Világhírűek voltak a Kissling-gyár csillárjai – A Szent István-teremhez újraalkották az egykori díszes világítótesteket A dualizmus korának kiemelkedő iparművészeti vállalatai közül jelentős szerepet mondhatott magáénak Kissling Rudolf és fia csillár- és bronzárugyára. Művészi szintű munkáiknak köszönhetően számos, ebben a korszakban megépült középületet díszítettek csillárjaik és egyéb bronztárgyaik. A Budavári Palota Szent István-termének eredeti csillárjait is a Kissling-gyár készítette el, az iparművészeti alkotásokat hosszas kutatómunka után sikerült ismét megalkotni.

Nemcsak lakhatást biztosítottak, hanem neveltek is a Pesti Szent Imre Kollégiumban A katolikus egyetemisták és főiskolások lakhatási gondjainak enyhítésére a századfordulón magánkezdeményezésre jött létre a Szent Imre Kollégium, amely később országos hálózattá fejlődött. A kollégium először az Irányi utcában, majd az Üllői úton működött. A Pesti Szent Imre Kollégium végül a Ferencvárosban, a Ráday utca 43–45. számú épületben talált végleges otthonra. A neves kollégium megsínylette a Tanácsköztársaság időszakát, de közel fél évszázados története a II. világháborút követő korszakfordulóval ért véget. Az épületben ma is kollégium működik.

Az Operaháztól az Országházig – Számos reprezentatív épület díszítőfestését Scholtz Róbertnek köszönhetjük A polgáriasodó, világvárossá váló Pest-Buda, majd Budapest városképének meghatározó részei voltak a díszes középületek és paloták. Számos reprezentatív épület dekorálásában fontos szerepe volt Scholtz Róbert díszítőfestőnek, akinek munkásságát egyebek mellett az 1945-ben elpusztult, de hamarosan újjászülető Szent István-terem is dicséri.

Árpád-házi királyok és szentek festője volt – Roskovics Ignác tizenkét műve ékesítette a Szent István-termet A XIX. század utolsó évtizedeinek és a századfordulónak egyik népszerű festőművésze volt Roskovics Ignác. Az életművét meghatározó egyházi és történelmi témájú alkotásai közül kiemelkedik a Budavári Palota Szent István-terme számára készített tizenkét festménye, amelyek alapján a Zsolnay-gyárban kerámiaképek készültek. Az alkotások, amelyek közül tíz a legfontosabb Árpád-házi királyainkat és szentjeinket, kettő pedig Szent István életének egy-egy jelenetét ábrázolja, augusztus 20-tól ismét látható majd az újraalkotott Szent István-teremben.

Impozáns Vörösmarty téri palota volt a központja Haas Fülöp és fiai világhírű cégének A dualizmus korának legnívósabb szőnyeggyártó cégét Haas Fülöp ugyan még Bécsben alapította, de a későbbiekben világhírűvé váló vállalatnak Magyarországon volt két gyára, valamint Budapesten, a mai Vörösmarty tér egyik legszebb palotájában a központi áruháza és raktára. A szőnyeggyártást iparművészeti rangra emelő cég készítette egyebek mellett a Budavári Palota Szent István-termének díszes falikárpitját is, ami a díszterem újraépítésével együtt hamarosan szintén újjászületik.

A gyárának köszönhetjük az Országház kupoláját is – 200 éve született Schlick Ignác vasöntő Az általa alapított gyárnak nélkülözhetetlen szerepe volt a magyar főváros fejlődésében, hiszen számos emblematikus épület vasszerkezeteit készítette el: az Országház kupoláját, az Operaház és a Magyar Tudományos Akadémia és az Iparművészeti Múzeum tetőszerkezeteit éppúgy, mint a Nyugati és a Keleti pályaudvar homlokzati üveg-vas függönyfalait, de öntödéjükben készült a Széchenyi téri Deák-szobor is. Noha a 200 éve született Schlick Ignác neve manapság keveseknek lehet ismerős, a magyar vasipar felvirágoztatójának és gyárának tevékenysége összeforrt Pest-Buda, majd az egyesített főváros fejlődésével.

Szépség és funkcionalitás harmóniája – Budapest legszebb víztornyai Budapest területén százas nagyságrendben találhatók meg a vízellátást szolgáló, ma is működő vagy pedig már csak ipari műemlékként megmaradt víztoronyépületek. Közülük több művészi szempontból is értékes, esztétikailag kiemelkedő építmény, amelyek történetével érdemes közelebbről is megismerkednünk.

A szecessziós bérpaloták mestere – 150 éve született Bálint Zoltán építész Jelentős szerepet játszott Budapest építészetében a 150 éve született Bálint Zoltán, de neve, sajnálatos módon, ma már kevéssé ismert. Pedig termékeny életműve, az építésztársával, Jámbor Lajossal közösen alkotott munkái a magyar szecessziós építészet megkerülhetetlen alakjává emelték őt.

Idegszanatórium, munkáskórház, katonai objektum – Megújulásra vár a szecessziós Észak-pesti Kórház A Pestújhelyhez tartozó Észak-pesti Kórház a megépülésekor, 1903-ban az ország egyetlen szecessziós jellegű kórházi épületegyüttese volt. Az akkori Niedermann-féle idegszanatóriumban a későbbiek során munkáskórház működött, majd a megszálló szovjet hadsereg katonai területe lett: az itt állomásozó csapatok központi egészségügyi kiszolgálóintézményeként hasznosították. A szecessziós főépületben ma a járóbetegek szakellátása működik, de a több mint 30 ingatlan nagy része kihasználatlan, elhagyatott és lepusztult, holott 9 épület is műemléki védelem alatt áll.

A szép kapuk mestere – Jungfer Gyula alkotásai reprezentatív középületeinket díszítik Ha budapesti sétáink során reprezentatív középületeinket is megtekintjük, lépten-nyomon Jungfer Gyula munkáival találkozhatunk. A hazai vasművesség újjáteremtője és iparművészeti rangra emelője 180 éve született. Munkássága napjainkig meghatározza fővárosunk arculatát.

120 éves az újpesti Városháza – Városvédő Roland lovag szobra is díszíti az impozáns épületet Újpest egyik jelképét, a 120 éve, 1900. augusztus 21-én átadott Városházát a kor kiemelkedő építészpárosa, Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervezte. A kezdetben községházaként, majd 1907-től városházaként működő, szecessziós stílusjegyeket is magán viselő historizáló épület ma is a helyiek szolgálatában áll.

A kilencvenöt éves János Pincében jártunk – A belvárosi szállodát lebontották, de a János vitéz-falképek megmenekültek Vajon ki az, aki nem ebédelne vagy sörözne szívesen olyan környezetben, ahol művészeti alkotások veszik körül? Az 1872-ben átadott belvárosi Erzsébet Királyné Szálló és az 1985-ben a helyén felépülő, napjainkban is működő Danubius Hotel Erzsébet City Center pincéje különlegesen szép falképekkel büszkélkedhet: Petőfi Sándor János vitézének jeleneteit ábrázoló falképek díszítik. A műemléki védelemnek köszönhetően változatlan formában megmaradt János Pincében jártunk.

Erdély elcsatolása után jelentek meg Buda lakóházain a székely életképek A budai utcákon sétálva több olyan épületet is találunk, amelyeknek homlokzatát székely népi életképek díszítik. Ezek az épületek az 1920-as években készültek, a tervezőjük Medgyaszay István volt, aki munkáiban sokat merített a népi építészet formavilágából. Így nem meglepő, hogy az említett házak homlokzati díszítéseit egy székelyföldi születésű festőművész, Márton Ferenc készítette el.

Uralkodónak kijáró tisztelettel temették – A nemzet védőügyvédjének díszes gyászhintója sokáig egy falusi pajtában porosodott Az 1920-as párizsi békekonferencia magyar delegációjának vezetőjét, a nemzet védőügyvédjének is nevezett Apponyi Albertet uralkodóknak kijáró díszes külsőségek között temették el 1933-ban. Különleges kialakítású, reprezentatív gyászhintója, amely ma a Fiumei úti temetőben látható, valóságos iparművészeti remekmű. Ezen szállították a politikus hamvait a parlamenti beszentelés után a Lánchídon át Budára, a Mátyás-templomba.

80 éve hunyt el Bangha Béla, akit már életében sajtóapostolnak neveztek A két világháború közti Magyarország szellemi életének jelentős személyisége, Bangha Béla jezsuita szerzetes 80 évvel ezelőtt hunyt el. A maga korában sajtóapostolnak is nevezett Bangha a modern katolikus sajtó megteremtésével, könyveivel, publicisztikai tevékenységével, híres szónoklataival és szervezői munkájával nagy hatást gyakorolt kora társadalmának szellemi és kulturális életére. Életének és munkásságának jelentős része Budapesthez kötődik, és a magyar jezsuita rend főbb intézményei is a fővárosban találhatók.

Szabó Dezső budapesti emlékezete 75 éve, 1945. január 13-án hunyt el Szabó Dezső, a két világháború közti Magyarország szellemi életét jelentősen meghatározó író, publicista. Az elsodort falu, Az egész látóhatár, az Életeim és számtalan regény, novella, pamflet szerzőjeként erőteljes hatást gyakorolt a közgondolkodásra és a magyar írói nyelv megújítására is. Az évforduló alkalmából jelen írásunkban mozgalmas életének azokat a budapesti helyszíneit mutatjuk be, ahol valamilyen formában emléket állítottak a személyének.

Új könyv a száz éve elhunyt „méltóságos asztalosról” Thék Endre halálának századik évfordulóján Verasztó Antal orosházi helytörténész szerzőségével könyv jelent meg a magyar bútorgyártás egyik legnagyobb alakjáról.

A fővárosi taxizás hőskora A pesti Kerepesi út elején egy tekintélyes méretű épületben található a Főtaxi központja. Az immár több mint százéves épület adott helyet a cég jogelődjének, a fővárosi bérfuvarozást 1913-ban elindító Autotaxi Rt.-nek is. Érdemes áttekintenünk a cég történetét, mert ezzel bepillantást kapunk a fővárosi taxitörténet hőskorába, valamint Haltenberger Samunak, a cég alapítójának és vezetőjének a tevékenységét is megismerhetjük.

Megújult Ybl remekműve – a Margit-szigeti Nagyszálló átépítése az 1930-as években A patinás Margit-szigeti Nagyszállót, későbbi nevén Palatinus Szállodát Ybl Miklós építette 1873-ban. Története során többször is átépítették, renoválták, modernizálták. Az egyik jelentős átalakításáról és az újranyitásáról 1934-ben a filmhíradó is beszámolt, amelyben láthatjuk a szintén Ybl által tervezett Margit fürdő impozáns épületét is.

Megújult a toronysüveg – a Mátyás-templom restaurálása az 1930-as években A középkori alapítású Nagyboldogasszony-templomot, ismertebb nevén a Mátyás-templomot a 100 éve elhunyt Schulek Frigyes vezetésével építették át; fia, Schulek János építészmérnök pedig az 1930-as években a templomtorony renoválási munkáit irányította. Az alábbi korabeli híradó ezen munkálatokat mutatja be.

Megelevenedik a régi Erzsébet híd szépsége Az 1903-ben átadott páratlan szépségű Erzsébet hídról több háború előtti filmfelvétel is fennmaradt. Az alábbi összeállítás ezeknek a válogatásából készült.

Kilencven éve adták át a ciszterci gimnázium Villányi úti épületét Kilencven évvel ezelőtt, 1929 szeptemberére készült el a ciszterci rend új főgimnáziumának épülete a Villányi úton, Szentimrevárosban. Az évforduló és a közelgő tanévnyitó miatt is aktuális felidéznünk a korabeli filmhíradó tudósítását a jeles eseményről.

Szent István-nap 78 évvel ezelőtt Budapesten Az alábbi, 1941-ben készült filmhíradóban a 78 évvel ezelőtti Szent István-napi ünnepség és a Várban tartott Szent Jobb-körmenet képeiből láthatunk ízelítőt.

Díszítőérzékkel átszőtt tudás – Kiállítás Kőrössy Albert Kálmán művészetéről A Városligeti fasorban található Ráth György-villában szeptember közepéig látható a Lechner Ödön magyaros formanyelvét követő, de kevésbé ismert műépítész, Kőrössy Albert Kálmán életművét bemutató kiállítás. A művész születésének 150. évfordulójára is emlékező tárlatot a Magyar Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ rendezésében tekinthetjük meg.

Tűz a Szent István-bazilikában A főváros legnagyobb templomának kupolája 1947-ben kigyulladt; erről a tűzesetről és a mentésről beszámolt a korabeli filmhíradó is.

Ybl Miklós fél évszázados emléke Halála után ötven évvel, 1941-ben a korabeli filmhíradó is megemlékezett a nagy magyar építészről, Ybl Miklósról, aki jelentős budapesti épületeivel döntően alakította a város arculatát.

Egy élet a szép kultuszában – 75 éve hunyt el Róth Miksa 1944. június 14-én, 75 évvel ezelőtt hunyt el Róth Miksa, a legjelentősebb magyar üvegfestő és mozaikművész. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő hatalmas munkásságából ezúttal három budapesti munkája megidézésével emlékezünk a mesterre, aki „a szép kultuszában” élte az életét.

A modern magyar bútoripar megteremtője – 100 éve hunyt el Thék Endre Kereken 100 éve, 1919. június 8-án hunyt el Thék Endre, a magyar bútorgyártás legnagyobb alakja, aki a legmagasabb művészi szinten gyakorolta hivatását. Indokolt tehát megemlékezni „a méltóságos asztalos” munkásságáról és közéleti tevékenységéről.