Árpád-házi királyok és szentek festője volt – Roskovics Ignác tizenkét műve ékesítette a Szent István-termet

Írta: Tudós-Takács Ernő

2021. június 14. 9:00

A XIX. század utolsó évtizedeinek és a századfordulónak egyik népszerű festőművésze volt Roskovics Ignác. Az életművét meghatározó egyházi és történelmi témájú alkotásai közül kiemelkedik a Budavári Palota Szent István-terme számára készített tizenkét festménye, amelyek alapján a Zsolnay-gyárban kerámiaképek készültek. Az alkotások, amelyek közül tíz a legfontosabb Árpád-házi királyainkat és szentjeinket, kettő pedig Szent István életének egy-egy jelenetét ábrázolja, augusztus 20-tól ismét láthatók majd az újraalkotott Szent István-teremben.

Roskovics Ignác 1854. szeptember 28-án született a Zemplén vármegyei Szalókon. A mélyen vallásos, görög katolikus papi családból származó Roskovics 1875-ben beiratkozott a Mintarajziskolába. Első festményét 1880-ban, még növendékként állították ki a Műcsarnokban. Ezután egyházi támogatással a müncheni Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait, majd műtermet bérelt a városban, ahol megfestette A Szentlélek eljövetele című képét, amellyel egyházi díjat nyert el. Tanulmányai következő helyszínén, Rómában is folytatta a vallásos témájú alkotásokat, erre példa a József a kis Jézust neveli című kép.

 Roskovics Ignác portréja (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1909. október 31.)

Korai művein is már érződött témaválasztási iránya, amely aztán egész életművét döntően meghatározta: a vallásos témák, portrék és a zsánerképek (életképek) jellemezték elsősorban festményeit. Roskovics rövid ungvári tartózkodás után Budapesten telepedett le. Itt 1885-ben megfestette Pici piros alma című zsánerképét, amely több kitüntetést kapott és a másolatai révén országos hírű művésszé tette a festőt.

 Pici piros alma című zsánerképe országosan ismert művésszé tette Roskovics Ignácot (Forrás: OSZK Digitális Képarchívum)

Roskovics Ignác számos megbízást kapott fővárosi és vidéki templomok falfestményeinek, oltárképeinek elkészítésére. A felvidéki Szinnán és Léván, valamint Máriaradnán és Kecskeméten, a Nagytemplomban is megtalálhatók a templomfreskói és oltárképei.  A kecskeméti templom kifestését Lotz-díjjal ismerték el.

A fővárosban a Szent István-bazilikát díszíti a Szent Adalbertet ábrázoló oltárképe; a kőbányai Szent László-templomban a Szent László-oltárkép és az egyik mellékoltár Boldog Margit-oltárképe fűződik a nevéhez. A Rózsák terei görög katolikus templom számára Szűz Máriát, illetve az utolsó vacsorát ábrázoló festményei készültek el.

Szent László-oltárkép a Lechner Ödön által tervezett kőbányai plébániatemplomban (Forrás: OSZK Digitális Képarchívum)

A terézvárosi templom Árpád-házi szenteket ábrázoló falképein is felfedezhető Roskovics történelmi hűségre törekvő aprólékossága, a képek kidolgozottsága. 1894-95-ben készült el a józsefvárosi templom kifestése: a freskók a négy evangélistát, a Szentháromságot és Szent József életének különböző mozzanatait ábrázolják.


 Szent József halálát ábrázolja a józsefvárosi templom freskója (Forrás: OSZK Digitális Képarchívum)

Roskovics Ignácot 1886-ben felkérték egy monumentális vállalkozás, a 21 kötetes Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozat illusztrálására, így a 15 év alatt megjelent kötetek egyik fő illusztrátora lett.

Leánykérést láthatunk az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című mű számára készült illusztráción (Forrás: OSZK Digitális Képarchívum)

Roskovicsot a millennium évében megjelent történelmi témájú Erdély uniója című festménye után már országosan elismert művészként kérte fel Hauszmann Alajos az átépülő budavári királyi palota Szent István-termének festészeti díszítésére. Roskovics a terem számára tizenkét képet festett: tíz egész alakos portrét Árpád-házi királyainkról és szentjeinkről (Szent Imre, I. Béla, Szent László, Könyves Kálmán, III. Béla, II. Endre, Szent Erzsébet, IV. Béla, Szent Margit [akkor még Boldog Margit], III. András), két másik képe pedig Szent István életéből vett két jelenetet ábrázol: Szent István királlyá koronázása és Szent István a keresztény vallást hirdeti.

Szent István királlyá koronázása Roskovics Ignác festményén (Forrás: OSZK Digitális Képarchívum)

Szentek és királyok a Szent István-terem újraalkotott kerámiafestményein (Forrás: Nemzeti Hauszmann Program)

A Szent István-terem próba-összeállítása a Thék-gyárban, a királyi palotában más sorrendben kerültek a falra a kerámiaképek 

Roskovics eredetileg vászonra készült olajfestményeinek a pécsi Zsolnay-gyárban adtak végleges formát. Zsolnay Vilmos megbízásából Darilek Henrik és Nikelszky Géza iparművészek a királyképsorozatot pirogránit kerámialapokra másolták. Az egyszer már kiégetett kerámialapokra kerültek a festékrétegek. A különböző festékrétegek felvitele és az aranyozás több kiégetéssel járt együtt, így a színek csillogóbbak, vibrálóak lettek.

Hasonló technikával készültek a Zsolnay-gyárban a már említett terézvárosi templomban látható kerámiafestmények is. Roskovics képeinek hitelességét ez esetben is az aprólékos, pontos kidolgozás és a történelmi hűségre törekvése adták. A művészt e nagyszabású munkájáért a Műcsarnokban 1900-ban kis állami aranyéremmel tüntették ki.

A kerámiafestmény részlete I. Bélát ábrázolja a Szent István-teremből (Forrás: Nemzeti Hauszmann Program)

Élete utolsó részében Roskovicsot súlyos szembetegség kínozta, egyre gyengébb látását végül teljesen elveszítette és megvakult, de egy sikeres orvosi beavatkozást követően visszanyerte látását és folytathatta munkáit. Ezekben az években, betegségével küszködve készítette el élete utolsó nagyobb munkáit, a Szent Jobb őrzési helyéül is szolgáló átalakított Zsigmond-kápolna oltárképeit a budavári királyi palotában. A korábbi oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amint átveszi Asztrik püspöktől a koronát. Később a kápolna új főoltárképet kapott, amelyen Szent István Imre fiának átadja az Intelmeket.

Ez az oltárkép Roskovics Ignácon kívül Spányik Kornél festőművész munkáját is dicséri, ő fejezte be az alkotást. Bár a II. világháború következtében romba dőlt Zsigmond-kápolna oltárképe megsemmisült, a Szent Jobb őrzéséül szolgáló leválasztott kápolnafülke megmenekült. Ezért ennek a szintén Roskovics által tervezett és Róth Miksa kivitelezte mozaikegyüttese napjainkban is megtekinthető – bár nem az eredeti helyén. 1956-ot követően ugyanis Pintér Sándor, Balatonalmádi plébánosa darabokra szedve szállíttatta településére az építményt, ott pedig újra felépítették azt, ennek köszönhetően napjainkban is láthatjuk a Szent Jobb-kápolnát.

A Zsigmond-kápolna oltárképét Roskovics Ignác Spányik Kornéllal együtt készítette el (Forrás: korabeli képeslap)

Roskovics Ignác 1915. november 29-én hunyt el, a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra. Emlékét a Duna-korzón 2014 óta Kolodko Mihály kárpátaljai szobrászművész alkotása idézi meg, amelyen a művészt láthatjuk alkotás közben.

Roskovics Ignác szobra 2014 óta áll a Duna-korzón (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 Roskovics Ignác szobrát Kolodko Mihály kárpátaljai szobrászművész készítette (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A 2021. augusztus 20-ra elkészülő Szent István-terem – más kiváló művészek mellett – az ő munkásságát is dicséri, ezért jusson eszünkbe személye, ha majd a tizenkét festményét megtekintjük.

Nyitókép: Szentek és királyok a Szent István-terem újraalkotott kerámiafestményein (Forrás: Nemzeti Hauszmann Program)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó