A szecessziós bérpaloták mestere – 150 éve született Bálint Zoltán építész

2021. március 11. 11:00

Jelentős szerepet játszott Budapest építészetében a 150 éve született Bálint Zoltán, de neve, sajnálatos módon, ma már kevéssé ismert. Pedig termékeny életműve, az építésztársával, Jámbor Lajossal közösen alkotott munkái a magyar szecessziós építészet megkerülhetetlen alakjává emelték őt.

Bálint Zoltán építész a magyar szecessziós építészet egyik fellegvárában, Nagyváradon született 1871. március 6-án. A Műegyetemen tanult, és 1892-ben itt szerzett építészi oklevelet. Többéves nyugat-európai tanulmányutat követően Korb Flóris és Giergl Kálmán irodájának munkatársaként dolgozott.

Bálint Zoltán (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1899. december 17.)

Az 1896-os milleniumi kiállításon a Korb-Gierl által tervezett épületek építésvezetője volt, ahol első önálló, fővárosi tervezésű műve, a pusztaszeri emléktárgyak pavilonja is látható volt. Építészeti íróként jelentős alkotása ebből az időből Az ezredéves kiállítás architekturája című könyve.

A pusztaszeri emléktárgyak pavilonja a millenniumi kiállításon (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Bálint Zoltán életének fontos határköve volt, amikor 1897-ben közös építészirodát nyitott Jámbor Lajossal, aki korábban Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, és akivel a millenniumi kiállításon ismerkedett meg. Hosszú és igen eredményes munkakapcsolatuk 1934-ig tartott.

Bálint és Jámbor elsősorban a lechneri életműből inspirálódva, de egyúttal azt továbbgondolva találták meg önálló formavilágukat. Első közös munkájuk, az 1900-as párizsi kiállítás magyar pavilonja – amely építészeti nagydíjat kapott – még historizáló stílusban született, de egyes kiállítási építményeken már a szecessziós formavilág jellegzetességei tükröződtek.

A magyar pavilon előcsarnoka a párizsi világkiállításon (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. június 17.)

Az építészpáros alkotásainak többsége a fővárosban található, de terveztek épületeket vidéken (például a debreceni Vármegyeházát), sőt a jelenlegi határainkon túl is, például Szatmárnémetiben a Pannónia (Dácia) szállót.

Legfontosabb budapesti középületük, a Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék székháza, amely öt év alatt, 1914-re készült el. A Fő utca 81.– Ganz utca 1–3. – Bem rakpart 47. által határolt területen harminc évig, 1944-ig működött az intézmény, a háború után pedig a Külügyminisztérium vette birtokba az épületet. A háromemeletes sarokház homlokzatán a geometrikus szecesszió egyszerűbb formavilága jelenik meg, amely már az art deco világa felé mutat. Felületét barnás-vöröses tordasi kővel burkolták. Az első emeleti párkányon négy allegorikus kőszobor díszíti a házat.

Az egykori Állami Számvevőszék, ma Külügyminisztérium épülete a Bem rakpart 47. alatt 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Állami Számvevőszék székházának terve, Jámbor Lajos és Bálint Zoltán I. díjat nyert munkája (Forrás: Magyar Építőművészet, 1910. 1. szám)

Az építészpáros korai munkái közé tartozik Baruch Sámuel földbirtokos és gyáros Bajza utca 44. szám alatti házának megtervezése. Az 1899-ben építtetett háromemeletes lakóház homlokzatán a historizáló elemek mellett a szecessziós kőfaragványok és a nővényi ornamentika is hangsúlyosan érvényesül. A ház különleges megoldása a harmadik emelet lodzsás kialakítása. Az épületben ma a Bolgár Országos Önkormányzat és Bolgár Kétnyelvű Nemzetiségi Iskola és Óvoda működik.

Baruch Sámuel bérháza 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Baruch-ház homlokzata 1899 körül (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Közvetlenül a Baruch-ház szomszédságában, a Bajza utca 42. szám alatt találjuk Léderer Artúr házát, amely 1902-ben épült. Az ingatlan egyik fele Léderer saját lakrésze volt, a másik részében pedig bérlakások kaptak helyet. A szecesszió összművészeti szemléletének megfelelően Bálint és Jámbor tervezték a háromemeletes ház összes belsőépítészeti-lakberendezési részletét is: a díszítéseket, a bútorokat és a kovácsoltvas részeket. A sarokhomlokzat felső sávját Kernstock Károly mozaikja díszíti, amely Róth Miksa kivitelezésében készült, a helyiségeket pedig mások mellett Telcs Ede és Ligeti Miklós szobrai díszítették. Az épület napjainkban Oroszország Kereskedelmi Képviseletének ad otthont.

Léderer Artúr háza a Bajza utca 42. szám alatt 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Korányi Sándor belgyógyász professzor bérházát (Váci utca 42.) 1908-ban adták át. A bérpalota mozgalmas homlokzatának alsó részén vízszintes tagozatok futnak, beleértve a kiugró középrizalitot is. A felső rész gazdag növényi ornamentikája, Zsolnay kerámiából készült díszei és bagolyszobrai pedig fokozzák a homlokzat dinamikus jellegét.

Korányi Sándor bérháza a Váci utca 42. szám alatt 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Korányi-ház homlokzati díszítéseinek részlete (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Gróf Károlyi László földbirtokos és gyáros bérháza 1911-ben készült el a belvárosi Irányi utca 25., Veres Pálné utca 12. szám alatt. Az íves saroképület mészhomoktégla burkolatával, stilizált növényi formás fémbetéteivel szép példája Bálint és Jámbor késő szecessziós korszakának.

Gróf Károlyi László bérháza az Irányi utca és a Veres Pálné utca sarkán 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Stefánia út 20. szám alatt épült meg Ligeti Miklós szobrászművész műteremháza (1906), amely a népies szecesszió stílusjegyeit tükrözte. Érdekesség, hogy a ház berendezéseit is Bálint és Jámbor tervezte. Az ingatlan 1945 után Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész otthona lett, 1975 után pedig lakóházként szolgált. 2018-ban átfogó felújításon és átalakításon esett át, megőrizve a Bálint és Jámbor által megtervezett eredeti karakterét. 1911-ben megépült a Budafoki út 9–11. szám alatt a művészpáros saját bérháza és műterme is.

A felújított Ligeti Miklós-műteremház napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Ligeti-ház a Stefánia úton 1907-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A késő szecesszió egyszerűbb stílusjegyei tükröződnek az 1912-ben átadott zuglói Állami Felsőkereskedelmi Iskola (napjainkban BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma) épületén is. A Thököly út 48–50. szám alatti klinkertéglás homlokzatú házat Zsolnay terrakottadíszítés teszi élénkebbé.

Az 1912-ben épült egykori Felsőkereskedelmi Iskola (ma BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma, Thököly út 48–50.) is a Jámbor–Bálint-építészpáros munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Székesfővárosi kislakásos bérházakat is terveztek: az Üllői út 122–124. – Somfa köz – Zágrábi utca 5. – Zágrábi köz által határolt területen 1925–26-ban adták át az épületeket.

Átépítési munkák is vártak az építészpárosra: ezek közül kiemelendő az eredetileg Freund Vilmos által 1886-ban tervezett erzsébetvárosi Fészek (Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek, Komédiások) Művészklub udvarának (Kertész utca 36.) neoreneszánsz stílusú átépítése, amelyre 1922-ben került sor.

A Fészek Klub átalakítási munkáit a Bálint–Jámbor-építészpáros végezte (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Bálint Zoltán és Jámbor Lajos a kor neves szobrászművészei közül Zala Györggyel és Ligeti Miklóssal, valamint Kallós Edével együtt dolgozva közreműködtek síremlékek és emlékművek elkészítésében. Zala Györggyel megvalósult közös munkájuk Komócsy József költő síremléke (1903).

Erzsébet királyné emlékművének 1902. évi pályázatán (és később, 1910-ben ismételten) megosztott első díjat kaptak, ám Zala György a végleges emlékművel csak 1932-re készült el – a módosított tervekben már Bálinték közreműködése nélkül. Ligeti Miklóssal közös munkáik közé tartozik a Vörösmarty téri Vörösmarty Mihály-emlékmű és a városligeti Anonymus-szobor, itt a szobrok talapzatát tervezték. Kallós Edével közös alkotásuk Irányi Dániel síremléke. Jelentős temetői művük még a Grósz-sírbolt a Kozma utcai izraelita temetőben.

A Vörösmarty-emlékmű a belvárosi Vörösmarty téren (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Irányi Dániel síremléke a Kerepesi úti temetőben (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1901. május 12.)

Bálint Zoltán 1939 januárjában hunyt el, síremléke a Kerepesi temető 41. parcellájában található. Építésztársával, Jámbor Lajossal összefonódott termékeny életműve a magyar szecessziós építészet megkerülhetetlen alakjává emelte őt.

Nyitókép: Baruch Sámuel bérháza 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Bálint Zoltán, Budapest, építészet, Jámbor Lajos, PestBuda, pestbuda.hu, szecesszió

³⁶ ¹ ¹

Kapcsolódó írások

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát

2024. október 17. 11:00

Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²¹ ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁴ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹