Keresés az archívumban

Péter és Pál: a budafoki ősöreg juhar A fák, miként az emberek, nem egyformán öregszenek meg. Az idő múlása nyomot hagy, ágakat törhet le, odvassá tehet, eltorzíthatja a lombkoronát. Egyszóval elcsúfít. De vannak fák (miképpen emberek is), akik szépen öregszenek, méltóságot és finom, érett bölcsességet árasztva.

Átadták a felújított pesterzsébeti gyógyfürdőt A teljesen újjávarázsolt pesterzsébeti fürdő az egyetlen, amelyben jódos-sós gyógyvízben lehet megmártózni Budapesten.

Botrányok terhelték egykor a Lánchíd felújításait A Lánchíd idén elkezdődő felújítása során leginkább az útpálya épül át. A régi vasbeton lemez helyett modernebb, könnyebb szerkezet épül. A híd 170 éves története során több alkalommal is kisebb-nagyobb botrány kísérte pályájának átépítését, javítását, vizsgálóbizottságok alakultak, és még per is volt.

A Hajógyári-sziget titokzatos déli része Hogyan néz ki ma a volt Óbudai Hajógyár? Ki léphet a Hajógyári-sziget déli területére? Szabadon bemehetnek-e a régészek a római palotaegyüttes mai területére? Kitartó nyomozásunk megdöbbentő válaszokat eredményezett.

Száz év halt meg Csontváry Kosztka Tivadar, akit nem értettek meg kortársai A kortársai által többnyire meg nem értett, kinevetett, különcnek bélyegzett Csontváry Kosztka Tivadar festőművész száz évvel ezelőtt, 1919. június 20-án halt meg a budai János Kórházban.

Budapest valójában már 1849-ben létrejött Budapest egyesítésének időpontja közismert, 1873. november 17-től létezik Budapest, amely három város, Pest, Buda és Óbuda összevonásából jött létre. A történelem folyamán másodszor. Első alkalommal ugyanis 24 évvel korábban, 1849-ben született rendelet a városok egyesítéséről.

Felavatták Széll Kálmán szobrát a róla elnevezett téren A Széll Kálmán téren felállították a tér névadójának, Széll Kálmánnak az egész alakos bronzszobrát, aki a dualizmus korának pénzügyminisztere, kormányfője volt.

Megmerítkezés a zöldben Zöld, zöld, zöld. De mennyiféle zöld! Igazi rácsodálkozással mutatjuk meg Budapest nevezetes zöld területeinek nyomában járva a Soroksári Botanikus Kertet.

Az édes Budapest szemlélője – 100 éve halt meg Csáth Géza A szabadkai születésű Csáth Géza író, Kosztolányi Dezső unokatestvére ezer szállal kötődött Budapesthez. Rövid, de rendkívül eseménydús és drámai életében pesti egyetemen tanult, lakott a Ferenc körúton, a József körúton, a Bástya utcában, írásai fővárosi lapokban jelentek meg. Halálának 100. évfordulóján budapesti emlékei között kutakodtunk.

Ahol Budapest házi ezrede állomásozott: a Mária Terézia laktanya története Akár a nemzeti könyvtár új otthona is lehet a Kilián laktanya néven ismert, dicső múltú, 1956 emlékét is őrző épület az Üllői út, Ferenc körút sarkán.

A kalandok, a csalódások és a gyönyörűség városa – Budapest a magyar irodalomban Budapest az irodalmi művek hőseinek éppúgy otthont ad, mint a hús-vér embereknek. A kitalált szereplőknek éppúgy meghatározza életét a város, mint a miénket. Írásunkban a Budapesten játszódó XIX–XX. századi magyar novellákból, balladákból és elbeszélő költeményekből mazsolázunk.

Lekerült a palánk, körbejártuk a Miniszterelnökség épületeit a Várban Eddig csak a fehér kerítés résein át leskelődhettek az arra járók, most azonban már bárki körbejárhatja az egykori Karmelita kolostor épületét. Megnéztük, milyen lett.

120 éve nyílt meg a Közlekedési Múzeum A Városligetben 1899. május 1-jén egy új intézmény nyitotta meg kapuit, a Közlekedési Múzeum. Nem minden előzmény nélkül: az épület a millenniumi kiállítás Közlekedésügyi Csarnokának készült, és a bemutatott anyag rendkívül népszerű volt a látogatók körében.

Százötven éve avatták fel József nádor szobrát József nádor nevével sokszor találkozhattak már a PestBuda olvasói. Magyarország legismertebb és legnépszerűbb – a sorban a 103. – nádorának kiemelkedő szerepe volt Pest és Buda, illetve az egész ország fejlesztésében, valamint a reformkori törekvések valóra váltásában. Érthető tehát, hogy 150 évvel ezelőtt szobrot állítottak neki.

Ezerarcú Budapest – A főváros a költők tollából „Rideg”, „zsibongó”, „otthonos”, „bús” – csak néhány azok közül a jelzők közül, amelyekkel költőink Budapestet jellemzik. Ahány vers, annyi nézőpontból látják és láttatják a szerzők a magyar fővárost. Egy város, amelyhez kapcsolódóan megannyi különböző élmény, benyomás, érzelem és hangulat lenyomata őrződik a sorokban.

Átadták a megújult Rákóczi-kertet Csepelen Megnyitotta kapuit Csepelen a Rákóczi-kert, a fővárosi és a XXI. kerületi önkormányzat közös beruházásának köszönhetően. A 25 ezer négyzetméteres parkban a közösségi házat is felújították.

Hogyan ünnepelték a húsvétot a békebeli Budapesten? Díszbe öltöző kirakatok, ünneplő emberekkel telt utcák, színpompás képeslapok és a lányok napja is jelezte egykor az év egyik legnagyobb ünnepének kezdetét.

A magyar protestáns templomépítészet remekművét szentelték fel Pesterzsébeten Pesterzsébeten a Klapka Téri Református Egyházközség magas művészi igényű templomának az építése a II. világháború vérzivataros évei alatt félbeszakadt. A főváros XX. kerületének református gyülekezete fél évszázadon át használta az eredetileg az impozáns templom altemplomának szánt épületrészt. 2017-ben érkezett el az alkalmas idő a „töredékesen” maradt, szakrális épületnek az eredeti tervek szerinti megépítésére.

Hogyan köszöntötték a tavaszt a régi Budapesten? Gavallérok, ibolyaárus asszonyok, rajcsúrozó gyerekek és virágkiállítás: archív fotók és régi újságcikkek alapján bemutatjuk a hajdanvolt budapesti tavaszok hangulatát.

Újjászületik a Böszörményi úti református templom Hosszú idő után végre megújíthatja a Böszörményi úti templomát a Budahegyvidéki Református Egyházközség. Az új épület várhatóan idén ősszel készül el.

Rózsadombi mandula: tavasz, remény, gyökerek Tavasz van, semmi kétség. Virágba borultak a fák a kertekben, parkokban. Nyílik a mandula is, magával hozva nem csak a jó idő ígéretét, hanem egyúttal emlékeztetve az eltűnt korok Budapestjére is. A város nevezetes fáinak nyomában most a Rózsadombon jártunk.

Szecessziós kiállítás a Bedő-házban – Ékszerdoboz a Belvárosban A szecessziós stílusú Bedő-házban működik a Magyar Szecesszió Háza. A kiállításon és a kávéházban összesen 600 négyzetméteren korhű bútorok, dísztárgyak, festmények és mindennapi használati eszközök mutatják be a XX. század eleji Budapest polgári életét.

Párisi Udvar: műemlék – emelettel megtoldva Ha alatta megyünk el, nem látszik, ha szemből nézzük, bizony kikandikál: a Párisi Udvar megújulása egyúttal egy modern emeletráépítéssel is járt. Felháborító? Vagy ugyan már?

A Magyar Nemzeti Múzeum őrházai A pesti Múzeumkert átfogó rekonstrukciója hamarosan végleg befejeződik. Sok minden látszik a megújulásból, a kerítés, a kerti utak, a restaurált szobrok. Most azonban nem ezekről írnánk, hanem a kert legkisebb építményeiről, az idei tavaszra ugyancsak megszépült kis múzeumi őrházakról.

Petőfi felemelt keze: egy szobor a Duna partján 136 éve Gyerekcsoportok lepik el ezekben a napokban a Március 15. tér környékét: az óvodások és az iskolások a Petőfi-szobrot jönnek megnézni, és kézzel festett zászlócskákat tűznek a tövébe. Mi a szobor történetének nyomába eredtünk – és izgalmas részletekre bukkantunk.

Ikerpár a Belvárosban – a Klotild-paloták története Már egy ideje folynak a munkálatok, amelyeknek eredményeképpen hamarosan a déli Klotild-palotából (vagy népnyelven Matild-palotából) hamarosan luxusszálloda lesz az északi testvéréhez hasonlóan. Tudjuk a jövőjét, de ismerjük-e a múltját? Az alábbiakban a Klotild-paloták történetével foglalkozunk.

Három évszázad története – Megújult a Kiscelli Múzeum Az egykori kolostor később laktanya lett, majd barokk kastély, ma múzeum működik a falai között, amely a főváros újkori tárgyi emlékeit őrzi. A sokarcú épületet nemrég átalakították, a látogatók több újdonságot is felfedezhetnek.

Szellemház az Óbudai Promenádon Megújult Óbuda-Újlak történelmi városrésze a Puskás Öcsi térrel együtt 2012 végén. Azóta több mint hat év telt el, azonban a Bécsi út 69–71. szám alatti félkész állapotú épületek ma is rontják a városképet. A házakat az önkormányzat betakartatta, amíg nem rendeződnek az állapotok.

A Király utcától a Városligetig – Gundel János nyomába eredtünk Éppen százötven éve nyitott meg az első Gundel-vendéglő Budapesten, amelyet számos másik követett. De hol működtek ezek és mi van a helyükön ma? Ennek jártunk utána.

Eltűnhetnek a földutak a fővárosból Egy most elindult program keretében a még meglévő 225 kilométernyi földutat négy év alatt leaszfaltozzák Budapesten. Első körben ebből 181 földutat, körülbelül 41-42 kilométert látnak el szilárd burkolattal, elsősorban Csepelen, Pestszentlőrincen és Pestszentimrén. Ezzel egy nagyon hosszú folyamat zárul le a budapesti utak burkolásában.

Lehullott a lepel: így fest az újjáépített Király utca 40. A hányatott sorsú, eredetileg Hild József tervezte ház hosszú kálváriája a végéhez közeledik: az eredetit idéző, ámde teljesen új homlokzat nemrég vált láthatóvá.

A budapesti dohánygyárak története A magyar főváros egykori dohánygyárainak története nemcsak Budapest ipari múltjának fontos szeletét képezi, hanem a gyárak megmaradt épületei meghatározó részét adják a magyar ipari építészeti örökségnek. Rövid áttekintésünk betekintést nyújt az épületek későbbi történetébe is.

Ujjé, a Ligetben – 5+1 gyöngyszem a Városliget múltjából A Városliget nagyon fontos szerepet játszik nemcsak a főváros, hanem az egész ország életében is. Amíg a budapestieknek az egyik (ha nem a) legfontosabb és legjelentősebb közparkja, addig az országnak fontos kulturális központ (például a Szépművészeti Múzeum miatt). Továbbá nagyon fontos szerepet játszott a történelemben, mivel itt volt a millenniumi kiállítás központja. Ezek mind-mind rajta hagyták nyomukat a Ligeten. Az alábbiakban összeszedtünk 5+1 olyan helyszínt, amely sajnos már a múlté.

Egy házomlás, amely megrémítette fél Budapestet Egész Budapestet megdöbbentette, amikor 25 évvel ezelőtt, 1994. február 4-én összedőlt az Ó utca 24. számú ház.

Ilyen érdekes tervek is születtek a budapesti metrókra A pestbuda.hu-n is megírtuk, hogy a kormány tervei között szerepel a csepeli és a soroksári HÉV Kálvin térig való meghosszabbítása. A budapesti metróhálózatra számos terv, elképzelés született az elmúlt évszázadban. Most tíz, a budapesti gyorsvasúthálózattal kapcsolatos érdekességet szedtük egy csokorba.

„S lőn világosság” – gyöngyszemek a fővárosi közvilágítás történetéből Egyre népszerűbbek a régi budapesti fotók, képek, amelyek nemcsak az embereket és az eseményeket, de magát a várost is megörökítették. De észrevesszük-e az egykori pazar épületek oldalában vagy az utcák, terek mentén megbúvó lámpákat? Az alábbiakban bemutatjuk Budapest egykori kandelábereinek színe-javát.

Időutazás és pillanatfelvétel Milyen volt a Várnegyed 1945 előtt? Ezt is bemutatja a Budavári séták – Házak, terek egykor és most című kötet.

Csillagok, csillagképek – Ilyen volt a tudomány Mátyás király udvarában Mátyás király csodálatos budai palotája és benne híres könyvtára a korabeli művészetek és tudományok legfontosabb magyarországi központja volt – így emlékeznek meg erről az udvarban élő kortársak és az akkoriban Budára érkező vendégek, tudósok és követek.

Karácsonyozás és fapuska: élet a lipótmezei tébolydában 150 éve A 2007-ben bezárt OPNI jelenkori sorsát sokan ismerik, de kevesen tudják, milyen is volt az élet az éppen 150 éve, 1868. december 6-án megnyílt tébolydában. Mi most bemutatjuk.

Így szólt a zene a régi Városligetben A zene meghatározó szerepet játszott a a Városliget életében. Nem csupán a virágkorként emlegetett évtizedekben, hanem az 1867-es kiegyezést követő évektől egészen a II. világháborúig. A Magyar Zene Házával újra beköltözhet a zene világa a Ligetbe.

A kétezer éves kérdés: mi legyen az amfiteátrummal? A római korban is hatalmasnak számító aquincumi katonai amfiteátrum a korábbi évszázadok során is sokféle funkciónak tett eleget; XX. századi újrafelfedezése és feltárása óta pedig máig sokakat foglalkoztat a sorsa. Kalandozzon velünk az amfiteátrum kétezer éves történetében!

Tudta, hogy a Parlament volt az első magyar távfűtött épület? A Belvárost tenné kéménymentessé az a beruházás, amelynek keretében távhővezetéket vezetnek át az Erzsébet hídon. A mostani tervek szerint a jelenleg szigetszerű távhőkörzeteket egységes rendszerbe kötnék, és 2021-ig több tízezer belvárosi lakás csatlakozna a távhőhálózatra.

Véget érhet a Rác fürdő kálváriája Nyolc évvel a nagy felújítás után talán végre megnyílhat a Gellért-hegy aljában fekvő Rác fürdő: most bemutatjuk a fürdő hosszú, kalandos történetét.

Megnyílt a felújított Szépművészeti Múzeum! A felújított Szépművészeti Múzeum a művészetnek szentelt katedrális – hangsúlyozta Baán László, a múzeum főigazgatója kedden Budapesten, a rekonstruált épület ünnepi megnyitóján.

Tudta, hogy Budapest tengeri kikötő is? Az természetes, hogy vannak olyan tengeri kikötők, amelyek nem pont a tengerparton fekszenek, hanem egy nagy vízhozamú folyón, valahol feljebb. Budapest is ilyen kikötő.

Így kapta vissza Pest és Buda a kiváltságait Pest és Buda életében 1703. október 23-a fordulópont volt. Ekkor kapta vissza a két település a szabad királyi város rangot, amivel aztán újra elindulhattak a teljes pusztulásból a máig tartó fejlődés felé.

Tudta, hogy akár vasúti híd is állhatna a Margit híd helyén? Budapest életében jelentős változásokat hozott az 1868-as év, amelyről a PestBuda oldalain is több cikket lehet olvasni. A kiegyezést követő kormány számos olyan intézkedést hozott, amely a korábbi központi, bécsi döntéseket és engedélyeket felülírta. Így járt 1868. október 13-án egy egykori honvédtiszt, építési vállalkozó.

Tudta, hogy már egy évszázada panaszkodnak a budapesti közlekedésre? A közlekedési dugó nem új keletű jelenség a fővárosban: épp kilencven éve a budapesti városvezetés buszjáratot indított a Ferenc József hídon, hogy javítsák Buda közlekedését.