A szép kapuk mestere – Jungfer Gyula alkotásai reprezentatív középületeinket díszítik

Írta: Tudós-Takács Ernő

2021. január 20. 10:00

Ha budapesti sétáink során reprezentatív középületeinket is megtekintjük, lépten-nyomon Jungfer Gyula munkáival találkozhatunk. A hazai vasművesség újjáteremtője és iparművészeti rangra emelője 180 éve született. Munkássága napjainkig meghatározza fővárosunk arculatát.

Jungfer Gyula műlakatos és díszműkovács német származású nagyapja, Jungfer András 1786-ban költözött Pestre, ahol lakatoscéhet alapított. Fia már önálló üzemmel is rendelkezett. Unokája, az 1841. január 9-én született Jungfer Gyula pedig többéves nyugat-európai tanulmányút után 1866-ban kapta meg az iparengedélyt.

Első önálló műhelye a Hatvani (Kossuth Lajos) utcában volt, mindössze egyetlen segéddel, utána rövidebb ideig az Esterházy utcába költözött. 1872-től székhelyét a józsefvárosi Berzsenyi (akkor Gázgyár) utca 6.-ba tette át; az általa alapított iparművészeti fémárugyár egészen az 1949-es államosításig itt működött.

Jungfer Gyula portréja (Forrás: Történeti Múzeumi Közlemények, 1984/1-2. szám)

A józsefvárosi Berzsenyi utca 6. alatt 77 évig működött a Jungfer-gyár (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az egykori gyár homlokzatán ma is olvasható a korabeli felirat: Észnek hódol az ércz (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Józsefvárosi műhelyét az egyre növekvő számú megrendelések miatt bővítenie kellett, 1887-ben már százötven munkást foglalkoztatott. A gyors ütemben fejlődő, terjeszkedő és polgárias arculatát fokozatosan elnyerő fővárosban megnőtt az igény a művészi szintű épületlakatos-munkák iránt: ekkor emelték a gazdasági, kulturális és egyházi élet számos reprezentatív középületét.

 A Jungfer-gyár termékei az 1885-ös Országos Általános Kiállításon (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1885. május 31.)

A Berzsenyi utcai Jungfer-üzem dolgozói munka közben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Jungfer munkáinak egyediségét a korábbi öntöttvas technikáról a művészi kovácsoltvas munkák előállítására való áttérés adta. Munkáival vissza akart térni a régi vasművesség hagyományaihoz, de a reneszánsz és a barokk formavilág naturalista növényi ornamentikával való, szecessziós stílusú bővítésével és a technikai újításaival (felhasznált majolikát, cserepeket is) egyben meg is haladta azokat.

Első igazi sikerét, mely egyben nemzetközi siker is volt, az 1878-as párizsi kiállításon aratta: kovácsoltvas, növényi mintázatú rácsai és gyertyatartói osztatlan elismerést váltottak ki. Ezután állandó rangos külföldi megrendelői is voltak, többek közt a szerb királyi pár is.

Az 1885-ös városligeti Országos Általános Kiállításon Jungfer két kategóriában is első helyezett lett. Az Iparcsarnokban kiállított munkáit a Vasárnapi Ujság így méltatta:

„Már maga a kiállított tárgyakat befoglaló vasrácsozat, a háttért képező és részben kovácsolt vasból készült, részben ily művekkel díszített óriás kapuk, a gazdag díszítésű csillárok, asztalkák: mindez a technikai ügyesség és műízlés rendkívül magas fokáról tanúskodik. Ha e derék műiparosunk kiállításához közelebb lépünk és a kovácsolt vasból készült asztalkán elhelyezett és szintén kovácsolt vasból készült rózsabokrétát megtekintjük, melyből az egyik rózsát Stefánia trónörökösné kegyes volt elfogadni, és így a közelből figyelemre méltatjuk a rézből kivert természetes nagyságú alakot is, úgy kész örömmel el kell ismernünk, hogy Jungfer kezében az ipar a művészet magaslatára emelkedett…”

A cikkben idézett, rézből készült, Fessler Leó által tervezett domborított szobor a középkori műkovács figuráját idézte meg és egyben a Jungfer-műhely cégére is lett. Érdekesség, hogy modellül maga Jungfer szolgált a szoborhoz: 1882-ben a Műcsarnokban Munkácsy tiszteletére jelmezbált rendeztek és Jungfer ehhez hasonló középkori ruhában jelent meg. A cégér az államosítás után lekerült a Berzsenyi utcai épületről; ma az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének része.

Az Országház főkapuja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A legfontosabb munkái sorából elsőként az Országházat emelhetjük ki, amelynek elkészültében Steindl Imre vezetésével a kor számtalan neves művésze és műhelye dolgozott együtt. A legtöbb vasmunkát Jungfer készítette, amelyekből kiemelkedik a főkapu. Sokoldalúságát mutatja, hogy az Országház tetején álló, rézből készített vitézszobrok is az ő munkái, valamint a nagy munka elkészülte után, a Steindl Imre tiszteletére összeállított díszalbum ezüstvereteit is ő készítette.

A királyi palota rácsos díszkapuja a II. világháborúban megsemmisült (Forrás: Magyar Iparművészet, 1900/6)

A Hauszmann Alajos irányításával átépített királyi palota főkapuját (amely a II. világháborúban elpusztult), a reprezentatív és napjainkban újjáépülő Szent István-terem bronzdíszítéseit, továbbá a Várnegyedet és a várpalotát elválasztó neobarokk Habsburg-kapu díszrácsozatát is elkészítette.

 A Habsburg-kapu díszrácsozata is Jungfer munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Várkert Bazár neoreneszánsz hármas kapuja, az Operaház, a Műcsarnok, a Vigadó, a Fővámház, a Keleti pályaudvar, a Központi Vásárcsarnok és a Wenckheim-palota vasmunkái is a Jungfer-életmű jelentős alkotásai. A Gresham-palota látványos pávás kapui az épület szecessziós jellegét hangsúlyozzák.

A Wenckheim-palota díszkapui igazi ékességei az épületnek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kapu és a kandeláber is a Jungfer-üzem termékei (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az egyházi épületek közül elkészítette a Szent István-bazilika keleti kápolnájának reneszánsz stílusú bronz ajtóvereteit, a Rózsák terei templom keresztelőmedencéjét és koronacsillárját, továbbá közreműködött a Bakáts téri, a pesti ferences templom és a kőbányai Szent László-templom díszítésében is.

Banképületekhez készült vasmunkái sorából kiemelkedő a Magyar Általános Takarékpénztár (V. kerület, József Attila utca 6.) napraforgókkal díszített kapuja, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank (V. kerület, Dorottya utca 6.) és a Magyar Országos Bank (V. kerület, Nádor utca 4.) műlakatos alkotásai.

Az egykori Magyar Általános Takarékpénztár napraforgókkal díszített kapuja a József Attila utca 6. szám alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A napraforgós kapu részletei (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Fontos megemlíteni, hogy számos Andrássy úti palota és más belvárosi bérház kapui is a termékeny Jungfer-életmű részei. A Kodály köröndön a MÁV Nyugdíjintézete egykori palotájának (VI. kerület, Andrássy út 88-90.) kerti díszkapuja, a Saxlehner-palota (VI. kerület, Andrássy út 3.), a Krausz-palota (VI. kerület, Andrássy út 12.), a Kreische-palota (VI. kerület, Andrássy út 14.) díszítése, a Teréz körúti Batthyány-palota és a Városligeti fasori Ráth György-villa vasmunkái, valamint a Málnai Béla által tervezett Kossuth Lajos téri Magyar Általános Kőszénbánya nyugdíjintézete hatalmas bérházának dupla kapuja, a lépcsőkorlát díszítése és a csillár mind-mind a jungferi életmű csodálatos alkotásai.  

A MÁV Nyugdíjintézete egykori bérpalotájának kerti díszkapuja,  Andrássy út 88-90. (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Magyar Általános Kőszénbánya nyugdíjintézetének egykori bérpalotája: a monumentális dupla kapu Jungfer Gyula munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A lépcsőkorlát kovácsoltvas dísze a MÁK-bérházban, a Kossuth téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A műlakatosipari és a díszműkovácsmunkákra nagy volt a kereslet a XIX. század utolsó harmadában, a számtalan megrendelésnek köszönhetően egy idő után Jungfer saját villát építtetett. A Városligeti fasor 20. szám alatti (építésekor Városliget fasor 18/A alatti) egyemeletes épületet Meinig Artúr tervezte, itt élt Jungfer Gyula 1892-től haláláig, 1908-ig. A villát ezt követően Ullmann Gyula építész vette meg, ma pedig a kínai nagykövetség használja. Természetesen a villa kerítését is Jungfer Gyula készítette, aki arra sétál, a kapun ma is láthatja a JG monogramot.

A Jungfer-villa a Városligeti fasor 20. szám alatt, a díszes kerítésen jól kivehető a JG monogram (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1896-os milleniumi kiállításon megnyert aranyérem után pár évvel újabb fontos elismerésben volt része: 1900 márciusában Ferenc József király Thék Endre Üllői úti üzemének meglátogatása után Jungfer Gyula Berzsenyi utcai gyárát is felkereste. A látogatásról beszámolt a Lakatosok Lapja 1900. március 18-i száma is, amelyből kiderült, hogy az uralkodó nagy elismeréssel nyilatkozott a megtekintett és a készülőben lévő alkotásokról.

Jungfer nem csak szimbolikus elismerésben, hanem tényleges kitüntetésben is részesült: a királytól megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét és az udvari műlakatos címet, továbbá a francia Becsületrend és a belga Lipót-rend lovagkeresztjét. Az 1896-os milleniumi kiállítás mellett a brüsszeli, párizsi, Saint Louis-i kiállítások nagydíjait, aranyérmeit is elnyerte. Aktív közéleti szerepét a Lakatos Ipartestületben betöltött vezetői szerepe jól példázza.

A királyi palota készülő kapuját Ferenc József is megtekintette az üzemben tett látogatása alkalmával (Forrás: Lakatosok Lapja, 1900. március 18.)

Jungfer Gyula 1908. november 21-én hunyt el, családi sírboltja a Kerepesi temető árkádsorában található. A munkásságát három fia vitte tovább: a Jungfer-gyár 1949-ig, a kommunista államosításig sikeresen működött. Jungfer életműve máig felbecsülhetetlen értékű a műlakatosipar megújítása terén és a főváros arculatát tekintve is: kapui, kerítései, rácsai, kandeláberei és más iparművészeti műtárgyai megerősítik az egykori Berzsenyi utcai gyár homlokzatán ma is olvasható feliratot: „észnek hódol az ércz”.

Nyitókép: A Gresham-palota szecessziós pávás kapuja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Csodás mesterművek.


Csodás mesterművek.


Remek! A Jungfer fotóért hálás köszönet.


Számomra csodálatosak az itt látható képek és a hozzájuk tartozó magyarázatok.Mindent elolvasok és gyönyörködöm a képekben.Köszönöm a lehetőséget.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó