Keresés az archívumban

„Anyag, Erő, Szorgalom” – 200 évvel ezelőtt született Gerenday Antal, az első magyar márványműgyár alapítója Gerenday Antal vasakarattal, jó üzleti érzékkel szervezte meg hazánk első síremlékművészettel foglalkozó márványműgyárát. A Gerenday-cég számos síremléke áll még ma is a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben: ők készítették például Vörösmarty Mihály, Jókai Mórné Laborfalvi Róza, Mészöly Géza festőművész, Lendvay Márton színész és még sok kiváló, hazánk felemelkedésén fáradozó család síremlékét. Unokája szavait idézve, Gerenday Antal „kora jellegzetes embere volt – és ez a kor volt Jókai kora is. Alakja és élete annak hőseire emlékeztet.”
Sisi-szobrot állítottak Erzsébetvárosban Erzsébetváros névadójának, Erzsébet királynénak – közismertebb nevén Sisinek – felavatták egész alakos bronzszobrát a Madách téren. R. Törley Mária szobrászművész alkotása eltér a korabeli ábrázolásoktól.
Petri Bernhard angolkertje: így született meg az Orczy-kert elődje A „szabadon hagyott természet” ideája mentén tervezte meg Petri Bernhard tájképi (angol)kertjét a Külső-Józsefvárosban, a későbbi Orczy-kertet is magában foglaló területen. A patakkal, tóval, barlangokkal, üvegházzal kiépített park nyomaiban sem maradt fenn, ám a leírásokból pontosan tájékozódhatunk a 225 éve megkezdett munkákról.
Ötven éve hunyt el Hamvas Béla Fél évszázada halt meg Hamvas Béla, a XX. század egyéni hangú, kiemelkedő tehetségű írója, Óbuda és Zugló lakója.
A temetők mint parkok: sétáljon velünk a budapesti sírkertekben! Amikor a főváros csodálatos kertjeit vagy akár különös fáit, fasorait számba vesszük, hajlamosak vagyunk elfelejteni a temetőket. Pedig ezek Budapest jelentős zöldterületei. Sétáljon velünk egykori és mai sírkertekben!
Ezek a Tisza István-emlékek Budapesten A száz éve, 1918. október 31-én meggyilkolt gróf Tisza Istvánra, Magyarország egykori miniszterelnökére emlékezünk. E tragikus évfordulón áttekintjük a mártír politikus tiszteletére a fővárosban készített szobrokat, emléktáblákat. Ünnepélyes felavatásuk a két világháború között, valamint a rendszerváltás után jelzi, hogy vannak olyan korszakok, amikor példaképként tekintenek életére és munkásságára.
Karcsú, fehér Erzsébet – 115 éves az Erzsébet híd Most 120 éve kezdték meg az eredeti Erzsébet híd építését. Az egész világon egyedi hídszerkezet több mint két évtizedig őrizte elsőségét. Az öt évig tartó építkezést követően a kész műtárgyat 1903. október 3-án, 115 éve adták át a forgalomnak, szigorúan fejenként 2 krajcár hídpénz megfizetése után.
Tudta, hogy akár vasúti híd is állhatna a Margit híd helyén? Budapest életében jelentős változásokat hozott az 1868-as év, amelyről a PestBuda oldalain is több cikket lehet olvasni. A kiegyezést követő kormány számos olyan intézkedést hozott, amely a korábbi központi, bécsi döntéseket és engedélyeket felülírta. Így járt 1868. október 13-án egy egykori honvédtiszt, építési vállalkozó.
Vendéglátás felsőfokon – Megnyílt a Gellért 100 kiállítás A Gellért Szálló 100 éves történetében benne van a XX. századi Budapest története, annak történelmi, építészeti, és gasztronómiai oldala. A gyönyörű fekvésű, patinás szálloda túlélte a magyar történelem nagy viharait, minden hullámvölgyből talpra tudott állni.
Hamarosan megújulhat az Igazságügyi Palota Folytatódik a Steindl Imre Program. Amint megoldódik a Politikatörténeti Intézet sorsa, megindulhat a Kúria egykori és leendő épületének felújítása, amelynek során az eredeti, hauszmanni állapotokat állítanák helyre.
Tovább élő múlt: még mindig vannak önkényuralmi utcanevek A rendszerváltás utáni három jelentősebb átnevezési hullámot követően még mindig legalább harminc olyan közterület van Budapesten, amelynek elnevezése kommunista, szociáldemokrata, munkásmozgalmi ideológiákhoz kapcsolódik.
„Vajjon kaphat-e ennél szebb elismerést egy építész?” – 245 éve született Pollack Mihály „Kitűnő építész volt, alapos ismerője a régi formáknak, működésében mindig a tiszta klasszikai alakok körében mozgott, s a mit nála láttam és tőle megtanultam az megmaradt nekem egész életemben” – írta Pollack Mihályról, egykori mesteréről Ybl Miklós. A 245 éve, 1773. augusztus 30-án született Pollack legismertebb alkotásaként számontartott Magyar Nemzeti Múzeum mellett paloták, kastélyok, bérházak és középületek sora őrzi tolla nyomát.
Újjászülethet a Kossuth téri agrárminisztériumi palota is Hamarosan megindulhat az Agrárminisztériumnak otthont adó Kossuth téri épület felújítása, melynek során helyreállítják az eredeti állapotát.
Ipari örökség – az új Közlekedési Múzeum jóval több lesz, mint kiállítótér A közel százhúsz éves intézmény formai és tartalmi megújulása egyben az eredeti koncepcióhoz való visszatérést is jelenti: a jelen és a jövő technikai vívmányait éppúgy be fogja mutatni, mint alapításakor tette. Lapszemle.
Tűzijáték, az elmaradhatatlan Úgy hozzátartozik az ünnephez, mint a bejgli a karácsonyhoz vagy a sonka a húsvéthoz. Igaz, az eredetileg egyházi tartalmú Szent István-napi körmenet spirituális tartalmához meg éppen annyira nem kapcsolódik, mint az előbbiek Jézus születésének és kereszthalálának ünnepéhez. De még sincs augusztus 20. tűzijáték nélkül.
Ilyen volt a Csillagvizsgáló a Citadella helyén Tudta, hogy egykor a Gellért-hegy tetejéről közölték a pontos időt?
Ganz Ábrahám: egy svájci öntőmester, aki Buda díszpolgára lett 1863. augusztus 4-én Buda városa díszpolgárrá választotta Ganz Ábrahámot. A város a magyar ipar egyik legfontosabb szereplőjét tüntette ki e címmel, aki nemcsak a vasútnak gyártott kerekeket, hanem a városban is számos épülethez készített kiváló vas alkatrészeket.
Megszépül a Corvinus Egyetem Az Ybl Miklós tervezte főépület tetőrészeinek rendbetétele már régóta esedékes volt.
Ki mászott fel Will Smith előtt a Lánchídra? A Lánchíd láncai pár napja Will Smith akciója miatt a világ figyelmének középpontjába kerültek. Azonban 170 évvel ezelőtt más miatt kerültek a figyelem középpontjába a láncok.
Emlékszik még az Osztapenkóra? Egykor egyszerű útkereszteződés volt itt, majd Osztapenkó hatalmas szobra jelezte Budapest nyugati kapuját. A környék mai is a főváros nagy nyugati csomópontjának számít, immár külön megnevezés nélkül.
Sorban a negyedik – a Hunyadi téri vásárcsarnok felújításáról Restaurálják a Hunyadi téri-vásárcsarnok homlokzatát, Czigler Győző finom építészeti díszei 2019-re lesznek láthatóak ismét.
Visszakerült a helyére József nádor szobra Némi restaurálást követően újra a róla elnevezett téren látható a „legmagyarabb Habsburg” szobra. Igaz, a tér átalakítása még javában zajlik.
Baross tér – Méltó a tér Baross Gáborhoz? 170 éve született a Vasminiszter, és ötven éve tették tönkre a róla elnevezett teret.
Jókor érkezett Lang Adolf – a budapesti nagyépítkezések kezdetén Andrássy úti villákat, budapesti bérházakat, fővárosi és vidéki középületeket tervezett Lang Adolf, aki 170 éve, 1848. június 15-én született.
Százhetven éve kezdődtek a népképviseleti választások 1848. június 14-én kezdődtek meg az első népképviseleti országgyűlési választások Magyarországon.
Évszázadok óta sétatér a Váci utca Felújítják a Váci utcát, ami már kétszáz éve is Pest kedvenc korzója volt.
De ki volt Maderspach Károlyné? Tudta, hogy miért viseli egy ruszkabányai vasgyáros és hidász feleségének nevét egy XI. kerületi utca?
Mindig szerették a kutyások a Városligetet A Városliget a kezdetektől az állattartó, kutyás közönség kedvelt helyszíne volt. A Liget Budapest blogja ennek történetét mutatja be.
A Blaha története a kezdetektől a felújításig Az év végén kezdődik a Blaha Lujza tér rekonstrukciója, amely várhatóan 2019 végére fejeződik be. A projekt egyik fő célja, hogy a Blaha közösségi térré alakuljon. De hogyan alakult a tér története az elmúlt évszázadban?
Az első felelős magyar kormány évfordulóját ünnepeljük Százhetven éve, 1848. április 7-én írta alá V. Ferdinánd király az első független, felelős magyar kormány kinevező iratát.
A Gellért-hegy barlangja Tudta, mire használták a Gellért-hegy oldalában a barlangot? A 19. és a XX. század fordulójának Budapestjéről azt gondoljuk, hogy egy maihoz hasonló modern világváros volt, ahol villamosok csilingeltek a magas, többemeletes házak között a kövezett utcákon. Azonban a korabeli fotókat nézegetve előtűnnek olyan képek, amelyek a városnak teljesen más arcát mutatják, néha egészen meglepő helyekről.
A magyar zászlót és címert ünnepeljük A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták.
Itt egy dagerrotípia egy '48-as nemzetőrről! A Magyar Nemzeti Múzeum kiállított egy '48-as nemzetőrről készült ős-fotográfiát.
Március 15-e Budapesten: másfél évszázad képei Azt mindenki fújja kisiskolás korától kezdve, hogy mi történt Pesten azon a bizonyos 1848. évi március 15-én. De mi történt azután, a következő években? Mióta és hogyan emlékezünk meg a forradalom napjairól?
Szálló a „gavallérsarkon”: az Astoria története A háború előestéjén, 1914. március 14-én nyílt meg az Astoria. A Hikisch Dezső és Ágoston Emil tervei alapján épült szálló falai a XX. századi magyar történelem számtalan emlékét őrzik. Krúdy Gyula, Károlyi Mihály, a Motorvilág magazin vagy a Ki nyer ma? című rádiós vetélkedő egyaránt szerepet kapott az idén 104 éves Astoria Szálló életében.
Versenyben a budapesti Sziklakórház az Év Európai Múzeuma címért A budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum és a gyulai Almássy-kastély Látogatóközpont is bekerült idén az Év Európai Múzeuma díj 40 legjobbja közé. Az immáron 10 éve állandó kiállításként működő Sziklakórház történetiségével és autentikus, hamisítatlan környezetével mutathat újat.
A 200 éve született Görgei Artúrra emlékeznek A magyar kormány, mintegy 130 millió forint támogatást biztosít a Görgei 200 című tárlat megrendezéséhez.
Így tervezett Duna-hidat a Lánchíd előtt egy magyar gróf és egy angol mérnök A tervek szerint idén elindul a Lánchíd és az Alagút felújítása. A Lánchíd, Budapest jelképe, talán legfontosabb épülete a külsejében nem, de néhány fontos elemében megváltozik, megújul. Most induló sorozatunk a Lánchídhoz kapcsolódó érdekes történeteket mutatja be.
Zsolnay-kút lesz a József nádor téren – A herkulesfürdői alkotás másolata A belvárosi József nádor teret nemsokára két szökőkút fogja díszíteni a február elején ismertetett városfejlesztési tervek szerint. Az egyiket a Herendi Manufaktúra Zrt., míg a másikat a pécsi Zsolnay-gyár készíti. Míg a herendi gyár terméke egy kortárs iparművészeti alkotás lesz, addig a pécsi gyár szökőkútja annak a százharminc éves kútnak a másolata, amelyet eredetileg a dél-erdélyi Herkulesfürdőn helyeztek el.
Így épült meg a Várhegy alatti Alagút A Lánchíd helyét hosszas előkészítő munka alapján határozták meg. Az akkori hídépítési ismeretek alapján Pest és Buda területén egyedül itt lehetett hidat építeni, ám szerencsétlen körülmény volt, hogy Budán a híd egyenesen a Várhegynek vezetett. Ezt a problémát orvosolta az Alagút, amit 165 éve kezdtek el építeni.
Keretek között – a '60-as évek művészete Érdekes korszak az 1960-as évek a magyar kultúrában: már nem a szocialista realizmus az egyetlen elviselt művészeti irányzat, a cenzúra tűrőképessége nagyobb, és több területen is tapasztalhatók az oldódás jelei.
Kétszáz éve született Görgey: kétszer lett Budán lovas szobra Neve sokáig szitokszóként hangzott, 1935-ös rehabilitálásakor Horthy Miklós avatta fel a lovas szobrát, amelyet a háború után beolvasztottak a Sztálin-szoborba. A rendszerváltás után újra szobrot kapott a budai Várban a sokáig árulónak tartott Görgey Artúr honvédtábornok.
„Itt van a város, vagyunk lakói…” – Cseh Tamás 75 Január 22-én nemcsak a magyar kultúrára emlékezhetünk: ez a nap egyúttal Cseh Tamás születésnapja is. Idén lenne 75 éves, és már 9 éve annak, hogy elhunyt. Az évforduló kapcsán összeszedtük, milyen kapcsolata volt a „dalnokként” emlegetett előadónak Budapesttel.
Brein Ignác és a két török A kétszázharminc éve született Brein Ignác építőmester legismertebb munkája már a maga korában is a mai Deák tér 1. szám alatt álló klasszicista bérház volt, amit az ötvenes évek területrendezésének, a tér északi kiszélesítésének nyitányaként bontottak le.
Ilyen volt a régi, havas Budapest Esett egy kis hó végre. Hólapátolás előtt vagy után, vagy amíg teljesen el nem olvad, nézegessen képeket: milyen volt itt a régi teleken, Pesten és Budán!
Rómaiak, ÁVH, MDF és irodabiznisz: a Radetzky laktanya sűrű története A rómaiaktól a Monarchia hadseregén és az ÁVH-n át az MDF-ig és a vitatott irodaháztervekeig. Olvassa el nálunk a Radetzky laktanya történetét!
Százötven éves a posta Kerek évfordulót ünnepel idén a Magyar Posta. Tartsanak velünk, korabeli fotók segítségével idézzük fel az elmúlt másfél évszázadot, a királyi postától a liberalizált postai szolgáltatásokig!
A Nagy Fa – egy legenda a Vár tövében A neve, ilyen egyszerűen, de mégis indiánosan tekintélyt parancsolóan: a Nagy Fa. A legtöbben így ismerik azt az ősöreg japán akácot, amely a budai várlejtőn, a Déli rondella tövében nő.
A kegyesrendiek Pesten: 300 éves a piarista oktatás és a gimnázium A piarista rend négy tagja nem sokkal a török háborúk és kuruc szabadságharcok után, 1717 októberének végén érkezett meg Pestre, a belvárosi templom szentélyének sarkában álló rozzant házikóba. Hogyan jutottak el a piaristák egy kis viskóból a modern oktatási központig Pest belvárosában?
Régi emlékképek: Budapest őszi fényben Vannak városok, amelyeknek különösen jól áll egy-egy évszak. Mondjuk Rómának a tavasz, Salzburgnak a tél. És Budapestnek? Szerintünk az ősz. Nézegessenek régi őszi képeket a fővárosról!