Budapest közlekedése az 1920-as évek elején már eléggé sűrű volt. Ha nem is akkora számban, mint a nyugati nagyvárosokban, de már voltak automobilok, amelyek sokkal nagyobb sebességgel haladtak, mint a lóvontatta járművek. Az utakon a tömegközlekedésben a villamosok mellett megjelentek az autóbuszok is. A fővárosi közlekedést viszont régi rendeletek szabályozták, amelyekben még alig beszéltek az autókról és az autóbuszokról, holott az automobil már több mint 20 éve megjelent a fővárosi utakon. Az autómobil-közlekedésre 1901-től voltak Budapesten szabályok, 1910-től léteztek – összesen négyféle – közlekedési táblák, de a forgalom rendjét, a gyalogosok és a közúti járművek közlekedését egységesen szabályozó, egybefogó rendelkezések nem igazán voltak.
A gyalogosok is „fegyelmezetlenek” voltak, megszokták, hogy ott mennek át, ahol akarnak. Ha megnézzük a korabeli pesti közlekedést ábrázoló képeket, az emberek nem csak a járdákon, hanem az úttesteken is nyugodtan közlekednek. Egy 1923-as őszi értekezleten Rakovszky Iván belügyminiszter is beszámolt arról, hogy saját szemével látta, amint valaki újságot olvasva vágott át egy olyan úttesten, ahol villamos is közlekedett.
Csak 1923 októberében 136 közlekedési baleset történt Budapesten, amiből 10 volt halálos. Éppen ezért a budapesti rendőrség is szigorításokat határozott el. Egyrészt megerősítették a közlekedési rendőrséget, amelyet eredetileg 1923 márciusában alakítottak meg 25 fővel. Ezt az év folyamán tovább növelték, decemberre az ide beosztott rendőrök száma elérte az 50 főt, sőt a rendőrség közlekedési szakemberei nyugat-európai nagyvárosokban tanulmányozták a különböző megoldási lehetőségeket. Külön kitértek a gyalogosok közlekedésére.
A budapesti rendőrfőkapitány saját hatáskörben intézkedett egy egységes országos új közlekedési rendszer bevezetéséről. A gyalogosoknál például elrendelték, hogy nem térhetnek le csak úgy a járdákról, és a forgalmasabb utakon csak a kereszteződésekben és az útvonalra merőlegesen kelhetnek át. Természetesen ekkor a gyalogos nem olvashat például újságot sem, hanem figyelmesen kell átkelnie az utcán. A rendeletről a 8 Órai Ujság 1923. december 7-i száma ezt írta:
„Természetesen, fokozott figyelmet fog fordítani a rendőrség a haladásban lévő különböző járművekről való leugrásokra, felkapaszkodásokra azokon való lógásra (kivált a villamosoknál). Meg fogják szüntetni azt a visszásságot is, hogy lófogatú, géperejű bérkocsi és egyéb járművek az utca közepén a legnagyobb forgalom közepette tegyék le utasaikat. Ennek a jövőben csak a járda mellett szabad majd megtörténnie. Figyelemmel leszünk arra is, hogy a járda mellett hajtó járművek a villamosmegállóknál a fel- és leszállásokat ne akadályozzák.”
A nagyobb csomópontokon is jelentős változtatásokat kívántak végrehajtani. Már addig is voltak próbálkozások arra, hogy valamiképp irányítsák a forgalmat, az idézett cikk szerint:
„Tervbe van véve az is, hogy a forgalmasabb helyeken a jelenlegi vasúti zászlós gyerekek helyett közlekedési rendőrök irányítják a forgalmat, éspedig mind a gyalog közlekedők, mind az összes járművek, tehát a villamosvasutak forgalmát is, így a közlekedési rendőrök a közlekedési eszközök időnkénti megállításával biztosíthatják a gyalogjáróknak az úttesten való zavartalan átjutását.”
A rendőrség ekkor már a villanyrendőr bevezetéséről, azaz a közlekedési lámpák felállításáról is gondolkodott, igaz, ezeket csak 3 évvel később, 1926 decemberében vezették be. A szabályrendeletet 1923 december közepén vezették be, persze ez azonnal nem vetett véget a baleseteknek, hiszen a Magyarság című lap 1923. december 20-án ezt írta:
„(Halálos gépkocsielgázolás) Ma délután két óra tájban az Andrássy úton az Opera előtt egy teherautó elgázolta Becsey Bertalan 16 éves optikustanoncot, kit a mentők haldokolva vittek a Rókus-kórházba. A teherautó soffőrjét előállították a főkapitányságra, ahol az új főkapitányi rendeletértelmében életbeléptetett szigorúbb eljárás szerint fogják felelősségre vonni.”
A közlekedés a rendelettől tehát nem lett egy csapásra tökéletes, de valamiféle szabályozás elkezdődött. Ahogy fentebb említettük, 1926-ban megjelent a közlekedési lámpa, majd nem sokkal később a gyalogátkelők, és 1929-ben bevezették az első egységes KRESZ-t Magyarországon.
Nyitókép: Gyalogosok és villamos a Szabadság téren 1923-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 76060)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció