A Múzeum körút máig őrzi 1848 emlékét, elsősorban a Nemzeti Múzeum épületének köszönhetően. Ám a közelben több más helyszín is található, amelyek összefüggésbe hozhatók a forradalom és szabadságharc személyiségeivel, eseményeivel. Március idusán ezek egyikére szeretnénk felhívni a figyelmet.

A Kálvin téri Rottenbiller-ház ma a Két Oroszlán fogadó épülete és a református templom között (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)

A Kálvin téri református templom és a Két Oroszlán fogadó épülete között ma is álló Rottenbiller-ház a XIX. század jeles és egykor legendás közéleti személyiségének, Pest város 1848-as főpolgármesterének családnevét viseli. Bár fontos főútvonalat neveztek el róla Budapesten, és neve ennek köszönhetően máig közszájon forog, Rottenbiller Lipót személye ma már aránylag kevéssé ismert még a fővárosiak körében is.

Rottenbiller Lipót arcképe a Magyarország és a Nagyvilág című lap 1870. november 27-i számában

Rottenbiller Lipót a pesti halászcéh mesterének második fiaként született Pesten 1806. november 11-én a család Mészáros utcai házában. Gimnáziumi tanulmányait a pesti piaristáknál, valamint Kalocsán és a felvidéki Korponán végezte. 1829-ben szerzett ügyvédi oklevelet. Ezután Pest város szolgálatába állt. Már 1826-ban királyi táblai jegyzővé nevezték ki, majd az 1838-as nagy pesti árvíz utáni helyreállítási munkálatokban jeleskedett. Bizonyára nagy szerepe volt ennek abban, hogy 1843-ban megválasztották alpolgármesternek. A reformkor egyik jelentős alakja lett. 1848-ban, a forradalom alatt kivette részét az eseményekből: március 15-én ő írta alá elsőnek a tizenkét pontot, és lelkesítő beszédet tartott Vasvári Pállal és Jókai Mórral. 1848. június 13-án kinevezték Pest városának főpolgármesterévé.

Ilyen volt a pesti Városháza a szabadságharc idején. Alt Rudolf rajza, Sandmann metszete, 1845 (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Azok közé a személyiségek közé tartozik, akik 1848–49-es múltjuk ellenére a későbbiekben is tudtak szerepet vállalni. A szabadságharc után ugyan felelősségre vonták: előbb Pesten, az Újépületben, majd Grazban raboskodott, azonban 1850-ben hazaengedték. 1861-ig visszavonultan élt, majd ismét közszerepet vállalt: két ízben látta még el a Pest főpolgármestere tisztséget. Főleg a város területének feltöltése és a városi vízművek kiépítése terén jeleskedett, 1870-ben hunyt el.

Balla Antal: Pest belterületének kataszteri térképe, 1785 (részlet) (Forrás: Hungaricana)

A Kálvin téri házat apja, Rottenbiller Fülöp vásárolta meg 1808. március 10-én. Az épület akkor még kisebb volt: Balla Antal 1785-ös térképén egy nagyjából U alakú épület látható a telken.

1815-ben az akkor még Széna tér nevet viselő terület rendezésével párhuzamosan, a két szomszédos épület a református templom, és a Két Oroszlán fogadó építésének megkezdésével egy időben Rottenbiller Fülöp megbízta Kasselik Fidél építészt a ház bővítésével. Ennek eredményeként lett emeletes az épület, két lépcsőházzal és függő körfolyosós udvarral, klasszicista stílusú udvari főhomlokzattal.

A református templom és környezete Carl Vasquez grafikáján 1837-ben (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A házban 1830 körül Rottenbiller Fülöp két fia dohánygyárat nyitott, hamarosan azonban tragikus esemény történt. 1831-ben az idősebbik fiú, Rottenbiller József főhadnagy, Lipót testvérbátyja életét vesztette: a kolerajárvány idején kitört zavargásokban egy eltévedt golyó végzett vele.   Még a harmincas években a Honművész folyóirat arról számolt be, hogy a Rottenbiller-házban Wehner József magyar és német nyelvű elemi iskolát nyitott. 1835-ben, négy esztendővel bátyja halála után annak özvegyét Rottenbiller Lipót vette feleségül, majd édesapja, Rottenbiller Fülöp halála után, 1852-ben ő öröklte az épületet.

Rottenbiller Lipót Diescher József neves építőmestert kérte fel a ház átalakítására. Diescher nevéhez fűződik többek közt a Rákóczi úti szlovák evangélikus templom építése, és a pesti szervita templom és rendház átépítése. Rottenbiller Lipót életében még kétszer végzett átalakítást az épületen, 1862-ben Diescher József testvérét, Diescher Antalt kérte fel a munkára, majd 1870-ben Bergh Károlyt. Ekkor épült meg az épület hátsó, Török Pál utcai szárnya. A ház ekkor, Rottenbiller Lipót halálának évében nyerte el mai – neoreneszánsz-historizáló – formáját.

A Két Oroszlán fogadó és a Rottenbiller-ház a Kálvin téren 1912-ben (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Az épületet Rottenbiller Lipót halála után lánya, Rottenbiller Adél örökölte, aki 1905-ben hunyt el. Tőle az ő gyermekei örökölték, akik 1910-ben megállapodtak a fővárossal, amely 625 000 korona értékben kisajátította az ingatlant. Később a Budapesti Református Egyházmegye birtokába került át az épület. Napjainkban a Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára működik az épületben, valamint az utcaszinten étterem és bisztró üzemel a főbejárat jobb és bal oldalán.

Ha a városnak ezen a forgalmas pontján járunk ezekben a napokban, a Rottenbiller-ház felidézheti előttünk Pest 1848-as főpolgámesterérét, aki elsőként írta alá a 12 pontot.  

Irodalom: Farbaky Péter: A pesti Rottenbiller ház. In: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1–2. szám.

Nyitókép: Az egykori Széna tér a XIX. század közepén Ujházy Ferenc 1900-ban készült grafikáján. A Két Oroszlán fogadó és a templom között a Rottenbiller-ház (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum).