ma ismert szalon elődjének tekinthetünk. Az események  (például az Ifjú Tehetségek sorozat) végül olyan népszerűek lettek, hogy ma már a kölcsönzés mellett a Zenei Gyűjtemény egyik legfontosabb részét képezik. 

A két funkció kettéválasztása, vagyis a kölcsönzés átköltözése a Reviczky utca túloldalára a könyvtár és az olvasók szempontjából egyaránt lényeges és logikus lépés, hiszen a jövőben így egyik tevékenység sem fogja zavarni a másikat. Eddig, egy koncert alatt például az előtérben zakatoló nyomtató is zavaró lehetett az ajtó közelében ülők számára, aki viszont kölcsönözni szeretne, a rendezvény ideje alatt nem igen léphetett be a terembe böngészni. 

Milyen munkákat végeznek most a Pálffy-palotában? 

A nettó 210 millió forintba kerülő beruházás gyakorlatilag az épület belső megújítását jelenti: újrafestik a falakat (ügyelve természetesen az eredeti díszítésekre), felújítják a parkettát, a nyílászárókat, új hűtő-fűtő berendezést szerelnek be az eddig klíma nélküli épületbe, és kicserélik a tetőt is.

Teljesen újjászületnek a belső terek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Tervben van a külső homlokzat felújítása is, ez várhatóan egy következő ütemben valósulhat majd meg. (Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy az épület jellegzetes színe eredeti árnyalat, vagyis vélhetően már az építtető Pálffy Pálné grófnő idejében is ilyen volt. Ezen a rekonstrukciót követően sem terveznek változtatni).

A párizsi mintára épült palota

Az 1869-re elkészült palotát Pálffy Pálné született Károlyi Geraldine, az akkor alig 33 éves, ám hat gyermekkel özvegyen maradt grófnő építtette, a tervező pedig nem más volt, mint Ybl Miklós. A mester régi ismertségben állt a Károlyi családdal (egyik első jelentős munkája éppen a fóti kastélytól nem messze álló templom volt), így a grófnő kislánykora óta ismerhette Yblt. Lehet, hogy ez is közrejátszott abban, hogy éppen őt kérte fel a munkára, mindenesetre az biztos, hogy az Ötpacsirta és a Reviczky utcák sarkán épült palota különleges helyet foglal el az építész életművében. 

Szegmensíves ablakok, konzolsor és manzárdtető: Ybl alkotta harmónia (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kezdetnek mindjárt itt az egészen rendhagyó elhelyezés: Ybl a saroktelek két ellenkező végén helyezte el az épület két fő tömbjét, amelyeket egy harmadik taggal kötött össze, dupla L alakú alaprajzot hozva létre ezzel. A meglepő megoldás következtében a palotának két kertje is lett: egy utcasarkon lévő, növényekkel beültetett parkocska és egy hátsó, gazdasági jellegű udvar. A meglepő elhelyezések sora azonban itt még nem ért véget: a grófnő kérésére istálló is létesült, mégpedig a Reviczky utcai szárny földszintjén (ha jól megfigyeljük az épületet, a furcsa ablakkiosztás még ma is árulkodik erről). A megoldás azonban nem nyerte el a szomszédok tetszését, így a tiltakozás hatására végül ezt az istállót megszüntették. 

A műholdképen világosan látszik az Ötpacsirta és Reviczky utcák sarkán álló épület rendhagyó alaprajza a két udvarral

A ház az építész munkásságát összefoglaló Ybl összes kötet jellemzése szerint a francia paloták mintájára épült, erre utal többek között az egyszerű, manzárdtetővel lezárt homlokzat, az eresz alatti konzolsor viszont már hamisíthatatlan Ybl-védjegy. A tulajdonos csak a palota alsó két szintjét foglalta el, a külön bejáraton megközelíthető fölső emeleteken bérlakásokat alakítottak ki. A földszintet a grófnő lakta, az emeletet pedig a gyerekek. A két szintet könnyed, „lebegő lépcsősor” köti össze, amely nem csak műszakilag különleges: ma is ámulatba ejtő látvány, ahogy a kacskaringós cselédlépcső is. 

A főlépcső és a cselédlépcső könnyedsége ma is lenyűgöző (Fotók: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület további különlegessége, hogy a külsejéhez képest a belső terei jóval díszesebbek, mégsem érzékelünk furcsa ellentmondást vagy aránytalanságot: ez a szinte kézzel fogható harmónia különösen jellemző Ybl Miklósra. Nagy öröm, hogy a mostani felújítás után újra megtekinthetők lesznek ezek a termek is. 

A szalonban a friss festékillat jelzi, hogy még korántsem végeztek a munkával: többek között a parketta újrarakása és a fűtés beszerelése is hátra van még (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A grófnő idejében még a márványkandalló adta a meleget, a jövőben viszont korszerű hűtő-fűtő berendezés szolgálja majd a látogatókat (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Bátran kijelenthető, hogy a Pálffy-palota felújítása egyszerre jelenti egy különleges, városképi szempontból is kiemelten fontos épület rekonstrukcióját és a Zenei Gyűjtemény szolgáltatásainak kibővítését, új alapokra helyezését is. A jövő évi átadást követően pedig a korszerűsített épületben minden látogató élvezheti majd az Ybl-féle tervezés és a felcsendülő dallamok harmóniáját egyaránt.

Az Ötpacsirta utcai kapu egyenesen a vadszőlővel futattott hátsó udvarba vezet (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: Az épület díszkertjének fái mára jókorára nőttek, az utca felől szinte az egész palotát eltakarják (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)