Impozáns Vörösmarty téri palota volt a központja Haas Fülöp és fiai világhírű cégének

Írta: Tudós-Takács Ernő

2021. ápr. 29. 9:00

A dualizmus korának legnívósabb szőnyeggyártó cégét Haas Fülöp ugyan még Bécsben alapította, de a későbbiekben világhírűvé váló vállalatnak Magyarországon volt két gyára, valamint Budapesten, a mai Vörösmarty tér egyik legszebb palotájában a központi áruháza és raktára. A szőnyeggyártást iparművészeti rangra emelő cég készítette egyebek mellett a Budavári Palota Szent István-termének díszes falikárpitját is, ami a díszterem újraépítésével együtt hamarosan szintén újjászületik.

Az 1791. június 7-én született Haas Fülöp régi takács család leszármazottjaként, a bécsi ipari rajziskola hatvan forintos ösztöndíjával, 1810-ben alapította meg szőnyeggyártó cégét. Haas rövid idő alatt az angliai módszerek tanulmányozásával, valamint a gyártási eljárások tökéletesítésével az angol termékeknél is jobb minőségű árukat állított elő. Elsősorban keleties mintájú szőnyegeivel két bécsi, majd egy lipcsei kiállításon is maga mögé utasította az angol szőnyeg- és bútorszövetipar termékeit. Ekkor már több gyárral rendelkezett Ausztriában és Csehországban, ahol bútorszöveteket, damasztokat és plüsst állítottak elő.

A Haas-cégnek az 1840-es években már Pesten, a Nagyhíd utcában (a mai V. kerület, Deák Ferenc utca) is volt raktáráruháza. 1864-ben az uralkodó, Ferenc József megrendelésére készítettek címeres szőnyeget. A rohamos fejlődést jól mutatja, hogy rövid idő alatt Európa több országában is további gyárakat illetve raktárakat, fióküzleteket alapítottak.

Magyarországon a felvidéki Aranyosmaróton és Sopronban, valamint Anglia és Olaszország több városában is volt üzemük, a cég egy idő után már 14 gyár felett rendelkezett. Raktáraik pedig szinte lefedték Közép-Európát: Bécsben, Prágában, Grazban, Linzben, Brünnben, Innsbruckban, Lembergben, Bukarestben, valamint több olasz városban: Rómában, Milánóban, Genovában, Nápolyban, Triesztben, a tengerentúli New Yorkban és egy erdélyi városban, Kolozsváron is megtalálhatók voltak.

A Pesti Német Színház egy korabeli metszeten az 1840-es években. Az 1847-ben leégett épület helyén, a mai Vörösmarty téren emelték 1872-1874 között a cég központját, a Haas-palotát (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Haas Fülöpnek régi terve volt, hogy Budapesten egy reprezentatív palotát épít, amely otthont ad a központi raktáruknak és áruházuknak. Ennek érdekében az 1847-ben leégett Pesti Német Színház helyén, a belvárosi Gizella téren (napjainkban Vörösmarty tér) historizáló palotát építtetett. Az 1872-ben elkezdett építkezést már nem érte meg: a gyáralapító 1870-ben elhunyt. A cég vezetését fiai, Ede és Róbert vették át.

A Gizella téri palota és a millenniumi földalatti díszes lejárója is látszik az 1902 körül készült fényképen (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Pesti Vigadó szomszédságában megépült, Linzbauer István által tervezett négyemeletes Haas-palotát 1874-ben adták át. A nagy főraktár és az áruház a földszinten és az első emeleten kapott helyet.  A további három szinten bérlakások voltak, a későbbiekben pedig különböző cégek bérelték ki: itt voltak a Nemzeti Pénzváltó Rt bankhelyiségei, a Tordai Cementgyár Rt, a Regent Cipőszalon, de helyett kapott itt ügyvédi és közjegyzői iroda, hajózási vállalat és utazási iroda is, valamint a millenniumi kiállítás jegypénztára is.

Haas Ede és Róbert korai haláluk miatt csak pár évig vezették a vállalatot, 1880-tól ifjabb Haas Fülöp került a cég élére, aki részvénytársasággá alakította azt, de három év múlva kilépett belőle és nem foglalkozott ezután az irányítással.

A Haas-palotáról készült metszet (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1873. június 29.)

Haas Fülöp palotájának bejárata (Forrás: Ország-Világ, 1902. november 30.)

A Haas Fülöp és Fiai Rt. viszont továbbra is kitűően prosperált. Az 1885-ös Országos Általános Kiállításon külön pavilonban mutathatták be különleges szőnyegeiket és egyéb szövettermékeiket. A századfordulón megépülő több reprezentatív épület, például az Országház és a Pénzügyminisztérium több díszes szőnyegét is a Haas-cég gyártotta.

 A Haas-cég fényképes reklámja (Forrás: Színházi Élet, 1930/52. szám)

A vállalat története csúcspontjának tekinthető, amikor a Hauszmann Alajos irányításával átépülő és megújuló Budavári Palota egyik dísztermének, a Szent István-teremnek aranybrokát falikárpitját is elkészíthették. A Szent Korona-motívumos sötétkék, arannyal átszőtt selyembrokát falikárpit a cég aranyosmaróti gyárában készült, ahová külön erre a munkára Milánóból hozattak munkásokat.

A Szent István-terem míves falikárpitjának részlete korabeli fényképen (Forrás: Hungaricana)

Az újjászülető Szent István-terem falikárpitja (Forrás: Nemzeti Hauszmann Program)

A Haas-palotát 1918-tól Zerkovitz Oszkár bornagykereskedő vette meg, 1920-ban pedig a cég új nevet kapott: Szőnyeg- és Bútorszövetgyárak Rt néven működött tovább. Ekkor a Haas-család már nem vett részt a részvénytársaság irányításában. 1942-ben a két magyarországi gyáruk 3000 munkást foglalkoztatott és 15 fiókáruház állt a vásárlók rendelkezésére.

A második világháború viszont tönkretette a világhírű Haas-céget is; belvárosi palotája pedig bombatalálatot kapott és kiégett. Bár sokak véleménye szerint megmenthető lett volna a Haas-palota, a romos épületet 14 év után, 1959-ben lebontották.

A cég díszes számlája (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az 1960-as években a hatalmas telken parkoló működött, majd 1971-ben felépült a Magyar Zene Háza, amely tízemeletes, modern építésű irodaházként stílusában építészeti környezetétől teljesen idegen volt. Egyebek mellett az Országos Rendező Iroda (ORI), a könnyűzenei élet akkori irányító szerve is itt működött ebben az időben. A fővárosi lakosság soha nem szerette meg az új épületet, innen ered az „Elizélt-palota” gúnyneve, végül 2005-ben lebontották. Helyén napjainkban egy üveg- és acélhomlokzatú irodaház áll.

A Szentháromság téri Pénzügyminisztérium díszlépcsőjét is a Haas-cég szőnyege ékesítette (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)

Bár Haas Fülöpnek és fiainak palotáját napjainkban már csak fényképekről idézhetjük magunk elé, munkájukat, illetve annak pontos másolatát mi is hamarosan megcsodálhatjuk. A 2021. augusztus 20-ra elkészülő Szent István-terem gyönyörű falikárpitja a Haas-cég nagyszerű teljesítményének is emléket állít.

Nyitókép: A Haas-palota 1897-ben. A historizáló épületet Linzbauer István tervezte (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Szomorú, hogy a helyén építették fel a belváros legrondább épületét, amit végül lebontottak, de a ma látható épület, bár egy fokkal szebb, de meg sem közelíti az eredeti Haas féle épület pompáját.


Az ingatlant at kellene adni a helyszukevel kuszkodo Vigado szamara, hogy a megnovekedett terulet reven valodi belvarosi kulturalis rendezvenykozpontta tudjon valni.
A Zeneakademianak is meg kellene kapnia a vele labbal szomszedos nagykoruti berhazat, ahogyan tortent ez a Magyar Tudomanyos Akademia eseteben is.


Ennek az épületnek a Gerbaudhoz közeli sarkánál volt a híres Floris cukrászda, amit Alexander Brody is megemlít Hét évtized ízei című könyvében. Tovább Flóris Frigyes munkásságáról is érdemes legalább egy cikket írni.


Ahogyan a Parlamentnél, itt is vissza lehetne építeni az eredetit, illetve modern másolatát. Varsó egész belvárosa egy ilyen modern "hamisítvány" amelyikben eredeti tégla sincs.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó