Keresés az archívumban

Százhetven éve kezdődtek a népképviseleti választások 1848. június 14-én kezdődtek meg az első népképviseleti országgyűlési választások Magyarországon.
Vadgesztenyék – a három krisztinavárosi öregúrról Most kell írni a vadgesztenyékről – folytatva fákról szóló sorozatunkat a pestbuda.hu oldalain. Mert még szépen zöldellnek, többnyire. Aztán sajnos nyár végére el szoktak száradni a leveleik a gondos permetezés ellenére is, hogy végül szomorú szépségként októberben újra kivirágozzanak.
Erzsike és az első kapavágás: így született a János-hegyi kilátótorony Budapest legmagasabb pontja az 527 méter magas János-hegy, ennek tetején trónol az Erzsébet-kilátótorony, a helyieknek csak Erzsike, amelynek építését idén 110 éve kezdték meg. Péntekre esett 1908-ban június 12., amikor a tekintetes bizottság ünnepélyes keretek között fölkirándult a János-hegyre, és megtette az első kapavágásokat az új kilátóhoz.
Mi épül az óbudai Buszesz helyén? Mihez kezdjünk az elhagyott gyártelepekkel, amelyek évtizedek óta csak amortizálódtak? A volt óbudai szeszgyár területe egy példa arra, miként zajlik napjainkban a múltban épített értékeink legalább egy részének megmentése és egyúttal valami merőben új létrehozása.
A Holzertől az Úttörő Áruházig – egy épület metamorfózisa A százharminc éve épült Kossuth Lajos utcai palotában a század eleji Budapest egyik legelegánsabb divatüzlete, a Holzer Simon Divatház, majd később a szocialista kereskedelem első gyermekáruháza, az Úttörő Áruház működött.
Nyolcvanöt éve tűnt el a régi Tabán Nyolcvanöt éve, 1933. május 23-án kezdték meg a Tabán bontását. Eredetileg egy új, modern városrészt álmodtak a helyére, de a II. világháború elsöpörte a terveket.
Lebontják Róth Miksa első műhelyét a Józsefvárosban Hamarosan eltűnik az a kis földszintes Bacsó Béla utcai épület, amelyben a legnagyobb magyar üvegfestő és mozaikművész pályája elindult.
Száztíz éves a budai Szent Imre Kollégium 1908. május 17-én avatták fel a budai Szent Imre Kollégiumot. Az épület a történelme során nem csupán diákok otthona volt, de eseményein vendégül látott hercegeket is, rejtegetett francia katonákat, és szállást kínált nyaraló fiataloknak. A kollégium falai a gondtalan diákélet emlékei mellett a két világháború lenyomatát is őrzik.
A közterekre nyit a Budapest100 Május első hétvégéjén minden érdeklődőt várnak a parkok, kis és nagy terek, eldugott zugok, zajos csomópontok, piacok, kávézók, múzeum, templom, zsinagóga és virágok, fák, bokrok.
Kezdődik a Könyvfesztivál! Az idei Könyvfesztiválon több mint 170 program és 26 ország 160 kiállítója vesz részt.
Mindig szerették a kutyások a Városligetet A Városliget a kezdetektől az állattartó, kutyás közönség kedvelt helyszíne volt. A Liget Budapest blogja ennek történetét mutatja be.
A Gellért-hegyre hívták a kilenc múzsa egyikét Mátyás korában is volt csillagvizsgáló Budán: az uralkodó tudósa, Ilkusch Márton itt észlelt először üstököst Európában. Ismert volt még a palota négyszögletes tornyában működő obszervatórium, majd 1815-ben megépült a Gellért-hegyi Csillagda, melynek romjaira emelték később a Citadellát.
Magyar tervezőé is lehetett volna az első állandó Duna-híd Tudta, hogy magyar hidász terveit is mérlegelték az első állandó pest-budai Duna-híd pályázatán?
Az első felelős magyar kormány évfordulóját ünnepeljük Százhetven éve, 1848. április 7-én írta alá V. Ferdinánd király az első független, felelős magyar kormány kinevező iratát.
Ilyen volt a lóvasút a Margit-szigeten 1928-ban egy valamikori nagy múltú közlekedési eszköz utolsó képviselője is beszüntette a működését a fővárosban. Megszűnt a lóvasút a Margit-szigeten.
Az ír óriás, a müezzin meg a fakírok – az Ős-Budavára emlékezete A mai kor szenzációhajhászásától nem maradtak el sokban elődeink sem: a millenniumi ünnepségekre Ős-Budavára néven a Városligetben létrehozott szórakoztatónegyedben minden volt, ami csak elképzelhető, és az is, ami elképzelhetetlen. Az éppen 115 éve született Oskar Marmorek építész tervei alapján felépült terület a török kori budai várat imitálta, de a forgatag nemzetközi volt.
Akadémia szolgálati lakással Felvették a világ legvonzóbb látványosságai közé a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontot. Az intézmény 1986-ban, a zeneszerző halálának századik évfordulóján nyílt meg a Régi Zeneakadémia épületében.
Krisztus Budán – egy régi fénykép húsvét ünnepén Hegyoldal, tágas kertek és egy – ahogy hívni szokás – „pléh-Krisztus”. Ez is Budapest volna? Húsvét ünnepén egy régi fénykép és néhány régi feszület nyomába eredünk.
Nagypéntek a régi Budán: a Veronika-kápolna emlékezete Nagyhét van – hagyományosan a húsvétra készülés hete. A háború előtti régi Budán és Pesten ilyenkor sokan már a pénteki körmenetre készülődtek. Például arra, hogy a stációknál meg-megállva a kálvária-hegyi Veronika-kápolnához menjenek fel a hívek. Mára már se stációk, se kápolna, és a Kálvária-hegy elnevezés is a múlté.
Ismét kinyit a Vasúttörténeti Park Húsvéttól október végéig újra nyitva van Európa legnagyobb interaktív vasúti élményparkja.
Pillanatfelvétel a Várkert kioszkról Ybl Miklós születésnapját követően, április 7-én szakmai bejáráson nézhető meg a felújított Várkert Kioszk, legújabb nevén (mert sok volt neki) Ybl Budai Kreatív Ház. Aznap osztják ki az idei Ybl-díjakat is.
Ötvözve az újat a régivel – sportközpont épül a Belvárosban Új sportközpont épül Lipótváros műemléki részén, a Vadász utca 30. szám alatt. A kora eklektikus bérház ugyan a történelmi városmag része volt, az egyébként is vegyes utcaképbe azonban több fényt, a városlakók életébe pedig a már 2000-es évek óta tervezett elérhető szabadidős és sporttevékenységeket hoz majd.
Havat is lapátoltak a Gattamelata másolata körül – Egy időre megnyílt a Román Csarnok Kétségtelenül a Szépművészeti Múzeum egyik legdekoratívabb terme a román kort idéző csarnok, amely az elmúlt hét évtizedben zsúfolt raktárként üzemelt, miközben beázott, a hó is beesett. A múzeum átfogó rekonstrukciójának keretén belül felújított termet érdemes még most megnézni, legközelebb majd csak a Szépművészeti Múzeum októberi épületátadója után lehet.
Arccal a Nap felé – üldögélés a Nemzeti Múzeum lépcsőjén A tavasz biztos jele, hogy megjelennek az első napozók a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Még ugyan kabátban, valamire ülve, de az emberek az arcukat a fénybe tartják: élvezik a napfény melegét. Archív képválogatásunk következik a „lépcsőélményről” – amíg végre kisüt most is a nap.
Ismeri a Városliget különös hídját? Tudta, miért áll egy látszólag értelmetlen híd a Városligetben? Nem, nem szobortalapzat, és nem is tribün. 1973-ig a Millenniumi Földalatti járt alatta.
Úsztak, csengettek, lőttek a pesti mozikban A mozik története a város és a benne élők kölcsönhatásának története is. Szecessziós vagy eklektikus kialakításuk pedig beágyazódott Budapest városképébe.
Indul a Magyar Birkózó Akadémia építése A Kozma István Magyar Birkózó Akadémia egy multifunkcionális sportcsarnokból, illetve egy birkózó szakkollégiumból és képzési központból áll majd.
Szálló a „gavallérsarkon”: az Astoria története A háború előestéjén, 1914. március 14-én nyílt meg az Astoria. A Hikisch Dezső és Ágoston Emil tervei alapján épült szálló falai a XX. századi magyar történelem számtalan emlékét őrzik. Krúdy Gyula, Károlyi Mihály, a Motorvilág magazin vagy a Ki nyer ma? című rádiós vetélkedő egyaránt szerepet kapott az idén 104 éves Astoria Szálló életében.
Egykor ruhát is szárítottak Pallas Athéné szobrán A városvédő istennő Szentháromság téri szobra sokak által kedvelt alkotás, hiszen régóta őrködik az Óvárosháza sarkánál. A mostani alkotás azonban csak másolat, az eredeti a pesti Városházán található, ennek története pedig regénybe illően fordulatos.
Tudta, hogy római temető van Gazdagrét alatt? Gazdagrétet, ha máshonnan nem, a Szomszédok című teleregényből mindenki ismeri. A lakótelep építése 35 éve kezdődött, és azonnal érdekes régészeti leletekre bukkantak.
Letették a Cziffra Központ alapkövét a Józsefvárosban Elindul az Európában egyedülálló Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központ kormányzati beruházása.
Reitter Ferenc, aki csatornát tervezett a mai Nagykörút helyére Budapest a fejlődését sok kiemelkedő személynek köszönheti. A hosszú névsorban van egy személy, aki a legtöbbet talán egy olyan tervvel tette, amely nem valósult meg, de a hozzá kapcsolódó előkészítő munkák rendkívül fontos szerepet játszottak a város fejlesztésében. Ez Reitter Ferenc csatornaterve, amelyre a tervező születésének 205. évfordulóján emlékezünk.
Nyárra elkészülhet a Csillaghegyi Strandfürdő Évekig a bezárás fenyegette Budapest egyik legrégebbi, legnagyobb területű és legszebb strandját az óbudai Róka-hegy oldalában, a Csillaghegyi Strandfürdő és Uszoda együttesét. Nemrégiben viszont új esélyt kapott. Hatalmas beruházással szinte teljesen új komplexumot varázsolnak belőle, régi értékei megtartásával.
Fény és árnyék Pasaréten: a 80 éves Torockó téri templom Ünnepélyes istentisztelettel emlékeztek meg Pasaréten, a II. kerületi Torockó téren a református templom alapításának 80 éves évfordulójáról a közelmúltban. A Bauhaus stílushoz sorolt épület megszületésének, fennmaradásának regényes története van, alapkőletételére 1938-ban, felszentelésére pedig egy évvel később került sor.
Hatvanéves a Széchenyi-hegyi tévétorony Mi is volt a Szomszédok első képkockája? Ó, hát persze, hogy a tévétorony! Hatvan éve, 1958. február 22-én adták át a Széchenyi-hegyi adótornyot. A 12 emeletes épület elkészülte a rendszeres televíziózás kezdetét is jelentette, hosszú évtizedekig mindössze egyetlen csatornával. A hazai televíziózás históriája összeforr a Széchenyi-hegyi adótorony történetével.
Így tervezett Duna-hidat a Lánchíd előtt egy magyar gróf és egy angol mérnök A tervek szerint idén elindul a Lánchíd és az Alagút felújítása. A Lánchíd, Budapest jelképe, talán legfontosabb épülete a külsejében nem, de néhány fontos elemében megváltozik, megújul. Most induló sorozatunk a Lánchídhoz kapcsolódó érdekes történeteket mutatja be.
Romokból feltámadva: így épült újjá hét évtizede Budapest Van a Városház utcában, a fővárosi Városháza falán egy szerény kis emléktábla, amely éppen hetven éve került oda. Amiről tudósít, és amire emlékeztet, az rendkívüli: egy város feltámadásának dokumentuma. A világháború utáni újjáépítésre és az ezen dolgozó emberekre emlékezünk.
Így épült meg a Várhegy alatti Alagút A Lánchíd helyét hosszas előkészítő munka alapján határozták meg. Az akkori hídépítési ismeretek alapján Pest és Buda területén egyedül itt lehetett hidat építeni, ám szerencsétlen körülmény volt, hogy Budán a híd egyenesen a Várhegynek vezetett. Ezt a problémát orvosolta az Alagút, amit 165 éve kezdtek el építeni.
Két világ között egy harmadik – 150 éve született Árkay Aladár Most 150 éve, 1868. február 1-jén született Árkay Aladár építész, akinek a két budapesti temploma a kor építészeti törekvéseinek meghatározó művei.
Erzsébet híd két platánja – II. rész Néhány napja bemutattuk az Erzsébet híd budai hídfőjétől délre, a Rudas fürdő mellett álldogáló gyönyörű platánfa történetét. Most jöjjön a másik! Ez egy kissé távolabb áll a tulajdonképpeni hídfőtől, attól északra, a Döbrentei tér sarkán. Az ő története is végigkövethető fotókon.
2018 Pesten: a teljesülés éve? Ígéretünk szerint mérleget vonunk Budapest tavalyi évéről, és előretekintünk 2018-ra. A pesti oldal következik.
Kétszáz éve született Görgey: kétszer lett Budán lovas szobra Neve sokáig szitokszóként hangzott, 1935-ös rehabilitálásakor Horthy Miklós avatta fel a lovas szobrát, amelyet a háború után beolvasztottak a Sztálin-szoborba. A rendszerváltás után újra szobrot kapott a budai Várban a sokáig árulónak tartott Görgey Artúr honvédtábornok.
A millenniumi kiállítás kapuja – a Zielinski híd Kétszáz éve, 1818. január 14-én Pest városa felhívással fordult a pesti polgárokhoz, hogy támogassák a Városliget parkosítását. Nemrég a pestbuda.hu-n is lehetett olvasni az egykori Dróthíd történetét, most folytatjuk a városligeti hidakat bemutató sorozatot.
Zöld Budapest: az Erzsébet híd két platánja (I. rész) Van az Erzsébet híd budai lehajtójánál két csodálatos méretű platánfa. Az egyik a hídfőtől délre, a Rudas fürdő mellett áll, a másik pedig a Döbrentei tér sarkán, a házak előtt. Legalább százéves mindkettő – és hát történt itt egy s más az elmúlt száz évben.
„Itt van a város, vagyunk lakói…” – Cseh Tamás 75 Január 22-én nemcsak a magyar kultúrára emlékezhetünk: ez a nap egyúttal Cseh Tamás születésnapja is. Idén lenne 75 éves, és már 9 éve annak, hogy elhunyt. Az évforduló kapcsán összeszedtük, milyen kapcsolata volt a „dalnokként” emlegetett előadónak Budapesttel.
Könyvtár kerekeken – 45 éve indult el a budapesti könyvtárbusz „— Miért nem voltál a könyvtárban? — Mert kilyukadt a kereke.” A II. világháború után villamosokban rendeztek be mozgó könyvtárat. Ezek megszűnése után a könyvtáraktól távolabbi lakónegyedekbe 1973-tól közlekedett a fővárosban könyvtárbusz.
Volt egyszer egy „minilánchíd” a Városligetben Kétszáz éve, 1818. január 14-én Pest városa felhívással fordult a pesti polgárokhoz, hogy támogassák a Városliget parkosítását. A Városliget két évszázados történetét már a pestbuda.hu-n is lehetett olvasni. A most megújuló parkban több érdekes, kisebb-nagyobb híd szerepel, amelyek ugyan méretüknél fogva nem nagyok, de a maguk idejében technikailag jelentősnek voltak mondhatók.
Ilyen volt a régi, havas Budapest Esett egy kis hó végre. Hólapátolás előtt vagy után, vagy amíg teljesen el nem olvad, nézegessen képeket: milyen volt itt a régi teleken, Pesten és Budán!
Rómaiak, ÁVH, MDF és irodabiznisz: a Radetzky laktanya sűrű története A rómaiaktól a Monarchia hadseregén és az ÁVH-n át az MDF-ig és a vitatott irodaháztervekeig. Olvassa el nálunk a Radetzky laktanya történetét!
Az eltűnt Margit-szigeti fenyves nyomában Mire jó a fenyő békeidőben? Arra, hogy az angolkertben szép facsoporzatot alkosson. És a háborúban? Hát hídcölöpnek. Egy tanulságos történet a Margit-sziget múltjából a fákról szóló sorozatunk újabb fejezeteként.