Lakbérhátralék miatt félévente költözködött József Attila családja a Ferencvárosban

Írta: Gönczi Ambrus

2021. április 19. 10:00

Ferencváros, azon belül is a Ferenc tér környéke volt a lakóhelye születésétől egészen 14 éves koráig a magyar költészet egyik legnagyobb alakjának, József Attilának. Az édesapa, József Áron 1908-ban elhagyta családját, amikor a legkisebb gyermek, Attila három éves volt. Bár addig is sokat költöztek, ezután szinte félévente kellett új otthon után néznie az örökös lakbérhátralékkal küzdő Pőcze Borbálának.

A gyermek József Attila és édesanyja a IX. kerületben élt a Lenhossék utcában, a Márton, a Haller, a Bokréta, a Páva, a Thaly Kálmán vagy éppen a mai Balázs Béla utcában – és természetesen a Ferenc téren. Laktak saját lakásban, külön szobában, konyhában, tömegszálláson, kocsmában, bordélyházban és üzlethelyiségben.

Az édesanya, mint családfenntartó dolgozott mozikban, takarított lakásokban, foglalkozott mosással, varrással, és ha kellett, a közeli Vásártéren (ma Haller Park) mások otthon készített munkáit próbálta eladni. Attila pedig vele tartott, amikor nem valamelyik közeli iskolában tanult, nem pajtásaival játszott, nem tűzifát lopott vagy éppen nem a Ferencvárosi rendezőpályaudvar vagonjai között sétált.

Attila és fiatalabb nővére, Etelka 1910 márciusában az Országos Gyermekvédő Liga közvetítésével Öcsödre került Gombai Ferenc gazdához. 1912 júniusában a testvérek hazatértek Öcsödről. 1914 augusztusában idősebb nővére, Jolán férjhez ment Pászti Elemérhez, ekkor a József család beköltözött a házaspár Üllői út 63. szám alatti lakásába. 1916 nyarán a család a Ferenc tér 11. számú házba költözött.

József Attila 1933-ban (Forrás: Wikipedia)

Attila 1916-ban beiratkozott az Üllői út 54. szám alatti polgári iskolába. Első verseit ekkor írta. 1917-ben Jolán megismerkedett dr. Makai Ödön ügyvéddel: előbb alkalmazottja lett, majd szerelmi kapcsolat alakult ki köztük. Jolán elvált Pászti Elemértől, majd feleségül ment Makaihoz. 1919 decemberében az akkor már négy éve súlyos beteg Pőcze Borbála meghalt. 1920 januárjában Attila Etelkával együtt a Makai házaspár terézvárosi otthonába, a Lovag utca 3. szám alá költözött.

Az eddigiekből is kiderülhetett, milyen sok helyszín kötődik így vagy úgy a gyermek József Attilához. Huszonkét olyan épületet ismerünk, amely a lakóhelye volt a költőnek (ezekből több még ma is megtalálható), további 13 helyszín pedig más-más okból, de szintén beleivódott emlékezetébe. Ha nem is tudjuk itt és most az összeset bemutatni, de a legfontosabb helyekre mindenképpen érdemes legalább képzeletben elsétálni. Kezdjük azokkal a házakkal, amelyeket József Attila, ha rövid ideig is, de otthonának tekinthetett.  

A Gát utca 3. számú házban született 1905. április 11-én József Attila. Szülőházában mindössze három hónapos koráig élt, az épület mégis szimbolikussá vált az elmúlt évtizedekben. 1964. április 11-én itt nyílt meg a József Attila Emlékszoba, amelyet Kassák Lajos avatott fel. A fél évszázadnyi idő alatt a kiállítás négyszer újult meg. Utoljára 2015. április 11-én adta át Ferencváros Önkormányzata a felújított épületet, és minden eddiginél nagyobb teret biztosított a költő emlékének ápolására.


 A Gát utca 3. udvara 1949-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 32838)

1905 júniusában a Szvetenay (Lenhossék) utca 18. szám alá költözött a család, Gerstl Sándor szappanfőző mester telepére. Gerstl a munkaadója volt József Áronnak, az édesapának. Jó viszonyban voltak, ennek köszönhető, hogy majdnem két évig itt lakhattott a család. 

1907-ben költöztek a Gát utca 8. szám alá, egy szoba-konyhás lakásba. Egy évre rá újra lakóhelyet váltottak, a közeli Gát utca 24. I. emelet 19. számú lakás lett az otthonuk. 1908 júliusában József Áron végleg elhagyta családját. József Attila ekkor három éves volt. Pőcze Borbála először a hatóságok segítségével próbálta megkeresni, de több hetes eredménytelen kutatás után kénytelen volt alkalmi munkákat vállalni, hogy három gyermekét eltartsa. Először varrással próbálkozott, majd az egyik szobájukat adta bérbe.

  

A Gát utca 24. udvara 1949-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 32847)


A Gát utca 24. utcai homlokzata 1999-ben (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A próbálkozás kudarcot vallott: lakbérhátraléka miatt Pőcze Borbála a gyerekekkel 1908 októberében egy Páva utcai kocsma kamrájába költözött, majd a Márton utca 1. szám alá. Itt csak néhány hónapot maradtak, a következő állomás a Haller utca 15. lett, egy kőműves adott nekik szállást.
 


A Haller utca 15. 1990-ben (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Ezt követően rövid ideig egy Lenhossék utcai tömegszálláson húzták meg magukat, majd 1910 februárjától a Ferenc tér 5. alatt, egy Mészárosné nevű jövendőmondó konyhájában kaptak helyet, a jósnő alkalmazottjaként dolgoztatta a Pőcze Borbálát. A vajákos asszony ijesztő szertartásai nagy félelmet keltettek a gyerekekben és végül anyjuk új lakóhely után nézett. Úgy gondolta, egyedül egyszerre képtelen munkát keresni és három gyermekét ellátni, ekkor következett a már említett két éves öcsödi „száműzetés” Etelka és Attila számára.


A Ferenc tér 5. szám alatti épület 1990 körül, ebben az épületben egy jövendőmondó asszonnynál lakott József Attila családja (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

1912-ben, amikor végre visszatérhettek Öcsödről, a Páva utca 11. alatti ház egyik lakásában kaptak maguknak fekvőhelyet. 1913 januárjában újra költöztek: a Haller utca 15. alá (itt már laktak egyszer), de már júniusban a Gát utca 8. volt lakóhelyük, hogy azután szeptemberben már megint a Haller utca 15. szerepeljen iskolai papírjaikon lakóhelyként. 1914-ben több helyen is megfordultak: a Thaly Kálmán utca 40. (a mai Balázs Béla utca 10.) szám alatti házban, 1914 augusztusában pedig József Jolán első férjének, Pászti Elemérnek az Üllői út 63. alatti lakásában laktak.

A következő év májusban Jolánnak gyermeke született, a szoba-konyhás lakás szűknek bizonyult hat személy részére. Ezért 1915 őszén a Bokréta utca 10. alá költözött Pőcze Borbála, Etelka és Attila. A gyakori vándorlás 1916 nyarán véget ért. József Jolán ekkor állandó és önálló keresettel rendelkezett, így a Ferenc tér 11. szám alatti bérház harmadik emelet 43-as, szoba-konyhás lakást kibérelhette. Négy évig éltek itt, József Attila gyermekkorának legnyugodtabb időszaka lehetett ez, amikor nem lebegett fejük felett a kilakoltatástól való állandó rettegés.  

        
A Ferenc tér 11. 1990-ben (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Ferenc tér 11. 2019-ben (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Térjünk most rá azokra a ferencvárosi helyszínekre, amelyek mélyebb nyomot hagytak a költőben. A legfontosabb hely a Ferenc tér, nem véletlenül, hiszen itt lakott a legtovább. Volt itt minden, ami egy fiúnak érdekes lehetett.

A 4. szám alatt működött a Ferencz Mozgó nevű mozi, ahol édesanyja takarított, ő pedig rengeteg filmet megnézhetett. A 13-as számú ház egy kis kávémérés volt, itt vette az anya reggelenként a kávét és tejet hármuknak. A Ferenc tér 12-ben lévő zálogházat gyakran látogatták a József család tagjai. Maga a tér az önfeledt játék helye volt, Attila vele egyidős pajtásaival rengeteg időt töltött itt.

 
A Ferenc tér képeslapon 1910 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

 
A Ferenc tér 1965-ben, jobbra a Ferenc tér 11. (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

 
A Ferenc tér 1980 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A mozi világa egyébként nagyon vonzotta József Attilát, de ez szinte természetes volt, hiszen a mama a Mester utca – Haller utca sarkán működő Világ moziban, az Üllői út – Berzenczey utca sarkán lévő Projectograph moziban és a Haller utca 54. alatti Haller Mozgóban is vállalt takarítást. Fia természetesen gyakran tartott vele.

A Haller utca másik oldalán helyezkedett el az Országos Vásártér, ahol tematikus vásárok mellett napi piacot is tartottak, Attila sok időt töltött itt is. A Ferencvárosi rendezőpályaudvar a tűzifa beszerzésének helye volt, a közeli Déli összekötő vasúti hídra pedig nagyon szeretett felkapaszkodni és nézni a folyón haladó uszályokat, illetve a hídon átpöfögő vonatokat.

 
A Déli összekötő vasúti híd, amelyre a gyermek József Attila sokszor felmászott, a kép 1920 körül készült (Fotó: Fortepan)

A Fővám tér a Vásárcsarnok miatt volt fontos, mert itt, a csarnok előtt próbált színes papírforgókat eladni, és teherhordónak ajánlkozott, hátha ezzel egy kis pénzt kereshet, és azt édesanyjának adhatja. A közeli Kálvin téren a református templomban gyakran megfordult, mert a mama (református lévén) mindig magával vitte, ha éppen volt ideje egy istentiszteletre betérni ide.

Ne hagyjuk ki a ferencvárosi iskoláit se: a Mester utca 19. szám alatti, valamint és a Mester utca 67. szám alatti elemi iskolákban abszolválta a második, harmadik és negyedik évet – félévenként felváltva egyszer itt, másszor ott tanult. A polgári iskolai tanulmányait még IX. kerületi lakosként, de már a józsefvárosi, Üllői út 53. szám alatti épületben kezdte meg.    


A Mester utca 19. szám alatti elemi iskola épülete 1912-ben (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)


A Mester utca 67. szám alatti elemi iskola épülete 1912-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Amikor Makai Ödön, a sikeres pesti ügyvéd a Terézvárosban lévő Lovag utcai lakásába fogadta felesége testvéreit, Etelkát és Attilát, a Ferencváros szinte egycsapásra eltűnt Attila életéből. De az emlékek örökre megmaradtak, időnként feltörtek. Sokszor verssorokban jelentek meg, máskor barátaival vagy testvéreivel folytatott beszélgetéseiben, és gyakran akkor, amikor pszichoanalitikusa próbálta segíteni, hogy megértse saját magát.

Ha valaki a Ferenc tér környékén jár, több olyan lakóházat is talál, amelyen kisméretű emléktábla jelzi, hogy ha csak néhány hónapig is, de itt lakott az a szegénysorban élő kisfiú, akiből a magyar modern költészet óriása lett. Jó, hogy ott vannak, mert segítik az emlékezést mindazok számára, akik minél többet meg akarnak tudni József Attiláról.

Nyitókép: A Ferenc tér képeslapon 1910 körül, jobbra a Ferenc tér 5. (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Összesen 5 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Az elso kepen bal kez felol az a Ferenc teri haz lathato amiben Szabo Istvan A Napfeny Ize (1999) cimu filmjeben a Sonnenschein csalad lakott.
Mas lapra tartozik, hogy sajnos a mai napig nem sikerult a Ferenc ter osszes foghijtelket beepiteni...
Jozsef Attilat pedig imadom. Elkepzelni sem lehet micsoda verseket irt volna a Masodik Vilaghaborurol es az azt koveto evtizedekrol, ha megerte volna...


Ferenc tér. A környéken nagyon szép új épületek épültek. Így kéne rehabilitálni a régi városnegyedeket. Nem gondolom, hogy egy szivárványos BLM szobor hiányzik a boldogsághoz...


Tényleg egy BLM szobor az akadálya a város megújításának?

Válaszok:
Sándor | 2021. május 11. 22:22

Nem kérlek. Ide egy CLM szobor kellene tekintettel a környék etnikai összetételére.


Bár ismertek ezek az adatok, a gyerekkori vándorlás, de ne feledjük akkor a városi szegények jórésze hasonlókép élt, mert csak néhány hónapig tudták a nyomorúságos lakások lakbérét fizetni. A Londonban dolgozó magyar fiatalok és évente, vagy sűrűbben költöznek, mert elképesztőek a lakbérek. Néha a fizetés 60%-t is elviszi a lakás. Enni is kell, szóval aki kiment dolgozni vagy ügyes volt, vagy hazajött, mert látta, hogy hiába keres négyszer-ötször annyit, nincsen megtakarított pénze.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó