Fábián Gáspár: a historizmus elfeledett építőművésze

Írta: Bukovszki Péter

2018. január 16. 7:50

A Szent Margit Gimnázium neobarokk palotája méltóságteljesen uralja a Villányi út látképét, az épület tervezőjét azonban, bár egykor ismert és elismert építésznek számított, ma már kevesen ismerik. Hatvanöt éve halt meg Fábián Gáspár.

Fábián Gáspár jó példa arra, hogy hiába híres és foglalkoztatott valaki a maga korában, nevét nem feltétlenül őrzi meg az utókor. Bár épületei mellett sokan nap mint nap elhaladnak, ha megkérdeznénk az embereket, soroljanak fel 5 neves építészt a XX. század első feléből, Fábián neve egész biztosan nem lenne közöttük. Ezért viszont senki sem hibáztatható, hiszen ki tudhatja, hogy a mai mesterek közül kire fognak emlékezni 65 év múlva?

Vissza a múltba

Az 1885-ben született Fábián Gáspár a historizmus, vagyis a „neostílusok” őszinte és meggyőződéses követője volt. Ő nem csatlakozott az „újítók” táborához, sem Kós Károlyékhoz, sem Lechner követőihez. Nem érintette meg különösebben a szecesszió és a Bauhaus (kortársai csipkelődő cikkei szerint semennyire sem), ő még az 1930-as évek derekán is megmaradt a neobarokknál, a neorománnál és (egy-két esetben) a neogótikánál. Ez azonban nem meglepő, ha tudjuk: a két világháború közötti időszak a historizmus újjáéledésének korszaka volt, a hivatalos pályázatok sok esetben a „neostílusú”, (leginkább neobarokk) épületeket részesítették előnyben.

A templomépítész

Mindezeknek köszönhetően a kor egyik legfoglalkoztatottabb építésze Fábián Gáspár lett, aki tucatnyi pályázaton indult (és győzött is). Emellett folyamatosan írt és vitatkozott: az Építőipar–Építőművészet című lapnak például 12 éven át, 1920-tól 1932-ig volt felelős szerkesztője. Épületei harmonikusak, igényesen kidolgozottak, és mindmáig meghatározó részei a városképnek. Művei közül szubjektív listánkra négyet válogattunk be, amelyeket mindenképpen érdemes megemlíteni.

(Fotó: Fortepan)

1. Szent Margit Gimnázium (nyitóképünkön). Az 1932-ben átadott hatalmas neobarokk palota erősen tagolt homlokzatával és látványos kupolájával nemcsak az iskolák, de a középületek között is az egyik legszebbnek számít Budapesten. A hozzá tartozó gondozott park és az épület „Schönbrunn-sárga” színe olyan hatást kelt, mintha valóban főúri rezidenciával lenne dolgunk.

(Fotó: Bukovszki Péter) 

2. A lista második helyét a VI. kerületi, Szondi utcai Szent Család-plébánia foglalja el. Az 1931-ben felszentelt épület az angol késő gótika stílusát idézi, ezzel pedig igen ritkán látott hangulatot csempész a budapesti városképbe.

(Fotó: Fortepan)

3. A IX. kerületben, a Haller parkban áll az 1936-ban felszentelt Szent Vince-plébánia neoromán épülete. Az aszimmetrikus épület harangtornya (középkori hagyományt megidézve) az épület fő tömbje mellett, oldalt helyezkedik el, különleges látványt adva ezzel az épületnek.

(Fotó: Bukovszki Péter) 

4. Az Üllői út és az Ecseri út sarkán álló Szent Kereszt-plébánia 1930-ban elkészült, kéttornyú, neoromán épülete szintén fontos alkotás. Bár a legtöbb utazó csupán elszáguld mellette, a templombelsőt – hasonlóan Fábián többi művéhez – nagyon igényes, aprólékosan kidolgozott részletek jellemzik.

Az 1953-ban elhunyt Fábián Gáspár épületeinek története kiváló bizonyíték arra, hogy vannak esetek, amikor a mű ismertsége messze túltesz az alkotójáén. Ám ha legközelebb a fönt felsorolt helyeken járunk, és felpillantunk rájuk, már tudni fogjuk, kinek köszönhetjük őket.  


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó