A két világháború közötti időszak építészete igen sokszínű, egyszerre több irányzat volt jelen Magyarországon. Még tartotta magát a korábban nagyon népszerű magyaros szecesszió, de újra divatba jöttek a különböző historizáló stílusok, a neobarokk, neoromán, neogótikus és neoreneszánsz is, és természetesen egyre elterjedtebbé vált a modernizmus is.

A historizáló stílusok közül a neobarokk a legnépszerűbb, melynek oka leginkább a trianoni békeszerződés után a Habsburg Monarchia iránt érzett nosztalgiában és a társadalom „barokkos” berendezkedésében keresendő. Ennek a neobarokknak volt kétségkívül a legismertebb és legtehetségesebb mestere Wälder Gyula.

Wälder Gyula

Az építész szorosabb kapcsolata a XI. kerülettel még 1925-ben kezdődött, amikor megbízást kapott Békefi Remig zirci apáttól a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium és Szent Imre-templom megtervezésére. A gimnázium ekkor még a Váli úti általános iskola (ma József Attila Gimnázium) negyedik emeletén működött, de helyhiány miatt már halaszthatatlanná vált egy korszerű gimnáziumépület létrehozása. A templom építése is egy igen fontos lépés a kerület történetében, hiszen az 1920-as években még nem volt katolikus plébániatemploma, a hívek hivatalosan a tabáni plébániához tartoztak.

A Villányi úti ciszterci épületegyüttes látványterve, Wälder Gyula, 1926 (Forrás: Magyar Építőművészet)

Láthatjuk, hogy a kerület oktatási és vallási életének fejlesztését a ciszterci rend vállalta magára, ehhez azonban nem álltak rendelkezésére a megfelelő épületek. Már 1914-ben pályázatot írtak ki fiúgimnáziumuk és templomuk megtervezésére, ezt akkor Györgyi Dénes nyerte magyaros szecessziós stílusú tervével. Az építkezés azonban az I. világháború kitörése miatt nem indulhatott el, csak 1925-ben jött el az ideje. Ekkorra már azonban a neobarokk stílus volt népszerűbb, és az is világossá vált, hogy a Györgyi Dénes által tervezett komplexum túl kicsi lenne. Így történt, hogy a ciszterci rend az akkor már nagyon népszerű és párhuzamosan az ország számos városában több nagyszabású iskolaépületet is tervező Wälder Gyulát bízta meg a tervezéssel.

A megépült Villányi úti épületegyüttes, az 1926-ban tervezett gimnázium, és a szintén ugyanekkor tervezett, de csak 1938-ban elkészült templom Wälder Gyula főműve, és egyben a kerület legimpozánsabb pontja. Az épületek tömbszerű kialakítása, az ablakok és ajtók köré csoportosított, burjánzó ornamentikával ellátott dekoráció és a belső terek eleganciája mind igen jellemzők az építész munkásságára. Az épületegyütteshez Wälder tervezett egy rendházat is, mely nagyon hasonlított volna a gimnázium épületére, ez azonban a II. világháború kitörése miatt sajnos nem épült meg.

A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium belső udvara a rajzterem ablakából fényképezve, 1986-ban (Forrás: Fortepan)

A Wälder-villa a Himfy utcából (Fotó: Paár Eszter Szilvia)

Valószínűleg a Villányi úton végzett munka során szerette meg az építész ezt a környéket, és ekkor döntött úgy, hogy saját házát is a közelben, a Himfy utca 9. szám alatt építi fel 1928–1929-ben. A kétemeletes, manzárdtetős villa utcára néző homlokzata nagyon igényes kialakítású, leglátványosabb eleme természetesen a főbejárat és a fölötte elhelyezkedő erkély, illetve az oromzat. A szegmensívesen záródó nyílás két oldalán szögletes, hálós és rózsás díszítésű pillérek támasztják alá az erkélyt, amelyek szinte megegyeznek a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium kapuzatán láthatókkal, és nagyon jellemzők az építész munkáira.

A kovácsoltvas ráccsal ellátott erkélyre nyíló ajtó szemöldökpárkánya igen díszített, benne a Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló dombormű látható, amely Wälder más épületein is feltűnik, többek között az egri Mlinkó István Általános Iskola, és a szintén egri orsolyita iskola és zárda épületén is.

Szűz Mária és a gyermek Jézus a Wälder-villa homlokzatán. Ehhez hasonló dombormű az építész több épületén is feltűnik (Fotó: Paár Eszter Szilvia)

Wälder Gyulára jellemző dekoráció a kapuzaton

Az építész munkáira jellemzően a manzárdablakok műkő keretezése itt is erősen díszített, a nyeregtető két végén pedig rózsás műkő vázák állnak. A nagyjából téglalap alaprajzú épületben egy főlépcsőház és egy cselédlépcső található, előbbi kialakítása igen impozáns, a műkő korlátokat burjánzó barokkizáló ornamentika díszíti.

Elegáns, barokkos korlát a Wälder-villa lépcsőházában (Fotó: Paár Eszter Szilvia)

Wälder Gyula az otthonában 1944-ben, nem sokkal halála előtt (Forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ)

Elegáns enteriőr a Wälder-villában, 1944 (Forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ)

Érdekesség, hogy saját lakóháza megtévesztően hasonlít az általa 1926-ban tervezett bulgáriai, szófiai magyar követségi palotára. A szófiai épület mind külső, mind belső dekorációjában, különösen a lépcsőházak kialakításában szinte megegyezik a Wälder-villával, Magyarország 1920 utáni helyzetének megfelelően visszafogott, nem hivalkodó, mégis elegáns és reprezentatív, kiváló munka.

Bulgária, Szófia, Magyar Követségi Palota terve 1926-ból. Nagyon impozáns, mégis visszafogott épület, Wälder Gyula kiváló munkája (Forrás: Magyar Építőművészet)

A Villányi út és Himfy utca torkolata 1962-ben. A saroktelek még beépítetlen, így látható a Wälder-villa (Forrás: Fortepan)

 A lépcsőház díszítésén kívül sajnos kevés eredeti elem maradt fenn, az ebédlő gipszstukkói és beépített szekrényei, illetve a nagyterem ornamentikája azonban szerencsére ép. Wälder Gyula 1944-ben bekövetkezett halála után a ciszterci rend megvásárolta az épületet, hogy fel nem épült rendházát pótolja, azonban 1952-ben államosították. Leányanya- és csecsemőotthon kapott benne helyet, ekkor viszont erőteljesen átalakították, sok eredeti részlet elveszett. Végül a rendszerváltás után visszakapta a ciszterci rend, azóta ismét Szent Imre-plébániaként működik.

Wälder Gyula emléktáblája a Himfy utcai ciszterci rendház és plébánia épületén

Nyitókép: A Wälder-villa. Ma Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia és Rendház, Himfy utca 9. (Forrás: www.szentimre.hu)

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ által rendelkezésünkre bocsátott képek leltári száma: 71.393 (Wälder Gyula) és 71.397 (enteriőr).