Keresés az archívumban

Barakkok helyén ispotály Idén 220 éve, 1798. május 28-án adták át a Pesti Polgári Köz Ispotályt, a mai Szent Rókus Kórház elődjét. A városi tanács az építkezésre felhasználhatta a környező Rókus-mező szántóföldjét is, ahol korábban járványbarakkok voltak.
Az új Duna-híd tervpályázatából nyílt kiállítás Új hidat terveztek a Dunára Dél-Buda és Csepel közé. Tervezésénél évszázados hagyományt újítottak fel: a nemzetközi tervpályázaton a legnevesebb hídtervezők nyújtották be pályázataikat, amelyek közül a nyertes tervet kiválasztották. A 17 pályamű a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új kiállításán tekinthető meg.
Százötven éve dőlt el a Margit híd és a Ferenc József híd helye Budapest fejlesztése szempontjából 1868. május 17-én történt az egyik legfontosabb esemény. Százötven éve ezen a napon alakult meg ugyanis a fővárosok szépítésére létrehívott bizottmány, amelynek utóda a legendás Fővárosi Közmunkák Tanácsa.
Megnyílt az Állatkert játszóparkja A Holnemvolt Vár péntektől várja elsősorban a kisgyermekes családokat interaktív mesevárral, állatsimogatóval és számtalan játéklehetőséggel az Állatkertben.
„Finom lánykák sertepertéltek” – a régi budapesti kerthelyiségek története Közel két évszázada elválaszthatatlanok Budapest életétől a kerthelyiségek, amelyek egykor a fiatalok ismerkedésének szinte egyetlen helyszínéül szolgáltak. Így szórakoztak a régi Pesten és Budán.
Elkezdődött a Szent István-könyvhét Erdő Péter bíboros fontosnak nevezte, hogy a könyvhetet szervező Szent István Társulat más egyházi kiadókkal összefogva évente egyszer kimegy az utcára, és ráirányítja a figyelmet a keresztény vallásos irodalomra.
Nemzetközi építész-találkozó lesz Budapesten A program vezető témája a királyi várak és paloták értékmegóvása lesz.
Megnyílt a Nemzeti Szalon új kiállítása Kéz-Mű-Remek címmel megnyílt a Nemzeti Szalon legújabb kiállítása Budapesten a Műcsarnokban.
Vitézy: új utakon a Közlekedési Múzeum A városligeti régi-új épületben a Magyar Innováció Háza, míg Kőbányán az új Közlekedési Múzeum épülete fog felépülni – ennek részleteiről beszélt Vitézy Dávid a Liget Budapest blogjában.
A Gellért-hegyre hívták a kilenc múzsa egyikét Mátyás korában is volt csillagvizsgáló Budán: az uralkodó tudósa, Ilkusch Márton itt észlelt először üstököst Európában. Ismert volt még a palota négyszögletes tornyában működő obszervatórium, majd 1815-ben megépült a Gellért-hegyi Csillagda, melynek romjaira emelték később a Citadellát.
Tisztképzés, múzeum, mozi – a Ludovika Lovarda története Megújult a Ludovika Lovarda a Campus projekt keretein belül az Orczy-parkban. Fedett lovarda, istálló, díjlovagló és ugrópálya készült a több ezer négyzetméternyi nagy múltú területen, amellyel többek között a lovassportokat kívánják újra felvirágoztatni.
Fák és versek: a zöld Budapest költői szemmel A költészet napja van – fákról szóló sorozatunkba kerestünk tehát néhány klasszikus alkotást, amelyek az egykori budapesti fáknak állítanak emléket. Meglepően sokat találtunk, sőt még egy emléktáblára is bukkantunk.
Elindult a Lechner Fotótár! Elindult a Lechner Tudásközpont mindenki számára online elérhető fotóarchívuma.
Melyik híd lesz az év hídja? Tudta, hogy megszavazhatja, melyik híd legyen „Az év hidja?” Az április 30-ig tartó szavazáson összesen 10 híd „indul”, amelyek közül 4 budapesti.
Regiomontanus: a reneszánsz csillagász Budán Johannes Regiomontanus, Mátyás király csillagásza 550 éve kezdett tevékenykedni Budán, ebből az alkalomból nyílt az életművét reprezentáló kamarakiállítás az OSZK Kézirattárában. Regiomontanus nevével egy domborművön is találkozhatunk a várkert déli oldalán.
A Gellért-hegy barlangja Tudta, mire használták a Gellért-hegy oldalában a barlangot? A 19. és a XX. század fordulójának Budapestjéről azt gondoljuk, hogy egy maihoz hasonló modern világváros volt, ahol villamosok csilingeltek a magas, többemeletes házak között a kövezett utcákon. Azonban a korabeli fotókat nézegetve előtűnnek olyan képek, amelyek a városnak teljesen más arcát mutatják, néha egészen meglepő helyekről.
A népszerű szobrász, akit elfeledtek: Ohmann Béla Fél évszázada, 1968. március 21-én halt meg a két világháború közötti időszak kiemelkedő szobrásza, Ohmann Béla.
Színes kötet jelent meg a Román Csarnokról A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának felújítása alkalmából kiadott album művészettörténészek és restaurátorok tanulmányainak segítségével mutatja be a csarnokot és történetét.
Ismeri a Városliget különös hídját? Tudta, miért áll egy látszólag értelmetlen híd a Városligetben? Nem, nem szobortalapzat, és nem is tribün. 1973-ig a Millenniumi Földalatti járt alatta.
Úsztak, csengettek, lőttek a pesti mozikban A mozik története a város és a benne élők kölcsönhatásának története is. Szecessziós vagy eklektikus kialakításuk pedig beágyazódott Budapest városképébe.
Itt egy dagerrotípia egy '48-as nemzetőrről! A Magyar Nemzeti Múzeum kiállított egy '48-as nemzetőrről készült ős-fotográfiát.
Akik Budapestet építették – tárlat a régi építészekről és iparosokról Sajátos tematikájú a Budapesti Történeti Múzeum új tárlata, amely elsősorban a Schola Graphidis Iparrajziskola gyűjteményében őrzött eredeti rajzokon, dokumentumokon, gipszöntvényeken keresztül mutatja be Budapestet és az egykori építész- és iparosképzést.
Egykor ruhát is szárítottak Pallas Athéné szobrán A városvédő istennő Szentháromság téri szobra sokak által kedvelt alkotás, hiszen régóta őrködik az Óvárosháza sarkánál. A mostani alkotás azonban csak másolat, az eredeti a pesti Városházán található, ennek története pedig regénybe illően fordulatos.
Versenyben a budapesti Sziklakórház az Év Európai Múzeuma címért A budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum és a gyulai Almássy-kastély Látogatóközpont is bekerült idén az Év Európai Múzeuma díj 40 legjobbja közé. Az immáron 10 éve állandó kiállításként működő Sziklakórház történetiségével és autentikus, hamisítatlan környezetével mutathat újat.
Tudta, hogy római temető van Gazdagrét alatt? Gazdagrétet, ha máshonnan nem, a Szomszédok című teleregényből mindenki ismeri. A lakótelep építése 35 éve kezdődött, és azonnal érdekes régészeti leletekre bukkantak.
Hatalmas kulturális központ létesül Kőbányán Az Operaházat kiszolgáló Eiffel-csarnok és a Közlekedési Múzeum új komplexuma egykori ipari területen fog létrejönni Kőbányán.
Visszanyeri szépségét a régi Budai Városháza A patinás budavári, Szentháromság téri épület felújítása a végéhez közeledik, a kívülről már újjászületett palota átadására a tervek szerint még tavasszal sor kerül.
Eklektikus megoldások: a Budai Irgalmasrendi Kórház Modern épületszárny csatlakozik majd a XX. század elején épült Budai Irgalmasrendi Kórház központi épülethez. A műemlék felújítása a későbbiekben várható.
A 200 éve született Görgei Artúrra emlékeznek A magyar kormány, mintegy 130 millió forint támogatást biztosít a Görgei 200 című tárlat megrendezéséhez.
Nyárra elkészülhet a Csillaghegyi Strandfürdő Évekig a bezárás fenyegette Budapest egyik legrégebbi, legnagyobb területű és legszebb strandját az óbudai Róka-hegy oldalában, a Csillaghegyi Strandfürdő és Uszoda együttesét. Nemrégiben viszont új esélyt kapott. Hatalmas beruházással szinte teljesen új komplexumot varázsolnak belőle, régi értékei megtartásával.
Fény és árnyék Pasaréten: a 80 éves Torockó téri templom Ünnepélyes istentisztelettel emlékeztek meg Pasaréten, a II. kerületi Torockó téren a református templom alapításának 80 éves évfordulójáról a közelmúltban. A Bauhaus stílushoz sorolt épület megszületésének, fennmaradásának regényes története van, alapkőletételére 1938-ban, felszentelésére pedig egy évvel később került sor.
Hatvanéves a Széchenyi-hegyi tévétorony Mi is volt a Szomszédok első képkockája? Ó, hát persze, hogy a tévétorony! Hatvan éve, 1958. február 22-én adták át a Széchenyi-hegyi adótornyot. A 12 emeletes épület elkészülte a rendszeres televíziózás kezdetét is jelentette, hosszú évtizedekig mindössze egyetlen csatornával. A hazai televíziózás históriája összeforr a Széchenyi-hegyi adótorony történetével.
Zsolnay-kút lesz a József nádor téren – A herkulesfürdői alkotás másolata A belvárosi József nádor teret nemsokára két szökőkút fogja díszíteni a február elején ismertetett városfejlesztési tervek szerint. Az egyiket a Herendi Manufaktúra Zrt., míg a másikat a pécsi Zsolnay-gyár készíti. Míg a herendi gyár terméke egy kortárs iparművészeti alkotás lesz, addig a pécsi gyár szökőkútja annak a százharminc éves kútnak a másolata, amelyet eredetileg a dél-erdélyi Herkulesfürdőn helyeztek el.
Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve? Éppen egy éve jelentette be a külföldi tulajdonos képviselője, hogy 2020-ban luxusszálloda nyílik a Drechsler-palotában, ismertebb nevén a volt Balettintézetben. Lechner Ödön korai művészetének egyik legnagyszabásúbb épületén azonban még az állagmegóvást sem biztosították ez idő alatt.
Ki volt Nöpauer Máté? Buda barokk építészetének nyomában Nöpauer Máté neve kevéssé ismert, noha munkássága a magyar kései barokk építészet csúcspontja. Szakrális épületei, így a felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom vagy a vízivárosi Szent Flórián-templom, világi tervei közül a Zenetudományi Intézetnek helyet adó Erdődy-palota ma is meghatározza Budapest városképét.
Az Erzsébet híd tervezője: Sávoly Pálra emlékezünk Most 125 éve született az a hídtervező mérnök, akinek munkája leginkább meghatározta a budapesti Duna-part II. világháború utáni arculatát. Nemcsak az Erzsébet hidat tervezte, hanem a lerombolt hidak helyreállításában is jelentős szerepe volt.
Keretek között – a '60-as évek művészete Érdekes korszak az 1960-as évek a magyar kultúrában: már nem a szocialista realizmus az egyetlen elviselt művészeti irányzat, a cenzúra tűrőképessége nagyobb, és több területen is tapasztalhatók az oldódás jelei.
Zöld Budapest: az Erzsébet híd két platánja (I. rész) Van az Erzsébet híd budai lehajtójánál két csodálatos méretű platánfa. Az egyik a hídfőtől délre, a Rudas fürdő mellett áll, a másik pedig a Döbrentei tér sarkán, a házak előtt. Legalább százéves mindkettő – és hát történt itt egy s más az elmúlt száz évben.
Újra a Rondó lesz a Városliget kapuja Újjászületik a Városliget zöldfelülete, ezzel együtt pedig megújul a Rondó is.
Brein Ignác és a két török A kétszázharminc éve született Brein Ignác építőmester legismertebb munkája már a maga korában is a mai Deák tér 1. szám alatt álló klasszicista bérház volt, amit az ötvenes évek területrendezésének, a tér északi kiszélesítésének nyitányaként bontottak le.
Fábián Gáspár: a historizmus elfeledett építőművésze A Szent Margit Gimnázium neobarokk palotája méltóságteljesen uralja a Villányi út látképét, az épület tervezőjét azonban, bár egykor ismert és elismert építésznek számított, ma már kevesen ismerik. Hatvanöt éve halt meg Fábián Gáspár.
Ősz, Őszikék – Arany János és Budapest VI. Végéhez közeledik az Arany János-emlékév. A költő és Budapest kapcsolatát bemutató sorozatunk záró darabjával búcsúzunk mi is tőle.
Kodály platánja – 150 éves famatuzsálem a köröndön Kodály-emlékév van, ma pedig a zeneszerző születésnapja: éppen 135 éve, 1882. december 16-án látta meg a napvilágot Kecskeméten. A PestBuda oldalán (folytatva a fákról szóló sorozatunkat is) egy olyan platánnal emlékezünk rá, amelyet bizonyosan ő is látott és csodált.
Milyen volt a pest-budai hajóhíd? Budát és Pestet immár 250 éve köti össze állandó jelleggel híd. Igaz, olyan, amelyet télen raktárban tartottak. A két város között 1767 óta állt az a hajóhíd, amelyet minden tavasszal újra összeraktak. Íme, a története.
Áll Budavár még Felismerik a nyitóképünkön látható épületet? A Budavári Palota 1875-ből, az 1890-ben elkezdődött Ybl–Hauszmann-féle átépítés előtt, amikor még a Várkert Bazár sem állt. A Budavári séták című könyvvel a kézben a múltban kalandozhatunk, megismerhetjük, milyen épületek álltak régen a várfalakon belül, és miért, hogyan pusztultak el.
Átadják a hegyvidéki Makovecz-emlékházat Hamarosan a nagyközönség számára is látogatható lesz a Makovecz Központ és Archívum, amelyben három dimenzióban láthatók majd a neves építész meg nem valósult tervei. A hivatalos megnyitóünnepséget november 20-án, hétfőn tartják Budapesten, a XII. kerületi Városkúti úton.
Ég és Föld között – kiállítás a Várkert Bazárban Hogyan élt és jelent meg a Biblia világa a XX. századi magyar képzőművészetben? Lehet-e úgy megfogalmazni egy témát, hogy ne legyen olyan érzésünk, hogy ezt már oly sokszor láttuk, hogy közhellyé vált? A Várkert Bazár október 13-án nyílt kiállításán ezekre a kérdésekre is megpróbálhatunk válaszokat keresni.
Az egykori BM kórházba költözik az Építészeti Múzeum A Városligeti fasori épületekbe költözik az MMA által fenntartott Magyar Építészeti Múzeum
A Nagy Fa – egy legenda a Vár tövében A neve, ilyen egyszerűen, de mégis indiánosan tekintélyt parancsolóan: a Nagy Fa. A legtöbben így ismerik azt az ősöreg japán akácot, amely a budai várlejtőn, a Déli rondella tövében nő.
Építészéletművek nyomában: így működik a Lechner Tudásközpont Építészeti terveket, fotókat és teljes életműveket is befogad építészeti gyűjteményébe a Lechner Tudásközpont. Építészeti örökségünk emlékeinek gondozása mellett a dokumentumok közérdekű hasznosítása is fókuszba kerül.