Ujjé, a Ligetben – 5+1 gyöngyszem a Városliget múltjából

2019. február 18. 14:01

A Városliget nagyon fontos szerepet játszik nemcsak a főváros, hanem az egész ország életében is. Amíg a budapestieknek az egyik (ha nem a) legfontosabb és legjelentősebb közparkja, addig az országnak fontos kulturális központ (például a Szépművészeti Múzeum miatt). Továbbá nagyon fontos szerepet játszott a történelemben, mivel itt volt a millenniumi kiállítás központja. Ezek mind-mind rajta hagyták nyomukat a Ligeten. Az alábbiakban összeszedtünk 5+1 olyan helyszínt, amely sajnos már a múlté.

1. Az Iparcsarnok

Nemcsak a millenniumi ünnepségek járultak hozzá a városligeti építkezésekhez. 1885-ben Országos Általános Kiállítást rendeztek itt, amelynek egyik központi helyszíne az Iparcsarnok lett, amelyben az iparművészeti tárgyakat mutatták be. A tekintélyes neoreneszánsz épületet Christian Ulrich (magyarosan Ulrich Keresztély) tervei alapján építették fel. Az Iparcsarnok legfőbb éke a központban lévő kupola volt, amelynek a tetején a magyar Szent Korona nyugodott. Négy bejárattal rendelkezett a négy égtáj irányába, amelyeket a magyar címer ékesítette. A főbejárat felett egy pompás szoborcsoport volt: Hungária páncélos alakja koszorút nyújt a kereskedelemnek és a műiparnak. Az épület jelentős része vasból és üvegből épült (mint például a Nyugati pályaudvar központi csarnoka). Amíg a sarkokat összekötő részek a Nyugatira, a bejáratok a Keleti pályaudvarra hasonlítottak.

Az 1885-ös kiállítást követően a Kereskedelmi Múzeum kapott helyet az épületben. Az 1896-os millenniumi kiállításra kibővítették. Ezt követően ismét a Kereskedelmi Múzeum használta egészen 1905-ig. Innentől kezdve időről időre kisebb-nagyobb kiállításoknak lett a helyszíne. 1907-től kezdve az Ipacsarnok és az előtte lévő tér lett a helyszíne a Budapesti Nemzetközi Vásárnak (BNV) egészen 1944-ig. A II. világháború végén a csarnok találatot kapott és kiégett (valószínűleg azért lőtték, mert lőszerraktárnak használták). A háborút követően nem állították helyre, viszont a helyén felhúzták a BNV legnagyobb csarnokát, amihez felhasználták elődje alapozását és padlószintjét is. 1974-ben a vásár Kőbányára költözött, a csarnokot egy ideig bútorraktárnak használták. 1985-re átalakították, és Petőfi Csarnokként (PeCsa) nyílt meg. A PeCsa 2015-ig működött itt. Ezt követően lebontották az igencsak leromlott állapotú épületet, mivel a helyén akarják felépíteni az új Magyar Nemzeti Galériát.

Az Iparcsarnok épülete még az 1896-os millenniumi kiállítás előtt (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az Iparcsarnok belseje az 1885-ös Országos Általános Kiállításon (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

2. A Székesfőváros Pavilonja, a későbbi Weingruber Étterem

Budapest ostromáig a Széchenyi-fürdő és a Hősök tere között állt a Városliget egyik legnagyobb épülete. Ezt 1896-ban építették fel, és a székesfőváros pavilonjaként szolgált. Az 1896-os millenniumi kiállítást követően étteremnek alakították át, több híres szakács és vendéglős bérelte. Az egyik legjelentősebb bérlője egy bizonyos Kovács E. M. volt (keresztnevét nem ismerték, így Kovácséemnek hívták). Ő tette közkedveltté a Fővárosi Pavilonban lévő éttermet. Tőle a Weingruber család vette át az éttermet, akik tovább növelték a hely elismertségét. Egy idő után a Fővárosi Pavilon szinonimája lett a Weingruber név. A II. világháborúban az épült találatot kapott és kiégett. Ezt követően nem építették újjá, inkább a romokat takarították el.

A Fővárosi Pavilon 1896-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

3. A Király Pavilon, a későbbi Gerbaud cukrászda

Az 1880-as évek elején lázasan készültek az emberek az 1885-ös Országos Általános Kiállításra. 1884 tavaszán a fővárosi építőiparosok kezdeményezték, hogy a kiállításon álljon majd egy uralkodói pavilon is. A tervek elkészítésével az ekkor már tekintélynek számító (és a kiállítás építészeti bizottságának elnökeként is tevékenykedő) Ybl Miklóst kérték fel. Ybl több variációt is kidolgozott. Az egyik egy gazdagon díszített neoreneszánsz nyaralóra, a másik egy barokk kastélyra emlékeztetett. Az építési engedélyt 1884. július 18-án adták ki, és az építkezés három hónap múlva már készen is volt. A Királyi Pavilont tartották az egész 1885-ös Országos Általános Kiállítás legszebb bemutatóépületének.

Ahogy a Vasárnapi Ujság írta 1885. augusztusában: „Aránylag kisebb épület, de kellemeivel imponáló hatású. Szép tagozatait, magas lépcsőzetét, karcsú oszlopait, díszes homlokzatát, aranyos kupoláját a barokk styl tartja összhangzatban.” Alaprajzát tekintve egy négyszög alaprajzú központi csarnokot vett közre egy-egy kisebb helységcsoport, amit a királynak, illetve a királynénak ajánlottak. A Pavilonnak két bejárata volt, amik felett a „Budapesti iparosok a királynak”, illetve az „Egyesült erővel” feliratok voltak. A Stefánia útra nyíló bejáratát timpanonnal hangsúlyozták, míg a kiállításra nyílónál tartották meg a nyitóünnepséget. A kiállítást követően kisebb-nagyobb átalakítások zajlottak, melyek után Gerbaud Emil nyitotta meg benne cukrászdáját, ami közel hat évtizeden keresztül várta vendégeit. A II. világháború alatt a Király Pavilon megsemmisült.

A Király Pavilon 1896-ban, Klösz György felvétele (Forrás: Fortepan)

A Király Pavilon belseje 1885-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

4. Közlekedési Csarnok, a későbbi Közlekedési Múzeum

Az 1896-os millenniumi kiállítás egyik, ha nem a legfontosabb célja az volt, hogy bemutassuk országnak-világnak a fejlődésünket. Szinte minden egyes gazdasági és kulturális ágazat külön pavilont kapott erre a célra. Nem meglepő, hogy az egyik legnagyobb és legpazarabb épületet a közlekedési ágazatnak jutott (hiszen a magyar közlekedés 1897 és 1896 között szembetűnőn sokat fejlődött). Az eklektikus-romantikus csarnokot a Magyar Királyi Államvasutak egyik legjelentősebb építésze, Pfaff Ferenc tervezte. Pfaff nevéhez köthető még a miskolci, a szegedi, a kaposvári, a pécsi, a kolozsvári, a debreceni, a nyíregyházi pályaudvar, illetve további díszes vasútállomások tervezése is. Az 1896-ra elkészült Közlekedési Csarnok egyik legfontosabb eleme a kupola volt, amelynek 26 méter volt az átmérője, és 67 méter a magassága.

1899-ben jött létre a Közlekedési Múzeum, ami az épületben kapott helyet. Így a kezdetben ideiglenesnek szánt épületet lassan átalakították az igényekhez mérten. A II. világháborúban a múzeum súlyos sérüléseket szenvedett, így a későbbiekben a helyreállítás során jelentősen átépítették és leegyszerűsítették. A közelmúltban indult Liget Projekt egyik célja volt, hogy helyreállítsák a múzeum eredeti homlokzatát, és modern múzeumi körülményeket teremtsenek. Hamar kiderült, azonban, hogy a Közlekedési Múzeum gyűjteménye nem férne el kényelmesen a régi-új épületben, így azt a MÁV egykori telephelyén szeretnék elhelyezni. Ettől függetlenül a Pfaff-féle épületet ismét fel fogják építeni, amelyben a Magyar Innováció Háza kap majd helyet.

A Közlekedési Csarnok kupolája 1896-ban (Forrás: Fortepan)

A Közlekedési Csarnok egyik bejárata 1896-ban (Forrás: Fortepan)

5. A Városligeti Színház

Mivel a Városligeti Színház történetével korábban már többször is foglalkoztunk, így annak csak néhány jelentősebb eseményét emelnénk ki. 1879-ben Feld Zsigmond saját költségén alakíttatta át a már meglévő, úgynevezett Városligeti Arénát állandó előadásokhoz alkalmas épületté. A későbbiekben, 1908-ban a favázas épületet szecessziós köszínházzá alakították át, ami a korban elég jó minőségű felszereléssel büszkélkedhetett. A színház népszerűsége mondhatni töretlen volt. Meglepő módon az épület Budapest ostroma alatt alig sérült. Viszont a kommunisták megalomán terveit már nem élte túl: 1952-ben lebontották, mivel a helye kellett a kialakítandó Felvonulási térhez. A közelmúltban indult Liget Projekt egyik célja a színház szecessziós formában történő újjáépítése, amelyben egy modern gyermekszínház kap majd helyet a tervek szerint.

A Városligeti Színház 1910 körül (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

+1. Sió tündér regéje szökőkút

A Városliget legszebbnek tartott szökőkútját ma hiába keresnénk. Az 1896-ra megépített szökőkút medencéjében egy szikla állt, amelyet egy szoborkompozíció díszített. A szobrokat Fáy András tündérmeséje ihlette, és Sió tündér regéjét mesélték el. Maga a medence 700 négyzetméteres volt, és a legmagasabb vízsugár négyemeletes magasságba tört fel. Közben a sugarakat különböző színű fényekkel világították meg, valamint zene szólt a háttérben. A szökőkút (érthető módon) a fővárosiak egyik kedvenc helye lett, így egyfajta korzót alakítottak ki körülötte székekkel és virágágyásokkal az Iparcsarnok előtti téren. Az I. világháború után a szökőkút berendezése meghibásodott, így azt csak egyes rendezvények idején kapcsolták be (ebben közrejátszott a magas fenntartási költség is). A II. világháború alatt a szobrok megrongálódtak, így a kutat az műalkotások és a szikla nélkül állították helyre. Végül az 1960-as évek végén bontották el teljesen a szökőkutat.

A szökőkút 1896-ban… (Forrás: Fortepan)

…és 1942-ben, háttérben az Iparcsarnokkal (Forrás: Fortepan)

Budapest, építészet, Filepkó Dominik, Pest, PestBuda, pestbuda.hu, Városliget

⁵⁶ ⁰ ¹

Kapcsolódó írások

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát

2024. október 17. 11:00

Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A Várkert Bazár történetét tárja az olvasók elé egy új kötet

2024. november 21. 14:00

A Várkert Bazár történetét a kezdetektől napjainkig mutatja be egy most megjelent új könyv. A kötet beszámol az Ybl Miklós által tervezett épület megvalósulásáról, a Budai Ifjúsági Park korszakáról, valamint az épületegyüttes tíz évvel ezelőtt befejeződött rekonstrukciójáról is.

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹