A hagyományos Óbuda házainak nagy része az 1838-as árvíz után épült, amely elpusztította az akkor még önálló város lakásainak több mint felét. A XX. század közepéig a városrész képe nem sokat változott, földszintes épületek és szűk utcák jellemezték. Már 1937-ben született terv a teljes rendezésre, azaz az elavult épületek bontására. Ezt a folyamatot megerősítette az is, hogy az ekkor még csak tervezett Árpád híd hídfője éppen Óbuda közepére esett.
A hagyományos Óbuda – a Kiscelli utca 1965-ben (Forrás: Fortepan)
Az 1950-es években új rendezési terv született különböző magasságú épületekkel és toronyházakkal. A 1960-as években módosították a terveket annak függvényében, hogy megjelent a paneles építési technológia. A városfejlesztők számára a panel azért tűnt jó megoldásnak, mert nagyon gyorsan lehetett vele lakásokat építeni, amelyekre égetően szükség volt akkor. Budapesten évtizedes elmaradásban volt a lakásépítés, nagyon sok család élt rossz körülmények között, rendkívül zsúfolt lakásokban.
Az 1950-es években az erőszakos iparosítás alatt alig épültek házak, és az 1950-es évek végére a helyzet tarthatatlanná vált. A szűkös anyagi források felhasználására ezért megfelelőnek tűnt az iparosított technológia. A régi épületek felújításával nem bajlódtak, sokkal gyorsabbnak, olcsóbbnak és modernebbnek tűnt, ha a rossz házak helyére új, korszerű épül. Az óbudai beruházás 1967-ben bontásokkal kezdődött, és 1968-ban kezdtek hozzá az első házak felépítéséhez. Az óbudai lakótelepen épülő új épületekről a korabeli sajtó is élénken beszámolt.
Az első ház befejezését 1969. június 6-án a Népszabadság így adta hírül: „A földszintes óbudai házak mellett elkészült az első 10 emeletes, 180 lakásos, házgyári épület. A kerület fejlesztési programja szerint a szovjet házgyár elemeiből új lakótelep épül a Flórián tér környékén. Az első öt év alatt közel 12 ezer lakást adnak át.”
A munkálatokról az Esti Hírlap is beszámolt 1969. június 12-én: „Óbudán, a Flórián tér mögött ötszáz munkás dolgozik. Nagy ütemben közművesítenek, fektetik a távfűtő- és csatorna vezetékeket. A lakótelep első 180 lakásos, »lábakon álló« épületét a héten szerelték össze. A Szentendrei út elején, az autóbuszok végállomásánál már a következő épület alapjait rakják. Ez lesz Budapest első 470 lakásos úgynevezett kövérháza. Földszintjén különféle üzletek lesznek, s az épület nyolc bejáratot kap. A lakások szerelése július elsejével kezdik. Az év végéig elkészül hatszázötven lakás.”
A három ütemre tervezett beruházás első ütemében 3200 új lakást terveztek építeni, miközben 749 régit elbontottak. Az épületeket a III. számú házgyár elemeiből építették meg, a munkában a magyar mérnökök által továbbfejlesztett szovjet rendszert használták, ebben megpróbálták kiküszöbölni a szovjet megoldások hiányosságait. (A szovjetek a házgyári technológiát egyébként Franciaországból vásárolták meg.)
Az épülő lakótelep (Forrás: Fortepan)
A beruházás üteme rendkívül gyors volt. Óbudán átlagosan 1,8 nap alatt készült el egy lakás. A terület átalakulásáról az Esti Hírlap 1969. június 27-én már így írt: „Az óbudai rekonstrukció abban különbözik minden eddigi városrészátalakítástól, hogy a legnagyobb. S hogy helye legyen, a Flórián tér környékét valósággal leborotválják. Eddig ezer családot költöztettek el Budapest e legöregebb városrészéből. S ez az év még csak a kezdet. Mindössze három épületet készítenek el a 43-as Állami Építőipari Vállalat dolgozói, akik épületté állítják össze a Szentendrei úti házgyár paneleit. Április 21-én jelentek meg a 43-asok a Kórház utca sarkánál, akkor volt az ünnepélyes alapkő-letétel, mintegy szimbóluma az óbudai rekonstrukciónak. Azóta itt már felállították Budapest építészeti rekordját: egy 180 lakásos házat 29 nap alatt szereltek össze.”
A Kiscelli utca bontása, háttérben a Faluház 1970-ben (Forrás: Fortepan)
A cikkben megemlítik, hogy itt fog felépülni Budapest legnagyobb lakóháza is, valamint arról is írnak, hogy akár 25 emeletes épületek is készülhetnek Óbudán. Az elképzelés az volt, hogy a lakóházak homlokzatai különbözni fognak egymástól.
Az óbudai városközpont lakótelepe 1975-re készült el, benne valóban az ország legnagyobb lakóháza, amely mérete folytán a Faluház becenevet kapta. Az 1970-ben átadott hatalmas szalagházban összesen 886 lakás található.
Nyitókép: A Kerék utca a Raktár utca felől, a Meggyfa utca felé nézve 1970-ben (Forrás: Fortepan)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció