autóbusz

fortepan_39604.jpg Sok országban népszerűek voltak a 75 éve létrehozott Ikarus-gyár ikonikus autóbuszai Hetvenöt éve, 1949 januárjának végén alapította meg az akkori kormány az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárat. A vállalat a XX. század második felében a világ egyik meghatározó autóbuszgyártója lett. Azonban nem minden alap nélkül indult el a cég: az állami tulajdonú vállalatot három magántársaság összevonásával hozták létre.
Autóbuszhiány Budapesten – Korlátozták a közlekedést 80 évvel ezelőtt Az autóbuszok közlekedését gumihiány miatt korlátozták 80 évvel ezelőtt. Egyre nagyobb volt az áruhiány, amit újabb és újabb korlátozásokkal próbáltak a döntéshozók kezelni.
Megrendszabályozták a közlekedőket 100 évvel ezelőtt Budapesten Összevissza sétáló emberek, autók, villamosok, lovas kocsik és autóbuszok zsúfolódtak össze a budapesti utakon a XX. század első évtizedeiben, ezért sok volt a baleset. Ennek okát a hatóságok a fegyelmezetlen gyalogosokban és a szabálytalan előzésekben látták, ezért 1923-ban úgy határoztak, hogy rendet tesznek a budapesti közlekedésben.
Ülőkalauzok a fővárosi buszokon és villamosokon Egy évtizeden keresztül megszokott látvány volt a budapesti buszokon és villamosokon az ülőkalauz a kocsi végében. A rendszert 65 évvel ezelőtt, 1958-ban vezették be, és nagy változásokat vártak tőle. Az utasok vegyes érzelmekkel fogadták az intézkedést, amelyet egy évtizeddel később meg is szüntettek.
A Ferenc József hídon 95 éve indult meg az autóbusz-közlekedés A mai Szabadság hídon 1928. szeptember 24-én kezdtek el közlekedni az autóbuszok, amit az tett lehetővé, hogy a főváros új buszokat vásárolt. A Fővám téren azonban még ekkor is működött az időszakos piac, ami a járat megindításakor még akadályozta a közlekedést.
40 éves a Boráros tér új közlekedési rendje A Boráros tér 1980–1983-ban végzett átalakítása szorosan összefüggött a Petőfi híd rekonstrukciójával, melynek a téren van a pesti hídfője. Az 1930-as években itt kialakított közlekedési rend már nem felelt meg a kor követelményeinek, a forgalom jelentősen megnövekedett és átalakult, ezért lépni kellett. A főváros akkor a külön szintű gyalogos- és autósforgalom megteremtésében látta a megoldást.
Magyar autóbuszok Budapest utcán – Így fejlődött a főváros közlekedése A budapesti autóbusz-közlekedésben 1928 tavasza fontos fordulópontot jelentett. Ekkor rendelt meg a főváros száz új buszt, mégpedig magyar vállalattól, a MÁVAG-tól, és ugyanekkor döntötték el, hogy a rossz emlékű piros színt elvetve kék színűek legyenek a budapesti autóbuszok.
A BKV 55 éve jött létre – Minden járművön kalauz volt, és olcsón lehetett utazni A Budapesti Közlekedési Vállalat 1968. január 1-jén vette át a fővárosi tömegközlekedést három másik társaságtól. A budapesti villamosokat, autóbuszokat, HÉV-eket és a többi közlekedési eszközt addig ugyanis három önálló vállalat üzemeltette, a Fővárosi Villamosvasút, a Fővárosi Autóbuszüzem és a Budapesti Helyiérdekű Vasút. Ezenkívül az új szervezet magába olvasztotta a Fővárosi Hajózási Vállalatot is.
Száz éve alakult meg a Beszkárt, a főváros tömegközlekedési vállalata Budapest tömegközlekedését hosszú ideig több vállalkozás működtette, volt például olyan időszak is, amikor csak a villamosjáratokat három különböző társaság üzemeltette. Ám 100 évvel ezelőtt megalakult a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság, a Beszkárt, amely hamarosan megszerezte az irányítást a főváros összes tömegközlekedési eszköze felett.
Búcsúznak a 200-as Ikarusok – Ötven évig határozták meg a budapesti utcaképet Budapest nemsokára elbúcsúzik egy legendától, amely évtizedekig meghatározta a város képét. Egy olyan buszcsalád utolsó darabjait készül kivonni a BKV, amely egy időben a világ talán legfontosabb busztípusa volt. Az Ikarus 200-asok ötven év után távoznak.
Hatvan évvel ezelőtt is válaszút előtt állt Budapest – A főváros közlekedése az 1960-as években Budapest közlekedése 60 évvel ezelőtt is válaszút előtt állt. A szakemberek olyan kérdésekre keresték a választ, hogy mennyire kell fejleszteni az addigra elavult tömegközlekedési hálózatot, hogyan kell a várost felkészíteni a várható autóforgalomra. E döntések meghozatalát tanulmányok is segítették. Egy 60 éve megjelent munka alapján mutatjuk be Budapest akkori közlekedési dilemmáit.
Kilencven éve jelentek meg a buszok a Nagykörúton – Ingyen utazhatott a közönség az első járaton A Nagykörút képéhez immár közel egy és negyedszázada hozzátartozik a villamos. A körút közlekedése elképzelhetetlen nélküle, ám volt idő, amikor a villamosok nem voltak elégségesek, ezért 1932-től, 57 éven keresztül autóbuszok is jártak a Nagykörúton. Épp 90 éve, 1932. január 25-én indultak el.
Erzsébet tér, végállomás – Húsz éve szűnt meg a buszpályaudvar a belváros közepén Immár húsz éve nem indít és nem fogad buszokat az Erzsébet téri buszpályaudvar. A XX. század nagy részében még természetes volt, hogy a mindenki által könnyen megközelíthető központi terekről induljanak az autóbuszok, azonban a városfejlesztési szempontok változása miatt a buszpályaudvarok szép lassan kiszorultak a belső városmagból. Felszámolták az V. kerületi, Erzsébet téri buszpályaudvart is.
Száz éve indult újra a budapesti autóbusz-közlekedés Budapesten az I. világháború után csak 1921-ben indult el ismét az autóbusz-közlekedés. Száz évvel ezelőtt az elektromos járművek először az Aréna, azaz a mai Dózsa György út és az Apponyi tér, a mai Ferenciek tere között szállították az utasokat. Bár sokan luxusnak tartottak a száguldozó járműveket, de végül az autóbusz-közlekedés létjogosultságot nyert a fővárosban.
105 évesek Budapest első buszai – Kistarcsán készült, és kék színű volt az Andrássy úton elinduló, XX-2-es rendszámú jármű Budapesten aránylag későn, csak 1915-ben indult el a buszközlekedés, annak ellenére, hogy a közönség és a főváros vezetői már évekkel korábban szerettek volna autóbuszokat látni a főváros útjain.Elsőként egy sárga színű elektromos, majd egy kék színű benzines járművet sikerült beszerezni.
Egy kevésbé sikeres Ikarus története A kis, 405-ös Ikarusok 25 éve kezdtek el utasokat szállítani a fővárosban, de sajnos nem öregbítették a patinás márka hírnevét. Amikor megjelentek, olyannak tűntek, mintha a normál buszok összementek volna a mosásban.
Hetvenéves a Kelenföldi Autóbuszgarázs – Építészeti különlegességnek számít a hatalmas csarnok Budapest és számos más közép-európai város külső kerületeire a vasbeton kockaépületek a jellemzők. De Budán, a XI. kerületben áll egy olyan vasbeton épület, a Kelenföldi Autóbuszgarázs, amely ívelt tetejével építésekor világrekorder volt.
Tudta, hogy mi lett a Bukarest utcai buszpályaudvarból? A Kosztolányi Dezső téren áll egy kávézó, amely egykoron távolsági autóbuszoknak adott helyet.

További cikkeink