Az egykori, több épületből álló zugligeti Fácán nem csupán vendéglő volt, hanem varázslatos üdülőhely is. Népszerűsége a kezdetektől egészen az I. világháborút követő időkig töretlen maradt, majd gazdag múltja lassan feledésbe merült. Ma már sokak számára leginkább csak a neve ismerős, annak ellenére, hogy a vendéglőiről is híres hajdani üdülőtelep több régi épülete ma is áll.

Az évtizedek óta elhanyagolt Fácán életében idén nagy változás történt: a Hegyvidéki Önkormányzat a kormány segítségével megújíthatta az egykori üdülőtelep egyik épületét, s abban a zugligeti iskola kapott helyet. A funkcióváltást és az építkezést a 2013-ban elfogadott Normafa-törvény tette lehetővé.

A Fácán üdülőtelep egyik épülete az 1920-as években, képeslapon. Ebben működött a híres Fácán vendéglő azt követően is, hogy az épületet Horthy-villaként kezdték emlegetni. Ezt a házat alakították iskolává 2019-ben (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

Az egykori Fácán vendéglő felújított állapotában, amelyet jelenleg a Zugligeti Általános Iskola felső tagozatosai használnak (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

De melyik is ez az épület a több közül? A sajtóban, az iskolaavatásról szóló cikkekben sok helyen nem egészen helytálló információk jelentek meg: több helyen olvashattuk azt a téves tájékoztatást, miszerint az iskola a Hild József által tervezett, 1856-ban felépített épületben kapott helyet. Ám ez nem felel meg a valóságnak, a Hild-féle U alakú üdülőszálló a most felújított épület mögötti területen áll, egyelőre romos állapotban, de már megkezdődött a renoválása. Így remélhetőleg nem kell már sokat várni a teljes terület megszépüléséig.

Az 1856-ban megépült Hild-féle szálló egyik oldala az 1950-es években (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A Hild-féle szálló napjainkban. Az épület felújítása már megkezdődött (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

A félreértéseket az okozza, hogy a Fácánt sokan egy épületnek gondolják, pedig e nevet a helyszínre, az üdülőtelepre, s az ott működtetett vendéglőkre is használták.

Sajnos a régi újságok és képeslapok is következetlenül használják a helyre vonatkozó szavakat, ilyenek többek közt a „Fácánhoz vendéglő”, „Fácán Nagyvendéglő”, „Fácán üdülő telep”, „Fácán telep”, „Fácán fogadó”, „Fácán vendégfogadó”, „Fácán-terasz”, „Fácán udvar” és még sorolhatnánk.

Ez a rengeteg név jól mutatja, hogy a Fácán nem egyetlen épületet jelölt, hanem egy területet, amelyen több épület volt, köztük vendéglők, szállók, mulatóhelyek, szolgálati lakások, sétálóutcák, de kertek, szőlőlugasok és természetesen erdőség is. Már a XIX. század közepén írt újságcikkekből is kiderül ez, például a Vasárnapi Ujság 1866. május 13-i lapszámból, amelyben ezt olvashatjuk: „Vagy gyalog, vagy hintón, mindegy, de elvégre eléred a „fáczánt", balról az első kis gyarmatot, mely több vendéglőből s nyaralócsoportokból áll.”

A korabeli térképek is több épületet jelöltek a területen már az 1850-es években is, de évtizedekkel később, az 1920-as évek elején is több újságban is így írnak róla. Az Est 1924. június 29-i lapszámában így fogalmazott a cikkíró: „Fácán Zugligeti Üdülőtelep, melynek éttermei és teraszai […] ma Budapest egyik látványossága és a főváros legszebb és legkellemesebb nyaralóhelye.” Ezért talán a Fácán üdülőtelep vagy a Fácán udvar a leginkább helytálló megnevezés.

Félreértésre adhat okot még az is, hogy Budán a II. kerületi Medve utcában is volt egy Fáczán vendéglő, így aki a régi újságokban kutakodik, többször belefuthat ebbe is. A mostanában sokat használt Fácános szó is csak azért jött létre az 1990-es években, hogy a közel 20 holdas területet, amelyet a Zugligeti út – Béla király út – Csermely út határol, egy néven lehessen említeni és kezelni.

     

A Fácánról egy 1873-as térkép. Jól látható, hogy már ekkor is sok épületből állt. Jól kivehető a vastag U alakú Hild-féle szálló, de a vékony U alakú régi majorsági épület, a 4 különálló emeletes szálló és a most felújított Horthy-villa helyén lévő egykori vendéglő épülete is és a további kiszolgálóépületek (Fotó: Mapire – Történelmi Térképek Online)

A Hild-féle U alakú klasszicista üdülőszálló (Fotó: Wikipédia/Fácános)

A Fácán elődjének története egészen az 1700-as évek közepéig nyúlik vissza, mivel az egyik legkorábbi, 1760-ban készült, Zugligetet ábrázoló térképen már megtalálható a Fácán területén egy majorsági épület. Erről a Jáger Henrik-féle majorról azonban nem rendelkezünk több információval. 1806-ban új tulajdonosa lett a majornak, nevezetesen Krammer József tisztiorvos, majd 1830-ra már Riegler Ignác, budai szappanfőző mester birtokolta a terület.

A fent említett Jáger-féle majorban tehát – többszöri tulajdonosváltás után – kezdett el működni a Fácánhoz címzett vendégfogadó, ami időközben újabb és újabb épületekkel bővült, így a XIX. század végére már kiterjedt vendéglő- és üdülőkomplexummá vált, ahogy a fentebb lévő térkép is mutatja. Maga a Fácán elnevezés valószínűleg az 1830-as években jöhetett létre, amivel az akkori tulajdonos utalni akart arra, hogy ezen a területen volt egykor Mátyás király vadaskertje, és úgy tartották, hogy Mátyás előszeretettel vadászott itt fácánokra.

Az ingatlan nagyobbik, északi részén mindig is erdő volt, a déli, Béla király út felőli részén pedig szőlő, gyümölcsös és rét, ami a képeken is látható. A majorságból kialakult vendéglő hamar közkedvelt helye lett a budai és pesti polgároknak. A megnövekedett bevételeknek köszönhetően 1856-ban az akkori tulajdonos felkérte a korszak neves és sokat foglalkoztatott pesti építészét, Hild Józsefet, hogy tervezzen egy nagy méretű, emeletes üdülőépületet.

A híres Fácán fogadó építészetileg egy igen érdekes U alaprajzú, klasszicista, körben árkádos-loggiás épület volt, amely a létesítése idején igen tekintélyesnek számított a Hegyvidéken. A legismertebb verzió a köztudatban az, hogy ez az 1856-ban felépített, Hild József által tervezett épület lett a korábbi Fácán vendéglő utódja, és innentől ezt nevezzük Fácán Nagyvendéglőnek.

Azonban ezt az elgondolást téves információkra alapozták, például a Vasárnapi Ujság már idézett 1866-os cikkére, amelynek illusztrációjaként megjelent egy rajz azzal a címmel, hogy „A fáczán vendéglő”.  Innentől kezdve minden forrás erre a képre hivatkozott, és innen vette mindenki, hogy Hild épülete a vendéglő. Azonban ez a kép máshol is megjelent 1866-ban, Theodor Gettinger „Ungarns Haupstädte Pest-Ofen und deren Umgebungen” című munkájában, ahol Das Auwinkel címet kapta, ami annyit tesz: Zugliget.

Azt nem tudni, hogy ez volt-e a forrása a Vasárnapi Ujságnak, vagy fordítva, de a Zugliget elnevezés jobban illik a képhez, mivel a rajta látható közel 8 épületből csak 2 épület tartozott a Fácánhoz. A Hild-szálló azonban annyira kiemelkedett a legtöbb grafikából és képeslapból, hogy ez megszemélyesítette az egész Fácánt, így ragadhatott rá a Fácán vendéglő megnevezés is.

Ehhez jön hozzá az is, hogy az épület külsőleg nem változott az elmúlt több mint 150 évben. Ezeknek az információknak az összesége érte el azt, hogy a Fácán vendéglő nevet sokan mind máig kizárólag ehhez az épülethez kötik.

Emiatt az illusztráció miatt alakult ki az a téves elgondolás, hogy a Hild József tervezte, szállóként üzemelő épület a vendéglő (Grafika: Vasárnapi Ujság, 1866. május 13.)

Mindezek ellenére elmondható, hogy nem ebben az épületben volt a korabeli híres vendéglő, legalábbis az éttermi része biztosan nem. Az eredeti, 1856-os tervrajzokon jól látható, hogy tágas étterem helyett a földszinten és az emeleteken is szobák találhatók, és azokon a fotókon és képeslapokon, ahol csak ez a Hild-féle épület látható, szinte kivétel nélkül üdülőszálló, gyógyszálló név szerepelt. Az épület valószínűleg az étterem vagy éttermek vendégeinek kiszolgálására épült fel, hogy a pesti és a budai közönség kellő kényelemben megszállhasson.

Hild József eredeti tervei 1856-ból. Új egyemeletes villaként szerepel a BFL adatbázisában, ahol nincs megemlítve a Fácán, így nehéz rátalálni (Fotó: Hungaricana – HU BFL – XV.17.a.303 – 71).

A Hild-féle Fácán Gyógyszálló az 1920-as években (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A Fácán területén működő étterem valószínűleg eleinte a régi majorsági épületben kapott helyet, majd erre a célra a közelben egy négyzetes alaprajzú, klasszicista, oszlopos tornácos teraszú vendéglőépületet húztak fel – vélhetően az 1840-es évek végén. Ennek a helyén ma az idén felújított és iskolává alakított neoklasszicista stílusú, Horthy-villának is nevezett épület áll.

Valószínűleg erről a négyzetes épületről számolt be a Budapesti Híradó 1847. április 29-i száma is: „A zugligetben a fáczánnál új pompás és igen kényelmes éttermet építettek, mi bizonyosan szaporítani fogja a vendégeket a budai hegyek azon legszebb vidékén; a nyári lakások már eddig is legkapósabbak voltak azon a helyen.”

Az épület érdekessége az volt, hogy mind a négy oldalán oszlopos tornác futott körbe, középen pedig egy nagy méretű, táncra is alkalmas terem volt. Zárójelben jegyezzük meg, hogy a stílusa miatt az is felvetődött, hogy ehhez is köze lehetett Hildnek, de ezt dokumemtumok nem  támasztják alá.

Korabeli fotókon is az látszik, hogy a most felújított épület (értsd Horthy-villa) helyén volt egy négyzet alapú oszlopos épület egy nagyobb terasszal, amely mellett kétoldalt lépcső vezetett fel. Ez a lépcső a legkorábbi térképen és illusztrációkon is jelezve volt egészen 1940-es évekig, de a mostani épület mellett is megtalálható a hatalmas szintkülönbség és egy feljáró.

A négyzetes klasszicista épület, amelyben a Fácán vendéglő működött. Az épület bal oldalán látható a lépcső, ami a későbbi átépítéseknél, térképeken és a képeslapokon is megfigyelhető (Illusztráció: Hazánk s a külföld, 1867. szeptember 12.)

A Fácán vendéglő 1889-es grafikája az épület felső oldaláról. A képen egyetlen épület látható, így a felirat egyértelművé teszi, hogy ez volt a vendéglő (Illusztráció: Die ungarische Metropole, 1889 – neuer localer und commercialer Führer durch Budapest: von Michael Szalay und Josef Kahn – Budapest, Kilián F., 1889., p. 115.)

A legnagyobb bizonyosságot egy 1871-es építkezési tervrajz szolgáltatja, amelyen az említett épület közvetlen közelségében húztak fel egy új kiszolgálóépületet – ami a következő, 1889-es illusztráción is jól látható jobb oldalon –, illetve a kétoldalt lépcsővel határolt étterem részét is feliratozták. Az épület rajzán a „Speisesaal” szó olvasható, ami németül éttermet, közös étkezőt vagy ebédlőt jelent.

Ezt támasztja alá a már említett, 1889-es könyvben közölt grafikákon lévő felirat is, ahol egyértelműen a négyzet alakú teraszos étteremhez tartozik a Restaurant „zum Fasan”, magyarul „Fácánhoz vendéglő” cím.

1871-es tervrajz egy új emeletes épülethez, amelynek környezetében megtalálható a Fácán vendéglő éttermi része is (Fotó: Hungaricana - HU BFL - XV.17.a.302 – 1193)

Keleti Gusztáv: Kilátás a Normafától. Csillagvölgy – részlet (Vasárnapi Ujság. 1866. 229.). Látható az U alakú Hild-épület, de előtérben a négyszögletes épület is, ahol a vendéglő volt

Kilátás a Normafáról, a képen ugyancsak jól látható a Hild-féle szálló bal oldalon, középen a fák között a régi U alakú majorsági épület és jobb oldalon a négyszögletes éttermi épület is (Fotó: Fortepan/BFL/Klösz György felvétele)

Ez a vendéglőépület bővült tovább az 1880-90-es években egy nyugati oldali, emeleti teraszbővítménnyel is. A legismertebb képeslapokon a vendégek ezen a teraszon ülnek, és az ez alatti kertben mulatnak, zenélnek.

Fácán vendéglő a terasz előtti kerthelységből 1909-ben (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A Fácán vendéglő kerthelysége muzsikusokkal 1904-ben. A lépcső még mindig megtalálható az épület bal oldalán (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A Fácán vendéglő terasza 1920 körül (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A Fácán vendéglő terasza vendégekkel és zenészekkel 1906-ban (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

Később, az 1910-es, 1920-as évek között a régi épület felhasználásával épülhetett át teljesen – Schöppler és Kornfeld bécsi építészek által – a mai formájára. Ha a térképeket nézzük, akkor 1908 és 1912 között történt nagy változás, így talán ekkor lehetett a legnagyobb átépítés. Valószínűleg persze a későbbi időkben is alakítottak még az épületen.

Tehát az a közhiedelem, miszerint a Horthy-villa a XX. században épült, az annyiban igaz, hogy akkor alakult ki a most látható formája, de az egyik legkorábbi éttermi épület alapjait és azok falait felhasználva lett átalakítva, így szorosan véve az egykori Fácán vendéglő jogos utódja.

Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az átépített épületbe is hatalmas éttermet terveztek, ami jól mutatja, hogy a folytonosság megtartása fontos volt. Ez persze nem zárja ki azt, hogy máshol is lehetett étterem, ahogy a cikk elején is írtuk, több étterem is működhetett egyszerre, de az biztos, hogy ez volt a leghíresebb, ezt a képeslapok, a grafikák és a fotók is bizonyítják.

A Fácán vendéglő átépített, a későbbi Horthy-villának elnevezett alaprajza, aminek – a tervek tanúsága szerint – étterem funkciója továbbra is megmaradt. A tervrajzon sajnos sehol sincs dátum, így a térképekből kiindulva 1908 és 1912 közé tehető az átépítés időpontja (Fotó: HU BFL XV.17.d.329- 10525/2)

A Fácán vendéglő épülete egy 1873-as és egy 1882-es térképen (Fotó: Mapire – Történelmi Térképek Online)

A Fácán vendéglő épülete egy 1895-ös és egy 1908-as térképen. Idáig még szinte teljesen ugyanaz a formája, mint az 1873-as térképen (Fotó: Mapire – Történelmi Térképek Online)

A Fácán vendéglő épülete egy 1912-es és egy 1945-ös térképen. Az 1912-es térképen már nagyjából a mai formája látható, így valószínűleg 1908 és 1912 között épülhetett át. 1912-ben még megtalálható volt a lépcső, de ezt az 1945-ösön már nem jelzik. Ettől függetlenül, mivel a talajviszonyok nem változtak, bizonyára ott volt (Fotó: Mapire – Történelmi Térképek Online)

A Horthy-villa elnevezés egyébként a környéken lakó Engelhardt család leszármazottjainak elmondásán alapszik, miszerint az 1930-as években Horthy Miklós kormányzó fia, Horthy István barátaival sokat járt ide vigadni a Fácánba. Persze egyáltalán nem biztos, hogy ez így volt, mivel az újságok sehol sem említik, de ez az elnevezés annyira rögzült már, hogy mindenki így hívja.

 

Az egykori Fácán vendéglő, amelyet ma a Zugligeti Általános Iskola felső tagozatosai használnak. Egykor ezen az oldalon volt a terasz, itt a kertben készültek azok a fotók, amelyek a régi képeslapokon láthatók (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

A tornaterem melletti talajszint különbsége jól mutatja, hogy az elmúlt közel 200 évben ugyanúgy szükség volt itt az épület mellett egy lépcsőre vagy feljáróra. A háttérben látható a Hild-féle szálló felújítási munkája (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)

Az 1856-os üdülőszálló után az 1860-as években épült fel a Hild-féle épülettől északra négy különálló, emeletes üdülőház, és délre további két épület. 1868 körül a tulajdonos eladta a területet egy üzleti társulásnak, és innentől már Zugligeti Fácán Nyaraló Rt. néven működött tovább. Ekkoriban több épületet emeltek az ingatlan Béla király út felőli részén, köztük gazdasági és lakóépületeket.

Az 1880-as, 1890-es években további épületek létesültek a területen, így épült fel 1884-ben, a ma is meglévő, de pusztuló állapotú klinkertégla burkolatos, emeletes üdülőház a Hild-féle épület alatt. Ezt sokszor „cselédszállásként” említik, de eredetileg biztosan üdülőlakosztályok céljára épült, legfeljebb a későbbiekben használhatták a személyzet céljaira.

  

Képeslap 1920 körül. Háttérben a Hild-féle szálló és az egyik kis üdülő, előtérben pedig az úgynevezett „cselédszállás” (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

Egy 2013-as kép az egykori klingertéglás cselédszállásról (Fotó: Wikipédia/Fácános)

A Fácán területén épült még fürdőház, cukrászda, kávézó, mosókonyha, üvegház, kerti pavilon, faszerkezetű fedett sétatér, továbbá a Béla király út felőli telekrészen, a vendéglő mellett különböző melléképületek és bővítések. Ekkor készült a négyzetes alaprajzú klasszicista vendéglőépület már említett emeleti teraszbővítménye is.

A térképeket vizsgálva feltűnik egy ugyancsak U alakú épület is még a legkorábbi állapotból, ez is bizonyára az egykori régi majorság egyik kiszolgálóépülete volt, ami már a kezdetektől egészen az 1930-as, 1940-es évekig látható volt a térképeken.

A Fácán-telep az 1900-as évek elején. Képeslap. Középen a Hild tervezte szálló, balra tőle látható a 3 db emeletes üdülőépület. Jobbra látható az ugyancsak U alakú régi majorsági épület és a négyzetes Fácán vendéglő (Fotó: Salamin András: Buda-hegyvidéki vasutak. p. 105.)

Az üdülőtelep forgalmának további növekedése indokolhatta, hogy 1918-ban terveztek egy hatalmas kétemeletes, manzárdos, szecessziós stílusú „üzletház és vendéglő” épületet a Béla király úti telekhatárra, az egykori vendéglő mellé, ez azonban végül nem épült meg.

Az 1918-as bővítés tervrajza. Látható, hogy az új éttermet és üzletházat a régi vendéglő mellé tervezték, hogy az útról jól látható és megközelíthető legyen (Fotó: HU BFL XV.17.d.329- 10525/2)

Az 1918-as tervrajz egyik homlokzati képe a tervezett új épületről. A háború miatt végül nem valósult meg ez a beruházás (Fotó: HU BFL XV.17.d.329-10525/2)

A Fácán vendéglője az 1920-as évek vége felé tönkrement. Az újságokban sorozatos végrehajtásokat lehetett olvasni 1927–1929 között az árverési hirdetések szerint italok, bútorok, zongora, vendéglői berendezés, sőt lovak is kalapács alá kerültek. Az árverési hírek szerint a területen ekkor 20 épület állt. A telep új tulajdonosok keze alatt működött tovább, valószínűleg ezután lehetett Horthy István a barátaival a Fácán vendége.

A II. világháború alatt, a lengyel menekültek érkezésekor az egykori Fácán fogadót és a tágas kertet a földönfutók rendelkezésére bocsájtották. Itt működött az 502-es magyar királyi honvéd internálótábor. 1944-ben a Gestapo vette birtokba, majd 1950-ben államosítottá, és egyetemi kollégium működött itt. 1966-ban került a Belügyminisztérium kezelésébe, és ekkor lett a hírszerzés és a kémelhárítás oktatóbázisa. Ez idő alatt sok jellegtelen épülettel bővült a hely, többek között tornateremmel, raktárakkal, gépkocsitárolókkal.

Ezeket az épületeket a mostani rendezéskor elbontották. A szigorúan őrzött objektumot földi halandó ettől kezdve meg sem közelíthette. 1978–79 körül két évig itt bújtatták, nyaraltatták a hírhedt szélsőbaloldali terroristát, Carlost, a Sakált, akit egész Nyugat-Európa rendőrsége évekig keresett. A klinkertéglás üdülőházban 23 db alacsony komfortú szükséglakást alakítottak ki, amelyeket csak az 1980-as évek közepén szüntettek meg.

A BM az ingatlan egészéről 1990-ben vonult ki, leromlott épületeket hagyva maga után. A sokévnyi hányattatás után szerencsére idén megújult a már említett egykori híres Fácán vendéglő épülete, és hamarosan a Hild-féle üdülőszálló és az egykori „cselédszállás” is visszanyeri régi fényét.   

Nyitókép: A Fácán vendéglő 1889-es grafikája alulról, a kerthelyiségből. Látható a képen a kibővített terasz és a további épületek is, kétoldalt pedig a lépcső. Jobboldalt az 1871-es tervrajzon feltüntetett két épület is látható (Illusztráció: Die ungarische Metropole, 1889 - neuer localer und commercialer Führer durch Budapest: von Michael Szalay und Josef Kahn. – Budapest, Kilián F., 1889. – p. 101.)