Most 45 éve indult el Budapesten az első könyvtárbusz. A mozgó könyvtárak ötlete nem új, Budapesten például a II. világháborút követően könyvtárvillamosok közlekedtek, de 1973-tól Ikarus 255-ös buszokba épített könyvtárbuszok szolgálták ki az olvasóközösséget.

Milyen is volt egy ilyen könyvtárbusz? Szigorú menetrend szerint járt, a hét egy adott napján, meghatározott időpontban érkezett, leparkolt, kinyitott, és várta az olvasókat. Az olvasók a hátsó ajtón szállhattak fel, ott volt a könyvtáros pultja. Az első években külön buszsofőr és könyvtáros dolgozott a buszban, de az 1980-as évek közepétől már egy megfelelő képzést kapó buszvezető is működtetni tudta a könyvtárat, ami kis túlzással úgy nézett ki, mint egy hagyományos könyvtár. Az olvasók ugyanolyan olvasójegyet kaptak, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár más olvasói. A buszban volt katalógusszekrény és természetesen sok-sok könyv.

Kialakításakor az Ikarus 255-ös távolsági buszát vették alapul, a budapestiek még a szériajárművek átalakításával készültek, később eleve így gyártották a vidékre került buszokat. Az ülések helyett a középső folyosóra merőlegesen voltak a könyvespolcok. Mivel nem a városi busz volt az alap, a távolsági járatokhoz hasonlóan a polcsorok és a központi folyosó nem egy szinten volt. Annyi eltérés volt a hagyományos polcoktól, hogy ezekre egy lenyitható rúd volt szerelve, ami mozgás közben a helyén tartotta a köteteket. A könyvtárbuszokat a könyvtárral el nem látott lakónegyedekbe irányították, így elsősorban az új lakótelepekre, de olyan helyen is megálltak, mint pl. a mai Sasad-Sashegy, azaz a budai hegyvidéken.

A forgalomból kivont, sérült villamoskocsikban rendezték be a II. világháború után a FSZEK első mozgókönyvtárait (Forrás: villamosok.hu)

Az első könyvtárbusz polcain 2300 kötetet, míg a busz csomagterében további 700 könyvet helyeztek el. 1973 augusztusában már arról szóltak a hírek, hogy fél év alatt 31 ezer kötetet kölcsönöztek ki az olvasól. A Népszabadság 1973 novemberében így írt az első budapesti könvytárbuszról:

„Fölszerelték a mozgó könyvtárat rádióval, magnetofonnal és hangosítóberendezéssel is. Mindez a könyvtárosoknak nagy segítséget nyújt az újabb művek ismertetésénél, népszerűsítésénél. A raktári könyvállomány 17 000 kötet, ennek egyharmada gyermek-, 40 százaléka ismeretterjesztő és a többi szépirodalmi alkotás. A mozgókönyvtár kilenc kerületben 13 állomáshelyet szolgál ki, s hetenként egy alkalommal két órán át kölcsönöz az állomások környékén lakóknak.”

A könyvtárbuszrendszert az 1980-as években bővítették, addigra már két busz járta a várost, és a Katona József utcai raktárban ekkor már 46 ezer kötet cserélődött. Ha kellett egy kötet, de nem volt meg a buszban, általában a következő hétre kihozták az olvasónak. 1983. november 20-án a Népszabadság már arról ír, hogy Budapest 12 kerületébe járnak a buszok, összesen 30 helyen állnak meg. Ekkor már nemcsak Budapesten, hanem Érden, Pécsett, Kaposváron, Székesfehérváron, Tatabányán és Győrött járt könyvtárbusz, és tervezték a ceglédi járat indulását is. A buszok azonban az 1980-as évek végére elöregedtek, és az 1990-es évek első felében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapesten be is fejezte ezt a fajta szolgáltatást. A könyvtárbuszok vidéken a 2000-es években újra elindultak, igaz ezek nem hagyományos buszok, hanem inkább teherautók, kamionok immár.

Kis mozgókönyvtár-történet

Az első mozgókönyvtárakat Budapest ostroma után szervezték meg dr. Fort Sándor könyvtári főtiszt javaslata alapján. Már 1945 július 16-án a villamossíneken csilingelt a két villamosba épített könyvtár, mégpedig a 9550-es és a 9552-es pályaszámú, sérült, BVV Bb típusú kocsikban. Később egy harmadik villamos is szolgálatba állt, ezt a 9556-os kocsiból alakították ki.

1954-ben már 10 helyen álltak meg a könvytárvillamosok, 3-3 órára, és az olvasók egy ismeretterjesztő és két szépirodalmi művet kölcsönözhettek. Újpesten, Pestlőrincen, a Kerepesi úton, a Dózsa út két pontján, Rákospalotán, Albertfalván, valamint a II. és a XII. kerületben. Az 1960-as években a villamosokat sorra selejtezték, és 1969-re meg is szűnt ez a szolgáltatás.

Nyitókép: Kelenföldi lakótelep: a FSZEK mozgókönyvtára a Fraknó utcai parkolóban 1976-ban (Fotó: Fortepan)