Közel 120 éve szolgálja a közösséget a lazaristák gyönyörű neoromán temploma a Gát utcában

Írta: Gönczi Ambrus

2021. február 21. 12:30

A ferencvárosi Gát utca elsősorban József Attila miatt ismert szerte az országban, hiszen itt, a 3-as számú házban született a magyar költészet egyik legnagyobb alakja 1905. április 11-én. Azt már valószínűleg sokkal kevesebben tudják, hogy van ebben az utcában, éppen a költő szülőházával szemben egy kis alapterületű, de annál érdekesebb történettel rendelkező épületegyüttes: egy templom és egy iskola, amelyek a XX. század viszontagságai ellenére már közel 120 éve szolgálják a közösséget.

A Gát utcai templom védőszentje Kaniziusz Szent Péter, az iskola pedig speciális nevelési igényű gyerekekkel foglalkozik, de ez nem volt mindig így: több mint 100 évvel ezelőtt még Páli Szent Vince volt a védőszent és a templom mellett nem iskola, hanem a lazarista szerzetesek rendháza működött. A lazarista rendet Depaul-i Szent Vince alapította 1624-ben Párizsban. Nevüket a párizsi St. Lazare kolostorról kapták, ahol először kezdtek missziós munkájukhoz. Feladatuknak tekintették a betegápolást, a tanítást és a hitterjesztést, ehhez pedig ideális hely volt számukra az akkor még külvárosnak számító Ferencváros.

Hazánkban először Piliscsabán telepedtek le, ahol 1898-ban megnyílt missziósházuk, de a fővárosban is szerettek volna bázist teremteni. Már 1893-ban adománygyűjtést kezdeményeztek, hogy saját templomot építhessenek. Majdnem 10 éves gyűjtés és előkészítés után, 1902-ben bízták meg Hofhauser Antal építészt, hogy a Gát utcában templomot és rendházat tervezzen a számukra.

1902 augusztusában kezdődött a munka, de hamarosan kiderült, hogy pénzszűke miatt Hofhausernek módosítani kell eredeti elképzelésén. Ő egy kéttornyos, neoromán stílusú épületet tervezett előkerttel, a templomot jobbról és balról a háromemeletes rendház vette volna körül. A két torony helyett végül a főhajó felett egy huszártorony készülhetett csak, a rendház pedig a templomtól balra épült meg és egy szinttel alacsonyabb lett, mint az eredeti tervek szerint.

Hofhauser eredeti terve képeslapon 1902 körül (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

1903. szeptember 27-én szentelték fel a 190 négyzetméter alapterületű Páli Szent Vince templomot, mely neoromán stílusban épült. Románkori előzménye a lombard típusú bazilika, illetve a III. Béla király uralkodása alatt működő esztergomi műhely. A lazarista templom bejárata ez utóbbi hagyományai alapján készült: falsarkokból és bennük álló oszlopokból kialakított béllet, félkörös lezárással. A kapun felirat olvasható:

„Íme az Isten hajléka az emberekkel - Sz. János T. Jel. K. XXI. 3.”

A templom kapuzata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kapuzat fölött díszes rózsaablak látható, mely az épület talán legszebb dísze. A háromhajós, 3 keresztboltozattal fedett, bazilikális elrendezésű templomnak félköríves lezárású szentélye van; a bejárat fölött karzat található, az egyik mellékhajó végében pedig sekrestye épült.

A templom színezett képeslapon 1910 körül (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A templom 2021-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épületegyüttes történetében új fejezet kezdődött, amikor a lazaristák 1919-ben csereingatlan fejében átadták az esztergomi főegyházmegyének, hitoktatói otthon számára. A templom 1923-ban új feladatot kapott: megalakult a Középső-Ferencvárosi Plébánia, s ennek lett székhelye. A plébánia felállítása után gyors növekedésnek indult a helyi egyházközösség és hamar szűkösnek bizonyult az épület, a vasárnap és ünnepnapokon tartott istentiszteleteken legfeljebb csak a hívők tizedrésze vehetett részt.

1926. november 11-én létrehozták a Temlomépítő Nagybizottságot azzal a céllal, hogy az egyházközség számára új templomot építsenek. A közeli Országos Vásártér (ma Haller Park) helyén 1936. október 18-án szentelték fel a Fábián Gáspár által tervezett Páli Szent Vince templomot. A plébánia 1938-ban költözött át a Haller térre, az akkor elkészült új épületbe. A Gát utcai templom ettől kezdve kisegítő templomként működött és új védőszentet is kapott Kaniziusz Szent Péter személyében.

A templomkert az államosítás előtt 1948-ban (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A KIOE-központ 1942-ben (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Az újabb feladatváltás a templombelsőt is érintette: 1936-ban szentelték fel a templom főoltárán elhelyezett Kaniziusz Szent Pétert ábrázoló szobrot, Lőrinc István alkotását. Az egyik mellékoltáron Szent Józsefnek, az evangéliumi oldalon pedig a Szűzanyának állítottak gipszszobrot. Az evangéliumoldali mellékhajóban 1942 óta Tahi Tóth Nándor képe függött: Bosco Szent János a munkásifjak között.

Tahi-Tóth Nándor festménye a templomban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A rendház is átalakult, először hitoktatók számára átalakított otthon működött a falakon belül, majd 1941-ben a Katolikus Iparos és Munkás Ifjak Országos Egyesülete (KIOE) központja és székháza lett. Az egyesület, mely a fiatal munkások támogatására és nevelésére alakult 1923-ban, széleskörű tevékenységet folytatott. A munkásfiatalok számára újságíró tanfolyamokat, filmes szakkört, vezetőképző táborozásokat, sporteseményeket, lelkigyakorlatokat, tanoncmunka-kiállításokat, kétéves Munkásifjú Akadémiát szerveztek.

Egyházi elnöke az 1940-es években Apor Vilmos győri püspök volt, de világi vezetőségében olyan neves személyiségek is helyet kaptak, mint Csonka János gépgyáros. A székház átadása után röviddel egy új, modern épület létrehozását kezdték előkészíteni, már látványterv is készült, de a II. világháború közbeszólt. Ekkor nem fejlesztésről, hanem emberi életekről kellett dönteni. A székházban külföldi menekülteket, üldözötteket és katonaszökevényeket bújtattak több éven keresztül, 1944 márciusától az embermentés állandó feladattá vált.

A háborút követően hamar új megpróbáltatások következtek. 1948-ban Rajk László belügyminiszter feloszlatta a KIOE-t, a rendházat pedig államosították. Ikvay László főtitkárt, a templom akkori igazgatóját a kommunista hatalom többször is zaklatta, 1952-ben pedig, egy koncepciós per végén, 10 év börtönbüntetésre ítélte.  

A templombelső az oltárral (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kaniziusz Szent Péter szobra (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Orgona és rózsaablak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az egykori rendházban az államosítás után iskola nyílt, mely többszöri átalakulást követően ma is működik Ferencvárosi Komplex Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény néven.

A lazarista templom a Gát utcában 2004-ben (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A sokat megélt templom az elmúlt évtizedekben több keresztény közösségnek adott otthont. A XXI. század első évtizedében a kopt egyház magyarországi tagjai tartottak benne istentiszteletet, de a Ferencvárosi Evangélikus Közösség is ezt a templomot tekinti otthonának, amióta 2002-ben a Thaly Kálmán utcai imatermüket elbontották. Katolikus közösségek is működnek természetesen: a Szent Egyed közösség és a Börtön Cursillós közösség mellett a templom az egyház által megkezdett cigánypasztorációs munka egyik fővárosi bázisa is.

Nyitókép: Az egykori lazarista templom a Gát utcában 2021-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Sok hasonloan eldugott, kevesbe ismert templomepulet van Budapesten amelyekrol szinten lehetne irni. Gondolok itt peldaul a Szentkiralyi utcai volt evangelikus templomra vagy a Horanszky utcai egykori jezsuita templomra amiben most a Parbeszed Haza mukodik, de emlithetnem akar a Hogyes Endre utcai unitarius templomot, stb.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó