Kettősség jellemezte Ady Endre Budapesthez fűződő viszonyát, mert bár a vidéki életet nem tudta és nem akarta megszokni, és a nagyvárosba vágyott, mégsem érezte magát teljesen otthon. Akárcsak Gárdonyi Géza vagy más kortársa, ő is Budapestben látta írói pályája kibontakoztatásának lehetőségét. Ezt édesanyjának írt levele is alátámasztja: „Hogy komolyan megkezdhessem terveimet, nemsokára egy fővárosi laphoz megyek újságírónak... Akarok a magam tehetsége és munkája után élni, s így talán jobban beválthatom azt az ígéretet, hogy édes anyám mellém jöhessen fel Pestre, mintha tíz-tizenöt évig nyomorult szolgabíró lennék...”

Az Érmindszenten 1877. november 22-én született Ady iskoláit Debrecenben és Nagyváradon végezte. Itt lépett az újságírói pályára, de itt ismerkedett meg a budapesti művészvilág számos képviselőjével, így Bródy Sándorral, Jókai Mórral, Fedák Sárival, Újházi Edével és múzsájával-szerelmével, a Párizsban élő Diósi Ödönné Brüll Adéllal (Léda). 1904 végén az akkor már költőként jegyzett Ady azt tervezte, hogy Pestre megy „szerencsét próbálni”, végül Nagyváradról Párizsba utazott Léda meghívására. Erről 1913-ban a következőket írta: „... bár Budapestet sok affektálással lenéztem, a vidék sértett, nyomott s a legfantasztikusabb terveim voltak; London vagy talán Szentpétervár, Moszkva, de nem, mégis Párizs. Sors, furcsa és nem is kellemetlen véletlenek 1904-ben Párizshoz és Párizsba segítettek, s így gyerekes, nagy elégtételemre kikerülhettem Budapestet.”

A fiatal Ady Endre (Forrás: pim.hu)

Ady 1904 és 1911 között hétszer járt Párizsban, első párizsi utazásakor úgy tervezte, hogy több évig marad, de már 1905 januárjában Budapestre utazott. A Bajcsy-Zsilinszky út 74. (akkor Váczi körút) alatti házban bérelt szobát. Ez volt első budapesti lakhelye. Barátjával, Bíró Lajossal, egy nagyváradi újságíróval, a Budapesti Napló felelős szerkesztőjével közösen bérelte a helyiséget. A Budapesti Napló akkori főszerkesztője, Vészi József állandó munkát és szabad kezet adott neki. De írt a Magyar Közélet című hetilapnak és az Osváth Ernő szerkesztette Figyelőnek is. Itt élt, amikor megjelent az első „igazi” Ady-kötet, az Új versek, mely egyben a modern magyar irodalom kezdetét is jelenti. Hatvany Lajos is úgy emlegette ezt a szobát, mint ahonnan „a költő az új időknek új dalaival tört be az országba”.

Miután barátja megnősült, Ady is továbbállt, 1906 márciusában a Bajcsy-Zsilinszky út és a Zichy Jenő utca (akkor Váczi körút és Új utca) sarkán lévő Páris Városához címzett szállóba költözött. Ady nem tervezte azt, hogy végleg berendezkedik Budapesten, ezért választotta ezt a megoldást. Az eredetileg 2 emeletes sarokházat Mihalek Ferenc építtette 1850-ben. Az első időkben 48 szobája és szalonja volt. Amikor Ady 1906-ban ide költözött, már az épületet az Új (Zichy) utca felé kibővítették, így a szobák száma is növekedett. 1920-tól a Nemzeti Hitelintézet működött az épületben, melyre vélhetően ekkor építették a negyedik emeletet.

Ady egyik első pesti lakhelye a Paris Városához szállóban volt a Bajcsy-Zsilinszky úton (Forrás: mandab.hu/Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Ady ezt írta egy cikkében: „Csupa üresség Budapest. Éhező ezreivel, léha cifrálkodásával, kiskorú polgárságával, ázsiai közigazgatásával, ki nem alakult s ki nem alakulható társadalmával, kokott-kultúszával, undok születési és pénzarisztokráciájával, zülött irodalmi életével kétségbeejtő képet nyújt a magyar metropolisz...”

Ambivalens viszonyát Budapesthez alátámasztja, hogy bár 1906 júniusában Párizsba utazott, egy év sem telt el, és a honvágy hazahozta. Visszatérte után még egy évig dolgozott a Budapesti Naplónak, majd az 1908-ban induló Nyugat főmunkatársa lett, s az maradt haláláig.

A Magyar Világ kávéház a Kossuth Lajos utcában (Forrás: mandab.hu/Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Ha ezekben az időben valaki találkozni akart vele, a Magyar Világ kávéházban nagy valószínűséggel megtalálta. A kávéház 1906-ban nyílt meg a Kossuth Lajos utca 18. szám alatt, a mai Puskin Mozi helyén. Nevezetes esemény az irodalomtörténetben, amikor 1907-ben a Pesten tartózkodó Lédával a kávéház különszobájában meghallgatták az Ady-versek első megzenésítőjének, Reinitz Bélának az Ady-dalait, köztük a Léda-zsoltárokat.

A költő 1907 és 1912 között Budapesten, Párizsban és Érmindszenten élt. Ha Budapesten volt, ő is eljárt a New York Kávéházba, Bristolba, Japánba, Palermóba. A Nyugat szerkesztői – akik időközönként váltogatták törzshelyüket – ebben az időben a Bristolban találkoztak. Egyébként a kopott, füstös kocsmákat és zajos mulatókat jobban szerette az elegáns és fényes helyeknél. Hiszen életmódjának ezek jobban megfeleltek. Sokat tartózkodott például az Andrássy út 24. szám alatt működő Három Holló vendéglőben, mely korántsem elegáns vendégeiről volt híres.

A Három Holló vendéglő ebben a saroképületben működött az Operaház mellett, az Andrássy út 24. szám alatt (Forrás: Fortepan)

A háromemeletes bérházat Freund Vilmos tervezte Deutsch Jakab és Deutsch Sámuel megrendelésére. 1875-ben épült. 1895-ben az új tulajdonos Lewy Henrik kérésére Korb Flóris és Giergl Kálmán felújította és némileg átalakította az épületet, szecessziós díszítőelemek kerültek az utcai homlokzatára. A vendéglő az 1880-as években nyitott meg a földszintjén. Nem tartozott az elegánsabb éttermek közé. Adynak Révész Béla író ajánlotta a helyet, és 1907-től folyamatos vendége volt. A Három Hollót színészek, hírlapírók, táncosnők látogatták. Adynak egy idő után saját rezidenciája volt a vendéglőben, egy deszkafallal szeparált, függönyökkel leválasztott zug, ahol nyugodtan dolgozhatott. Noha a hely a zajossága miatt nem volt ideális a versírásra, Ady mégis közel félszáz költeményt alkotott itt. Krúdy Gyula Ady Endre éjszakái című írásában remekül megragadta a hely hangulatát. „Milyen volt Ady Endre kocsmája, a Három Holló? Ma már a nyoma is eltűnt az Andrássy útról, mert ez a sorsa minden intézménynek, ha még egyszerű serház is, ahová a Szentek és Bolondok beteszik a lábukat. A Három Hollóhoz pedig bőven jártak az akkori pesti szentek, amikor az éjszakának amaz órái elkövetkeztek, mikor a szerkesztőségi szolgák végre seprőt vehettek a kezükbe.” 

Az 1931-ben (más adatok szerint 1925-ben) megszűnt Három Holló épületének alján ma egy emléktábla hirdeti: „E helyen volt a Három Holló vendéglő, gyakran fordult meg benne Ady Endre is, a megújuló magyar irodalom vezéralakja, a köréje csoportosult írók társaságában.” )  

Ady hat hétig élt az Erzsébet körúti szállóban 1908-ban, de később is lakott itt (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)  

Ezekben az időkben a költő egyik ismert lakhelye a Meteor Szálló egy szobája volt az Erzsébet körút 6. szám alatt. A Quittner Zsigmond tervezte, 1890-ben épült háromemeletes historizáló épületben lakott 1908. októberétől november végéig, majd később is rövidebb ideig. Gyakran töltötte éjszakáit a szálloda földszinti kávéházában 1908–1914 között, és több verset is írt itt. 

Talán Ady is meg-megcsömörlött a szállodai szobáktól, az idegen társaságoktól. Ezért néha öccse, a magyar–latin szakos tanár, Ady Lajos otthonában húzta meg magát. Lakott náluk a XII., Ráth György utca 8. szám alatt, ahol Lajos 1909 és 1911 között élt családjával. Aztán 1911-ben elköltöztek a XIII. kerületi Visegrádi utca 18. alá. 1911 júliusától az év végig lakott velük itt a költő. De élt Hatvany Lajosék közelében is, a XIII., Hegedűs Gyula utca 14. szám alatt 1912-ben. Mint Hatvanynak egyszer elmondta, annak ellenére szeretett velük lenni, hogy szigorú napirendjük zavarta.

A János Szanatóriumban is kezelték Ady Endrét (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Ady Hatvanyéktól 1912-ben a városmajori János Szanatóriumba ment kezelésre. Szervezetét a még Nagyváradon szerzett szifilisz és a túlhajszolt életmód ekkora már nagyon felőrölte: a féktelen éjszakák, a rengeteg munka – szinte mindennap jelent meg verse, novellája, publicisztikája – megtette a hatását. Ekkorra már Lédával is szakított (kapcsolatukat az Elbocsátó, szép üzenet című vers zárta le).

Ám itt sem tartóztatta meg magát. Rendszeresen hölgyekkel tért haza, tivornyától tivornyáig élt. Szülőfalujába menekült a szertelen élettől megcsömörlötten, majd egy mariagrüni kezelés után ismét visszatért Budapestre.

Ady Lajos 1923-ban megjelent, Ady című könyvéből tudjuk, hogy az 1910-es évek elején a költő az ő javaslatára költözött be a pesti hoteleknél jóval csendesebb Park Panzióba a Hűvösvölgyi út 118–122. (akkor Hidegkúti út 74–78.) alá.

Adyt a hűvösvölgyi Park Panzióban kúrálták 1913-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Az intézményt, ahol a betegek kúrákon vettek részt Hűvölsvölgyi Park-Szanatórium Klimatikus Physikális és Diétás Gyógyintézetnek is nevezték. A tornyos-szecessziós épületében, a legutolsó földszinti szobában lakott 1913. október végétől december 10-ig a költő. Öccse szerint jó választás volt a hely, ahol bátyja egyedüli vendég volt egy hónapig: „Bandi hihetetlenül élvezte a Hűvösvölgyet. Amit régen nem láttam tőle már, órákig el tudott bolyongani az erdőben. Pár hét se kellett hozzá, s életkedve, egészsége, hangulata nagyszerűen helyreállott.”

Akkor szerelme, Dénes Zsófia (Zsuka) az Élet helyett órák című könyvében ír a költő hűvösvölgyi napjairól: „Ady nagyon megkedveli rejtekhelyét, ezt a budai Bakonyt, s a remeteségnek új, romantikus formáját, a szinte falusi csöndű magányt. Mint egy embergyűlölő, különc várúr, úgy él egyedül a kiürült, hatalmas épület szárnyának legutolsó, földszinti szobájában. Kívüle csak a gazdasszony-szakácsné és egy fiatal háziszolga lakik bent, ők viselik gondját. Egészen a maga ura […]. Ha azonban kedve tartja, bekocsizik valamelyik szokott vendéglőjébe, vagy pedig odakint látja vendégül barátait vidám estékre, és felkeresik női rajongói is.” A panzió falán 1925-ben helyezték el az első fővárosi Ady-emléktáblát.

Amíg Hűvösvölgyben élt, Ady gyakran járt a Balázs vendéglőben (Forrás: mandab.hu/Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Ady Endre Budáról ezt írta az Érdekes Újságba: „Legbecézettebb álom a biztosításos remeteség, ami azt jelenti, hogy ha az Úristen további élettel ver meg, Budán fogok lakni, de csak azért, hogy közel legyek Pesthez.”

Egy másik lejegyzés: „Többnyire Budapesten és a falumban élek, s természetes, bár kissé szomorú, hogy igazában otthonom, lakásom nincs is” – írta 1913-ban megjelent Önéletrajzában. 

Ady és Csinszka (Fotó: Székely Aladár/pim.hu)

Ady folyamatos otthontalansága a Boncza Bertával, Csinszkával 1915-ben kötött házassággal lezárni látszódott. Ekkor már nagyon beteg volt. „Apám halála után elhatározom, hogy most lehetőségeim is rendbe vannak, nem hagyom tovább Adyt Hotel-hányódásban élni, de lakást teremtek neki. Az apám Veres Pálné utcai kis lakása nagyon megfelelő, s mert [a Magyar Közigazgatás szerkesztői] nem akarják redakciónak megtartani, én lekötöm magamnak” – írta Csinszka visszaemlékezésében. A lakás az V. kerületben, a Veres Pálné utca 4–6. szám alatti ház első emeletén volt. Itt élt a házaspár 1917 őszétől 1919-ig. 

Ady Endre ágya a Veres Pálné utca alatt található egykori lakásukban (Forrás: pim.hu)

Adyt innen szállították a Benczúr utca 47. szám alatti Liget Szanatóriumba 1919. január 13-án, ahonnan már nem tért vissza.  A Jakab Dezső és Komor Marcell tervezte, 1909-ben épült, szecessziós stílusú házban szállodai kényelem járt a legmodernebb orvosi kezelések mellé.  A költőt egyébként már gyógyították itt, először 1914. január közepétől február végéig.  A II. emelet 30-as számú különszobában töltötte élete utolsó napjait, óráit, ahol január 27-én, hétfőn reggel 8 óra15 perckor elhunyt.

Ady a Liget Szanatóriumban hunyt el 1919-ben (Forrás: oszk.hu)

Az utolsó budapesti helyszín, amely a költőhöz köthető, a Magyar Nemzeti Múzeum volt. Itt ravatalozták fel holttestét 1919. január 29-én, és innen vitték végső nyughelyére, a Kerepesi úti temetőbe. Búcsúztatóját Móricz Zsigmond, Babits Mihály és Jászi Oszkár tartotta.

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Ady és Csinszka egykori Veres Pálné utca 4–6. szám alatti lakását 1977-ben emlékmúzeummá alakíttatta át. A ma is a PIM által fenntartott Ady Emlékmúzeumban a költő és Csinszka bútorai, személyes tárgyai láthatók, amelyeket sok év alatt sikerült a hozzátartozóktól, örökösöktől visszaszerezni. Ady szobájában az ágya is megtalálható, valamint az íróasztala, amely fölött néhány ismert verse is született.

Nyitókép: Ady Endre utolsó pesti otthona a Veres Pálné utca 4–6. szám alatt volt. A ház falán 1977-ben avatták fel Varga Imre domborművét (Forrás: pim.hu)