Keresés az archívumban

150 éve létezik magyar állami tulajdonú vasúttársaság A magyar állam a kiegyezés utáni évben nem a semmiből alapított egy vasúttársaságot, hanem megvásárolt egyet, mégpedig a Magyar Északi Vasút 126 km hosszú Pest–Hatvan–Salgótarján közötti vonalát. Így lett állami vasúttársaság 22 évvel a magyar vasúti közlekedés elindulása után.
Romjaikból születnek újjá a századfordulós házak Erzsébetvárosban Szélsebesen zajlik a múlt hibáinak kijavítása a VII. kerületben: számos, évtizedek óta elhanyagolt, gyakran tégláig lepusztult homlokzatú épület épült teljesen újjá az elmúlt években.
Így valósult meg az Erzsébet híd a századfordulón Lassú folyamat volt az első Erzsébet híd megvalósulása. Csodálatos híd született, ám ehhez le kellett bontani a pesti óváros számos házsorát és a régi városházát is. Itt a története!
Amikor fizetős volt a Margit-sziget Tudta, hogy 1948-ig fizetős volt a Margit-sziget? Előbb magántulajdonban, majd a főváros tulajdonában állva is fizetni kellett a tömegeknek a sziget meglátogatásáért.
„Ah, a ház nélküli ember vándor” – Kisregény a budapesti Tisztviselőtelep születéséről „Van-e olyan nő, aki két csinos utcai, de nem szalon nagyságú – s egy udvari szobácskával megelégszik?” – teszi fel a kérdést a Reakció kiadó gondozásában megjelent ÚJ föld, új szerencse című kisregény egyik szereplője. Bevezetés a józsefvárosi Tisztviselőtelep születésének belső történetébe.
Mézeskalácsházak állami pénzből – 110 éves a Wekerletelep Most 110 éve kezdődött a Wekerletelep építése. A városrész nyolcvan évig az állam tulajdonában állt, az alaposan megválogatott lakók csak bérelhették a lakásokat.
Most 105 éve adták át a Széchenyi fürdőt Tudta, hogy tíz évig tartott a Széchenyi fürdő kútjának fúrása? Így született meg a városligeti fürdőintézmény.
Megújul a homlokzat, és díszkivilágítást is kap a Mikszáth tér legnagyobb épülete A hatalmas Sophianum, amelyet sokan csak Piarista Gimnáziumként ismernek, ma a Pázmány Bölcsészkarának otthona. Lerobbant, elszürkült homlokzatát most felújítják, sőt díszkivilágítást is kap majd.
Itt az idei Könyvhét Az idei könyvhéten több mint 180 kiállító, valamint 76 magyarországi és 16 határon túli kiadó kínálata fog szerepelni.
Negyed évszázada tervezik a dél-budai hidat Az Új hídra, azaz a Galvani utca vonalába tervezett Duna-hídra kiírt pályázat nem az első volt. Még 1992-ben a főváros írt ki pályázatot egy itteni átkelőre.
Repülne a belvárosból a Balatonra? A háború előtt lehetséges volt! Tudta, hogy Budapest második légikikötője a Dunán volt, a Szabadság hídnál? A húszas években Bécsbe és a Balatonra is naponta lehetett innen repülni.
Panelből családi ház? Tudta, hogy a sokemeletes panelházak mellett más típusú épületeket is terveztek panelből? Írásunk a panelépítkezés hazai történetéről szól.
Hova kerül az új dél-budai híd? Tudja, hogy miért a Galvani úthoz tervezik az új dél-budai hidat? Cikkünkből megismerhetik a híd történetét.
Magyar tervezőé is lehetett volna az első állandó Duna-híd Tudta, hogy magyar hidász terveit is mérlegelték az első állandó pest-budai Duna-híd pályázatán?
Fák és versek: a zöld Budapest költői szemmel A költészet napja van – fákról szóló sorozatunkba kerestünk tehát néhány klasszikus alkotást, amelyek az egykori budapesti fáknak állítanak emléket. Meglepően sokat találtunk, sőt még egy emléktáblára is bukkantunk.
Az első felelős magyar kormány évfordulóját ünnepeljük Százhetven éve, 1848. április 7-én írta alá V. Ferdinánd király az első független, felelős magyar kormány kinevező iratát.
Ilyen volt a lóvasút a Margit-szigeten 1928-ban egy valamikori nagy múltú közlekedési eszköz utolsó képviselője is beszüntette a működését a fővárosban. Megszűnt a lóvasút a Margit-szigeten.
Villamos az Erzsébet hídon? Több mint 45 éve nem jár villamos a Rákóczi úton. Valamikor Pestet teljesen behálózták a villamossínek, sőt arra is volt elképzelés, hogy azokban az utcákban is villamosközlekedést alakítsanak ki, amelyekben a normál kocsik el se fértek.
Melyik híd lesz az év hídja? Tudta, hogy megszavazhatja, melyik híd legyen „Az év hidja?” Az április 30-ig tartó szavazáson összesen 10 híd „indul”, amelyek közül 4 budapesti.
Megnyílik a Holnemvolt Vár az Állatkertben Az állatkerti fejlesztések első elemeként megnyílik a Holnemvolt Vár, amely 1,6 hektáron esősorban a 3-10 éves korú gyerekeknek és családjaiknak kínál programokat.
A Gellért-hegy barlangja Tudta, mire használták a Gellért-hegy oldalában a barlangot? A 19. és a XX. század fordulójának Budapestjéről azt gondoljuk, hogy egy maihoz hasonló modern világváros volt, ahol villamosok csilingeltek a magas, többemeletes házak között a kövezett utcákon. Azonban a korabeli fotókat nézegetve előtűnnek olyan képek, amelyek a városnak teljesen más arcát mutatják, néha egészen meglepő helyekről.
Havat is lapátoltak a Gattamelata másolata körül – Egy időre megnyílt a Román Csarnok Kétségtelenül a Szépművészeti Múzeum egyik legdekoratívabb terme a román kort idéző csarnok, amely az elmúlt hét évtizedben zsúfolt raktárként üzemelt, miközben beázott, a hó is beesett. A múzeum átfogó rekonstrukciójának keretén belül felújított termet érdemes még most megnézni, legközelebb majd csak a Szépművészeti Múzeum októberi épületátadója után lehet.
Autópályahíd a belvárosban, felüljáró a Gellért téren? Tudta, hogy ötven évvel ezelőtt létezett egy olyan terv, hogy lebontják a Szabadság hidat? Az 1960-as években Budapest is a motorizáció és a modernitás lázában égett, és ennek oltárán sok mindent készek voltak feláldozni. A Szabadság híd helyére egy „modern”, az autóközlekedést mindennél jobban szolgáló kétágú híd épült volna.
Március 15-e Budapesten: másfél évszázad képei Azt mindenki fújja kisiskolás korától kezdve, hogy mi történt Pesten azon a bizonyos 1848. évi március 15-én. De mi történt azután, a következő években? Mióta és hogyan emlékezünk meg a forradalom napjairól?
Száznyolcvan éve tarolta le Pest-Budát a nagy árvíz Pest történetének egyik legsötétebb napja 1838. március 13-a. Az ekkor kezdődő áradás március 15-ig egyszerűen letarolta Pestet és Buda alsóbb részeit.
Egykor ruhát is szárítottak Pallas Athéné szobrán A városvédő istennő Szentháromság téri szobra sokak által kedvelt alkotás, hiszen régóta őrködik az Óvárosháza sarkánál. A mostani alkotás azonban csak másolat, az eredeti a pesti Városházán található, ennek története pedig regénybe illően fordulatos.
Búcsú az öreg pasaréti kőrisektől A fákról szóló sorozatunkban most búcsúztatunk: több idős kőrisfát ki kellett vágni a Pasaréti út mentén. Odvasak voltak, betegesek, némelyik a kilátást is zavarta. De azért mégis kár értük, hisz egy régi fasor utolsó tanúi voltak.
Reitter Ferenc, aki csatornát tervezett a mai Nagykörút helyére Budapest a fejlődését sok kiemelkedő személynek köszönheti. A hosszú névsorban van egy személy, aki a legtöbbet talán egy olyan tervvel tette, amely nem valósult meg, de a hozzá kapcsolódó előkészítő munkák rendkívül fontos szerepet játszottak a város fejlesztésében. Ez Reitter Ferenc csatornaterve, amelyre a tervező születésének 205. évfordulóján emlékezünk.
Átadták a felújított Nemzeti Lovardát A műemléki védettségű főépület visszanyerte klasszikus klubház jellegét.
A modern hírközlés előfutára – 125 éves a telefonhírmondó A világon elsőként Budapesten vált elérhetővé az a hírközlési szolgáltatás, amely két évtizeddel megelőzte a rádiót és előre vetítette a hírközlés XX. századi forradalmát.
Romokból feltámadva: így épült újjá hét évtizede Budapest Van a Városház utcában, a fővárosi Városháza falán egy szerény kis emléktábla, amely éppen hetven éve került oda. Amiről tudósít, és amire emlékeztet, az rendkívüli: egy város feltámadásának dokumentuma. A világháború utáni újjáépítésre és az ezen dolgozó emberekre emlékezünk.
Így épült meg a Várhegy alatti Alagút A Lánchíd helyét hosszas előkészítő munka alapján határozták meg. Az akkori hídépítési ismeretek alapján Pest és Buda területén egyedül itt lehetett hidat építeni, ám szerencsétlen körülmény volt, hogy Budán a híd egyenesen a Várhegynek vezetett. Ezt a problémát orvosolta az Alagút, amit 165 éve kezdtek el építeni.
Zöldebb lehet a budai Duna-part? Új sétányok a folyóparton, kevesebb felszíni parkoló, különleges parkok, játszóterek és kerékpárutak – ilyen is lehetne a budai Duna-part.
Heteken belül elkészül a Budai Vigadó Áprilisig elkészül a Budai Vigadó teljes rekonstrukciója. A műemlék épület eredeti állapotának helyreállításához archív fotókat is használtak. A budai polgárok kezdeményezésére 120 évvel ezelőtt építeni kezdett palotában visszaállítják a dísztermet, lefedik a belső udvart, és megújul a kupolatér is.
Erzsébet híd két platánja – II. rész Néhány napja bemutattuk az Erzsébet híd budai hídfőjétől délre, a Rudas fürdő mellett álldogáló gyönyörű platánfa történetét. Most jöjjön a másik! Ez egy kissé távolabb áll a tulajdonképpeni hídfőtől, attól északra, a Döbrentei tér sarkán. Az ő története is végigkövethető fotókon.
2018 Pesten: a teljesülés éve? Ígéretünk szerint mérleget vonunk Budapest tavalyi évéről, és előretekintünk 2018-ra. A pesti oldal következik.
A Duna jege: királyválasztás, híd és árvíz Miképp állhatott vagy járkálhatott egykor több ezer ember a Duna jegén? Az elmúlt évtizedekben nem láthattuk befagyva a Dunát, ezért ma már nehéz elképzelnünk, hogy egykor a Duna jegén közlekedtek az emberek. Pedig így volt.
Ősz, Őszikék – Arany János és Budapest VI. Végéhez közeledik az Arany János-emlékév. A költő és Budapest kapcsolatát bemutató sorozatunk záró darabjával búcsúzunk mi is tőle.
A Liget: két évszázadnyi jókedv Sokat beszélnek manapság a Városligetről – de ha igazán szórakoztató, hiteles, alapos képet akarunk kapni e páratlan park múltjáról, most Budapest Főváros Levéltárába kell mennünk. A november közepe óta itt látható tárlaton ugyanis kiderül, miért járnak a pesti (és budai) polgárok már évszázadok óta a Ligetbe.
Áll Budavár még Felismerik a nyitóképünkön látható épületet? A Budavári Palota 1875-ből, az 1890-ben elkezdődött Ybl–Hauszmann-féle átépítés előtt, amikor még a Várkert Bazár sem állt. A Budavári séták című könyvvel a kézben a múltban kalandozhatunk, megismerhetjük, milyen épületek álltak régen a várfalakon belül, és miért, hogyan pusztultak el.
Mit csináltak a magyarok az 1867-es világkiállításon? Épp 150 éve ért véget az 1867-es párizsi világkiállítás, az első világraszóló ipari-gazdasági seregszemle, amin több mint 300 magyar kiállító vett részt a zongoráktól a gyapjún át a borokig.
Tudományos Gyűjtemény: a folyóirat, amely segített magyarrá tenni a tudományt Bár kétszáz éve még egyáltalán nem volt általános, hogy a tudományról anyanyelvünkön is olvashatunk, a Tudományos Gyűjtemény óriási lépéseket tett afelé, hogy az újítások a nagyközönség számára is olvashatóvá váljanak.
A Nagy Fa – egy legenda a Vár tövében A neve, ilyen egyszerűen, de mégis indiánosan tekintélyt parancsolóan: a Nagy Fa. A legtöbben így ismerik azt az ősöreg japán akácot, amely a budai várlejtőn, a Déli rondella tövében nő.
Százhúsz éves a Szent Margit Kórház Éppen 120 éve, 1897. október 31-én adták át a Szent Margit Kórházat. Történetének főbb mérföldköveit az egészségügyi intézményben nyílt kiállításon idézik meg, átfogó képet nyújtva orvosi, ápolási eszközök, régi fényképek, levelek által. Az összeállítás az Óbudai Múzeumban és a kórház osztályain őrzött anyagokból készült. A tárlatot egy hónapon keresztül tekinthetik meg az érdeklődők.
Száznegyven éves a Nyugati pályaudvar Az ország első pályaudvarának helyén 1877-ben épült fel a Nyugati pályaudvar, amely ma is az egyik kulcsfontosságú csomópontja a hazai vasúthálózatoknak és a budapesti közlekedésnek. Az Eiffel-cég kivitelezési közreműködésével a pályaudvart éppen 140 éve, október 28-án nyitották meg.
Luther kis almafája A budapesti fákról szóló sorozatunkban eddig általában idős, terebélyes példányokról írtunk. Most jöjjön egy ifjú gyümölcsfa a Várból, tisztelgésül a reformáció közelgő nagy évfordulója előtt.
Kiránduljon Budapesten! Fehér alapon csík, kereszt vagy kör: ki ne ismerné a turistajelzéseket az erdőben. De hogy Budapesten is van ilyen, a város határán belül? Kiránduljon velünk!
Templomok és titkok: a fővárosi protestantizmus nyomában Közelít a Reformáció 500, azaz a wittenbergi 95 pont kiszögelésének fél évezredes jubileuma – városszerte sűrűsödnek a programok. A nagy évforduló kapcsán mi is a fővárosi protestánsok nyomába eredtünk: mutatunk tíz regényes múltú templomot.
Ősplatán a Margit-szigeten Csak elragadtatással lehet szólni Budapest egyik talán legismertebb faóriásáról, az ősplatánról a Margit-szigeten. A víztorony mellett, a kolostorromok és a Szent Mihály-kápolna között nő. Illetve mit nő: terebélyesedik, uralkodik, pompázik!
Pálosok Budapesten: 3+1 titkos hely Van egy ősi, több mint 700 éves szerzetesrendünk, és vannak e rendnek titkos budapesti helyei: egy (sőt még egy) barlang, egy fák árnyékába bújó felszentelt romterület és egy ódon belvárosi kolostor. Felfedezőtúrára indultunk a pálosok nyomában.