A szecessziós bérpaloták mestere – 150 éve született Bálint Zoltán építész

2021. március 11. 11:00

Jelentős szerepet játszott Budapest építészetében a 150 éve született Bálint Zoltán, de neve, sajnálatos módon, ma már kevéssé ismert. Pedig termékeny életműve, az építésztársával, Jámbor Lajossal közösen alkotott munkái a magyar szecessziós építészet megkerülhetetlen alakjává emelték őt.

Bálint Zoltán építész a magyar szecessziós építészet egyik fellegvárában, Nagyváradon született 1871. március 6-án. A Műegyetemen tanult, és 1892-ben itt szerzett építészi oklevelet. Többéves nyugat-európai tanulmányutat követően Korb Flóris és Giergl Kálmán irodájának munkatársaként dolgozott.

Bálint Zoltán (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1899. december 17.)

Az 1896-os milleniumi kiállításon a Korb-Gierl által tervezett épületek építésvezetője volt, ahol első önálló, fővárosi tervezésű műve, a pusztaszeri emléktárgyak pavilonja is látható volt. Építészeti íróként jelentős alkotása ebből az időből Az ezredéves kiállítás architekturája című könyve.

A pusztaszeri emléktárgyak pavilonja a millenniumi kiállításon (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Bálint Zoltán életének fontos határköve volt, amikor 1897-ben közös építészirodát nyitott Jámbor Lajossal, aki korábban Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, és akivel a millenniumi kiállításon ismerkedett meg. Hosszú és igen eredményes munkakapcsolatuk 1934-ig tartott.

Bálint és Jámbor elsősorban a lechneri életműből inspirálódva, de egyúttal azt továbbgondolva találták meg önálló formavilágukat. Első közös munkájuk, az 1900-as párizsi kiállítás magyar pavilonja – amely építészeti nagydíjat kapott – még historizáló stílusban született, de egyes kiállítási építményeken már a szecessziós formavilág jellegzetességei tükröződtek.

A magyar pavilon előcsarnoka a párizsi világkiállításon (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. június 17.)

Az építészpáros alkotásainak többsége a fővárosban található, de terveztek épületeket vidéken (például a debreceni Vármegyeházát), sőt a jelenlegi határainkon túl is, például Szatmárnémetiben a Pannónia (Dácia) szállót.

Legfontosabb budapesti középületük, a Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék székháza, amely öt év alatt, 1914-re készült el. A Fő utca 81.– Ganz utca 1–3. – Bem rakpart 47. által határolt területen harminc évig, 1944-ig működött az intézmény, a háború után pedig a Külügyminisztérium vette birtokba az épületet. A háromemeletes sarokház homlokzatán a geometrikus szecesszió egyszerűbb formavilága jelenik meg, amely már az art deco világa felé mutat. Felületét barnás-vöröses tordasi kővel burkolták. Az első emeleti párkányon négy allegorikus kőszobor díszíti a házat.

Az egykori Állami Számvevőszék, ma Külügyminisztérium épülete a Bem rakpart 47. alatt 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Állami Számvevőszék székházának terve, Jámbor Lajos és Bálint Zoltán I. díjat nyert munkája (Forrás: Magyar Építőművészet, 1910. 1. szám)

Az építészpáros korai munkái közé tartozik Baruch Sámuel földbirtokos és gyáros Bajza utca 44. szám alatti házának megtervezése. Az 1899-ben építtetett háromemeletes lakóház homlokzatán a historizáló elemek mellett a szecessziós kőfaragványok és a nővényi ornamentika is hangsúlyosan érvényesül. A ház különleges megoldása a harmadik emelet lodzsás kialakítása. Az épületben ma a Bolgár Országos Önkormányzat és Bolgár Kétnyelvű Nemzetiségi Iskola és Óvoda működik.

Baruch Sámuel bérháza 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Baruch-ház homlokzata 1899 körül (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Közvetlenül a Baruch-ház szomszédságában, a Bajza utca 42. szám alatt találjuk Léderer Artúr házát, amely 1902-ben épült. Az ingatlan egyik fele Léderer saját lakrésze volt, a másik részében pedig bérlakások kaptak helyet. A szecesszió összművészeti szemléletének megfelelően Bálint és Jámbor tervezték a háromemeletes ház összes belsőépítészeti-lakberendezési részletét is: a díszítéseket, a bútorokat és a kovácsoltvas részeket. A sarokhomlokzat felső sávját Kernstock Károly mozaikja díszíti, amely Róth Miksa kivitelezésében készült, a helyiségeket pedig mások mellett Telcs Ede és Ligeti Miklós szobrai díszítették. Az épület napjainkban Oroszország Kereskedelmi Képviseletének ad otthont.

Léderer Artúr háza a Bajza utca 42. szám alatt 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Korányi Sándor belgyógyász professzor bérházát (Váci utca 42.) 1908-ban adták át. A bérpalota mozgalmas homlokzatának alsó részén vízszintes tagozatok futnak, beleértve a kiugró középrizalitot is. A felső rész gazdag növényi ornamentikája, Zsolnay kerámiából készült díszei és bagolyszobrai pedig fokozzák a homlokzat dinamikus jellegét.

Korányi Sándor bérháza a Váci utca 42. szám alatt 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Korányi-ház homlokzati díszítéseinek részlete (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Gróf Károlyi László földbirtokos és gyáros bérháza 1911-ben készült el a belvárosi Irányi utca 25., Veres Pálné utca 12. szám alatt. Az íves saroképület mészhomoktégla burkolatával, stilizált növényi formás fémbetéteivel szép példája Bálint és Jámbor késő szecessziós korszakának.

Gróf Károlyi László bérháza az Irányi utca és a Veres Pálné utca sarkán 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Stefánia út 20. szám alatt épült meg Ligeti Miklós szobrászművész műteremháza (1906), amely a népies szecesszió stílusjegyeit tükrözte. Érdekesség, hogy a ház berendezéseit is Bálint és Jámbor tervezte. Az ingatlan 1945 után Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész otthona lett, 1975 után pedig lakóházként szolgált. 2018-ban átfogó felújításon és átalakításon esett át, megőrizve a Bálint és Jámbor által megtervezett eredeti karakterét. 1911-ben megépült a Budafoki út 9–11. szám alatt a művészpáros saját bérháza és műterme is.

A felújított Ligeti Miklós-műteremház napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Ligeti-ház a Stefánia úton 1907-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A késő szecesszió egyszerűbb stílusjegyei tükröződnek az 1912-ben átadott zuglói Állami Felsőkereskedelmi Iskola (napjainkban BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma) épületén is. A Thököly út 48–50. szám alatti klinkertéglás homlokzatú házat Zsolnay terrakottadíszítés teszi élénkebbé.

Az 1912-ben épült egykori Felsőkereskedelmi Iskola (ma BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma, Thököly út 48–50.) is a Jámbor–Bálint-építészpáros munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Székesfővárosi kislakásos bérházakat is terveztek: az Üllői út 122–124. – Somfa köz – Zágrábi utca 5. – Zágrábi köz által határolt területen 1925–26-ban adták át az épületeket.

Átépítési munkák is vártak az építészpárosra: ezek közül kiemelendő az eredetileg Freund Vilmos által 1886-ban tervezett erzsébetvárosi Fészek (Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek, Komédiások) Művészklub udvarának (Kertész utca 36.) neoreneszánsz stílusú átépítése, amelyre 1922-ben került sor.

A Fészek Klub átalakítási munkáit a Bálint–Jámbor-építészpáros végezte (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Bálint Zoltán és Jámbor Lajos a kor neves szobrászművészei közül Zala Györggyel és Ligeti Miklóssal, valamint Kallós Edével együtt dolgozva közreműködtek síremlékek és emlékművek elkészítésében. Zala Györggyel megvalósult közös munkájuk Komócsy József költő síremléke (1903).

Erzsébet királyné emlékművének 1902. évi pályázatán (és később, 1910-ben ismételten) megosztott első díjat kaptak, ám Zala György a végleges emlékművel csak 1932-re készült el – a módosított tervekben már Bálinték közreműködése nélkül. Ligeti Miklóssal közös munkáik közé tartozik a Vörösmarty téri Vörösmarty Mihály-emlékmű és a városligeti Anonymus-szobor, itt a szobrok talapzatát tervezték. Kallós Edével közös alkotásuk Irányi Dániel síremléke. Jelentős temetői művük még a Grósz-sírbolt a Kozma utcai izraelita temetőben.

A Vörösmarty-emlékmű a belvárosi Vörösmarty téren (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Irányi Dániel síremléke a Kerepesi úti temetőben (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1901. május 12.)

Bálint Zoltán 1939 januárjában hunyt el, síremléke a Kerepesi temető 41. parcellájában található. Építésztársával, Jámbor Lajossal összefonódott termékeny életműve a magyar szecessziós építészet megkerülhetetlen alakjává emelte őt.

Nyitókép: Baruch Sámuel bérháza 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Bálint Zoltán, Budapest, építészet, Jámbor Lajos, PestBuda, pestbuda.hu, szecesszió

³⁶ ¹ ¹

Kapcsolódó írások

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában

2024. április 24. 12:30

Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A 100 éves Magyar Nemzeti Bankról kiállítás nyílt a Pénzmúzeumban

2024. április 30. 18:30

Kiállítással tiszteleg a Pénzmúzeum a Magyar Nemzeti Bank centenáriuma előtt. Tárgyi emlékek, archív felvételek, numizmatikai kincsek, az utcán sepregetett hiperinflációs bankjegyek másolata, soha ki nem adott emlékéremtervek láthatók a tárlaton. Ízelítőt kapunk az Aranyvonat krimibe illő vagyonmenekítéséből, megelevenednek hősök, tanúi lehetünk történelmi pillanatoknak.

Aki elsők között javasolt metróhálózatot: 100 éve hunyt el Zielinski Szilárd

2024. április 30. 16:30

Száz éve hunyt el az a mérnök, aki az első műszaki doktor volt Magyarországon, aki az elsők között javasolt metróhálózatot, és aki egyike volt a hazai betonépítés meghonosításának. Zielinski Szilárdról különleges terveivel emlékezünk meg.

Ahol jó lenni: átalakították a Szabadság téri játszóteret

2024. április 29. 19:00

A belvárosi Szabadság téren, a volt Tőzsdepalota déli szárnya előtt található az a most átépített játszótér, amelyen a sokak által kedvelt kisvonat mellett immár csúszdával egybeépített kockavár is várja a gyerekeket. A felújítás során a klímatudatosság és az akadálymentesítés is a főbb szempontok között szerepelt.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Aki elsők között javasolt metróhálózatot: 100 éve hunyt el Zielinski Szilárd Száz éve hunyt el az a mérnök, aki az első műszaki doktor volt Magyarországon, aki az elsők között javasolt metróhálózatot, és aki egyike volt a hazai betonépítés meghonosításának. Zielinski Szilárdról különleges terveivel emlékezünk meg.

⁵³ ⁰ ⁰

Már 1848-ban is követelték, de csak 100 éve született meg az önálló Magyar Nemzeti Bank A XIX. század folyamán többször megfogalmazódott az az elképzelés, hogy Magyarország gazdasági önállóságának megteremtése érdekében egy önálló magyar bankot kellene létrehozni és működtetni. Hazánk történelmi eseményei során ennek a megvalósítása nem sikerült sem 1848-ban, sem a kiegyezést követő időszakban. Az önálló Magyar Nemzeti Bank 100 éve, április 26-án született meg.

⁹⁷ ⁰ ¹

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

¹⁷⁴ ⁴ ⁰

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

⁵⁸ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

¹²⁹ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁴⁸ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁶² ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁸ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²⁴ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸⁴ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²⁴ ⁸¹ ⁰