Egykor kofák árultak a ferencvárosi Csarnok téren, most vásárlók és turisták pihennek kellemes környezeben

A cikk angolnyelvű változata: Vendors once sold their goods on Csarnok Square in Ferencváros, where shoppers and tourists now relax

Írta: Gönczi Ambrus

2021. május 26. 9:00

Bár 1896 előtt nem is létezett a ferencvárosi Csarnok tér, a Központi Vásárcsarnok megnyitása után mozgalmas élet kezdődött a IX. kerület legkisebb, de annál különlegesebb terén, ahol egy 2016-os szállodaépítés során több száz sír is előkerült, felvillantva a terület mozgalmas múltjának egy részletét.

A IX. kerületi Csarnok tér területén, ahogy ez egyébként Belső-Ferencváros más részeiről is elmondható, egy Árpád-kori település, Szenterzsébetfalva házai álltak a XIII. század második felétől egészen 1526-ig. Ekkor a mohácsi csatában győztes török sereg Pest városával együtt felégette. A 150 éves török uralom idején csak elhagyatott tájat, üres területet láthatott az erre járó.

A középkorban Szenterzsébetfalva település házai álltak a területen, később temető működött az 1896-ban kialakított Csarnok tér helyén (Fotó: Blázsovics Lívia/pestbuda.hu)

A mai Csarnok tér egy részén az 1600-as évek végétől egy temető működött, ide görögkeleti vallásfelekezethez tartozó lakosok temetkeztek. Ennek nyomaira legutoljára 2016-ban bukkantak a Budapesti Történeti Múzeum régészei, amikor egy építkezést megelőző feltárás során 285 ember földi maradványait találták meg.

A török kiűzését követően, a XVIII. század második felében Pest közvetlen környékén a telkek parcellázása a városiasodás felgyorsulását eredményezte: egyre nagyobb számban jelentek meg újra házak. Az ortodox temető még működött, de már egyre kisebb területen, majd 1793 után már nem jelölték a Pestet ábrázoló térképeken. A helyén 1830-ra kis alapterületű házak épültek, összesen tíz. Ezekben az épületekben a korabeli lakcímjegyzékek szerint főleg vargák, molnárok, halászok, csónakosok laktak. A folyópart és az ott működő rakpiac közelsége zöldség- és gyümölcskereskedőket, valamint henteseket és mészárosokat vonzott azután egyre növekvő számban az 1870-es és 1880-as években.


Térképrészlet 1872-ből, melyen a Fővámpalota már látszik az akkori Sótér, ma Fővám tér mellett, de a Vásárcsarnok és a mai Csarnok tér helyén még házakat jelöl a piros szín (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A praktikus gondolkodás eredményezte, hogy ezek a kereskedők minél közelebbi lakóhelyet kerestek maguknak munkahelyükhöz. Az egymás falához tapadt házak ugyan nem voltak túl igényesek vagy szemet gyönyörködtetőek, viszont a legfontosabb igénynek megfeleltek. A helyzet 1895 körül változott meg alapjaiban.

Ekkor már állt a Központi Vásárcsarnok vasszerkezete, a hatalmas épület mögött viszont szükségessé vált egy tér kialakítása, hogy a csarnokot az 1896-ra tervezett átadása után minden irányból meg lehessen közelíteni. A már említett tíz lakóházat elbontották, és a földmunkát követően új térrel gazdagodott Ferencváros. A névadás már igazán nem volt bonyolult feladat.

Ezen az 1903-as térképen már a Vásárcsarnok és a kis Csarnok tér is látható (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Csarnok tér a következő évtizedekben a nyíltszíni árusítás helyszíne volt, itt értékesítették portékáikat azok a kofák, akiknek nem jutott saját stand a Vásárcsarnokban. Főleg virágárusok, zöldségtermesztők és olyan kereskedők dolgoztak itt, akik háztartási eszközöket kínáltak az érdeklődőknek. 

Vevők és eladók a Csarnok téren 1957-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 129397)

Az autóforgalom megjelenése, majd növekedése az 1960-as évektől folyamatosan szorította kisebb és kisebb helyre az árusítást, majd a parkolás szükséglete már csak a karácsonyfaárusoknak engedett helyet évente néhány napra az ünnepek előtt.

Zöldséges kofák már nincsenek a Csarnok téren, de a karácsonyfaárusok még kínálják fenyőfákat az ünnepek előtt, 1959-ben  (Forrás: Fortepan/Képszám: 117123)

A tér keleti és északi oldalán közben olyan lakóházak épültek, amelyek a századforduló időszakában korszerű lakhatást biztosítottak azoknak, akik ide kívántak költözni (nagyon gyakran azoknak a kereskedőknek a leszármazottai, akik 20-30 évvel korábban már megvetették a lábukat a közelben). A Csarnok tér 5. számú ház Politzer Gusztáv és Zsigmond megrendelésére épült 1897-ben. A testvérpár élelmiszerkereskedésből származó vagyonát bankügyletekbe fordította.

A házat Staerk Sándor építész eredetileg is úgy tervezte, hogy a földszinti traktus – amely a Gönczy Pál utca és az Erkel utca felé néző homlokzattal is rendelkezett – egy vendéglő mellett halkereskedők számára biztosítsa a frissen fogott áru tárolását és a vásárcsarnokba való átszállítását.

A Csarnok tér 5. számú épület 1970 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Csarnok tér 5. számú épület 2021-ben (Fotó: Simon Tímea)

A Csarnok tér 3-4. szám alatti hatalmas épület 1905-ben készült el Paulheim István tervei alapján. Az építészdinasztia tagja 1917-ben egy bizonyos Mahdal József nevű paprika-nagykereskedőnek adta el a házat, aki a csarnok megnyitása óta saját standdal rendelkezett. Ha az ebben az évben kiadott lak- és címjegyzéket végiglapoznánk, láthatnánk, hogy az épületben a lakások bérlőinek döntő többsége szintén élelmiszerkereskedéssel foglalkozott. A földszinten természetesen egy nagy alapterületű vendéglátóhely működött, a Csarnok Kávéház, amely kedvelt helye volt a nagykereskedőknek.

A Csarnok tér 3-4. számú ház 1970 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Csarnok tér 3-4. számú ház 2021-ben  (Fotó: Simon Tímea)

A tér északi oldalán áll építészeti szempontból talán a legértékesebb ház. Horváth Mihály történész, a Szemere Bertalan vezette magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere megrendelésére épült Kallina Mór tervei alapján 1875-ben. A kiegyezés után az emigrációból hazatért volt egyházfi sajnos nem sokáig élvezhette ennek a neoreneszánsz stílusban épült lakóháznak a kényelmét (és valóban kényelmes lehetett a gyönyörű erkéllyel ellátott első emeleti lakás, amely a Csarnok tér és a Pipa utca felé is néző ablakokkal rendelkezett), mert 1878-ban ebből a házból kísérték utolsó útjára a Kerepesi úti temetőbe.

A Horváth Mihály-féle ház a Csarnok tér – Pipa utca sarkán 1950 körül, az épület Kallina Mór tervei alapján épült (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A neoreneszánsz stílusban épült lakóház 2021-ben (Fotó: Simon Tímea)

A teret a XX. század végéig még két épület határolta, közülük az egyik egyben a legrégebben épült ház, és szintén az élelmiszerkereskedéshez, konkrétabban a halászathoz és halkereskedéshez kapcsolódik. Hivatalosan az Imre utca 2. számot viseli az az aprócska épület, amely 1873 óta áll a tér sarkán. 

A Fanda-ház napjainkban (Fotó: Blázsovics Lívia/pestbuda.hu)

Először egy kocsikészítő mester tulajdona volt, de 1896-tól már a halászmester Fanda család használta és évtizedeken keresztül a halárusítás egyik központi helyeként ismerték városszerte. Mára az épület teljesen leromlott állapotba került, egykori feladatára már csak a bejárat felett látható FANDA FERENCZ HALÁSZ M. felirat emlékeztet.

 

Felirat a Fanda-ház homlokzatán (Fotó: Blázsovics Lívia/pestbuda.hu)

A másik épület, amelyről szólnunk kell, a tér déli oldalán 1966-ra felépült transzformátorház. A korabeli szaksajtóban (Magyar Építőművészet, 1966/1. szám) megjelent megállapítás szerint:

„Az állomás elhelyezését az energiaigény, a fogyasztói súlypont szabta meg a kijelölt Csarnok téren. Az épület rendeltetése nem indokolja a lakóépületeknél szükségszerű homlokzati megnyitást, sőt bizonyos fokig az elzárkózást és a befelé fordulást igényli. A városképbe való illeszkedést – nem tagadva ipari épület jellegét – homlokzati felületképzésével kellett biztosítani.” 

 

A transzformátorház a Csarnok téren (Fotó: Magyar Építőművészet, 1966/1. szám)

A Csarnok tér az Imre utca felől (Fotó: Magyar Építőművészet, 1966/1)

A transzformátorház a Csarnok téren (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Ez az ipari jelleg azóta is jelentősen befolyásolja a Csarnok tér összképét, és sajnos a nemrégen felépült szálloda sem javított rajta.

A nemrégiben felépült szálloda, mögötte a trafóház részlete (Fotó:: Blázsovics Lívia/pestbuda.hu)

De hogy ne legyen szomorú hangulatú a befejezés, tegyünk említést arról a fejlesztésről, amelynek eredményeképpen az elmúlt évtizedben a tér díszburkolatot, díszkutat, apró játszóteret és még egy köztéri képzőművészeti alkotást is kapott. Az egymás hegyén-hátán parkoló autók látványa helyett egy szépen rendezett, dísznövényekkel és virágokkal beültetett közteret nyertek nem csak a környéken lakók, de a Vásárcsarnokból érkező és néhány percig megpihenni vágyó magyar és külföldi vásárlók is.

A felújított Csarnok tér 2018-ban, a képen szemben a Horváth Mihály-féle ház, tőle jobbra a Csarnok tér 5., balra a Vásárcsarnok (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Nyitókép: A Csarnok tér (Fotó: Blázsovics Lívia/pestbuda.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A szálloda ide nem hiányzott!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó