Keresés az archívumban

Atomreaktor a város felett Az elmúlt években sokat hallottunk a magyar atomerőműről, Paksról, leginkább annak bővítéséről. Azonban 60 éve egész más atomreaktor miatt volt hangos a magyar sajtó, ugyanis 1959. március 25-én indították el Magyarország első atomreaktorát, mégpedig Csillebércen.

Kossuth három nehéz éve a budavári börtönben Kossuth Lajos 1837. május 5-től 1840. május 10-ig a budai Várnegyedben álló börtönben töltötte fogságát. A mai Táncsics Mihály utca 9. számú házat akkor politikai foglyok elzárására használták. Kossuthnak három évet kellett itt raboskodnia. A fogság évei felkészítették a politikust élete későbbi nehézségeinek méltósággal történő elviselésére. A 125 éve elhunyt politikusra emlékezünk.

Újjászületik a Böszörményi úti református templom Hosszú idő után végre megújíthatja a Böszörményi úti templomát a Budahegyvidéki Református Egyházközség. Az új épület várhatóan idén ősszel készül el.

Így újul meg az Olof Palme Ház Rövidesen lezárul az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója, a restaurátori munkák már befejeződtek. Az épületet Millennium Háza néven ősszel vehetik majd birtokba a látogatók.

A rendszerváltás árnyékában épült meg a 3-as metró utolsó szakasza A hétvégén átadták a 3-as metró felújított északi szakaszát, amelyet 1990-ben, már a rendszerváltás után avattak. A vonal megépítéséről 1968-ban döntöttek, és több mint húsz éven át készült.

Budapestről mesél a Fekete Lyuk – A pokol tornáca című kultúrtörténeti kiállítás a Kiscelli Múzeumban Különleges kiállítás látható a Kiscelli Múzeum új kiállítóterében, a sziklapincében. A Fekete Lyuk – A pokol tornáca. A Budapesti Undergound '88–'94 című tárlat az ikonikus budapesti szórakozóhelyet és a hozzá kapcsolódó életérzést élményszerűen mutatja be.

A Budavári Önkormányzat kihirdette a a Kalevala-pályázat győztesét A szakmai zsűri és a közönség szavazatai alapján Kéry Bálint Bence és Csobán András Karélia (I.) című pályaműve nyerte a Budavári Önkormányzat Kalevala köztéri szoborpályázatát. A szobrot az új Kalevala Parkban állítják fel az I. kerületben.

Ház, tele kreativitással Újra egy belvárosi ház belső udvarába néztünk be: gazdag múltat és inspiráló jelenkori működést találtunk. Meg két bájos, töredezettsége ellenére is megkapó szobrot. Fedezzék fel velünk a Kossuth Lajos utcai Wagner-házat!

Rózsadombi mandula: tavasz, remény, gyökerek Tavasz van, semmi kétség. Virágba borultak a fák a kertekben, parkokban. Nyílik a mandula is, magával hozva nem csak a jó idő ígéretét, hanem egyúttal emlékeztetve az eltűnt korok Budapestjére is. A város nevezetes fáinak nyomában most a Rózsadombon jártunk.

Meglepő, hányféle szobra van Szent István királynak Budapesten Nemrég járta be a budapesti sajtót a hír, hogy szobrot állítanak István királynak a XIII. kerületben, a róla elnevezett parkban. Felmerül a kérdés, hogy hány szobor ábrázolja őt a fővárosban? Ennek jártunk utána.

Minden idők legszebb pesti busza – 60 éve jelent meg a fővárosi utakon a faros Ikarus Ha van magyar jármű, amelyet csodálkozó emberek fogadnak, bárhol megjelenik, és szinte mindenki készít róla egy fényképet, az a faros Ikarus.

A Városliget szobrai Korábban már bemutattunk a Városliget történetéből 5+1 nagyszerű épületet. De a Ligetben nemcsak az épületek és a természet nyújtanak szépséget, hanem a szobrok is. Így ebben a cikkben összeszedtünk 5+1 szobrot a parkból, hogy bemutathassuk.

Befejezéséhez közelít az Olof Palme Ház felújítása Rövidesen lezárul az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója, a restaurátori munkák már befejeződtek, az épületet Millennium Háza néven ősszel vehetik majd birtokba a látogatók. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően az épület utólagos hozzáépítéseit eltávolították, megtörtént az eredeti épületszerkezet helyreállítása, kész a hatalmas üvegfelületekkel borított új tetőzet, és az épület homlokzatát díszítő különleges Zsolnay-kerámiákat is restaurálták.

A Blaha újjászületése – Élhető köztér készül a közlekedési csomópont helyett A Blaha Lujza tér közlekedéstörténetét évtizedek óta az a kérdéskör határozza meg, hogy autópálya-csomópontként, parkolóként vagy élhető köztérként tekinthehünk-e rá. A nemrég bejelentett újjáépítés és a közzétett látványtervek szerint most szerencsére az utóbbi, az élhető köztér kerül előtérbe, pedig egykor gyorsforgalmi utat álmodtak ide.

Párisi Udvar: műemlék – emelettel megtoldva Ha alatta megyünk el, nem látszik, ha szemből nézzük, bizony kikandikál: a Párisi Udvar megújulása egyúttal egy modern emeletráépítéssel is járt. Felháborító? Vagy ugyan már?

Jelek útvesztőjében Budapest utcáin Bizonyára mindenki eljátszott már egyszer a gondolattal, mi történne, ha visszamenne az időben, és megnézné Budapestet 50, 60, 100 évvel ezelőtt. Az első, ami ilyenkor eszünkbe jut, hogy régen más képet mutattak az épületek, és kevésbé voltak zsúfoltak a közterületek. De ha tovább időzünk képzeletbeli múltbeli sétánkon, azt is felfedezhetjük, mennyivel kevesebb információ zúdul ránk a környezetükből, ugyanis nem voltak az utcákon közlekedési táblák és a figyelemfelkeltő szimbólumok. Most térjünk vissza a jelenbe, és tegyünk egy sétát Budapest utcáin úgy, hogy figyelmünket kizárólag a jelekre irányítjuk, és arra, milyen információt közvetítenek nekünk.

Budapest nemzetközi színvonalú új építészeti jelképpel gazdagodik Az új Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeumban az állandó és időszakos kiállítások mellett közösségi tér is lesz. Budapest egy friss turisztikai célponttal és egy világszínvonalú, családbarát, új Közlekedési Múzeummal gazdagodik majd a Kőbányai úti egykori Északi Járműjavító területén – mondta az amerikai Diller Scofidio + Renfro iroda által tervezett, leendő múzeumépület kapcsán Vitézy Dávid főigazgató.

110 évvel ezelőtt szabályozták először Budapesten az automobilok közlekedését Az automobilos közlekedés első szabályait a fővárosban 1909-ben alkották meg, miután több gyalogosgázolás is történt. Csak 21 éven felüliek vezethettek, és az is az előírások közé tartozott, hogy az autó nagyobb mérvű füstöt, kellemetlen szagot és az egészségre káros gázokat ne terjesszen.

Szlovák mester is formálta Pest arculatát – 175 éve született Bobula János 1844. március 15-én született idősebb Bobula János, szlovák származású magyar építész, aki szlovák nemzetiségűként elsőként szerzett építészdiplomát Pesten, és a főváros arculatának alakítójává vált. Születésnapja alkalmából ezzel az írással emlékezünk rá.

A Liget zakatoló szíve – Mi minden fér el az OMRRK-ban? Bár a Városliget közelében hamarosan megnyíló Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot az egész múzeumi szakma érdeklődéssel várja, legjobban mégis a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria munkatársai örülnek neki. Raktárak, restaurátorműhelyek, kutatóintézet, látogatóközpont – egy példaértékű barnamezős beruházás részletei az egykori Szabolcs utcai kórház területén.

Landererék háza Ki hinné, hogy a pesti ház, amely előtt a márciusi ifjak hangosan követelték a Nemzeti dal és a 12 pont kinyomtatását, ma is áll? Csak egy kissé (vagy nagyon is) elfelejtve, kopott öregúrként a nagyváros új forgatagában. Felfedeztük: dicső múltat, dicstelen jelent találtunk.

Ódon Kálvin téri ház őrzi Pest 1848-as főpolgármesterének emlékét Máig áll a Kálvin téren az épület, amely a szabadságharc pesti főpolgármesterének tulajdonában volt.

A Magyar Nemzeti Múzeum őrházai A pesti Múzeumkert átfogó rekonstrukciója hamarosan végleg befejeződik. Sok minden látszik a megújulásból, a kerítés, a kerti utak, a restaurált szobrok. Most azonban nem ezekről írnánk, hanem a kert legkisebb építményeiről, az idei tavaszra ugyancsak megszépült kis múzeumi őrházakról.

Petőfi felemelt keze: egy szobor a Duna partján 136 éve Gyerekcsoportok lepik el ezekben a napokban a Március 15. tér környékét: az óvodások és az iskolások a Petőfi-szobrot jönnek megnézni, és kézzel festett zászlócskákat tűznek a tövébe. Mi a szobor történetének nyomába eredtünk – és izgalmas részletekre bukkantunk.

Ybl Miklós csodapalotája – Újjászületett a Várkert kioszk A Várkert kioszk elegáns, Duna-parti épülete egy időben és azonos stílusban épült a híres Várkert Bazárral, mégis keveset beszélünk róla, pedig története és eredeti funkciója nagyon érdekes. Nemrég nagyszabású felújításon esett át. Bejártuk az épületet, mutatjuk a végeredményt.

Átépítik a Blaha Lujza teret Ötvenöt év után új, egységes arculatú térként újul meg Budapest egyik legforgalmasabb tere, a Blaha Lujza tér. A „nemzet csalogányáról” elnevezett tér történelmi és kulturális értékéhez méltó, pezsgő városi helyszínné válik.

Vörös téglás épületcsodák – 165 éve született Pecz Samu Különös, középkori hangulatú, de a használhatóságot, a funkciót szem elől nem tévesztendő épületei meghatározók Budapesten. 165 éve született Pecz Samu.

Ikerpár a Belvárosban – a Klotild-paloták története Már egy ideje folynak a munkálatok, amelyeknek eredményeképpen hamarosan a déli Klotild-palotából (vagy népnyelven Matild-palotából) hamarosan luxusszálloda lesz az északi testvéréhez hasonlóan. Tudjuk a jövőjét, de ismerjük-e a múltját? Az alábbiakban a Klotild-paloták történetével foglalkozunk.

Három évszázad története – Megújult a Kiscelli Múzeum Az egykori kolostor később laktanya lett, majd barokk kastély, ma múzeum működik a falai között, amely a főváros újkori tárgyi emlékeit őrzi. A sokarcú épületet nemrég átalakították, a látogatók több újdonságot is felfedezhetnek.

Szellemház az Óbudai Promenádon Megújult Óbuda-Újlak történelmi városrésze a Puskás Öcsi térrel együtt 2012 végén. Azóta több mint hat év telt el, azonban a Bécsi út 69–71. szám alatti félkész állapotú épületek ma is rontják a városképet. A házakat az önkormányzat betakartatta, amíg nem rendeződnek az állapotok.

Békebeli paloták alkotója Monográfia jelent meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár épületének alkotójáról.

Új szobor lesz a Corvin sétányon Fiatal művész tervezte a Triptichon című szobrot, amelyet nyáron állítanak fel a Corvin sétányon. Az alkotás egy nonfiguratív, folyton változó térplasztikai elem, amely jól illeszkedik majd a modern épületekhez.

Vissza az alapokhoz: a megújult Múzeumkert Már csak néhány nap, és elkészül a Múzeumkert várva várt felújítása. Március idusához közeledve belestünk: milyen lett ez a nagy múltú park?

Hatodszorra is átépül a Duna-híd Van egy Duna-híd Budapesten, amelyet néhány évtizedenként teljesen újraépítenek, ráadásul az új nem hasonlít az előzőre.

A Király utcától a Városligetig – Gundel János nyomába eredtünk Éppen százötven éve nyitott meg az első Gundel-vendéglő Budapesten, amelyet számos másik követett. De hol működtek ezek és mi van a helyükön ma? Ennek jártunk utána.

A soknevű városrész – Albertfalva 200 éves Kétszáz évvel ezelőtt felhívásban toboroztak lakókat a mai Fehérvári út környékére, ahol 50 házhelyet osztottak ki az ott letelepedni szándékozók között. Így született meg Albertfalva.

147 éves a Néprajzi Múzeum A költözés-előkészítés miatt nem látogatható, alapítását viszont idén is megünnepli a Néprajzi Múzeum. Március 5-én a Néprajzi Múzeum Napján újonnan elérhető népszerű és szakmai online tartalmakat kínál az érdeklődők számára az intézmény.

Erzsébet sugárút vagy új körút? Sajtóvita a városfejlesztésről Erzsébet sugárút vagy új körút? Erről a kérdésről tört ki a vita 85 évvel ezelőtt a fővárosban. Az Erzsébet sugárutat akkor már évtizedek óta tervezték, a mai Madách térről indult volna.

15 pályamű érkezett a Kalevala-pályázatra A „Kalevala magyar szemmel” című kiállításon megtekinthetők a köztéri szoborpályázatra készült makettek. A közönség szavazatait is várják a végleges döntéshez.

Három pesti öreg – avagy tavaszváró séta a Füvészkertben Könnyű beleszeretni a Füvészkertbe: a város dübörgő kőrengetegében igazi oázist jelent. És könnyű megtorpanni a kertben a három hatalmas gingkofa törzsénél: még így, lombfakadás előtt is impozáns látványt nyújtanak. Budapest nevezetes fáinak nyomában most ezt a három öregurat (vagy inkább két öregurat és egy hölgyet) mutatjuk be.

Kihirdették az Anna-réti misézőhely ötletpályázatának eredményét Kiváló tervek születtek az Anna-réti miséző- és emlékhelyre, a megvalósításról később döntenek.

Római villából a kultúra fellegvára – Kétszáz éves az Óbudai Társaskör épülete Ritkán fordul elő, hogy egy budapesti kétszáz éves épület mai alakjában ne csupán eredeti formáját, de eredeti funkciói egy részét is megidézze. Levéltári kutatások, régi számlák, a falak „megvallatása” szolgáltak támpontul az Óbudai Társaskör épületének harminc évvel ezelőtti helyreállításához. Írásunk apropója az épület fennállásának 200. és az intézmény jelenlegi felállásának 30. évfordulója volt.

Eltűnhetnek a földutak a fővárosból Egy most elindult program keretében a még meglévő 225 kilométernyi földutat négy év alatt leaszfaltozzák Budapesten. Első körben ebből 181 földutat, körülbelül 41-42 kilométert látnak el szilárd burkolattal, elsősorban Csepelen, Pestszentlőrincen és Pestszentimrén. Ezzel egy nagyon hosszú folyamat zárul le a budapesti utak burkolásában.

Csónakázás, ivókút, gyógyfürdő – Így hűsöltek régen a Ligetben A legtöbben úgy gondolnak a Városligetre, mint Budapest egyik legnagyobb, egybefüggő zöld felületére. De nemcsak zöld van a Ligetben, hanem „kék” is. Ez a „kék” nem más, mint a víz. Víz nélkül korántsem lenne ugyanaz a Liget, mint ahogyan mi ismerjük. Az alábbiakban a városligeti víz után kutatunk.

Világhírű építésziroda tervezheti az új Közlekedési Múzeumot Tizenhárom magyar és külföldi építésziroda tervei közül választották ki a győztest. Az amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda tervei alapján készülhet majd el a Közlekedési Múzeum új épülete Budapesten.

„Budapesthez méltó épület” – A fővárosi pályaudvarok története Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a budapesti pályaudvarokat érintő fejlesztésekkel kapcsolatos bejelentések száma. De ismerjük-e a Nyugati, a Déli, illetve a Keleti pályaudvarok történetét? Az alábbiakban erről lesz szó.

Szecessziós színpompa a Nádor Teremben – Zsellér Imre művészete Idén szeptemberben lesz hatvan éve, hogy elhunyt Zsellér Imre, az egyik legjelentősebb, ugyanakkor méltatlanul elfeledett üvegfestő és mozaikművész. A közelgő évforduló lehetőséget teremt rá, hogy megemlékezzünk munkásságáról és egyik fő művéről, a zuglói Vakok Iskolája Nádor Termét díszítő festett üvegablakáról.

A Wälder-villa titka – 135 éve született Szentimreváros sokat foglalkoztatott építésze 1884. február 25-én, azaz pontosan 135 évvel ezelőtt született Wälder Gyula, a két világháború közötti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze. Főleg neobarokk munkáiról ismert, de pályája elején szecessziós, élete végén pedig modern stílusú épületeket is tervezett. Születésnapja alkalmából egy kevésbé ismert, ám annál kvalitásosabb neobarokk munkájával, saját lakóházával, a XI. kerületi Himfy utcában álló Wälder-villával emlékezünk rá.