A szecessziós bérpaloták mestere – 150 éve született Bálint Zoltán építész

Írta: Tudós-Takács Ernő

2021. márc. 11. 11:00

Jelentős szerepet játszott Budapest építészetében a 150 éve született Bálint Zoltán, de neve, sajnálatos módon, ma már kevéssé ismert. Pedig termékeny életműve, építésztársával, Jámbor Lajossal közösen alkotott munkái a magyar szecessziós építészet megkerülhetetlen alakjává emelték őt.

Bálint Zoltán építész a magyar szecessziós építészet egyik fellegvárában, Nagyváradon született 1871. március 6-án. A Műegyetemen tanult és 1892-ben itt szerzett építészi oklevelet. Többéves nyugat-európai tanulmányutat követően Korb Flóris és Giergl Kálmán irodájának munkatársaként dolgozott.

Bálint Zoltán (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1899. december 17.)

Az 1896-os milleniumi kiállításon a Korb-Gierl által tervezett épületek építésvezetője volt, ahol első önálló fővárosi tervezésű műve, a pusztaszeri emléktárgyak pavilonja is látható volt. Építészeti íróként jelentős alkotása ebből az időből Az ezredéves kiállítás architekturája című könyve.

A pusztaszeri emléktárgyak pavilonja a milleniumi kiállításon (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Bálint Zoltán életének fontos határköve volt, amikor 1897-ben közös építészirodát nyitott Jámbor Lajossal, aki korábban Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, és akivel a milleniumi kiállításon ismerkedett meg. Hosszú és igen eredményes munkakapcsolatuk 1934-ig tartott.

Bálint és Jámbor elsősorban a lechneri életműből inspirálódva, de egyúttal azt továbbgondolva találták meg önálló formavilágukat. Első közös munkájuk, az 1900-as párizsi kiállítás magyar pavilonja – amely építészeti nagydíjat kapott – még historizáló stílusban született, de egyes kiállítási építményeken már a szecessziós formavilág jellegzetességei tükröződtek.

A magyar pavilon előcsarnoka a párizsi világkiállításon (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. június 17.)

Az építészpáros alkotásainak többsége a fővárosban található, de terveztek épületeket vidéken (például a debreceni Vármegyeházát), sőt a jelenlegi határainkon túl is, például Szatmárnémetiben a Pannónia (Dácia) szállót.

Legfontosabb budapesti középületük, a Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék székháza, amely öt év alatt, 1914-re készült el. A Fő utca 81.– Ganz utca 1-3. – Bem rakpart 47. által határolt területen harminc évig, 1944-ig  működött az intézmény, a háború után pedig a Külügyminisztérium vette birtokba az épületet. A háromemeletes sarokház homlokzatán a geometrikus szecesszió egyszerűbb formavilága jelenik meg, amely már az art deco világa felé mutat. Felületét barnás-vöröses tordasi kővel burkolták. Az első emeleti párkányon négy allegorikus kőszobor díszíti a házat.

Az egykori Állami Számvevőszék, ma Külügyminisztérium épülete a Bem rakpart 47. alatt, 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Állami Számvevőszék székházának terve, Jámbor Lajos és Bálint Zoltán I. díjat nyert munkája  (Forrás: Magyar Építőművészet, 1910. 1. szám)

Az építészpáros korai munkái közé tartozik Baruch Sámuel földbirtokos és gyáros Bajza utca 44. szám alatti házának megtervezése. Az 1899-ben építtetett háromemeletes lakóház homlokzatán a historizáló elemek mellett a szecessziós kőfaragványok és a nővényi ornamentika is hangsúlyosan érvényesül. A ház különleges megoldása a harmadik emelet lodzsás kialakítása. Az épületben ma a Bolgár Országos Önkormányzat és Bolgár Kétnyelvű Nemzetiségi Iskola és Óvoda működik. 

Baruch Sámuel bérháza 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 A Baruch-ház homlokzata 1899 körül (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Közvetlenül a Baruch-ház szomszédságában, a Bajza utca 42. szám alatt találjuk Léderer Artúr házát, amely 1902-ben épült. Az ingatlan egyik fele Léderer saját lakrésze volt, a másik részében pedig bérlakások kaptak helyet. A szecesszió összművészeti szemléletének megfelelően Bálint és Jámbor tervezték a háromemeletes ház összes belsőépítészeti-lakberendezési részletét is: a díszítéseket, a bútorokat és a kovácsoltvas részeket. A sarokhomlokzat felső sávját Kernstock Károly mozaikja díszíti, melyet Róth Miksa kivitelezésében készült, a helyiségeket pedig mások mellett Telcs Ede és Ligeti Miklós szobrai díszítették. Az épület napjainkban Oroszország Kereskedelmi Képviseletének ad otthont.

 Léderer Artúr háza a Bajza utca 42. szám alatt, 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Korányi Sándor belgyógyász professzor bérházát (Váci utca 42.) 1908-ban adták át. A bérpalota mozgalmas homlokzatának alsó részén vízszintes tagozatok futnak, beleértve a kiugró középrizalitot is. A felső rész gazdag növényi ornamentikája, Zsolnay-kerámia díszei és bagolyszobrai pedig fokozzák a homlokzat dinamikus jellegét.

Korányi Sándor bérháza a Váci utca 42. szám alatt,  2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Korányi-ház homlokzati díszítéseinek részlete (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Gróf Károlyi László földbirtokos és gyáros bérháza 1911-ben készült el a belvárosi Irányi utca 25. – Veres Pálné utca 12. szám alatt. Az íves saroképület mészhomoktégla burkolatával, stilizált növényi formás fémbetéteivel szép példája Bálint és Jámbor későszecessziós korszakának.

Gróf Károlyi László bérháza az Irányi utca és a Veres Pálné utca sarkán 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Stefánia út 20. szám alatt épült meg Ligeti Miklós szobrászművész műteremháza (1906), amely a népies szecessziós stílusjegyeit tükrözte. Érdekesség, hogy a ház berendezéseit is Bálint és Jámbor tervezte.  Az ingatlan 1945 után Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész otthona lett, 1975 után pedig lakóházként szolgált. 2018-ban átfogó felújításon és átalakításon esett át, megőrizve a Bálint és Jámbor által megtervezett eredeti karakterét. 1911-ben megépült a Budafoki út 9-11. szám alatt a művészpáros saját bérháza és műterme is.

A felújított Ligeti Miklós-műteremház napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Ligeti-ház a Stefánia úton 1907-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A későszecesszió egyszerűbb stílusjegyei tükröződnek az 1912-ben átadott zuglói Állami Felsőkereskedelmi Iskola (napjainkban BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma) épületén is. A Thököly út 48-50. szám alatti klinkertéglás homlokzatú házat Zsolnay terrakotta díszítés teszi élénkebbé.

Az 1912-ben épült egykori Felsőkereskedelmi Iskola (ma BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma, Thököly út 48-50.) is a Jámbor–Bálint építészpáros munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Székesfővárosi kislakásos bérházakat is terveztek: az Üllői út 122-124. – Somfa köz – Zágrábi utca 5. – Zágrábi köz által határolt területen 1925-26-ban adták át az épületeket.

Átépítési munkák is vártak az építészpárosra: ezek közül kiemelendő az eredetileg Freund Vilmos által 1886-ban tervezett erzsébetvárosi Fészek (Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek, Komédiások) Művészklub udvarának (Kertész utca 36.) neoreneszánsz stílusú átépítése, amelyre 1922-ben került sor.

A Fészek Klub átalakítási munkáit a Bálint–Jámbor építészpáros végezte (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Bálint Zoltán és Jámbor Lajos a kor neves szobrászművészei közül Zala Györggyel és Ligeti Miklóssal, valamint Kallós Edével együtt dolgozva közreműködtek síremlékek és emlékművek elkészítésében. Zala Györggyel megvalósult közös munkájuk Komócsy József költő síremléke (1903).

Erzsébet királyné emlékművének 1902. évi pályázatán (és később, 1910-ben ismételten) megosztott első díjat kaptak, ám Zala György a végleges emlékművel csak 1932-re készült el – a módosított tervekben már Bálinték közreműködése nélkül. Ligeti Miklóssal közös munkáik közé tartozik a Vörösmarty téri Vörösmarty Mihály-emlékmű és a városligeti Anonymus-szobor, itt a szobrok talapzatát tervezték. Kallós Edével közös alkotásuk Irányi Dániel síremléke. Jelentős temetői művük még a Grósz-sírbolt a Kozma utcai izraelita temetőben.

A Vörösmarty-emlékmű a belvárosi Vörösmarty téren (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Irányi Dániel síremléke a Kerepesi úti temetőben (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1901. május 12.)

Bálint Zoltán 1939 januárjában hunyt el; síremléke a Kerepesi temető 41. parcellájában található. Építésztársával, Jámbor Lajossal összefonódott termékeny életműve a magyar szecessziós építészet megkerülhetetlen alakjává emelte őt.

Nyitókép: Baruch Sámuel bérháza 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Zsenialis dolgokat alkotott. Az also Vaci utcai baglyos haz Budapest egyik legkiemelkedobb szepsegu berhaza.
A Feszket viszont igazan felujithatnak mar. Kivul-belul olyan lepukkant, hogy az mar kinos.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó