Ferencváros

Megkezdődött a Budapesti Atlétikai Stadion építése Elkezdték építeni a Budapesti Atlétikai Stadiont a IX. kerületben. Robbantásos bontással eltüntetik a Vituki toronyházat. Az eddigi ipari övezet és a Duna-parti szakasz rehabilitációja, valamint egy új, nyitott sport- és rekreációs közpark valósul meg a Rákóczi híd, a csepeli HÉV vonala, a Csepel-sziget északi része és a Duna által határolt területen.

Ötemeletes épülettel bővül a Mester utcai szakrendelő Ferencvárosban A IX. kerületi Mester utcai szakrendelő új épületének tervezése elindult, az ötemeletes épületet a tervek szerint 2023-ban adják át. Ferencváros földrajzilag eddig szétszórt egészségügyi szolgáltatása így egy helyen lesz elérhető.

Közösségi tervezéssel újul meg a ferencvárosi Markusovszky tér Milyen legyen IX. kerületi a Markusovszky tér? Esztétikus, funkcionálisan átgondolt és biztonságos pihenőhelyet szeretne itt kialakítani az önkormányzat és a tervezőcsapat. A tér teljes felújításához a környéken élők véleményét és ötleteit is várják.

Új feladatot kap az egykori Schöpf-Merei Ágoston Kórház – Jövőre megnyílik a gyógyszerkutatási központ Kevés olyan, száz évnél régebben megnyitott kórházépülete van a fővárosnak, amely ne szorulna alapos felújításra, átalakításra, modernizálásra. Volt olyan időszak is, nem is olyan régen, amikor felújítás helyett a bezárás mellett döntöttek az intézményt fenntartók. Sorolhatnánk is azokat az épületeket, amelyek évtizedek óta üresen, kihasználatlanul állnak, várva az elkerülhetetlennek tűnő elbontást. Szerencsére van már példa arra is, hogy jelentősebb funkcióváltás nélkül egy egészségügyet szolgáló épület megújul. Ilyen példa a volt Schöpf-Merei Ágoston Kórház.

A megjelent látványtervek szerint ilyen lesz a Népligetnél épülő kézilabdacsarnok A 20 ezer néző befogadására alkalmas IX. kerületi aréna a sportesemények mellett koncertek, rendezvények, kiállítások helyszíne is lesz. A csarnokot 2021-ben adják át, mutatjuk a látványterveket.

Akik meggazdagodtak a vaskereskedésből – Már a rendszerváltás előtt át akarták építeni a Heinrich-udvart, most szálloda lehet belőle Az Üllői út 32. szám alatt egy gyönyörű épület ragadja meg a ferencvárosi oldalon sétáló tekintetét. Az épületdíszekkel gazdagon ékesített háromemeletes ház legfelső szintjén hatalmas felirat olvasható: Heinrich-udvar. Az utóbbi napokban számos helyen megjelent a hír, hogy ez az épület hamarosan jelentősen átalakul, szállodává építik át, műemléki védettsége megszűnik. Jelenleg nem tudjuk, mi lesz a történet vége. Akárhogyan alakul is, most mindenesetre ismerkedjünk meg az egykor „vasudvarnak” is nevezett hely névadójával, Heinrich Alajossal és családjával, akik sok-sok évtizeden keresztül a főváros egyik legjövedelmezőbb vaskereskedését működtették.

Már a XVIII. századtól fontos volt az épületek díszítése Pesten és Budán – Rajziskolába jártak a kőművesek, ácsok, kőfaragók, asztalosok A XVIII. század második felétől Magyarországon növekvő igény és érdeklődés irányult a különböző díszítőművészeti alkotások felé. Az építészek és építőmesterek, nem is beszélve a megrendelőkről, egyre inkább igényelték az épülő házak külső és belső díszítését, a homlokzati díszeket ugyanúgy, mint a belső terek részleteinek, a falaknak, ajtóknak és ablakoknak finom kidolgozottságát. Ehhez pedig már nem volt elegendő a mesterek felnőttkorban gyarapodó tudása, a fiatalok oktatására is szükség volt. Az oktatásnak iskolára, az iskolának pedig saját épületre volt szüksége. Így született meg a Székesfővárosi Iparrajziskola.

A Pál utcai fiúk is jártak a Köztelek utcában – Széchenyi ötletéből született a gazdaságvédő egyesület Fővárosunkban számos érdekes, különleges, néha egyenesen rejtélyes nevű utcákkal találkozhat az ember. A Köztelek utca is ezek közé tartozik. Aki szereti Molnár Ferenc örökbecsű regényét, A Pál utcai fiúk című alkotást, talán fel tudja idézni, hogy ebben az utcában szippantott az ablakokra sűrűn lerakódott dohánytörmelékből, vagyis a tubákból tanítás után Nemecsek és Csónakos. A szövegből az is kiderül, hogy az utca egyik oldalán hatalmas dohánygyár állt. Az azonban, hogy a másik oldalon az utcának nevet adó épület is megvolt már, nem derül ki az izgalmas történetből. Mi is volt a Köztelek, ki tervezte és kiknek?

Légies hotel külföldi és hazai turistáknak – 50 éves az Aero szálló Ötven évvel ezelőtt készült el az első, úgynevezett touringhotel Budapesten. A Ferihegyi repülőtérre vezető úthoz közel, a Kispest és Ferencváros határánál rekord gyorsasággal elkészült Aero szállóról már azért is érdemes szót ejteni, mert ugyan a rendszerváltozást követően nevet és tulajdonost váltott, de ma is működik. 1970-ben több okból is nagyra értékelték a hazai turisztikai szakemberek: igazi magyar találmányként tekintettek rá és a két évvel korábban épült vidéki társaira. Az idegenforgalom forradalmi vívmányától az olcsó, de mégis színvonalas vendéglátás biztosítását várták.

Egykor Budapest gyomrának hívták – Emlékezés Ferencváros gyáriparára Ferencvárost egykor Budapest élelmiszeripari központjaként tartották számon, ahol a mai irodaházak és lakóparkok helyén gyárak, gőzmalom és vágóhíd sorakozott egymás mellett. Az elmúlt 150 év alatt többször is megváltozott a IX. kerület arculata.

A legrégebbi budapesti húsáruda – Ma is működik Brauch Ferenc egykori ferencvárosi üzlete Aki manapság a ferencvárosi Mester utcán sétál, tapasztalhatja, hogy bontási munkálatok folynak a 29. számú egyszintes épület körül. Egy most is működő hentesbolt mellett és mögött ódon gyárépület falai tűnnek el, de a vásárlók még zavartalanul vihetik haza a friss hús- és hentesárut, a kiszolgálóhelyiség pedig szinte tökéletesen őrzi a régi századfordulós hangulatot. Vajon kié lehetett ez a bolt, és meddig marad meg az épület?

Kun Bélától Szűz Máriáig: Varga Imre legérdekesebb fővárosi szobrai Az egyik legtöbbet alkotó szobrászként Varga Imre a pályafutása során Szűz Máriáról és Kun Béláról egyaránt készített szobrot, alkotásai városszerte sok helyen megtalálhatóak ma is. Bemutatjuk a napokban 96 évesen elhunyt Varga Imre legérdekesebb fővárosi szobrait.

Ahol a gyermek József Attila tyúkot sétáltatott – A költőóriás elcsodálkozna, ha ma látná a Ferenc teret Számos olyan utcája, tere van fővárosunknak, mely végső formáját a nagy 1838. évi árvíz után nyerte el. Ezek közé tartozik a IX. kerületi Ferenc tér is, mely 1839 óta szerepel a pesti térképeken, s az elmúlt 180 év alatt számos alkalommal kapott új arculatot. Volt, amikor a legszegényebbek élettere volt, máskor tankok szántották fel a földjét, hősök és ártatlan civilek vére borította a kövezetet. Manapság az egyik leghangulatosabb fővárosi térként tartják számon.

Rangos díjjal ismerték el a Nehru part felújítását Köztérmegújítási nívódíjat kapott főtér kategóriában Ferencváros Önkormányzata a Nehru part 2016-os felújításáért. A terület a Duna-parti szakasz egyik központi, egyedi hangulatú része, amely a játszótértől a kutyafuttatón át az extrém sportpályáig minden szabadidős igényt magas színvonalon szolgál ki.

Egy elfeledett pesti temető – A felszámolt sírhantok helyén ma parkot és lakóházakat találunk November elején gyakrabban gondolunk elhunyt szeretteinkre, több tízezer városlakó keresi fel rokonai, barátai sírhelyét mindenszentek és halottak napján. A temetők történetéről is gyakrabban olvashatnak az emberek az újságok oldalain. Ilyenkor egy-egy mondat erejéig régi, már felszámolt sírkertekről is említést tesznek a cikkírók. Érdemes azonban kicsit hosszabban is elidőzni a témánál, mert sok várostörténeti, irodalomtörténeti vagy éppen politikatörténeti érdekességgel szolgálhatnak azok a területek, amelyek mára egy-egy közparknak vagy modern épületegyüttesnek adták át a helyet. Ilyen az egykori Ferencvárosi temető is.

Akácok, terek, sorsok – a régi pesti piacterek nyomában Erzsébet tér a Belvárosban, Hunyadi tér a Terézvárosban, Klauzál és Almássy tér az Erzsébetvárosban, Rákóczi, Mátyás és Teleki tér a Józsefvárosban és a Fővám, Ferenc és Kálvin tér a Ferencvárosban. Mi a közös bennük? Az, hogy mind egykor a pesti városrészek kisebb-nagyobb piacterei voltak (s a sort még folytathatnánk is). Mára pedig többnyire zöldellő városi terek lettek belőlük – még ha olykor a piaci funkciójuk is megmaradt egy kissé.

Bakáts tér: a változatlanság varázsa Ahhoz, hogy egy városi fa időskort tudjon megélni, s így terebélyes, szép, vastag törzsű példánnyá váljon, szükség van jó és elegendő földre, megfelelő vízellátottságra, napfényre és elviselhetően jó levegőre. Meg nyugalomra. Arra, hogy a fát békén hagyja a város folyton változó történelme: ne vágják ki útszélesítés vagy más miatt, ne robogjon rajta át tank, ne találja el lőszer és bomba, ne vágják ki tűzifának a fagyhalál ellen a polgárok, vagy ne legyen csak úgy, az újítás mámorában útban. Arra, hogy legyen becsülete.

Felavatták József Attila mellszobrát a Ferencvárosban József Attila-mellszobrot avattak csütörtökön Budapesten, a IX. kerületben, a költő egykori lakóhelye közelében, a Ferenc téren.

Már látható Ybl Miklós gyönyörű temploma Lekerültek az állványok, már látható az Ybl Miklós által tervezett Bakáts téri katolikus templom megújult homlokzata, rézlemez borítású toronysisakja, toronyórája és a templomkert is megszépült.

Átalakul a Bakáts téri templom Április elején kezdődött a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom felújítása, a kivitelezők jelenleg a homlokzatot teszik rendbe. A belső terek restaurálása jövő áprilistól várható.

Indul az első kísérleti panelprojekt a József Attila-lakótelepen Négyemeletes lakóházat bővítenek ki, és városközpontot is kap a ferencvárosi lakótelep.

Ybl tervei alapján újítják fel a Bakáts téri templomot Közel egymilliárd forint jut a ferencvárosi templom felújítására.

Fák és versek: a zöld Budapest költői szemmel A költészet napja van – fákról szóló sorozatunkba kerestünk tehát néhány klasszikus alkotást, amelyek az egykori budapesti fáknak állítanak emléket. Meglepően sokat találtunk, sőt még egy emléktáblára is bukkantunk.

Ilyen lesz a ferencvárosi gulag-emlékmű Felavatják a Ferencvárosi pályaudvarnál a Szovjetunió munkatáboraiba elhurcolt magyarok emlékművét.

Búcsú a Három pipától – Arany János Budapesten, 3. rész Folytatjuk Arany János pest-budai életéről szóló sorozatunkat: a helyszín még mindig Pest, az akkoriban még elég külvárosinak számító Üllői út környéke. A költő köztiszteletnek örvend, de ez lakáskörülményein még nemigen látszik. Meg is van sértve.

Újrarendezik a József Attila-lakótelepet Tervpályázatot írt ki a ferencvárosi önkormányzat a József Attila-lakótelep megújítására.

Elevátorházból park: megújult a Nehru part Száz éve még Budapest legmodernebb ipari épülete állt a Petőfi híd mellett, néhány napja viszont már a főváros első biodiverz parkját avatták ugyanitt. Milyen út vezetett idáig? Bemutatjuk.

Ferenc tér: a város egyik leghangulatosabb tere Sokan csak most, az átadást követően csodálkoznak rá, milyen kellemes tér bújik meg a Klinikák metrómegállótól 5 percnyi sétára. A felújítás nem volt mindennapi, a tervezésbe ugyanis a környékbeliek is beleszólhattak. A frissen átadott Ferenc téren jártunk.

Folytatódik a ferencvárosi rehabilitáció Ferencvárosban folytatódik a városrehabilitáció: évszázados lakóépületet renováltak a Balázs Béla utcában.