Keresés az archívumban

Búcsú a Deák tér ikonikus fájától – Kivágják a megdőlt fenyőt Kivágják a Deák tér ikonikus fáját, a padok fölé hajló himalájai selyemfenyőt. A megdőlt fa sokak kedvenc találkozóhelye volt, s mivel a budapestiek kötődtek hozzá, a Főkert is érzékeny búcsút vett tőle a honlapján. Közölték: sem átültetni, sem alátámasztani nem lehet, nincs más lehetőség, csak a kivágás, mivel a közkedvelt fa balesetveszélyes.

Búcsú a Böszörményi úti irodaházaktól A XII. kerületben két Böszörményi úti, valamint egy Beethoven utcai irodaház helyén az önkormányzat nagyszabású ingatlanfejlesztést tervez. Az egyik épületet eredetileg a vidéki postamesterek számára építették, a másik a Dolgozó Ifjúság Szövetségének székháza volt, majd sokféle vállalat és szervezet vette birtokba, a harmadik pedig évtizedekig a fővárosba látogató vidéki és külföldi diákok olcsó szállásául szolgált, de jó pár évig a Schola Europa Akadémia otthona volt.

Búcsú egy újabb Ikarustól – Budapesten sosem volt túl népszerű a 415-ös buszcsalád Budapest újabb busztípustól búcsúzott: a napokban kivonták a forgalomból az utolsó Ikarus 415-ös buszt. A típus 1987-ben jelent meg Budapesten, de soha nem vált meghatározóvá a fővárosi utakon, annak ellenére, hogy a gyár a klasszikus 200-as típus leváltására tervezte. Inkább csak kiegészítő szereplő maradt a budapesti buszflottában.

Búcsú az öreg pasaréti kőrisektől A fákról szóló sorozatunkban most búcsúztatunk: több idős kőrisfát ki kellett vágni a Pasaréti út mentén. Odvasak voltak, betegesek, némelyik a kilátást is zavarta. De azért mégis kár értük, hisz egy régi fasor utolsó tanúi voltak.

Búcsú a Három pipától – Arany János Budapesten, 3. rész Folytatjuk Arany János pest-budai életéről szóló sorozatunkat: a helyszín még mindig Pest, az akkoriban még elég külvárosinak számító Üllői út környéke. A költő köztiszteletnek örvend, de ez lakáskörülményein még nemigen látszik. Meg is van sértve.

Az elődök emlékének adózva – Az épített örökség nagyjai a Nemzeti Sírkertben A magyar építészet napja alkalmából december 16-án jeles díjakat adnak át a Pesti Vigadóban, melyeket az építészet, a tájépítészet, a műemlékvédelem és a régészet területén tevékenykedő szakemberek kapnak. Ennek apropóján felidézzük néhány, e szakmákban érdemeket szerzett személyiség emlékét, és képzeletben ellátogatunk a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben lévő sírjukhoz is.

Havat is lapátoltak a Gattamelata másolata körül – Egy időre megnyílt a Román Csarnok Kétségtelenül a Szépművészeti Múzeum egyik legdekoratívabb terme a román kort idéző csarnok, amely az elmúlt hét évtizedben zsúfolt raktárként üzemelt, miközben beázott, a hó is beesett. A múzeum átfogó rekonstrukciójának keretén belül felújított termet érdemes még most megnézni, legközelebb majd csak a Szépművészeti Múzeum októberi épületátadója után lehet.

Színes kötet jelent meg a Román Csarnokról A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának felújítása alkalmából kiadott album művészettörténészek és restaurátorok tanulmányainak segítségével mutatja be a csarnokot és történetét.

Hetven év után megnyílik a Román csarnok a Szépművészetiben Márciusban megnyílik a Szépművészeti Múzeum világháború óta elzárt, most felújított Román csarnoka.

Már 1848-ban is követelték, de csak 100 éve született meg az önálló Magyar Nemzeti Bank A XIX. század folyamán többször megfogalmazódott az az elképzelés, hogy Magyarország gazdasági önállóságának megteremtése érdekében egy önálló magyar bankot kellene létrehozni és működtetni. Hazánk történelmi eseményei során ennek a megvalósítása nem sikerült sem 1848-ban, sem a kiegyezést követő időszakban. Az önálló Magyar Nemzeti Bank 100 éve, április 26-án született meg.

Csak tiszta forrásból – Korniss Dezső-kiállítás nyílt a Nemzeti Galériában A festőművész születésének 110. évfordulójára rendezett kiállítás azt mutatja be, hogy Korniss Dezső miként ötvözte a népművészetet a modernitással. A kezdeti bartóki gondolat szerint tiszta forrásból merítve alkotott egyszerre magyart és haladó európait.

A Batthyány-kormány tagjainak lakásai – Így éltek az ország vezetői 1848-ban Amikor az 1848-as tavaszi események hatására Pest-Budán néhány héten belül megkezdték működésüket az újonnan alakult minisztériumok, olyan neves személyiségek kaptak lehetőséget az ország ügyeinek irányítására, akiket ma is a leghíresebb magyarok közé sorolunk. De hol laktak ők? Melyik utcában volt Batthyány Lajos, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös József otthona? Felkereshetjük-e 175 évvel ezelőtti lakásaikat a mai Budapesten?

Az 1848-as minisztériumok Pest-Budán – Ma is állnak a Batthyány-kormány 175 éve használt épületei Az 1848. április 11-én szentesített törvényekkel kezdte meg hivatalos működését a Batthyány Lajos vezette első, független magyar kormány, amelynek tagja lett többek között Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Eötvös József is. Ma is tudjuk, hol voltak a minisztériumaik: a 175 évvel ezelőtt kormányzati célra kijelölt épületek többsége jelenleg is áll Pesten és Budán.

30 éve döntött a kormány a Lágymányosi híd megépítéséről A mai Rákóczi hídról, amely sokáig Budapest legfiatalabb Duna-hídja volt, éppen 30 évvel ezelőtt, 1992. február 20-án hozott döntést az akkori kormány. Már az 1960-as években terveztek hidat ide, így egy nagyon hosszú, három évtizedes folyamat zárult le az elhatározással. Ezután megkezdődhetett a híd építése, amely 1995-ben fejeződött be, az eredetileg tervezett villamos azonban csak 2015-ben haladt át rajta először.

Megújuló rakpartok, bővülő fonódó villamos – Fontos fejlesztésekben állapodott meg a kormány és a főváros Háromezer milliárd forint extra támogatást javasol a kormány Budapestnek: egészségügyi, környezetvédelmi és közlekedési programot vázolt fel a budapesti fejlesztések kormánybiztosa. A csütörtöki megállapodás szerint a kormány átvállal és finanszíroz három fejlesztést: megújulnak a pesti rakpartok, megvalósul a budai fonódó villamos déli meghosszabbítása, valamint a kelenföldi buszpályaudvar teljes felújítása és 1500 férőhelyes P+R parkoló építése.

Kádár János rózsadombi villáját az üldözött közel-keleti keresztényeknek adta át a kormány Az egyházellenes pártállam egykori vezetőjének, Kádár Jánosnak a rezidenciája az üldözött keresztények használatába került. A miniszterelnök ma átadta a II. kerületi Rózsadombon található Kádár-villa kulcsát II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkának.

Átvenné a kormány a budapesti fejlesztéseket Átvenné a fővárostól a kormány a Biodóm és a Gellért-hegyi sikló megépítését, a rakpartok felújítását, azokat a fejlesztéseket, amelyekre a főváros 55 milliárd forint pluszpénzt kér – derült ki a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tegnapi ülésén. Ezekről egyelőre nem született megállapodás, de arról igen, hogy a gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötéséről szóló, már elkészült terveket és a feladatot átveszi a kormányzat. Ugyancsak kormányzati finanszírozásban épül meg a budai fonódó villamoshálózat Műegyetem rakparti szakasza. A kormány nem támogatja a fővárosnak azt az igényét, hogy hitelt vehessen fel az Európai Fejlesztési Banktól és az újrakezdési adó bevezetéséhez sem járul hozzá. A Lánchíd felújítására szánt 6 milliárd forintot akkor utalják majd a fővárosnak, ha már csak ez az összeg hiányzik a befejezéshez.

Háromezer P+R parkolóhelyet hoz létre a kormány, hogy tehermentesítse Budapest útjait A Magyar Közlönyben a napokban tették közzé azt a kormányhatározatot, amely szerint összesen háromezer P+R parkolóhely, valamint a vasútállomásokra kerékpárral érkezők számára legalább kétezer B+R biciklitároló tervezése indulhat meg ebben az évben. A döntéssel a kormány a fővárosi agglomerációban élőket szeretné arra ösztönözni, hogy autók helyett vonattal vagy HÉV-vel érkezzenek a főváros centrumába, hogy ezzel is tehermentesíteni lehessen Budapest útjait.

Huszonöt éve mondta le a kormány a világkiállítás megrendezését Huszonöt éve mondott le Magyarország az 1996-os világkiállítás megrendezéséről. Nagy álom volt, talán túl nagy is, de ezt már soha nem tudjuk meg.

Az első felelős magyar kormány évfordulóját ünnepeljük Százhetven éve, 1848. április 7-én írta alá V. Ferdinánd király az első független, felelős magyar kormány kinevező iratát.

Megveszi a kormány a Bálnát A kormány megvásárolja Budapesttől a Bálnát a Turisztikai Ügynökség számára.

Támogatja a kormány a Fonó felújítását Szükségesnek látja a Fonó Budai Zeneház felújítását a kormány, 50 milliót juttat e célra.

Népi Építészeti Programot indít a kormány A Népi Építészeti Program célja, hogy megállítson egy közel kétezer népi építészeti emléket érintő pusztulási folyamatot.

Lázár: A kormány előkészítette a Ligetet Lázár János arról beszélt: a kormány előkészítette és finanszírozza a Liget Budapestet, a megvalósítás pedig a kormány által kinevezett illetékesekre tartozik.

A budai vár teljes rehabilitációját tervezi a kormány A budai vár teljes rehabilitációja mellett foglalt állást a kormány Lázár János csütörtöki bejelentése szerint.

Különleges épületek nyílnak meg a hétvégén a Kulturális Örökség Napjain Hétvégén olyan épületeket is felkereshetünk, amelyek máskor nem látogathatók. Bejuthatunk a Belügyminisztérium Széchenyi téri székházába, a Fővárosi Törvényszék és az Országos Mentőszolgálat Markó utcai épületeibe, a pesti Vármegyeházára vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának épületébe is.

Barokk örökség a Belvárosban – Felújítják a 250 éves Egyetemi templomot Felújítják a Budapest belvárosában álló Kisboldogasszony-templomot, amelyet közkeletű nevén egyszerűen csak Egyetemi templomként ismerünk. A felújítási munkálatok jelenlegi állapotáról, részleteiről és várható befejezéséről a templom mellett található Központi Szeminárium prefektusa, Csordás Gábor atya beszélt a pestbuda.hu-nak.

Újraéled a pesti szerb örökség: elkezdődött a Tökölyanum rekonstrukciója Felállványozták a belvárosi Veres Pálné utca 17–19. szám alatti műemléki védettségű ház homlokzatának egy részét. A szerb ortodox templomtól néhány lépésnyire található, 1838-ban alapított szerb kollégium épületének rendbetétele során a kiemelkedően szép szobrászati elemeket is restaurálják.

Temetőkben is sétálhatunk a kulturális örökség napjain Temetői sétákkal várják a látogatókat a kulturális örökség napjain a hétvégén.

Jönnek a Kulturális Örökség Napjai Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár épülettúráin betekintést nyerhetnek a palotaépület termeibe

Ipari örökség – az új Közlekedési Múzeum jóval több lesz, mint kiállítótér A közel százhúsz éves intézmény formai és tartalmi megújulása egyben az eredeti koncepcióhoz való visszatérést is jelenti: a jelen és a jövő technikai vívmányait éppúgy be fogja mutatni, mint alapításakor tette. Lapszemle.

Svábhegy, törökmogyoró, magyar örökség Az ősz közeledtének csalhatatlan jele, hogy a járdára hullva itt is, ott is feltűnik néhány szem mogyoró. Budapesti fákról szóló sorozatunkban mi is egy különleges mogyorófacsoport nyomába eredünk.

Európai Örökség címre jelölték a Dohány utcai zsinagógát Ezzel Magyarországnak a Páneurópai Piknik Emlékpark és a Zeneakadémia mellett már három helyszíne szerepelhet a listán.

Gyógyuló sebhelyek: újjászületik a budai örökség Itt is, ott is állnak Budán olyan épületek, amelyek mellett évek óta sóhajtva megyünk el, szomorúan látva az épített örökség csendes leromlását. De most mintha valami elindult volna: sorra újulnak meg ezek a házak. Körkép a budai oldalról.

Lehet jelentkezni a Kulturális Örökség Napjaira Megnyílt a jelentkezés lehetősége a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozatára, amely idén szeptember 16-17-én várja ingyenes programokkal az érdeklődőket.

Szervezik a kulturális örökség napjait Megemlékeznek az 500 éves reformációról, a 200 éve született Arany Jánosról és a 150 évvel ezelőtt történt kiegyezésről is.

A kulturális örökség hatásait kutatják A kulturális örökség, elsősorban az épített örökség társadalmi és gazdasági jelentőségét, potenciálját kutatta a Forster Központ.

Jönnek a Kulturális örökség napjai Főúri paloták, kastélyok, kúriák, várkastélyok, lakóházak, népi épületek, ipari épületek, szakrális terek, temetők, közintézmények, múzeumok, galériák és könyvtárak nyílnak meg a látogatók előtt.

Csatlakozik a Várkert Bazár az Örökség Napokhoz Idén is csatlakozott a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozathoz a Várkert Bazár.

Sebestyén Márta énekel a Kulturális Örökség Napokon Sebestyén Márta népdalénekes, előadóművész és zenésztársai koncertet adnak az Országos Levéltárban „Magyarországnak fényes világa...” - zenés utazás a magyar múlt századaiban címmel.

2018 a kulturális örökség éve lehet A kulturális örökség európai évét szeretné 2018-ban megvalósítani az Európai Bizottság.

Nádori örökség – visszanyerheti régi szépségét a József nádor tér? Tudja, hol található a főváros első nem egyházi jellegű köztéri szobra? És azt, hogy hol kellett egykor büntetést fizetnie Mikszáth Kálmánnak, ha túl hangosan vitázott? A válasz ugyanazon a helyen keresendő, amely mostanában inkább a mélygarázsépítés és a fakivágások kapcsán került a budapestiek figyelmének középpontjába. A József nádor téren tettünk időutazást.

Európai Örökség-díjat kapott a Zeneakadémia A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem megkapta az Európai Örökség-díjat. Az Európai Bizottság által adományozott címmel hozza közelebb a kulturális örökséget Európa polgáraihoz, és mozdítja elő a kulturális örökségnek, mint az európai társadalom és gazdaság stratégiai forrásának a még erőteljesebb elfogadottságát.

Bolyai János Budapesten – A magyar tudomány legnagyobb alakja csak átutazóban járt a fővárosban Kétszáz éve, 1823-ban írta meg világraszóló felfedezését édesapjának az egyik legnagyobb hatású, XIX. századi magyar matematikus, Bolyai János. A kolozsvári születésű Bolyai ugyan csak átutazóban járt Pesten, ennek ellenére a fővárosban – más településekhez hasonlóan – több közterület és közintézmény viseli ma is a nevét.

A Lánchíd kandeláberei – Mára csak négy lámpaoszlop maradt meg 1849-ből A napokban volt hír, hogy elárvereznek 14 kandelábert a Lánchíd lámpái közül. A híd lámpáit a közel 175 éves története alatt sokszor cserélték, és nem mindig voltak egyformák. Nézzük meg, hogyan alakult a kandeláberek története!

„Budán fogok lakni, de csak azért, hogy közel legyek Pesthez” – 145 éve született Ady Endre Ady Endre a húszas évei végén érkezett Budapestre, és belevetette magát a nagyvárosi életbe. Éjszaka mulatott, nappal kávéházi asztalok mellett írta korszakalkotó líráját. A Három Hollóban egy fallal leválasztott asztal mellett dolgozott, de a Bristolban vagy a Meteorban is mindennapos vendég volt. Albérletekben, szállodai szobákban lakott, majd szanatóriumokban töltötte napjait, míg végül Csinszkával kötött házassága után saját otthona lett Budapest belvárosában. A ma 145 éve született Ady Endrére emlékezünk.

Az Országház fűtését csak a következő ciklusban korszerűsítik – A Szent Korona elhelyezéséről is gondoskodni kell Az Országházat 1902 őszén adták át, ám a közel 18 ezer négyzetméteres középület fűtését – amely a világ egyik első távfűtéses rendszere volt – még soha nem korszerűsítették. Budapest legismertebb műemlékében már megkezdődött az elavult műszaki rendszerek felmérése, 2023. május 31-ig készül el a beruházási terv és a költségbecslés. Ezt követően dönt a kormány, hogy kezdődhet-e az épület belső rekonstrukciójának és modernizációjának tervezése, és ekkor dől el az is, hogy az Országgyűlésnek a felújítás időszakára ki kell-e költöznie.

Vonattal Pestre és Budára – A kiegyezésig csak magánvasutak működtek az országban Ma természetes, hogy felülünk a vonatra vagy repülőre, és a világ bármely pontjára eljuthatunk Budapestről. Másfél évszázaddal ezelőtt azonban ez még egész máshogy volt. Nézzük meg, hogy 155 évvel ezelőtt, a kiegyezés évében hova tudott elutazni valaki Pestről vagy Budáról vonattal!