Október elején változott egy kicsit a Normafa-lejtő környékén a zöld sávval és zöld kereszttel jelzett turistautak nyomvonala. A piros körséta jelzésű turistaút is új nyomvonalon halad: a KFKI környékén ágazik ki a piros négyzet jelzésű turistaútból, majd az Irhás-árok – Nagykapos utca – Irhás árok – Kakukkhegyi út – Csillebérci út – Kakukkhegyi erdősor – Frank-hegy – Frankhegyi turistaház – Mária-kép – Budaörsi-hegy nyomvonalon csatlakozik vissza a kiindulópontba. Az új piros háromszög jelzésű turistaút pedig a piros négyzetből kiágaztatva a Rupp-hegy csúcsáig vezet eztán.

Valószínűleg e hírek nem sokakat ráztak meg. Tulajdonképpen a legtöbben már arra is rácsodálkoznak, hogy egyáltalán vannak a fővárosban efféle jelzett utak. A szép őszi hosszú hétvége előtt utánajártunk, mit tehet az, aki nem akar kimozdulni Budapest határán kívülre.

Pest: zarándokok előnyben!

Ha azt mondjuk, a fővárosban sok turistaút van, ez igaz – de nem meglepő módon 98%-uk Budán halad. A pesti oldalon kevés jelzésbe botolhatunk, az országos kéktúra sem itt lépi át a Dunát, hanem jóval északabbra, Nagymarosnál (komppal).

Az egyetlen „klasszikus” turistajelzés a piros kereszt, amely Pécelen ágazik el a Merzse-mocsár felé. Valószínűleg ezen az úton kevesen járnak, hiszen első szakasza az M0-ás út alatt, majd mellett vezet. Viszont a mocsár igazi kuriózum, gyönyörű természetvédelmi terület, ami valóban megér egy hétvégi kiruccanást. Két éve egy tanösvényt is kiépítettek itt, van madármegfigyelő kilátó is – egyszóval minden adott ahhoz, hogy átérezzük, milyen lehetett ez a táj, mielőtt a város szétterpeszkedett volna rajta. (Néhány századdal ezelőtt az efféle vizes élőhelyek még Pest városfalainál kezdődtek.)

A másik pesti útvonal nem hagyományos turistaút, hanem zarándokút: ez Csömör felől vezet a város közigazgatási határán belülre. Az M betűt, illetve középen keresztet formázó lila jelzés a Mária-út, amely egy Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat. Kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, mintegy 1400 km-es távon, ami gyalogosan nagyjából 60 nap alatt bejárható. A zarándokút átvezet a fővároson, és érint több templomot is. Közülük persze kiemelkedik a Szent István-bazilika, ahonnan aztán a Lánchídon át a Várnegyedbe, majd a Városmajoron keresztül a Normafára juthatnak el a zarándokok, sőt továbbmenve Makkosmáriát, a Hárs-hegyet és Máriaremetét is érinti az út, tehát valóban egészen hosszú szakaszon időzik Budapesten.

A gercsei út jelzése (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Zöld jelzés Hűvösvölgyben (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

További zöld jelzések (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Buda: sávjelzések hálózata

A turistaútjelzésekben rendszer van: a legnagyobb rangú, legfontosabb útvonalakat sávjelzés mutatja. Sőt, még ezen belül is a legrangosabb a kék, amely vagy egy több tájegységen átvezető útvonal, vagy egyenesen maga az Országos Kéktúra. Ez utóbbi Budapest területére a Külső Bécsi útnál lép be, hogy aztán végigvezessen a legszebb útvonalakon egészen addig, míg a II. kerületben, a Remete-szurdoknál el nem hagyja azt. Ez valóban a „best of Budai-hegység” a legismertebb látnivalókkal: érinti a Csúcs-hegyet, a Hármashatár-hegyet, az Árpád-kilátót, és elvezet Hűvösvölgybe. Egyes részei már a legendás Másfélmillió lépés Magyarországon sorozatban is megjelentek (7. rész), igaz, akkor kicsit lehangoló képet is festettek a város környéki erdők szemetességéről.

A további sávok színei is rendszerbe vannak szedve: a piros következik, majd a zöld és sárga. Budán ebből a zöld jelenik meg leginkább, ez fűzi fel a kéktúrából méltatlanul kimaradt Apáthy-sziklát és a Hárs-hegyet, átvezet a legismertebb zugligeti és Széchenyi-hegyi utakon, és a Tabánnál érkezik le a Dunához. Épp ezért talán a leginkább ezzel a jelzéssel találkozhatunk a legtöbbször a város utcáin, házfalain is.

Van, ahol egészen sok jel sorakozik egymás alatt, hisz a zarándokút (sőt, utak) természetesen sok helyen követik a turistautakat is. A további fákra vagy kövekre festett formáknak is jelentése van: a kereszt például a sávjelzések közti összekötő utat jelez, a nem teljesen bezárt körív pedig olyan könnyebb körsétaútvonalakat, mint például a hárs-hegyi körút vagy a Normafánál lévő sétaút. Háromszög mutatja a kilátókhoz, csúcsokhoz vezető utat: nemrég éppen ilyet festettek fel a megújult zugligeti Lóvasút Rendezvényközponthoz is, ahonnan a János-hegy tetejére, az Erzsébet-kilátóba kapaszkodhatunk fel. De itt-ott további, olykor megfejthetetlen jelzésekre is bukkanhatunk. Egy-egy kisebb tanösvény jeleit is felfedezhetjük, vannak egészségmegőrző sétautak, és olyan rövidebb jelzett távok is, mint például a gercsei templomromhoz kivezető.

A sok jelnek, festésnek, útvonalnak végső soron egy a lényege: ki a szabadba, csodáljuk meg a budapesti őszt!