A Magyar Közlönyben 2020. október 9-én megjelent 1652/2020 (X. 9.) számú kormányhatározat szerint a fenntartható és környezettudatos utazást, a Budapestre vezető  elővárosi vasútvonalak és HÉV használatát, azaz a kötöttpályás közlekedést kívánja ösztönözni a kormány, ezzel együtt pedig ellérni, hogy csökkenjen a főváros és az agglomeráció közötti gépjárműforgalom.

Hatalmas dugó a főváros felé vezető úton (Fotó: ujbuda.hu)

Kevesebb autót

Ezért külvárosi és elővárosi vasútállomásokon, tömegközlekedési megállóhelyeken bővíteni kívánják a jelenlegi P+R parkolók és B+R kerékpártárolók férőhelyét, előbbieket nagyságrendileg 3000-rel, utóbbiakat 2000 új tárolóhely létrehozásával. A határozat szerint gondoskodni kell arról is, hogy a kötöttpályás hálózatra ráhordó buszjáratok részére megállók vagy buszfordulók létesüljenek a vasútállomásokon és megállóhelyeken. A kerékpárral ingázók arányának növelése érdekében átfogó budapesti agglomerációs kerékpárhálózat-fejlesztési stratégia készítését is előírja a kormányhatározat.

A parkolók, tárolók engedélyezési és kiviteli terveinek elkészíttetése a Budapest Fejlesztési Központ feladata, a megvalósítás érdekében a kormányhatározat szerint a BFK-nak egyeztetnie kell a MÁV-val, a helyi autóbuszos közlekedést szervező vállalkozásokkal, valamint az érintett önkormányzatokkal is. A munkálatokra a BFK a 2020-as közlségvetésből közel 800 millió forintot kap.

Gyakorlatias megoldások

A döntés után Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a kormány gyakorlatias megoldásokat keres, amikor folyamatosan fejleszti Budapestet. „Egyszerű céljaink vannak: jobb tömegközlekedés, kevesebb dugó, tisztább levegő, klímabarát városi kör nyezet. Kulcs a tömegközlekedés, a közösségi közlekedés fejlesztése. Ebben az a célunk, hogy az utazók gyorsabban, kényelmesebben, kevesebb átszállással érjenek célba. Ma Budapest közlekedésének igazi kihívása, hogy az elővárosokból és a külső kerületekből naponta egymillióan jönnek befelé dolgozni, tanulni, szolgáltatásokat igénybe venni, és több mint kétharmaduk autóval érkezik” – közölte.

Arra a kérdésre, hogyan lehetne ezt csökkenteni, az államtitkár azt mondta, hogy semmiképpen sem az emberek átnevelésével és tiltásával. „És nem is egy vödör sárga festék ötletszerű szétlocsolásával a belvárosban” – tette hozzá.

Nem csak a belvárosnak jár a jó közlekedés

„Budapest nem csak a belvárosból áll. Budapest minden városrésze, minden elővárosa és minden polgára egyenrangú. A külső kerületek és az agglomeráció lakóit is megilleti a jó közlekedés, a jó életkörülmények” – mondta.

A parkolóhelyek száma és kihasználtsága az elővárosi állomásokon (Forrás: Budapesti Fejlesztési Központ/Facebook/Vitézy Dávid)

Három feladat van Fürjes Balázs szerint:

1. Jobb tömegközlekedési összeköttetés, ezt a HÉV-ek felújítása és az elővárosi vasút fejlesztése valósítja meg.

2. A belvárost kikerülő közvetlen kapcsolatok, hiányzó külső körúti elemek és hidak megépítése, például a Galvani hídé.

3. Végül pedig a külső közlekedési csomópontokon nagykapacitású parkolók autóknak és kerékpároknak, hogy autóból a jobb minőségű vasútra, HÉV-re, metróra, villamosra ülhessenek a közlekedők – fogalmazott Fürjes Balázs.

Részletes tanulmány alapján készült az új parkolók terve

Elmondta, hogy részletes tanulmányt készített az elmúlt hónapokban a budapesti agglomeráció állomásainak megközelítéséhez szükséges P+R és B+R fejlesztési stratégiájáról a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ (BFK).

Az államtitkár hangsúlyozta: a fővárosba vezető összes vasúti és HÉV-vonal valamennyi érintett agglomerációs állomásán és megállóhelyén, 108 településen összesen 171 helyszínen vizsgálta meg a BFK, hogy mennyi a jelenlegi kapacitás, mennyire lenne igény most és a számítások szerint a jövőben hogyan fog növekedni a forgalom.

Sok helyen a pillanatnyi férőhelyszám többszöröse is megtelne. Ezt nemcsak az mutatja, hogy néhol korán reggel elfogynak a helyek, hanem az is, hogy a füvön vagy nem hivatalos parkolókban is otthagyják az autójukat az ingázók – fejtette ki Fürjes Balázs. Márpedig tenni kell az agglomerációból nap mint nap Budapestre zúduló autóáradat mérséklésére – hangsúlyozta, érzékeltetve, hogy ma három ingázóból kettő személyautóval megy a fővárosba.

„Mindenki egyetért abban, hogy új egyensúlyra van szükség Budapest és agglomerációjának közlekedésében. Ma ebben léptünk előre. A kormány döntött, hogy megindítja összesen ötezer autós és kerékpáros parkoló, úgynevezett P+R és B+R parkoló tervezését külvárosi, elővárosi vasútállomásokon, tömegközlekedési megállóknál. A tömegközlekedés egyidejű fejlesztésével az a célunk, hogy naponta önként, nem kényszerből több tízezren válasszák majd a közösségi közlekedést az autózás helyett. A kormány az ötezer parkoló létesítéséhez szükséges felmérésekre, tervezésre és engedélyezésre bő hétszázmillió forintot biztosít” – mondta Fürjes Balázs.

Összefüggő bicikliút-hálózat épülhet

Az államtitkár azt is bejelentette, hogy a munka részeként a Budapest Fejlesztési Központ megalkot egy budapesti agglomerációs kerékpárhálózat-fejlesztési stratégiát is. Ebben fel kell vázolni egy olyan összefüggő kerékpáros hálózatot, amely nemcsak a vasúti megállók elérését teszi lehetővé, hanem azt is, hogy a Budapest körüli településekről közvetlenül is el lehessen érni a fővárosi célpontokat.

Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója elmondta: a kormányhatározat hét vasútvonal – az 1-es hegyeshalmi, a 30a székesfehérvári, a 70-es váci, a 71-es veresegyházi, a 100a ceglédi, a 120a újszászi, a 150-es kunszentmiklósi vonalak – elővárosi szakaszait érinti, ezek vasútállomásai és megállói közül várhatóan több mint negyven helyszínen készülnek el a parkolók megépítéséhez szükséges engedélyezési és kiviteli tervek 2022-ig. Kiemelte: a vonalak mentén az intézkedések hatására összességében megduplázódhatnak a parkolóhelyek.

Nyitókép: B+R parkoló a vasútállomáson (Fotó: Budapesti Közlekedési Központ)