Neogótikus csoda az Üllői úton – Aigner Sándor tervei alapján épült Ferencváros egyedi temploma

2021. május 10. 9:00

Budapest világvárossá tételében óriási szerepet játszott az a nagy létszámú építészgárda, amelynek tagjai az 1870-es és 1910-es évek között szinte ontották magukból a szebbnél szebb terveket. Ma is álló középületeink és lakóházaink nagy része az ő munkájuk gyümölcse. Amennyire általánosan elfogadott ez a nézet, annyira igaz az a megállapítás is, hogy néhány tucat építőművészünket leszámítva a legtöbb mester neve a feledés homályába merült. Ilyen Aigner Sándoré is, aki a neogótika mestereként számos templomot tervezett. Fő műve az Örökimádás-templom Ferencvárosban.

Aigner Sándor 1854-ben született Temesvárott. Édesapja könyvkereskedőnek szánta, de az érettségi letétele után sikerült meggyőznie szüleit, hogy építészként is meg tud majd állni a saját lábán. Tanulmányait 1876-1880 között a bécsi Képzőművészeti Akadémián Friedrich Schmidt irányításával végezte.

Aigner Sándor portréja a Művészet 1912. évi 2. számában

Az akadémia legkiválóbb növendékei közé tartozott, 1879-ben egy tervanyagával elnyerte az úgynevezett Füger-féle aranyérmet. Miután Olaszországban hosszabb tanulmányutat tett, 1881-ben visszatért Budapestre, ahol először önállóan próbált egzisztenciát teremteni magának.

Az aradi színház megtervezésére kiírt pályázaton 1883-ban megnyerte az 1000 forint értékű első helyezést. Schulek Frigyes vezetése alatt 1884-1889 között a budavári Mátyás-templom építésénél tevékenykedett. Egy évvel később, 1890-ben részt vett az erzsébetvárosi templom tervezésére meghirdetett pályázaton, ahol szintén első díjjal jutalmazták, a kivitelezésre azonban Steindl Imre tervét választották.

Aigner Sándor az 1885. évi országos kiállításon az erdészeti pavilont tervezte, s ez annyira jól sikerült, hogy az 1896-os millenniumi kiállításon is az ő munkája volt az új, modernizált épület. Addigi eredményeiért a kiállítás nagy bronzérmével is kitüntették.

Aigner Sándor tervezte az 1885-ben rendezett országos kiállításra az erdészeti pavilont (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1885. május 3.)

Az erdészeti pavilon 1896-ban a millenniumi kiállításon, Klösz György felvételén (Forrás: Fortepan/Képszám: 83038 )

Aigner Sándor a törökszentmiklósi templom tervpályázatát is megnyerte 1896-ban, és az első díj mellett a kivitelezéssel is őt bízták meg. Sikerei a következő években is folytatódtak: 1898-ban a zágrábi erdőigazgatósági székház, 1899-ben pedig a besztercei erdőigazgatósági székház pályázatán nyerte el az első díjat. A Műemlékek Országos Bizottságának tagjává választották 1898-ban. Ebben a minőségében ő irányította a besztercebányai Mátyás-ház restaurálását, és elkészítette a selmecbányai óvár helyreállítási terveit.

Aigner elképzelései alapján 1905-ben épült a szegedi Szent Rókus-plébániatemplom (Rainer Károllyal együtt dolgozott ekkor). Szintén 1905-ben épült a nagybecskereki Törvényszéki Palota. Egy évvel később, 1906-ban kezdődött a budai Szent Imre Kollégium építése a mai Fehérvári út 17. szám alatt. Szintén Aigner tervezte a győri szeminárium épületét 1908-ban. A termékeny építész még hosszú évekig tervezhette volna neogótikus stílusú épületeit, de 57 éves korában elhunyt.

A budai Szent Imre Kollégium épületét 1906-ban kezdték építeni a mai Fehérvári úton, az épület jelenleg is kollégiumként működik (Forrás: Építő Ipar, 1908. december 27.)

Aigner Sándor fő művének az Üllői út 75–77. szám alatt 1908-ban felszentelt Örökimádás-templomot tekinthetjük. Az 1858-ban alapított és 1903-ban már budapesti székhellyel is rendelkező Oltáregyesület régóta várt saját fenntartású templom megépítésére. A Rómából a magyar fővárosba költöző Maria Reparatrix szentségimádó rend szerzetesnőinek rendházra is szükségük volt. Ezt a kettős igényt elégítette ki az Örökimádás-templom megépítése.

A főváros egyetlen olyan temploma, amely az Oltáriszentségben jelen lévő Jézus imádására épült.Tervrajz az Örökimádás-templomról. (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az építkezésre tulajdonképpen Erzsébet királyné halála és a tragédia nyomán kialakult nemzeti gyász terelte a közélet figyelmét. Az ország katolikus közösségét az 1898-ban elkövetett merénylet óta foglalkoztatta a királyné emlékének szentelt templom és emlékhely építésének gondolata. Az építendő Örökimádás-templom alkalmasnak látszott a nemzet gyászának és tiszteletének kifejezésére.

Az Oltáregyesület fővárosi, állami és magánszemélyek segítségével előteremtette a szükséges pénzt, majd pályázatot hirdetett a tervezésre. A nyolc tervező alkotása közül Aigner munkáját választották.

Az Üllői útra tervezett Örökimádás-templom Aigner Sándor látványtervén (Forrás: Építő Ipar, 1904. február 21.)

Az Üllői útra néző, neogótikus stílusú templom mellé balra a már említett zárdát, jobbra az Oltáregyesület székházát tervezte meg az építész. Az ünnepélyes alapkőletétel I. Ferenc József jelenlétében 1904. május 18-án történt.

A zárda és az oltáregyesületi ház már 1905-ben elkészült, a Mária Reparatrix rend nővérei beköltözhettek végleges otthonukba. Az Örökimádás-templomot pedig 1908. szeptember 8-án szentelték fel. Az építkezés teljes költségvetése mintegy másfél millió korona volt.

A templom az Üllői út józsefvárosi oldala felől (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A templom főhomlokzatára a kettős tagolás jellemző. A homlokzat alsó felén az előreugró, díszes főkapu, a hatalmas rózsaablak, a törpegaléria és a függőleges hangsúlyt adó támívek ragadják meg a szemet. A homlokzat város fölé magasodó, felső szakaszán kőcsipkés tornyok emelkednek. A kapuzat két oldalán a baldachinos szoborfülkékben Ferenc József és Erzsébet királyné védőszentjei, Assisi Szent Ferenc és Árpád-házi Szent Erzsébet állnak.

A bejárati csarnok jobb és bal oldalán kápolnaszerű fülkék találhatók. A jobb oldali fülkében állt Erzsébet királyné szobra, Klotz Hermann bécsi szobrász munkája, amely sajnos a II. világháború idején megsérült, majd az azt követő időszakban el is pusztult.

Erzsébet királyné szobra a bejárati csarnok jobb oldali fülkéjében volt, a II. világháborúban megsérült, majd elpusztult (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A templom színes üvegablakai, amelyeket Róth Miksa és Walther Gida készített, szintén elpusztultak. Az Örökimádás-templom szellemi középpontja az Oltáriszentség, amely a gótikus főoltár baldachinja alatt kapott méltó helyet. A kilenc méter magas márványoltárt Ferenc József ajándékozta, és Seenger Béla szobrászművész készítette.

Az Örökimádás-templom főoltárának rajza (Forrás: Építő Ipar, 1907. december 29.)

A II. világháború alatt a templom, a rendház és a lelkészi hivatal kisebb károkat szenvedett, amelyeket a főváros támogatásával, a hívek adományaiból kijavítottak. A rend tagjait 1950-ben kiüldözték az országból, a rendházat megszüntették. Ettől kezdve a hívek igyekeztek az Oltáriszentség állandó imádását biztosítani.

A templombelső (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1956-os forradalom és szabadságharc során a templomot súlyos károk érték: a központi tornyot több találat érte, csúcsa teljes egészében megsemmisült. Ekkor sérültek meg a bejárati előcsarnokból nyíló oldalkápolnák is. A pusztítást az 1960-as években állították helyre, de a templom egyes részein még sokáig láthatók voltak a puskagolyók és a repeszek nyomai.

Súlyos károkat szenvedett a templom 1956-ban, a központi tornyot több találat érte (Forrás: Fortepan/Képszám: 39801)

(Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Örökimádás-templom a Leonardo da Vinci utca felől (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az utóbbi harminc év során egy-egy épületrészt sikerült felújítani, nemrég a templom teljes főhomlokzatát is restaurálták. Aigner Sándor szépséges műve immár 113 éve díszíti az Üllői út ferencvárosi oldalát. Ha másért nem, ezért mindenképpen megérdemli, hogy neve ne merüljön a feledés homályába.

Nyitókép: Az Örökimádás-templom (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Aigner Sándor, Budapest, építészet, Ferencváros, neogótika, Örökimádás-templom, PestBuda, pestbuda.hu

⁴⁸ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában

2024. április 24. 12:30

Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A Sas-hegy 50 éve látogatható

2024. április 25. 18:00

Ötven éve látogatható a Sas-hegy. Hogyan maradt meg szabadon ez a kis terület az egyre terjeszkedő város közepén? Mikortól volt zárva és miért csak a tudományos kutatómunkát végző szakemberek léphettek be a területre, külön engedéllyel?

Letették a Katasztrófavédelmi Intézet alapkövét a Ludovika Campuson

2024. április 23. 18:00

Elhelyezték a Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ alapkövét az Orczy-kertben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén. A huszonötezer négyzetméteres épületegyüttes adminisztrációs irodák mellett kiegészül működő tűzoltósággal, pszichikai gyakorlópályával, tűzvédelmi labortóriummal, 200 hallgatót befogadó kollégiummal és sportkomplexummal.

Egressy Béni volt a Fiumei úti temető első híres halottja

2024. április 23. 16:00

Egressy Béni zeneszerzőre, a Szózat megzenésítőjére emlékeztek születésének 210. évfordulóján a Fiumei úti sírkertben. Ő volt a magyar nemzet központi történelmi sírkertjének első híres halottja.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

²³ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

⁵⁹ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹³⁷ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁵⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰