Keresés az archívumban

Erzsébet, István, János, László, Margit: a modern fővárosi kórházak születése A közelmúltban jelentették be, hogy a kormány az Egészséges Budapest Program keretében felújíttatja a kórházi várótermeket, illetve a rendelőintézeteket. Cikkünkben annak jártunk utána, mikor és hol épültek a fővárosban a betegellátást szolgáló első modern közkórházak. Írásunkból az is kiderül, hogy a magyar építészek felkeresték a korszerű külföldi kórházakat, és tanulmányozták azok működését, mielőtt nekifogtak a tervezésnek.

Harminc éve távolították el a vörös csillagot az Országház tetejéről Az Országház Budapest egyik jelképe. A 96 méter magas kupola tetején közel 40 évig égett az elnyomó szocialista rendszer jelképeként a vörös csillag, amelyet 30 éve szereltek le.

Az 5-ös metró első szakasza 10 éven belül kész lehet Az elmúlt hetekben ismét egyre több szó esik az ötödik metróvonalról. Ez a gyorsvasúti vonal annyiban térne el a korábbi budapesti metróktól, hogy a város északi és déli részén meglévő HÉV-vonalakat kötné össze egy, a város alatt húzódó alagútban.

Budapesti napló – A kétarcú város: tízezrek éltek pincelakásokban a XIX. században Lakhatás. Az egyik legfontosabb kérdés Budapest életében ma is, és aki csak egy kicsit is ismeri a főváros történetét, az tudja: egyáltalán nem új keletű problémáról van szó. Eheti lapszemlénkben olyan cikkekből válogattunk, amelyek arról tanúskodnak, milyen lakáskörülmények között éltek a pesti polgárok 50, 100 vagy 150 éve, és milyen lépéseket tett a főváros a mindenkori mennyiségi és minőségi lakáshiány enyhítésére.

Új megvalósíthatósági tanulmány készül a római-parti védműről A Városháza szakítana azzal a korábbi koncepcióval, amely a Duna közvetlen közelébe helyezné át a római-parti árvízi fő védvonalat. A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében új megvalósíthatósági tanulmány készül a védműre, ami magában foglalja a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon meglévő védmű fejlesztését is.

Ma 120 éve nyílt meg a Budai Vigadó – Bállal ünnepelték meg az épület átadását Régi vágyuk teljesült a budaiaknak 1900 januárjának végén, amikor végre megnyílt a régóta vágyott vigadójuk. De milyennek látták a budai polgárok kulturális igényeinek kielégítésére készült épületet 120 évvel a lapok tudósítói? Hogyan számoltak be a főváros legújabb palotájának átadásáról a korabeli újságok? Visszautaztunk az időben, és ennek jártunk utána.

Száz éve viseli Blaha Lujza nevét Budapest emblematikus tere Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja, amelyen naponta több százezer ember halad át. Metró és villamos találkozik itt, a Rákóczi út belvárosi sztrádaként határolja. Mindenki ismeri, de kevesen szeretik. Pedig él, lüktet, folyton változik, együtt a várossal. Ilyen a „mi Blahánk”, amely száz éve, 1920-ban kapta meg Blaha Lujza, „a nemzet csalogánya”, a Népszínház sztárja nevét.

Budapesti napló – A kávéházak ellen tiltakoztak a pesti polgárok A kávéházak olyan vitathatatlanul hozzátartoznak Budapest kultúrtörténetéhez, hogy a fenti cím elolvasásakor joggal feltételezhetjük: csak valami abszurd viccről lehet szó. Pedig volt olyan év a város történelmében, amikor dühödt olvasói levelek sora érkezett a Pesti Hírlaphoz azt követően, hogy a kávéházak megnyitásáról hírt adott. Hogy mikor és miért történt ez, kiderül a heti lapszemlénkből.

A Városházára költözik a Budapest Galéria, felújítják a Merlin Színházat A Városháza Gerlóczy utcai épületszárnyában kap helyet a Budapest Galéria és az idén elkezdik felújítani a Merlin Színházat.

Budapesti orvos is mentette a Titanic túlélőit – Sokáig hősként ünnepelték a Carpathián szolgáló magyart Mindenki hallott már a Titanic tragédiájáról, azonban csak nagyon kevesen tudják, hogy egy magyar orvos, bizonyos dr. Lengyel Árpád volt az egyik megmentője a Titanic 705 túlélőjének. A 108 évvel ezelőtti katasztrófa után a magyar orvost hősként ünnepelték. Ennek köszönhetően az 1900-as évek elején két magyar orvos nevét ismerte az egész világ, Semmelweis Ignácét és Lengyel Árpádét. Míg azonban Semmelweis Ignácról ma is mindenki tudja, ki volt, Lengyel Árpádról megfeledkeztünk, holott története nagyon is méltó a figyelmünkre.

Létrejön a Budapest Fejlesztési Központ A Budapest Fejlesztési Központ a kormányzati Budapest-politika szakmai műhelye lesz, amelynek feladata többek között a városépítésben való közreműködés, a budapesti közlekedéstervezési, várostervezési munka elvégzése és a fővárosi önkormányzattal való együttműködés lesz.

Veszélyben van-e Wekerletelep varázsa? – Sok lakó megsérti a műemlékvédelmi szabályokat Bár csak 70 évvel ezelőtt csatolták hivatalosan is Budapesthez, ma a főváros egyik leghangulatosabb kertvárosának számít a száz éve épült Wekerletelep. Mindenki azonnal beleszeret, aki egyszer arra téved. De mitől ennyire szerethető, és mit lehet tenni azért, hogy a varázsa meg is maradjon?

A művészeti anatómiától a mozaikokig – 120 éve született Barcsay Jenő festőművész Barcsay Jenő magyar festő, grafikus, művészpedagógus 120 éve született. Munkássága a XX. századi magyar képzőművészet értékes darabja. A Művészeti anatómia című könyvét több világnyelven, számos alkalommal kiadták. Budapesten két, mozaikban megfogalmazott alkotása mutatja, hogy kisebb méretű festményeinek képalkotási elveit a monumentális felületeken is ugyanúgy tudta érvényesíteni.

Újragondolt állomás – Ötven éve kezdődött a Déli pályaudvar átépítése A Déli pályaudvar sajnos ma egyáltalán nem úgy néz ki, ahogy azt tervezésekor elképzelték. Pedig 50 évvel ezelőtt, amikor a munkagépek elindultak, a tervrajzokon egy elegáns, XX. századi pályaudvarként álmodták újra az akkor már 110 éves állomást. Igaz, egyesek szerint már akkor is felesleges volt a beruházás.

Budapesti napló: A hét, amelyen gyászba borult a főváros „Hölgyeim, uraim, ma egy kis mókával szerettem volna szórakoztatni önöket ...de ma... hogy mondjam... nagyon rossz híreket kaptam valakiről... aki szívemhez nagyon közel... egy bohócnak nehéz ilyesmiről... az ember csak dadogni tud és sírni... Pozsony, Kolozsvár, Nagyvárad...Nagyérdemű közönség, mai előadásom elmarad” – írja Szenes Béla 1920. január 18-án a Pesti Hírlap azon rovatában, ahol a vicces írásokat közölték. Így érezte magát e sorok írója is a soron következő lapszemle összeállításakor, amely arról a hétről szól, amikor 1920-ban és 1945-ben is gyászba borult Budapest.

75 éve robbantották fel a budapesti Duna-hidakat A II. világháború hihetetlen pusztítást okozott az országban. A halottak százezrei mellett az épített környezetben is jóvátehetetlen károk keletkeztek, a fővárosban romhalmazzá vált számtalan értékes épület. A budapesti Duna-hidak sem menekültek meg.

Csipkerózsika vára – Sokan bírálták felépítésekor a ma 155 éves Pesti Vigadót Ma 155 éve nyitotta meg kapuit a Duna-korzón a romantikus építészet egyik gyöngyszeme, a Pesti Vigadó. Feszl Frigyes keleties stílusú, monumentális épülete sok kritikát kapott a kortársaktól, de a társadalmi, kulturális és zenei élet központjaként a polgárosodó Pest, majd a rohamosan fejlődő Budapest emblematikus helyszíne, a polgári eszmény, az előkelőség szimbóluma lett.

45 éve zuhant le a Malév Berlinből hazafelé tartó repülőgépe Ferihegyen Pár napja írtunk itt a PestBuda oldalán az első magyar repülőgépről és az első magyar pilótáról. 45 éve sokkal szomorúbb napja volt a magyar repülésnek, ugyanis egy Malév-gép leszállás közben lezuhant Ferihegyen.

Budapesti napló – Háborút és békét, ínséget és luxust is hozott a fővárosnak a január Mennyit változik Budapest huszonöt év alatt? És hogyan alakult át az elmúlt 150 évben? Formabontó lapszemlénkben különböző korokba kalauzoljuk az Olvasót, amelyeket csak huszonöt év választ el egymástól. A korabeli lapok írásaiból szemezgetünk, hogy megtudjuk: milyen fejlesztések voltak napirenden, hogyan éltek a főváros lakói, és milyen kisebb-nagyobb ügyek foglalkoztatták a pesti polgárokat az év ugyanezen időszakában. Időutazásunk 1870-ben indul, állomásai az 1895-ös, 1920-as, 1945-ös, 1970-es és 1995-ös év. Nem csak 25 év: világok választják el ezeket a dátumokat egymástól. Szubjektív válogatásunk nem törekszik teljes körű elemzésre: Budapest történetének egy újabb, izgalmas keresztmetszetét kívánjuk bemutatni, nagy ívű tervekből, napi hírekből, pletykákból összekeveredő pillanatképek sorozatát. Egy olyan napló lapjait, amelyet a város polgárai közösen írtak és írnak ma is. Ezért arra bátorítjuk az Olvasót, keresse a párhuzamokat a mai Budapesttel, és ahol mi abbahagyjuk, folytassa ott ő a történetet, érkezzen meg a jelenbe, sőt gondolatban utazzon tovább, és képzelje el, mennyit fog változni a város a következő 25 évben. És főleg: milyen irányba?

Felújítják a pasaréti ferences templomot A Pasaréti Páduai Szent Antal Ferences Templomot a hozzá tartozó rendházzal és a könyvárral együtt kibővítik, korszerűsítik, valamint új közösségi tereket hoznak létre.

Kezd előbújni az állványzat mögül az Irgalmasrendi Kórház új tömbje a Margit hídnál Bár az épületen még bőven van mit csinálni, a Frankel Leó út felőli részén már szépen látható az új homlokzat. Helyzetkép a helyszínről.

Budapesten is volt nyitható híd London jellegzetessége a Tower Bridge, amelynek középső nyílása felnyílik, ha hajó halad át alatta. Hasonló hidak sok helyen találhatók, például Hollandiában és Szentpéterváron is. Egykor Budapesten is volt egy olyan állandó híd, amely felnyílt, ha hajó közeledett.

Felújítanak több budapesti vasútállomást – A MÁV 2023-ig szóló programot indított Látványos változáson esett át a közelmúltban több budapesti vasútállomás a MÁV felújítási programjának köszönhetően, így a Keleti pályaudvar, a Déli pályaudvar, Zugló, Kőbánya-Kispest és Kőbánya-alsó. A munkálatok több helyszínen az idén is folytatódnak, de a vasúttársaság szerint már mostanra is érzékelhetően javult az utasok komfortérzete.

A legrégebbi budapesti húsáruda – Ma is működik Brauch Ferenc egykori ferencvárosi üzlete Aki manapság a ferencvárosi Mester utcán sétál, tapasztalhatja, hogy bontási munkálatok folynak a 29. számú egyszintes épület körül. Egy most is működő hentesbolt mellett és mögött ódon gyárépület falai tűnnek el, de a vásárlók még zavartalanul vihetik haza a friss hús- és hentesárut, a kiszolgálóhelyiség pedig szinte tökéletesen őrzi a régi századfordulós hangulatot. Vajon kié lehetett ez a bolt, és meddig marad meg az épület?

A Lánchídon szombattól nem hajthatnak át turistabuszok és teherautók Szombattól nem hajthatnak át a Lánchídon turistabuszok és teherautók. A korlátozás az 5 tonnánál nehezebb járműveket érinti, a tilalom a BKK menetrend szerint közlekedő járműveire nem vonatkozik. A Lánchíd állapota indokolja, hogy minél hamarabb elkezdődjön a felújítás.

Százezerek érkeznek szeptemberben Budapestre – Templomokat és más épületeket újítanak fel az Eucharisztikus Kongresszusra Idén szeptemberben Budapesten tartják meg az egyik legjelentősebb egyházi világeseményt, az olimpiákhoz hasonlóan négyévente megrendezett Eucharisztikus Kongresszust. Több százezer külföldi vendég érkezik egyszerre majd a rendezvényre, amely óriási lehetőség arra, hogy bemutassuk a főváros barátságos, emberközeli arcát, a korunkra jellemző tömegturizmusnál lényegesen mélyebb élményeket kínálva.

Ezek voltak a legolvasottabb cikkeink 2019-ben a pestbuda.hu-n! Összegyűjtöttük a 2019-es évben megjelent legnépszerűbb cikkeinket. Tartsanak velünk 2020-ban is!

A híd, amely életet vitt a lezárt Duna-ágba Csepel 1950-ig nem volt része Budapestnek, sőt 1924-ig egy gát zárta le a Duna-ágat, azaz csak szárazföldi úton, kerülővel lehetett elérni Budapestet, ami az itt élő termelőket hátrányosan érintette. Másrészt a lezárt Soroksári-Duna-ág mocsaras vize egészségtelen volt. Ezen segített az 1924. december 20-án átadott Gubacsi híd.

Időutazás a II. világháború előtti utolsó békeévek Magyarországára A Magyar világ 1938–1940 című kiállítás pillanatképet ad a II. világháború előtti utolsó békeévek Magyarországáról. A tárlat a korszak politikai, társadalmi és művészeti életét mutatja be interaktív eszközökkel úgy, ahogy azt az adott kor emberei látták és átélték. Beléphetünk az egykori kávéházba, moziterembe, szavazófülkébe.

Egy méltatlanul elfeledett építész nyomában – 145 éve halt meg Diescher József A történelem szeret csak a nagyokkal foglalkozni, akik valami újat vagy grandiózusat alkottak. Amikor a XIX. századi építészetre gondolunk, akkor is a leghíresebb mesterek szoktak az eszünkbe jutni: leginkább Hild József, Ybl Miklós vagy Lechner Ödön. Holott rajtuk kívül számtalan jeles alkotó volt, akik formálták Budapest arculatát. Egy ilyen (szinte elfeledett)építész volt Diescher József is, akinek idén van halálának a 145. évfordulója. Cikkünkkel az ő életének és munkásságának kívánunk emléket állítani.

Anonymustól a Kőkedvesig – Legendás szobrokat alkotott a 75 évvel ezelőtt elhunyt Ligeti Miklós Ligeti Miklós a XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb tehetségű magyar szobrásza volt. A 75 évvel ezelőtt elhunyt művész munkássága egyesíti a szobrászat több évszázadra visszanyúló klasszikus hagyományait a XX. század hajnalán kedvelt művészeti irányzatokkal, így az impresszionizmussal, a szimbolizmussal és a szecesszióval. Ligeti fő műve az Anonymus-­emlékmű, a Városligetben található alkotás, amely a magyar főváros egyik legkedveltebb szobra.

Bejártuk a parlament Kossuth téri új irodaházát Historizáló, 1928-ban tervezett, de 2019-ben készült homlokzat mögött egy vadonatúj, modern, hatemeletes épület a Kossuth téren, a metróbejárat fölött. A neve: Szabad György Irodaház. A parlament alkalmazottai 2020 januárjában vehetik majd birtokba új munkahelyüket, mi azonban már most bejárhattuk az épületet a pincétől a padlásig, pontosabban az Országházba vezető alagúttól a panorámakilátást nyújtó tetőteraszig. Tartsanak velünk!

Az elvesztett Baross tér – 50 éve készült el a Keleti pályaudvar előtti közlekedési csomópont A Baross tér Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja. Két metróvonala van, autóbusz- és trolibusz-végállomásai, fontos átszállóhely. A tér mai csomópont jellegét 50 éve nyerte el, de nem biztos, hogy jól jártunk az új megoldással.

Fedél alatt a Biodóm – Tavasszal lezárul a Pannon Park szerkezetépítése A Fővárosi Állat- és Növénykert új területein épülő Pannon Park és benne a Biodóm 2021 végén nyithatja meg kapuit a közönség előtt. A nagyszabású beruházás jelenleg 75 százalékos készültségi szinten van.

Megkezdődik a Rákosmenti Sport- és Rendezvénycsarnok építése Multifunkcionális sportcsarnok épül a XVII. kerületben, amely egyszerre lesz alkalmas mind a versenysport, mind pedig a tömegsport, valamint egyéb rendezvények befogadására is. A létesítmény külső megjelenésében is egyedi, megújuló energiával működő „zöld” épület lesz.

Melyiket a kettő közül? – Kiújult a vita az új Duna-hídról Senki sem vitatja, hogy Budapesten új hídra lenne szükség. De hol is íveljen át a Duna fölött? A már évtizedekkel ezelőtt is fölmerült lehetőségek közül a Galvani utca nyomvonalába tervezett hidat vagy az Albetfalvai hidat kellene-e megépíteni? Mi szól az egyik, és mi a másik híd mellett?

Évezredek a talpunk alatt – Feltárások a Budai Irgalmasrendi Kórház udvarán Régmúlt korok kavalkádja, a békés mindennapok és drámai történések nyomai kerültek elő a Budai Irgalmasrendi Kórház udvarán folytatott feltárás során – írja a regeszet.aquincum.hu oldalra Fényes Gabriella, a Budapesti Történeti Múzeum régésze. Az ő írását közöljük a kutatásról.

Felépül az atlétikai stadion – Budapest fejlesztéséről egyeztettek a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában A legfontosabb budapesti fejlesztéseket vitatták meg a kormány és a Városháza képviselői a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tegnapi ülésén. Eldőlt, hogy lesz Budapesten atlétikai világbajnokság és megépül hozzá a stadion, de a szuperkórházzal, a Liget-projekttel, a Galvani-híddal és az állatkerti biodómmal kapcsolatban még maradtak vitás kérdések.

Különleges, egyedi festésű kocsi érkezett a Gyermekvasútra Felújították a Gyermekvasút egyik téli kocsiját, amely egyedi, formabontó festést kapott. A jármű teljes külsejét borító grafika a kisvasutasok életét mutatja be.

Egy eltűnt világ szobrai – Hangulatos köztéri alkotások díszítették egykor a Döbrentei teret A Döbrentei tér az Erzsébet híd budai lejárójával most a város egyik közlekedési csomópontja. A Döbrentei Gáborról elnevezett közterület pontos elhelyezkedését a keresztül-kasul futó, kanyargó felüljárók között nehéz ma pontosan meghatározni. A területen 1945 előtt egy egészen más hangulatú park terült el, amelyet szobrok is díszítettek.

Egy kevésbé sikeres Ikarus története A kis, 405-ös Ikarusok 25 éve kezdtek el utasokat szállítani a fővárosban, de sajnos nem öregbítették a patinás márka hírnevét. Amikor megjelentek, olyannak tűntek, mintha a normál buszok összementek volna a mosásban.

Európa legszebb téli városának nevezték Budapestet Budapestet a téli időszak legszebb európai városának nevezte nemrég a CNN amerikai hírcsatorna. Tíz dolgot ajánl, amelyeket nem szabad kihagyniuk az ide látogatóknak.

II. Rákóczi Ferenc emlékezete Budapesten A magyar Országgyűlés egyhangú szavazással, 2018. novemberében a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé történő megválasztásának 315. évfordulója alkalmából. Az emlékév végéhez közeledve betekintést nyújtunk a vezérlőfejedelem életébe, és ismertetjük budapesti emlékezetét, valamint szobrászati ábrázolásait.

Vasúti jegy a postán Százharminc évvel ezelőtt, 1889. év végén az állami vasúttársaság, a MÁV vezetősége és a minisztérium jelentős problémával küzdött. Túl sokan akartak jegyet vásárolni, és az állomásokon egyszerűen nem volt elég jegyárusító hely.

A Fácán vendéglő igaz története – A Gestapo, majd a hírszerzés is birtokba vette a zugligeti üdülőtelepet Budapesten számos híres étterem és fogadó működött az elmúlt századokban, de mind közül a zugligeti Fácán vendéglőt tartották az egyik legkellemesebbnek. Krúdy Gyula a Nagy kópé című regényében a város legszebb mulatóhelyének nevezte, de már az 1800-as évek elején is számos előkelőség járt ide mulatni. Megfordult itt Kossuth, Petőfi, Toldy Ferenc, Barabás Miklós, Bajza József és sok más híresség.

25 éve hivatalosan is létezik az Egérút Budapesten Dél-Buda közlekedését sokáig egy nagyon szűk folyosó szolgálta ki. A Petőfi hídra vezető utak és maga a Petőfi híd vitte a hátán szinte a teljes országos közúti forgalmat a Dunántúl és az ország keleti része között. Az 1990-es években évtizedes előkészítés után új útvonalat terveztek a közlekedésszervezők. Ám az utolsó pillanatban hiba csúszott a gépezetbe.

A régi budai városháza épülete nyerte az idei Budapest Építészeti Nívódíjat ​A Budapest Építészeti Nívódíj idei nyertese a régi budai városháza, azaz a Bölcs Vár műemléki rekonstrukciója lett. Az egykori városháza szépen felújított épületében az értékmegőrzés és értékteremtés is példás, követendő módon valósult meg.

Sportközponttal bővül a budai Szent Imre Gimnázium A Wälder Gyula tervezte Villányi úti neobarokk palota belső átalakításával is együtt jár majd, hogy a Szent Imre Gimnázium udvarán felépül az új, mintegy 3700 négyzetméteres sportközpont.