A Gát utcai templom védőszentje Kaniziusz Szent Péter, az iskola pedig speciális nevelési igényű gyerekekkel foglalkozik, de ez nem volt mindig így: több mint 100 évvel ezelőtt még Páli Szent Vince volt a védőszent, és a templom mellett nem iskola, hanem a lazarista szerzetesek rendháza működött. A lazarista rendet Depaul-i Szent Vince alapította 1624-ben Párizsban. Nevüket a párizsi St. Lazare-kolostorról kapták, ahol először kezdtek missziós munkájukhoz. Feladatuknak tekintették a betegápolást, a tanítást és a hitterjesztést, ehhez pedig ideális hely volt számukra az akkor még külvárosnak számító Ferencváros.
Hazánkban először Piliscsabán telepedtek le, ahol 1898-ban megnyílt a missziósházuk, de a fővárosban is szerettek volna bázist teremteni. Már 1893-ban adománygyűjtést kezdeményeztek, hogy saját templomot építhessenek. Majdnem 10 éves gyűjtés és előkészítés után, 1902-ben bízták meg Hofhauser Antal építészt, hogy a Gát utcában templomot és rendházat tervezzen a számukra.
1902 augusztusában kezdődött a munka, de hamarosan kiderült, hogy pénzszűke miatt Hofhausernek módosítani kell eredeti elképzelésén. Ő egy kéttornyos, neoromán stílusú épületet tervezett előkerttel, a templomot jobbról és balról a háromemeletes rendház vette volna körül. A két torony helyett végül a főhajó felett egy huszártorony készülhetett csak, a rendház pedig a templomtól balra épült meg, és egy szinttel alacsonyabb lett, mint az eredeti terveken.
Hofhauser eredeti terve képeslapon 1902 körül (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
1903. szeptember 27-én szentelték fel a 190 négyzetméter alapterületű Páli Szent Vince-templomot, amely neoromán stílusban épült. Román kori előzménye a lombard típusú bazilika, illetve a III. Béla király uralkodása alatt működő esztergomi műhely. A lazarista templom bejárata ez utóbbi hagyományai alapján készült: falsarkokból és bennük álló oszlopokból kialakított béllet, félkörös lezárással. A kapun felirat olvasható:
„Íme az Isten hajléka az emberekkel – Sz. János T. Jel. K. XXI. 3.”
A templom kapuzata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A kapuzat fölött díszes rózsaablak látható, ami az épület talán legszebb dísze. A háromhajós, 3 keresztboltozattal fedett, bazilikális elrendezésű templomnak félköríves lezárású szentélye van, a bejárat fölött karzat található, az egyik mellékhajó végében pedig sekrestye épült.
A templom színezett képeslapon 1910 körül (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
A templom 2021-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Az épületegyüttes történetében új fejezet kezdődött, amikor a lazaristák 1919-ben csereingatlan fejében átadták az Esztergomi Főegyházmegyének hitoktatói otthon számára. A templom 1923-ban új feladatot kapott: megalakult a Középső-ferencvárosi plébánia, s ennek lett székhelye. A plébánia felállítása után gyors növekedésnek indult a helyi egyházközösség és hamar szűkösnek bizonyult az épület, a vasárnap és ünnepnapokon tartott istentiszteleteken legfeljebb csak a hívők tizedrésze vehetett részt.
1926. november 11-én létrehozták a Temlomépítő Nagybizottságot azzal a céllal, hogy az egyházközség számára új templomot építsenek. A közeli Országos vásártér (ma Haller Park) helyén 1936. október 18-án szentelték fel a Fábián Gáspár által tervezett Páli Szent Vince-templomot. A plébánia 1938-ban költözött át a Haller térre, az akkor elkészült új épületbe. A Gát utcai templom ettől kezdve kisegítő templomként működött, és új védőszentet is kapott Kaniziusz Szent Péter személyében.
A templomkert az államosítás előtt 1948-ban (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
A KIOE-központ 1942-ben (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
Az újabb feladatváltás a templombelsőt is érintette: 1936-ban szentelték fel a templom főoltárán elhelyezett Kaniziusz Szent Pétert ábrázoló szobrot, Lőrinc István alkotását. Az egyik mellékoltáron Szent Józsefnek, az evangéliumi oldalon pedig a Szűzanyának állítottak gipszszobrot. Az evangéliumoldali mellékhajóban 1942 óta Tahi Tóth Nándor képe függött: Bosco Szent János a munkásifjak között.
Tahi-Tóth Nándor festménye a templomban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A rendház is átalakult, először hitoktatók számára átalakított otthon működött a falakon belül, majd 1941-ben a Katolikus Iparos és Munkás Ifjak Országos Egyesülete (KIOE) központja és székháza lett. Az egyesület, amely a fiatal munkások támogatására és nevelésére alakult 1923-ban, széles körű tevékenységet folytatott. A munkásfiatalok számára újságíró tanfolyamokat, filmes szakkört, vezetőképző táborozásokat, sporteseményeket, lelkigyakorlatokat, tanoncmunka-kiállításokat, kétéves Munkásifjú Akadémiát szerveztek.
Egyházi elnöke az 1940-es években Apor Vilmos győri püspök volt, de világi vezetőségében olyan neves személyiségek is helyet kaptak, mint Csonka János gépgyáros. A székház átadása után röviddel egy új, modern épület létrehozását kezdték előkészíteni, már látványterv is készült, de a II. világháború közbeszólt. Ekkor nem fejlesztésről, hanem emberi életekről kellett dönteni. A székházban külföldi menekülteket, üldözötteket és katonaszökevényeket bújtattak több éven keresztül, 1944 márciusától az embermentés állandó feladattá vált.
A háborút követően hamar új megpróbáltatások következtek. 1948-ban Rajk László belügyminiszter feloszlatta a KIOE-t, a rendházat pedig államosították. Ikvay László főtitkárt, a templom akkori igazgatóját a kommunista hatalom többször is zaklatta, 1952-ben pedig, egy koncepciós per végén 10 év börtönbüntetésre ítélte.
A templombelső az oltárral (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Kaniziusz Szent Péter szobra (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Orgona és rózsaablak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Az egykori rendházban az államosítás után iskola nyílt, amely többszöri átalakulást követően ma is működik Ferencvárosi Komplex Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény néven.
A lazarista templom a Gát utcában 2004-ben (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
A sokat megélt templom az elmúlt évtizedekben több keresztény közösségnek adott otthont. A XXI. század első évtizedében a kopt egyház magyarországi tagjai tartottak benne istentiszteletet, de a Ferencvárosi Evangélikus Közösség is ezt a templomot tekinti otthonának, amióta 2002-ben a Thaly Kálmán utcai imatermüket elbontották. Katolikus közösségek is működnek természetesen: a Szent Egyed Közösség és a Börtön Cursillós Közösség mellett a templom az egyház által megkezdett cigánypasztorációs munka egyik fővárosi bázisa is.
Nyitókép: Az egykori lazarista templom a Gát utcában 2021-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció